Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)
1995-06-13 / 137. szám
8 ÉSZAKtMagyarország Kultúra 1995« Túnius 13.,Kedd _TÉKA Matyóföldi költők Demjén István Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg két matyóföldi költő, Dudás Sándor Megnő a Föld és Pázmándi László: Szavak alkonya című kötete. Tegnapi lapszámukban Dudás Sándor kötetét mutattuk be. Lapozzuk most fel együtt Pázmándi László könyvét! „Elérni azt, mire remegve várunk: / Hogy célunk legyen az indulásunk” - írja kötetnyitó versében Pázmándi László. „Elindult”, hogy elénk tálja gondolatait, hogy lelkén szárnyalva felmutassa álmait, hogy a szív és ráció ölelésében megszólaltassa a múltat, hogy a mindennapi rideg valóságból válogatásaival tőlünk is, az olvasóktól is kérje, várja a választ. Az önmaga megerősítésének igényével kérdéseket tesz fel verseiben: miért?, hogyan tovább?, van-e még, ami vonz?, lesz-e?, hol vannak?, hol maradt?, van-e tovább?, mi a reménynélküliség?, mi az egyedüllét?, felejted-e a múltat?, találsz-e még útra?, merünk-e még? Ezekre a versekben is leírt és le nem írt, a sorok között megbújó kérdéseire igyekszik választ adni és választ kapni, ha az emberek közötti bizalmatlanságról, az erkölcs romlásáról, az élet peremére kerültekről, vagy a magyarság sorsáról, múltjáról fogalmazza meg gondolatait. „Hol maradt elődeink kézfogása? / A kezet rá, adott szó hitele, / Nagyapáink vásári parolája. / Társunk lett a szószegés hidege”. Vagy egy másik versében: „Találkozunk társakkal is újra, / Elkerüljük mindnek tekintetét; / így vonulunk, egymásról nem tudva... “ Tudja,, hogy válaszok újabb kérdéseket vetnek fel: „Es látod, újra jöhet köd, sötét, / s a válaszunk csak félig elég, / de életünk fele remény.” De reményei kétségek között vergődnek: „Kezek, remegők, csukott szemek. / Szívek, epedők, válasz helyett.” Hol bizakodóan, hol meg a félelem, a reménytelenség éjfél-színében áll előttünk egy ember: Pázmándi László - ötvenkét versbe fogalmazott gyötrődéseivel, kínjaival, kétségeivel és kevés örömével. E szép kivitelű, a Kelet könyvek-sorozat 10. számaként Cseh Károly szerkesztésében megjelent verseskönyv borító tervéért és a versek közötti illusztrációknak szánt művészi rajzokért Dudás Sándort illeti a dicséret. Kováts Kriszta titkai ZstDAI PÉTER Kováts Kriszta, a Rockszínház alapító tagja nem ismeretlen a musical- és roekoperakedve- lők körében (Evita, West Side Story, Jézus Krisztus Szupersztár etc.) 1980-ben indult sikertörténetét elsősorban nem szólólemezeinek köszönheti, pedig a színpadi fellépéseken túl ezekből is akad négy darab. A sorrendben ötödik, Titkosírás címet viselő albumának dalait szombat este mutatta be a miskolci Nemzetközi Kereskedelmi Központ színpadán. Aki eddig nem volt tisztában vele, most megtapasztalhatta, hogy találkozik szinte észrevétlenül a gazdaság a művészettel. Egy tehetős bankcsoport jóvoltából rendezett, majdhogynem exkluzív turné egyik állomása volt Miskolc. Legfrissebb dalai - Vedres Csaba kottáival - új vizekre terelték az énekesnőt, más ez a ritmus, ez a hangzás. A zenei elemek nem is tudni honnan valók. Ha hinni lehet a kezünkbe adott tájékoztatónak, a posztmodern muzikalitás hagyományaiból táplálkoznak (van ilyen egyáltalán?), de talán pontosabbak volnánk, amennyiben az úgynevezett progresszív rock, a jazz, a rock and roll ötvözeteinek vélnénk (persze ki képes eligazodni a kusza műfajkeveredések világában?). Hogy modern konstrukció, az bizonyos. A színpadi kép, mei-t végre láthattunk ilyet is, megmunkáltságról tanúskodik, nem csak a zenészek (Intelligence Service) diszkrét elhelyezése,'hanem a díszletek, a különböző fénytechnikai ötletek okán is. Pedig ezek apróságok, mégis igényességet, a minél hatásosabb kifejezés szándékát mutatják. A néző az első perctől érzi, hogy nem haknimókára kuporodott be a kereskedelmi székház nézőterére, jóllehet utóbbi gyakorlatot sokan előszeretettel alkalmazzák. Az élő zenét (amolyan kvázi unplugged) visszafogottan, kellemesen adta át a kitűnő hangosítás. A színpadon pedig játék folyt Silló Sándor koncepciója nyomán. Borbély László, a „na ne mondja hogy csak” -mosóporlabor ismert hőse színes infantilizmussal és segédénekléssel lazított a dramaturgia mesterkedésében. Voltak bábok, allegorikus alakok, sejtelmek, dinamizmus és kellő érzelmesség is akusztikus gitáron, amit Kováts Kriszta zendített meg, aki egyébként impozáns hangminőségével énekelte végig a másfél órát. A szombati estén a reklám nem falta fel alanyát, hanem egymáshoz igazodtak. A fellépő művészek mellett a menedzsment is odafigyeléssel végezte munkáját. Reprezentálta ezt a Kováts Krisztát bemutató, színes invitáló füzet, valamint, hogy minden néző egy Titkosírás-kazetta megajándékozottja lehetett. Ezzel kitalálták még a kritikus tétova vágyát is, hiszen jó néhány dalt tetszetősnek vélt. Nos, mi kell még egy kellemes szombat estéhez?! Mégis lesz „papírjuk” a táncosoknak Szemerés néptáncosok a Miskolci Nemzeti Színházban Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - M.L.) - A Szemere Bertalan Középiskola színpadi- és néptánc tagozatosainak gálaműsorát tegnap este láthatta az érdeklődő közönség a Miskolci Nemzeti Színházban. A műsorban színpadra léptek a tagozat végzősei is, akik a programot követően végül C-kategóriás működési engedéllyel a kezükben mehettek haza. A „papírt” azonban - egyelőre legalábbis úgy tűnik - ők kapják meg utoljára... A színház földszinti folyosóján tegnap délelőtt izgatott lányok és fiúk szaladgáltak az öltözők és a színpad között. Bent a gálaműsor koreográfusai a színpadképen az utolsó, egyben végső beállításokat végezték, finomítottak a fényhatásokon, a zenén. A próba egyes műsorszámai között felhangzó tapssal pedig egyenlőre csak a diákok honorálták éppen fellépő társaik teljesítményét. Aztán pedig őket is színpadra szólították. A Szemere Középiskola valamennyi tánc tagozatosa, legyen az elsős néptáncos vagy negyedikes, aki színpadi táncot tanult, fellép az esti műsorban. A hangsúly most azonban talán mégis a negyedikeseken van, akik - bár nem először lépnek közönség elé - a négy évben tanultak alapján mutatják meg tudásukat. □ Milyen felkészültségűnek találja a végzősöket? - kérdeztük a próba szünetében Som Gizellát, a Táncművészeti Főiskola docensét, aki az elmúlt évek alatt a színpadi táncosok szakmai felügyeletét látta el. • ''Körülményeikhez képest jónak. Az eredmény sokkal jobb lett, mint várható volt éppen a vitatott körülmények miatt, amelyek a Szemere Középiskola tárgyi felétételeit kérdőjelezték meg. Ami kezdetben hiány volt - a zongorakísérő, a tanárok létszáma -, az megoldódott. Az igaz hogy apránként, de amit felvállaltak, azt megtették. Senki nem érezheti magát becsapva, sem a gyerekek, sem a szülők, mert nem üres kézzel távoznak innen. □ Ezek szerint sikerült megnyugtatóan rendezni azt a problémát, hogy a végzős gyerekek megkaphassák a Magyar Művelődési Intézettől a C- kategóriás táncos működési engedélyt? • Nem tudom, miért kellett ebből olyan nagy problémát csinálni - mondta Hortobágyi Gyöngyvér, az intézet szakreferense, majd így folytatta: -Végül is nem az intézet nem akarta megadni az engedélyt, hanem a minisztérium hozott egy olyan rendeletet, amivel ennek kiadási jogát megvonta. Arról pedig elfelejtett gondoskodni, hogyan szerezhetnek működési engedélyt azok, akik nem a balettintézetben, illetve a Magyar Táncművészeti Főiskolán tanulnak. Ezek a gyerekek most négy évig arra készültek, hogy ezt a papírt megkaphassák. Mivel azonban a felkészülési idő akkor kezdődött, amikor ezt a rendeletet még nem hozták meg, így ezt a most végzősök megkapják. □ Es a többi évfolyam? • A többiek sorsa attól függ, miként rendelkezik a minisztérium. Ehhez hozzá kell azonban tenni, hogy ez a működési engedély a mai világban tulajdonképpen semmi. Ezt senki sehol nem fogja kérni. CTSzerződéskötéskor sem? • Ha én most egy néptáncegyüttest veszek, az Állami Népi Együttest, a gyerekeknek ott sincs működési engedélyük. Ha megfelelnek a kívánt szintnek, akkor papír nélkül is felveszik őket, hiszen a működési engedély nem egy államilag elismert diploma, erre csak a szocialista időkben volt szükség. O Hogyan sikerült a gyerekeknek a tantervet elsajátítaniuk? - kérdeztük utoljára Som Gizellát, hiszen a színpadon a főpróbára készülődnek a táncosok, s a kezdőkép majorette- jei „masíroznak” a gála első műsorszámához... • A tanterv teljesítése azon múlik, mit bír el a gyerekek adottsága. Változó korban, tizennégy évesen kerülnek ide, s hogy ez miként változik az évek során, a felvételikor előre senki nem láthatja. Akkor mindössze az derül ki: viszonylag jól emeli a lábát, érzéke van a zenéhez, jól mozdul. De meg kell nézni az esti előadást, mit lehet kihozni még itt is, rosszabb adottságú, rosszabb alkatú, bizonyos szempontból mostohább körülmények között tanult gyerekekből. És hogyha semmi mást nem csinált ez az iskola, csak annyit, hogy megszerették velük a művészetet és a táncot, ha a gyerekekben kifejlődött a kulturális igény, ez már egy kulturáltabb felnőtt társadalom ígéretét jelenti. Ezzel már megtette az iskola azt, amiért ez a fakultáció is született. Megteremtődhet Miskolc városának új, művészetkedvelő közönsége. Aki azonban közülük a pályán akar maradni, a táncot választja hivatásának, annak tovább kell művelnie magát. A továbbtanuláshoz jó alapot kaptak... A vologdai delegáció a múzeum raktárában Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - Az egykori „szovjet” testvérvárosokat szép lassan elfelejtettük (ami persze kölcsönös, hiszen mi sem vagyunk már „előkelő” partnerek). Annál fontosabb a kivétel: például a vologdai múzeum és a Herman Ottó Múzeum majd’ másfél évtizede folyamatosan tartó együttműködése. • Egyszerűbb lenne felsorolni azt, hol nem voltunk - meséli Korotaye- va Ludmila, a vologdai múzeum vezérigazgatója. - Csodálatos programot állítottak össze a vendéglátók. Nagyon tetszettek az építészeti emlékek, Széphalom, Sárospatak, de tetszik Miskolc város, a terei, épületei, illetve a lakói, akikkel megismerkedtünk. Voltunk Szentendrén is, a skanzenben, ami azért volt hasznos, mert mi is most építünk egy ilyen múzeumot. üMesélne a vologdai múzeumról? • Ez Oroszország egyik legrégibb múzeuma, 1885-ben alapították. A teljes állományában mintegy 500 ezer múzeumi tárgy van. Az egyik leggazdagabb gyűjtemény régi képzőművészeti alkotásokból, ikonokból, régi kéziratokból nálunk található. De ez a vidék a csipkedíszítésről is híres, ilyen kiállítás is van a múzeumban, sőt gazdag kerámiakincset, numizmatikai anyagot, ásványkincset láthat itt az érdeklődő, sőt megismerkedhet a környék növény- és állatvilágával is. □ Milyen nemzetközi kapcsolataik vannak? • Nagyon jó a szakmai együttműködésünk a finnekkel, norvégokkal. Több kiállítást cseréltünk már, illetve vendégeskedtünk egymásnál. Az év második felében holland kutatókkal közös néprajzi kutatásra készülünk. És természetesen megvannak a magyar kapcsolataink. Udvariasság nélkül mondom, nagy érdeklődéssel jöttünk, hogy megismerjük a magyar kollégák munkáját. Mindkét országnak nagyon érdekes és sajátos a történelme. És az itteni látogatás a tudományos munka megszervezése, a múzeumhoz kapcsolódó tudományos élet szempontjából nagyon fontos tapasztalatokat adott. De nagyon értékelem a publikációs tevékenységüket is - megkaptuk a múzeum kiadványait. A vologdai múzeum már kiállítást is rendezett itt, jövőre a miskolciak mutatnak be nálunk népművészeti anyagot... De talán mindennél fontosabb a vendégszeretet, amiben részünk volt az egy hét alatt. Sok tehetséges emberrel találkoztunk, sok barátot szereztünk. Érdekes, hogy míg korábban tényleg szigorúan szakmai kérdésekről beszélgettünk, most jobban megismertük egymást... U Mi lehet ennek az oka ? • A muzeológusok érdekes emberek, a politika nem igazán érdekli őket. Hiszen a politikai változások pillanatnyiak, a történelem meg történelem, és ami értékes, az úgyis megmarad, ami meg nem, az nem... De korábban egy ilyen utazás során mégis visszafogottabbak voltunk, nem volt mindegy, miről beszélünk. Ma már ez nem így van... Múzeumi egyesület Miskolc (ÉM) - Múzeumbarátok, múzeumi szakemberek - felismerve azt az igényt, hogy a múzeumi kultúra támogatók nélkül csak nehezenjut el az érdeklődők széles tömegeihez - az egykori Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesület és a Múzeumbaráti Kör hagyományait folytatva múzeumi egyesületet hoznak létre. A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Múzeumi Egyesület alakuló közgyűlését ma, kedden délután 5 órától Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum papszeri kiállítóhelyén tartják. Kísérleti fotók Miskolc (ÉM) - A Kísérleti Fotóstúdió, az Ifjúsági Fotókör és a Fotósiskola tagjainak munkáiból nyílt kiállítás az Ifjúsági és Szabadidő Ház Fotógalériájában az elmúlt hétvégén. A tárlat július végéig tekinthető meg, hétköznap délelőtt 9 és este 7 óra között. Zene Zemplénben Zemplén (ÉM) - Megjelent a Zempléni Művészeti Napok ’95 rendezvénysorozat részletes programja. A nyitókoncertet augusztus 18- án a kassai Szlovák Szimfonikus Zenekar adja a sárospataki Rákó- czi-vár udvarában. Ugyanitt lesz később reneszánsz est, zenekari koncert a Magyar Televízió VIII. nemzetközi karmesterversenyének győztesével, a zárókoncertet pedig a Liszt Ferenc Kamarazenekar tartja. Szerencsen többek között a Da- nubia Ifjúsági Zenekar és az izlandi Selkorinn Kórus mutatkozik be, Tokajban Nagy Csaba (tárogató) és Ella Péter (csembaló) adnak koncertet. De nem csak zenei programokon vehetnek részt az érdeklődők az augusztus 26-ig tartó fesztiválon, lesznek színházi előadások, kiállítások is. És érdekesség, hogy Kassa is bekapcsolódik a programba: Lehot- ka Gábor orgonahangversenyt ad a dómban, a Liszt Ferenc Kamarazenekar hangversenyét pedig a Művészetek Házában hallhatják az érdeklődők. Rádió Top Kazincbarcika, Miskolc (ÉM) - Néhány napja új hangra találhattak az éterben a miskolci rádióhallgatók, és ez nem más, mint a Rádió Top. Igazából csak a miskolciak számára jelent újdonságot, hiszen ósz- szel már egy esztendősek lesznek- Szilágyi Sándor ügyvezető igazgatótól megtudtuk, hogy tavaly októberben kezdték napi 24 órás adásunkat - kazincbarcikai székhellyel - az URH 71, 63 megahertzen. Eddig Kazincbarcika, Edelény, Putnok, Sajószentpéter körzetében sugároztak, de most az antennák korrigálásával nagyobb régiót tudnak érinteni, így Miskolcot is. Gyulai nyár Budapest (ISB - D.Á.) Harminc- kettedik évadját kezdi az idén a Gyulai Várszínház. A tervek szerint a június 24-től augusztus 20-ig tartó nagyszabású várjátékok révén Gyula akár a fesztiválvárosok sorába is léphet, hiszen olyan gazdag lesz a kínálat. A Várszínház két olyan produkciót is bemutat, amelyek csak Gyulán lesznek láthatók - az eddigi gyakorlattal ellentétben nem adják elő e darabokat később Budapesten. Július 13-án lesz Hubay Miklós: A cethal hátán című darabjának bemutatója, míg augusztus 3-án Shaw Szent Johannáját láthatják először a nézők - Kubik Annával a főszerepben. A Szent Johanna-előadás egyik érdekessége, hogy ez lesz a darab szabadtéri premierje Magyarországon. Tallózunk még a várjátékok további programjai között- közel sem a teljesség igényével: az Operett Színház társulata többször is fellép a Marica grófnővel, július 6- án Gyulán tartják a tévé Lyukasóra című műsorának nyilvános felvételét, számos táncművész (pl. Bozsik Yvette) is fellép a Tószínpadon, a gyerekeknek Levente Péter és Gryl- lus Vilmos ad műsort. Koncertezik Kocsis Zoltán és a Tomkins ének- együttes, sor kerül a IV. Gyulai Jazzfesztiválra, s a Komédium előadja a SÖR (Shakespeare Összes Rövidítve) című darabot. A „túlélt” múzeumi együttműködés
