Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-12 / 136. szám

8 ÉSZAKtMagyarország ~ íz Kultúra ~ ..~ 1995. Túnius 12», Hétfő.

O

rbán Balázs-szobor

Miskolc IÉM) - A 19. Bükk Cserkészcsapat regőscserkészei és a Kazinczy Ferenc Általános Iskola fafaragó diákjai ki faragták Orbán Balázs erdélyi tudós szobrát. A szobor ünnepélyes leleplezését június 14- én, szerdán délután 5 órakor az évzárón tartják az iskola aulájában (Középszer u. 3.). A Biikk-cserké- szeknek - a Tállyán felállított életfa és a Kazinczy Ferene-relief után - ez már a harmadik faragásuk.

T ánctanfoly am

Kazincbarcika (ÉM) - Intenzív tánctanfolyamot rendeznek Kazincbarcikán a Pollach Mihály Általános Iskolában június 19-től 24-ig. A délutáni foglalkozásokon a modem és társastánc, a jazz- és a klasszikus balett, az improvizáció és a koreográfia elemeivel ismerkedhetnek a résztvevők. A tanfolyam utolsó napján, június 24-én este a tanfolyam résztvevői a Danceland Stúdió és vendégeik Szent Iván-éji táncbemutatóval szórakoztatják a város lakóit a főtéren. A kurzust Leskó János táncművész vezeti. A tanfolyamra 10-26 év közötti fiatalok jelentkezését várják a 48/315-353-as telefon-, számon.

Kincses-koncert

Budapest (MTI) - Kincses Veronika és vendégei címmel tartanak gálaestet június 13-án, kedden a Magyar Állami Operaházban.

A Kossuth-díjas szopránénekesnó .jutalomjátékán” mutatkozik be a budapesti közönségnek Gilberto MalTezzoni. A fiatal olasz tenorista az elmúlt esztendőkben meghódította többek között Verona, Berlin, Dortmund, Zürich, Jeruzsálem, valamint Bécs dalszínházának közönségét. A gálán hallhátják a vendégek Anatolij Fokanov baritonénekest is. Az estre a február 24-ére váltott belépők érvényesek.

Lenau-kiállttás

Budapest (MTD - Nyughatatlan lélek vagyok, írta egykor Nikolaus Lenau, kiváló osztrák-német költő, akinek életét és munkásságát önvallomását választva címnek mutatja be az Országos Széchényi Könyvtárban hétfőn nyíló kiállítás. A tarlaton helyet kaptak eredeti Lenau-kéziratok, illetőleg köteten nek német, illetőleg magyar nyelvű kiadásai. A könyvtár, Baden-Württemberg tartomány Belügyminisztériuma, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által rendezett tál-laton tárgyak is idézik a kort, amelyben Lenau élt-alkotott. Nikolaus Lenau - akinek apja sziléziai porosz nemesi családból származott, édesanyja pedig Pest város főügyészének leánya volt - 1802- ben született az egykori, délvidéki Torontál megyében. Tanulmányait a pesti piarista gimnáziumban végezte. Kisebb megszakításokkal mintegy két évtizedet töltött Magyarországon v lakott Tokajban, Pozsonyban, Mosonmagyaróvárott. Az Albigensek, valamint a Don Juan című dráma szerzője abban a döblingi elmegyógyintézetben halt meg 1850-ben, amelynek ugyanakkor volt lakója a legnagyobb magyar is.-Röviden __

T

örténelmi táborba várja az érdeklődő felsősöket július 3. és 14. között a Miskolci Kulturális Menedzser Iroda. A részvevők a tábor ideje alatt a megye híres várait is felkeresik. A Miskolci Vadasparkban július 17. és 28. között rendeznek napközis tábort. Mindkét táborba június 16-ig lehet jelentkezni a Kossuth u. 11. sz. alatt. Bővebb felvilágosítást a 327-665-ös telefonszámon kérhetnek az érdeklődők.

Egyetemi előkészítő tábort rendez július 2. és 8. között Balaton- foldváron a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi és Műszaki Tehetségekért Mozgalma az MSZP támogatásával. Jelentkezni a következő címen lehet: Lupsán Beáta, Miskolci Egyetem E/6. 3515.

Németül tanuló gyerekek jelentkezését varjak a június 25-tól július 1-ig tartó balatonfenyvesi táborba. Bővebb felvilágosítást a következő telefonszámon kérhetnek az érdeklődők: 46-357-480.

APROPO

Fapados

Brackó István

Fapados-vonat, autó, élethelyzet, kultúra és kapitalizmus jelzője ez. Nem kényelmes a fapados vonat, de megy. Mendegél.

A minap a parlamentben panaszolta föl egyik honatya - egyetemes kérdésre keresve a választ -, hogy mi miért utazunk „fapadoson" Európába. Lóra termett nép vagyunk, s az utóbbi években szép sikereket (?) értünk el a motorizáció terén is. Aztán az is elhangzott a törvénytevők házában, hogy Magyarországon ellehetetlenül a nyomtatott kultúra. A szocialista képviselő, Bársony András panaszolta föl, hogy ma egyszerűbb, olcsóbb könyvet importálni, mint szűz papfrt behozni. Ennek persze előzménye van, és beláthatatlan következményei lehetnek.

Az újság, a könyv drága. (A krumpli árához és a fizetésekhez mérten is.) Sokak számára elérhetetlen. Az áremeléshez hozzájárultak a hagyományos tényezők (infláció, energiadíj-sróf), de újabb színekkel is gyarapodott a paletta. A kultúrára lórúgás erejével hatott a szellemi termékek 44 százalékos tébéje. Az agy-adó nemcsak a gondolkodók lángját áll ft ja takarékra, hanem csődöt jelenthet a művelődési házak, a színházak, a könyvkiadók számára is. Továbbá: az átmenetileg (?) bevezetett vámpótlék védi ugyan a hazai terméket, mérsékelheti az importot, de hogyan érintik ezek az intézkedések Gutem- berg találmányának honi örököseit és művelőit. Magyarországon - az passzra tett szolnoki üzemet leszámítva - minden papírgyárkülföldi érdekeltségű. Nyomdagépet beszerezni csak a határon túlról lehet, s - csekély kivétellel - vonatkozik ez a tétel a festékre is. így aztán nyomdafestéket nem tűrnek azok a jelzők, amellyekkel a pillanatnyi állapot illethető... Iszonyú arra gondolni, hogy abban az országban, ahol a gyomai Kner Nyomda diósgyőri, vízjeles papíron, Kozma, Kass és Wíirtz Ádám illusztrációival remeket alkotott, ott minden elvesz, Semmivé lesz.

Ezek tények. Nem kell fantáziáin '!, nem lehet a sorok között is olvasni. Mert elfogynak a sorok ebből a fapados világból...

LTEKA

Matyóföldi költők

Demjén István

Az Ünnepi Könyvhétre jelent meg két matyóföldi szerző, Dudás Sándor Megnő a Föld, Pázmándi László Szavak alkonya című kötete. Lapozzuk fel most együtt Dudás Sándor kötetét!

Dudás Sándor első kötetének verseiből és Cseh Károlynak, a könyv szerkesztőjének bevezető soraiból kiolvasható, hogy az ötvennégy évvel ezelőtt Alsóábrányban született „énekes cseléd” hátán hordozza-cipeli szülőfaluja történelmét, az ott élő emberek sorsát. Verseit olvasva a faluhoz, szülőhelyéhez, a falusi emberhez tartozásának lehetünk tanúi. Nem ment el onnan, ott van köztük születése óta, mintha lába összenőtt volna egy vastag gyökénél, /...a szél elfutott ijedtében)...s ott maradtam egyedül, szótlan, / szívig érő, csikorgó hóban” - úja Biztosan című versében. Ott maradt, s ha nem segíthet, legalább töpreng, fél és remél. „Hová ballagtok nagyanyókák,/ hová, ti görbebotos vének? / sehol parányi gyermeklábnyom. / Valamit mégis tenni kéne.” Ott maradt tétova vágyak sorfala, gubbasztó vaíjúká- regások, juhászbotra könyöklő gondok között a kökénykék szemű őszben, a lefejezett krizantémok vörösében. De nemcsak saját életútjának virágairól, gödreiről, buktatóiról szól verseiben, hanem a falusi emberek számára, a történelem által kimért, sok keserűséggel kövezett utakat is láttatja. Vajon kap-e dicséretet ma az efféle törekvés? Erre nem gondol a költő. Csak jobbítani akar, s e szándéka mellett altkor is kitart, ha a mai irodalmi ízlés nem dicséri az ilyen szerepet vállaló költőt.

Dudás Sándor természetes hangon beszél, gondosan bánik a nyelvvel. A versépítés során vagy közben gondosan őrzi az őseitől szájába vett szavakat. „Huhúkolnám didergő kedvem...”, „kacifántos időket élünk...”, „kanyarul a szűr is, csókra, / az jár a piros tengeriért...” stb. Csöndes hangú, halk szavú költő kötetét tarjuk a kezünkben, pedig Dudás Sándor is tudja, „nem dorombolás kell ide, / hízelgő ke- gyelemvárás: / harsogás, szemeké, szíveké.” Első könyvében összegyűjtött versei tele vannak szorongással, fájdalommal, a jobbért való sóvárgással. S mindezt felerősítik a szerzőnek a borítón és a versek között látható művészi rajzai. A szépen kivitelezett könyv a Kelet Könyvek sorozat 9. darabja.

Szikrák és sziporkák a színházban

Lőttek a dámák helyett - ez is kiderült a Páholy-partyn

Skoff Zsuzsa (Pamina), Székelyhídi Hajnal (Éj királynője), Laborfalvi Soós Béla (Sarastro), a rendező: Szikora János és a beszélgetés vezetője: Albert Györgyi Fotók: Dobos Klára

Filip Gabriella

Miskolc (ÉM) - Amikor szombat és vasárnap között egy pillanatra megállt az óra mutatója: elszabadultak a születésnapi torta tűzijátékának színes szikrái. Seres Ildikó hárfakísérettel éjféli dalt énekelt az ablakpárkányon állva. Ünnepelt a színház. Befejeződött az idei szezon, és lezárult a Páholy-partyk második évadja.- Mi lesz, ha kilőnek az ablakon?! - aggodalmaskodott a party közönsége. De ahogy az előadásokon, most sem tévesztettek a dámák. Pontosan céloztak - helyettük az íjászok. Mint kiderült, az előadásokon is „dublőijeik” voltak. A kellékíjból egyébként sem tudták volna kilőni a tüzes nyílvesszőket. így az erejüket az első belépésre, az énekre tartogathatták, és arra, hogy eloltsák a tüzet. Annak idején a premier közönsége talán nem is sejtette, hogy az Éj királynőjének három udvarhölgye nemcsak a kígyótól mentette meg Taminót, hanem önkéntes tűzoltóként megakadályozta, hogy lángra lobbanjon a díszlet. Most persze már nevetve meséli a történetet Nagy Ibolya, a három dáma egyike, és persze a poén kedvéért egy kicsit fel is nagyítja a tüzet.

De mindenkinek van egy jó története. Az Varázsfuvola-bemutató igazán kalandos körülmények között született, és félő, hogy a tíz előadással be is fejeződött színpadi tündöklése. A színlap tanúsága szerint

Két hárfa közi Radnai Erika

a szereplők többsége vendégművész, így nagyon nehéz lenne (és mégis reméljük, hogy lesz) az egyeztetés.

A Páholy-partyn Szikora János rendező - szintén vendég - Albert Györgyivel beszélgetve elmesélte azt is, hogyan jött össze az alkalmi társulat. Egy évvel ezelőtt hirdetéseket tettek közzé a napilapokban: szereplőket keresnek a miskolci Varázsfuvolához. Maga sem hitte volna, hogy ennyi tehetséges fiatalra találnák. Tóth Armánddal, a színház zenei vezetőjével hallgatták meg a jelentkezőket. Olyanokat kerestek. akik nem csak operaénekesként, de színészként is megállják helyüket. Volt, aki Olaszországból, volt, aki Ausztriából utazott Miskolcra, hogy részese lehessen az eredeti formájához visszatérő operaelőadásnak. És most nem csak a közönség, de a szereplők tapsa is bizonyítja, hogy „jó mulatság, férfimunka volt”. A résztvevők tudják

Az íjászbemutatón két „dáma"vett részt: Nagy Ibolya és Rajk Judit

csak igazán, milyen nehéz, ha a rendező tízszer és százszor is elismétel- tetiugyanazt a jelenetet, ha a legkisebb hiba, alig érzékelhető rossz mozdulat miatt is leállítja a nagyáriát. A próbákon sem méltatlankodtak, most viszont az is flátszik: hálásak a rendezői szigorért.

De honnan tudja Szikora János, milyen volt az eredeti, a több mint kétszáz évvel ezelőtt bemutatott előadás?- Tulajdonképpen tizennyolc éve foglalkoztat a Varázsfuvola. Mindent felkutattam, elolvastam, ami a műről, keletkezési körülményeiről szól. Annak idején ez a darab mentette meg Schikaneder színházát, sőt, milliomos lett belőle. Alti Bécs- ben jár, láthatja is azt a villát, amit ebből a pénzből építtetett. Igaz, most Lehár-emlékháznak hívják... Ha felnézünk a plafonra, ott látjuk a Va- rázsíűvola szereplőit: az Éj királynőjét, Monostatost... De ki tudja miért, csak a rosszakat?! De talán már untatom is a közönséget! - szabadkozik a rendező, pedig látszik rajta, hogy még sokáig tudná folytatni.

És Albert Györgyi nem is engedi, hogy elhallgassa az élményeit. így Szikora arról is mesél, milyen volt, amikor az előadásban szereplő gyerekek „lebirkózták”. Meg aztán az is kiderül, hogy abban a jelenetben, amikor Papagenot és Papagenát padlóra kényszerítik a gyerekek, saját rémálmait rendezte meg: rövidesen kétgyermekes apa lesz. Már azt is tudja a „kispapa”, hogy egy fiúval és egy lánnyal gyarapodik a Szikora család.

Mindezen kívül Papagenotól, Vincze Gábor Pétertől megtudhattuk, hogy kell fújni a pánsípot. Hallhattuk, miként szólaltatja meg Ka- kuk Zoltán a harsonát, anya és leánya, Bélyeiné Gogolyók Mária és Bélyei Adél a hárfát, az est folyamán énekelt még Gogolyák György, Radnai Erika, zongorázott Regős Zsolt. Találkozhattunk a megye és a város jeles személyiségeivel, a színház támogatóival, a Páholy-bérlőkkel, itt volt Szabó Zoltán művelődési államtitkár, a francia nagykövet, a színházi szakma több jeles képviselője... És ha a dámák ném is lőttek ki a színház ablakán, a Los Andinos együttes éjfél utáni pánsípkoncertje messze elhallatszott a miskolci éjszakában.

Filmlehetőségek a Mozgóképeskönyvben

Miskolc (ÉM - M.L.) - „írók, rendezők, satöbbik... Alkossatok remekműveket!” Ezzel a hangzatos, bár kissé a sztálini időkre emlékeztető felszólítással kért fél az Objektív Filmstúdió tavaly tizennégy hazai szerzőt filmnovellák megírására. Tekintsünk el talán attól a kérdéstől, miért csupán ennyien lettek Kiválasztottak, hiszen magasztos célról van szó: a novellákból majdan születő filmeknek illenék vissza- és meghódítaniuk a magyar közönséget...

Az Ünnepi Könyvhéttel majd- hogy’ egyidőben antológia formájában - Mozgóképeskönyv címmel - az Objektív meg is jelentette a „re- mekmű”-pályázat eredményét, hogy az olvasó (netán leendő néző) így még idejében véleményt formálhat arról, milyen történeteket találtak a szerzők „érvényesnek, fontosnak, szélesebb érdeklődésre számot tartónak, színvonalasnak és megvalósíthatónak a ’90-es évek közepén, Magyarországon...” (A Mozgóképeskönyvben azonban csak tizenhárom novellát találunk. Kern András forgatókönyves ötletét - amiből elsőként készül film - már csak a moziban ismerhetjük meg.) A további öt lehetséges filmtörténetet, öt készülő forgatókönyv tervét - amelyre megbízást adott az Objektív - lehetetlen néhány mondatban elmesélni. Azonban talán mégsem érdektelen tudni, miről is szólnának hozzánk ezek a novellák a filmvásznon keresztül?

Csíki László Kínai védelem című munkájában egy hadifogságból szabadult fogoly értetlenségével láttatja a változó hatalmi viszonyokat - a ’60-as évelj: Romániájában. Lázár Ervin, a nagy mesemondó Sánta Ferencre emlékeztető módon a szá- zadeleji világról, egy összetartó tanyasi közösségről regél. Márton Gyula a csatos bambival Gothár- szerűen megállítja az időt, és az első táncdalfesztivál slágereit idézi. Salamon András Adélja az életet - szülő-gyermek kapcsolatán keresztül - a múltba helyezi vissza. Vámos Miklós Ezerjója pedig a nagyvárosból (Budapestről) vidékre érkező pincérnő tündöklését, majd bukását tálja elénk.

Az antológiában található többi novellák egyike visszakanyarodik ’56-hoz (Kardos István), szól a délszláv háború személyiségre gyakorolt hatásairól (Gion Nándor), a rendszerváltás utáni, átláthatatlan gazdasági-politikai viszonyokból egyaránt profitáló „újkori hőseink” világáról (Csapiár Vilmos)....

Ha lapozgatjuk a kötetet, aligha csodálkozhatunk azon, hogy Spiró Hogyhíjják és Júliájának instrukcióiban nem bírja türtőztetni magát, s ekként véleményezi a pályázat kiíróinak egyik (megalkuvásra) felszólító feltételét: „...néhány arra repkedő helikoptert makettből kell megcsinálni, a felhőket, meg papírból... Ez kifejezetten olcsó film..., demonstratíve olcsó, aminek olcsóság a formája.” Schwajda pedig Ludas Matyijával fohászkodik Rózsa Jani bácsihoz (az Objektív művészeti vezetője), hogy ne zargassa ma’ annyira azzal a remekműírással.

Talán nekik van igazuk...