Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-10 / 135. szám

1995. Túnius 10«, Szombat Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 5 Matyó Gazdanapok Kövesden Mezőkövesd (ÉM) - Tegnap nyílt, és vasárnap zár a Matyó Gazdana- Pok ’95 Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Mezőkövesden. A rendezvény keretében pénteken növényter­mesztési szakmai előadások voltak, így lehetőség nyílt a martonvásári érdekeltségű, a szegedi, illetve a kompolti kalászos vetőmagvak faj­taismertetésére, az idei sörárpa fel­vásárlási feltételeinek tájékoztatá­sára, valamint bemutatkozott a GITR és a budapesti Agroker. Az ér­deklődők részt vehettek a szántóföl­di vetómagszemlén is. Ma a Műsza­ki Szakmai Nap keretében a nádud­vari KITE mutatja be a John Deer gépek új műszaki megoldásait, az Alfa-Laval fejőgéprendszerét, míg a bábolnai IKR Rt. a Class gépújdon­ságaira hívja fel a figyelmet. Lesz aiarhagulyásfőzés, a szabadtéri színpadokon pedig a mezőkövesdi és a környékbeli pávakörök folklór műsorral lépnek fel. Holnap a ren­dezők traktoros ügyességi versenyt hirdetnek, de ezen a napon a vásár­látogatók megismerkedhetnek a birkagulyás-készítés apró fortélyai­val is. Délután a Matyó Néptánc Együttes műsora zárja az ez évi tér­ségi mezőgazdasági seregszemlét. A legígéretesebb fiatal vállalkozó Budapest (ÉM) - Energetikai szaktanácsadással és biztonság- technikai felülvizsgálattal foglalko­zik Csanda Ferenc 25 éves orosházi vállalkozó, aki elnyerte az Életpá­lya Alapítvány „1995 legígéretesebb fiatal vállalkozója” című pályázatá­nak 150 ezer forintos fődíját. Mint arról lapunkban is beszámoltunk, borsodi indulója is volt a verseny­nek. Bajákyné Szabó Csilla kozme­tikus nyerte a kelet-magyarországi területi döntőt, amelyet Szolnokon rendeztek. Az országos megméret­tetésen tárgyjutalmat kapott a me­gyénket reprezentáló fiatal vállal­kozó. Az Életpálya Alapítvány to­vábbra is várja azokat a fiatalokat, akik a vállalkozóvá válás rögös út­ját választják. Az alapítványtól in­gyenesen megkaphatják a Kulcs a vállalkozáshoz című füzetet, és kap­csolatba kerülhetnek egy olyan ta­nácsadóval, aki már járatos az érin­tett területen, és segít az ötlet szak­szerű kidolgozásában. A kárpótlási földkijelölésekről Budapest (MTI) - A privatizációs miniszter meghatározta a kárpótlá­si földkijelölések módosítására vo­natkozó eljárást. Erre az érvényes kormányrendelet alapján került sor, amely megfogalmazza, hogy a Privatizációs miniszter indokolt esetben módosíthatja az állami tu­lajdonú termőföldek árverésére való kijelöléséről szóló határozatot. Wieszt János, az Állami Vagyonke­zelő Rt. kormányzati kapcsolatok 'gazgatója elmondta: azok az állam­polgárok, akik a kárpótlási törvény értelmében kárpótlásra jogosultak dletve az érintett önkormányzatok mdokolt esetben a privatizációs mi­niszterhez fordulhatnak az igényelt földterület kijelölésének, cseréjének Vagy kivonásának ügyében. Ennek alapján a miniszter módosíthatja a kárpótlásra kijelölt földterületeket. Az első esetben a kárpótlási föld­alapból kivesznek egy fólddarabot, cs másikkal helyettesítik, a máso­dik esetben nem pótolják, a harma­dikban pedig új területet vonnak be kárpótlásba. Ä kérelmekben meg kell jelölni, hogy az adott föld eseté­ben melyik eljárást kérik. A bead­ványnak tartalmaznia kell a kérvé­nyezett földterület okmányait, tu- kijdonosi lapját. Csatolni kell a tele­pülési és megyei földkiadó bizottság állásfoglalását, a megyei kárrende­zési hivatal véleményét, az érintett önkormányzat nyilatkozatát. Kü- ónleges esetekben - például termé- Szetvédelmi területnél - a termé­^otvédelmi felügyelet, vagy az er- üofelügyelet nyilatkozatát. A kér- venyt a privatizációs miniszterhez kell elküldeni. VVleszt János elmondta: a remények szerint csak az igazán rászorultak ordulnak majd a miniszterhez. , ^könnyebben valószínűleg a föld- sere hajtható végre, illetve azok az setek, amikor valamennyi érintett nin°gatja a kérelmet. A kérelmek bírálására a kárpótlási ügyeknél zokásos, a kérelem beadásától szá- ^ nntott 60 nap alatt kerül sor. A javulás ellenére nem túl vidám a kép Idén 24,8 milliárd forintot fizetünk adóként a költségvetésbe ezer forint szellemi kisiparosok kiskeres* mezőgazd. szabadfogl. kedök vállalkozók Megj: a nyugdíjasoknál és a munkaviszony mellett vállalkozóknál összevont jövedék ÉM-grafiUa Egyéni vállalkozók egy főre jutó, bevallott jövedelme 1994-ben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében főfoglalkozású nyugdíjas munkaviszony mellett alkalmazotti jövedelmek 600 550 450 Marczin Eszter Miskolc (ÉM) - Az elmúlt napok­ban nyilvánosságra hozták az 1994-re vonatkozó személyijö- vedelemadó-bevallások orszá­gos mutatóit. Rózsa Ernőt, az APEH megyei igazgatóját a Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyei ada­tokról kérdeztük. • A személyijövedelemadó-bevallá- sok alapján az átlagkeresetek az or­szágos szinthez hasonlóan alakul­tak megyénkben is, tehát 400 ezer forintra tehető ez az érték - kezdi az igazgató. Szűkebb pátriánkban összesen 118 142 magánszemély nyújtotta be adóbevallását, közülük 24 280 azoknak a száma, akik egyé­ni vállalkozói bevallást készítettek. Ez az utóbbi szám mintegy kétezer­rel haladja meg a korábbi év adata­it. A növekedés a főfoglalkozású egyéni vállalkozók gyarapodásának köszönhető. □ Milyen árbevételről, illetve milyen jövedelemről „számoltak be” a vál­lalkozók? • A szóban forgó több mint 24 ezer vállalkozó 53 százaléka főállásban, 35 százaléka munkaviszony mel­lett, 12 százaléka pedig nyugdíjas­ként végzi tevékenységét. Árbevéte­lük összesen 30 milliárd forint volt 1994-ben, ami 14 százalékkal ha­ladja meg a ’93-as értéket. De ha számításba vesszük az inflációt, ki­tűnik, reálértéken szó sincs emelke­désről. □ Mennyi volt ennél az adózói kör­nél aveszteség, és mennyi adót. fizet­tek a vállalkozók? • Induljunk ki akkor a kimutatott nyereségből, ami 2210 millió forint volt, ezzel szemben az ugyancsak kimutatott veszteség 1689 millió fo- •rintra rúgott. A különbség tehát 521 millió forint a veszteség javára. Kétségtelen, nem egy vidám kép, de valami javulás mégis tapasztalha­tó. A főfoglalkozású egyéni vállalko­zók éves átlagban 14 ezer forint adót fizettek jövedelmük után, vi­szont ha az egyéni vállalkozókat összességében nézzük, akkor ez a szám 36 ezer forint. Azért maga­sabb az összesített érték, mert a munkaviszony mellett vállalkozók­nál az átlagos adóteher 76 ezer fo­rint volt személyenként. □ Amikor a vállalkozók szinte hihe­tetlenül alacsony adófizetési muta­tói szóba kerülnek, az érdekképvise­letek azzal védekeznek, hogy az igazi vállalkozók és a kényszervállalko­zók adatainak összemosása miatt alakul így a kép... • Éppen ezért néztük meg, hogyan kategorizálódnak a jövedelmek. Eb­ből kiderül, hogy a vállalkozók tel­jes létszámából 550 ezer forint felet­ti éves jövedelmet - ami 25 száza­lékkal magasabb, mint a bérből és fizetésből élőké - a főállásúak közül 302-en, a munkaviszony mellett vállalkozók közül 115-en, a nyugdí­jasokból 60-an vallottak be. Tovább bontva ezeket a számokat, a 302-ből szellemi szabadfoglalkozású volt 39, kisiparos 147, kereskedő 107 és végül mezőgazdasági területen te­vékenykedett 9. □ Milyenek a „derékhadra” vonatko­zó adatok? • Az 13 046 főfoglalkozású vállalko­zó közül 3638-an veszteségesen gaz­dálkodtak, 0 és 110 ezer forint kö­zötti éves jövedelmet 5727-en, 110 és 150 ezer közöttit 876-an, 150 és 550 közöttit 1503-an vallottak be. És marad még az említett 302 vál­lalkozó, akik az 550 ezer forint fölöt­ti kategóriába tartoznak. □ Akárhogy nézzük, túlságosan ala­csony a bevallott jövedelmek értéke... ® Ennek két összetevője van. Egy­részt tagadhatatlan, hogy vannak, akik nem találták meg a helyüket a vállalkozói szférában. Kényszerből, az állásnélküliség elől menekülve próbálnak ügynöki tevékenységből, kereskedelemből megélni. Ébben a régióban tényleg nehéz vállalkozni. Hiányoznak a középnagyságú cé­gek, ahová beszállítóként, bedolgo­zóként lehetne kapcsolódni. Az ada­tok birtokában világosan kitűnik, szükség van a megkülönböztetett bánásmódra a térség vállalkozói esetében. Kellene az infrastruktú­ra, az útépítés, hogy a működőtöké számára vonzóbb legyen a megye. A másik összetevő, hogy vannak, a számvitelben ténylegesen meg nem jelenő gazdasági „cselekmények”. Gyakoriak a szabálytalan elszámo­lások, ahol nem jelenik meg a valós gazdasági eredmény. Persze ez már nem csak a magán-, hanem a társas vállalkozások körében is jellemző. Az ellenőrzések során kiderült, az esetek döntő többségében módosíta­ni kell a bevallásokat, pótlólagos be­fizetéseket kell előírni. □ Gondolom a feketegazdaság sem elhanyagolható szempont. • Ami a feketegazdaságot illeti, meg kell mondanom, az ellene foly­tatott küzdelem egyelőre eszközte- len, csak körvonalakban látszik. A szakma ezzel kapcsolatosan letette a véleményét; a megvalósításhoz jogszabályi módosítások, javuló személyi és tárgyi feltételek kelle­nek. Ázért most sem ülünk ölbe tett kézzel. Megpróbáljuk a jelenle­gi keretek között is erősíteni az adatszerző, úgynevezett operatív ellenőrzéseket. Figyelemmel kísér­jük az adózás folyamatát, figye­lünk a kapcsolt vállalkozásokra, igyekszünk végigkísérni magát a gazdasági folyamatot. Ahol a jogo­sítványaink kevesek, ott keressük az együttműködési lehetőséget más szervezetekkel, különösen a vám- és pénzügyőrséggel, a rendőr­séggel. Május végéig 200 közös el­lenőrzésünk volt, 140 esetben ta­láltunk adóügyi mulasztást. □ Az 1994-es költségvetés több mint 20 milliárd forint adóbevételt várt a megyétől, ezt sikerült teljesíteni? • Igen sikerült, 105 százalékra. A négy fő adónemet tekintve 23,4 mil­liárd forintot fizettünk be az állam kasszájába. A ’95-ös terv 24,8 milli- árddal számol, és az első három hó­nap adatai alapján elmondható, hogy időarányosan sikerült ezt tel­jesíteni. A cukorrépatermelők első küldöttgyűlése Szerencs, Miskolc (ÉM - SZD) - Az ország tizennégy térségi szö­vetsége az elmúlt évben alakí­totta meg a Cukorrépatermelők Országos Szövetségét. Az alapí­tással a termelők egy közel százéves múltra visszatekintő szerveződést élesztettek újra, amelynek engedélye, „ellen- jegyzése” nélkül korábban nem történhetett semmi érdemleges a cukoriparban illetve az alap­anyagul szolgáló cukorrépa ter­mesztésében, értékesítésében. Az egy évvel ezelőtt újra megala­kult szövetség bevallott szándéka a hagyomány élesztése, a régi „jo­gosítvány” és tekintély megteremté­se. A szövetség tagja lett a Cukor Terméktanácsnak, mostanában fo­lyik a kapcsolatfelvétel a hasonló profilú nemzetközi szervezetekkel, s várhatóan a jövő évben az Európai Cukortermelők Nemzetközi Szövet­sége is felveszi tagjai sorába a ma­gyar szervezetet. Az iméntiekről a napokban Budapesten megtartott első küldöttgyűlésen beszélt Varga Imre, a szövetség elnöke. Megtud­tuk, hogy a megalakulás után a leg­fontosabb tennivalóként fogalmazó­dott meg a termelési biztonság meg­tartása illetve védelme, az árak igazságosabb rendezése, a szélsősé­ges időjárás okozta károk enyhíté­se. Mindezek - az elnök szerint - hosszú távra szóló teendők, de az már kézzelfogható eredmény, hogy erre az évre sikerült a tonnánkénti négyezer forintos önköltség típusú irányárat kialakítani. Az országban az elmúlt évben 56 ezer 302 hektá­ron gazdálkodó 514 szövetségi tag 2 millió tonna cukorrépát termelt, ami az ország összes termelésének 54 százaléka. Az eredmény, a ter­més nem sok, lehetne több, és jobb minőségű is, ám ehhez - a küldött­gyűlésen elhangzottak szerint - kedvezőbb lehetőségek szüksége­sek. Ennek megteremtése a szövet­ségre vár. A Szerencsi Cukorgyár térségé­ben gazdálkodó cukorrépa-termesz­tőket öt küldött képviselte a buda­pesti tanácskozáson. A térség 63 termelője 7938 hektáron 256 ezer tonna cukorrépát termelt, és szálh- tott a cukorgyárba. A három megye termelőit összefogó - Szerencs-tér- ségi Cukorrépatermelók - szövet­ség a minőségi termelés feltételei­nek javítására törekszik - mondot­ta érdeklődésünkre Dósa Leventéné a szövetség ügyvezetője. - Arra ösz­tönözzük tagjainkat, hogy a Szeren­csi Cukorgyárnak a minőségjavítá­sát ösztönző támogatásait vegyék igénybe. Szerintem a répatermelő térségekben fontos a szervezettség növelése, mert így hatásosabb, eredményesebb lehetne az országos szövetség munkája is a termelők ja­vára. A budapesti küldöttgyűlés meggyőzött arról, hogy a kezdeti ne­hézségeken túljutott a szövetség, a létrehozott szakmai bizottságok - termelő, feldolgozó, fogyasztó - munkája eredményesebbé teszi a cukorrépa termelését az országban. Képviselők a vámosoknál Miskolc (ÉM - I.S.) - A Vám- és Pénzügyőr­ség Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves Megyei Parancsnoksága megyei országgyűlési képvi­selőket látott vendégül tegnap. A több mint kéttucatnyi meghívott közül mindössze 6-an vettek részt a rendezvényen, akik viszont el­jöttek, azok úgy távozhattak: többé-kevésbé tiszta lett előttük annak a testületnek a hely­zete, amely az elmúlt évben - országos szinten - több mint 400 milliárd forintot fizetett be a központi költségvetésbe. Ä megyei parancsnok, Rozsnyai Géza tájé­koztatta a képviselőket a külkereskedelmi áruforgalomról, a magán áruforgalomról, a belterületi vámhivatalokról, a gépkocsi vám­kezelésekről, a jövedéki ellenőrzésről, a testü­let nyomozati tevékenységéről. Á parancsnok elmondása szerint a tavalyi év hasonló időszakához képest a megye határ­átkelő állomásain 11 százalékkal több - összesen 18 ezer 142 - vámkezelést hajtottak végre. Csak a miskolci vámhivatal az idei első öt hónapban 187 millió forint vámot, 64 millió forint vámkezelési díjat, 80,6 millió forint sta­tisztikai illetéket, 100 millió forint vámpótlé­kot, 118,7 millió forint fogyasztási adót, 741,7 millió forint áfát vételezett be. Az export növe­kedése 23 százalékos - a kazincbarcikai és a tiszaújvárosi vegyi gyár, valamint a miskolci drótművek járt az élet - a behozatal jelentéke­nyen csökkent. Az utasforgalomról szólva a tájékoztatón elhangzott, hogy idén eddig 1 millió 100 ezer forint vámot, vámkezelési dijat, általános for­galmi adót fizettek a „turisták” a határállo­másokon. A tapasztalat az, hogy mezőgazda- sági gépek, felszerelések utáni vámfizetés nőtt meg. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - Az Egis adta a Budapesti Értéktőzsde pénteki forgalmának (307,7 millió forint) felét. Ä részvényszekció forgalma össze­sen 209,1 millió forint lett, a diszkont kincstár- jegyeké 94,8 millió forint; kárpótlási jegyre 2 millió forintot, míg befektetési jegyvásárlásra 1,7 millió forintot költöttek. A befektetési jegyek piacán jelentős árel­mozdulások történtek. A Millenium megelőző, 8550 forintos áráról 9200 forintig emelkedett, a Millenium-3 viszont 9000 forintról 8000 forint­ra esett vissza. A kárpótlási jegy a pénteki napot 240 forinton „teljesítette”: valamennyi üzletet ezen az áron kötötték. A részvények kö­zül 22 forgott. Kárpótlási jegyi • nőm volt kötés v minimális véloláraiánlal a brókereégoMÓI o a bfokwfcégok maximális etetiésiar-aianiata s » ö s á £ > > rftTrrmnTTTTTi rí a * Tőzsde Index jún 9.: 1451,79 - 4.33 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. június 9. Valuta Vétel Eladás Deviza Középárf. Pénznem Angol font 193,02 201,90 199.99 Ausztrál dollár 89.45 91,25 90.2! Belga és lux. fr 429,09 437.69 433,74 Dán korona 22.59 23,05 22,83 . Finn márka 28,81 29,39 29,06 Francüi frank .25,07 .25,57 25,33 Holland forint 78, «8 80,36 79.69 Japán ven* 14Ü43 149^35 147'.98 ' Kanadai dollár 90.41 92,19 g 91.lt Kuvaiti dinár 415,20 423,46 418,80 Nőmet márka 88,11 89.89. 89fM -V' Norvég korona 19,80 20,20 20.05 «Ätrii zvm* 77,24,....76,33..v>. Osztrák schili. 12.53 12,79 12,68 Svéd korona ECU (KP) 17,23 17,57 17.35 'Á.24,17^.126(59'-?ími22''i 163,00 166,24 164,73 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénzintézetek irányadó kamatai Futamidő 20 3 hónap gazd. t 12 hónap gazd. “ 3 hónap msz. 12 hónap msz. _j 3 hónap t 12 hónap 1 éven téli 25 30 35 ül •forrás: OTT. Mezőbank. Coninbank, konzumbank MNB alapkamat: 2«%

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom