Észak-Magyarország, 1995. június (51. évfolyam, 128-152. szám)

1995-06-10 / 135. szám

I I 1995. június 10., szombat szám HÉTVÉGE Hat szoknya, hét fellépés A Széchenyi István Általános Iskola 8. d osztályosai tegnap elballagtak. Ballagtak persze a többiek is, ám a „dések” táncruhában voltak - és Hol­landiába készülnek. (6. oldal) BORSOD... ABAÜJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A nyomortelep újratermeli magát A Békeszállónak nevezett miskolci nyomortelep sorsa talán megoldódna, de a lakó­ké nem, ha lebontanák a tele­pet. A megoldás túlmutat a város lehetőségein. (4. oldal) ÉM-hétvége Heti mellékletünkben riport, interjú, tudósítás, műhelybe­szélgetés, hétvégi program- ajánlat, rejtvény és heti ese­ményösszefoglaló olvasható. (9-16. oldal) Miskolcra jön az ipari miniszter Budapest (ISB) - A kormány de­cemberi intézkedései nyomán sem szűntek a gondok Diósgyőrben és Ozdon. Ezt Pál László ipari és ke­reskedelmi miniszter tegnapi nyi­latkozatában azzal magyarázta, a°gy - bár a kormányzati döntések helyesek voltak - megvalósításukat pénzügyi és adminisztratív problé­mák nehezítik. Ezek közül az egyik, hogy a költségek csökkentésére az adott helyszíneken nem a megfelelő Mértékben került sor. Hangsúlyoz­ta, hogy az országnak modern kohá­szatra van szüksége, amely azon­ban nem tudja a jelenlegi létszámot foglalkoztatni. A termelés akadozá­sa miatt azonban számos gépgyártó pég már ma is alapanyaghiánnyal húzd, és félő, hogy ez az ország tel­ezett exportbevételeiben is kiesést ®koz. A miniszter bejelentette: a helyzet megoldása érdekében jövő Pénteken - június 16-án - Miskolc­ra utazik tárgyalni. Hogy milyen ja­vaslatokat hoz magával, arról azon­ban nem árult el részleteket. Kórházrekonstmkció aggodalommal Csorna (MTI) - Furcsa kettősség, 3z öröm és az aggódás egyaránt jel­lemezte a csornai Margit Kórház re­konstrukciójának befejezése alkal­mából pénteken rendezett ünnepsé­get. A helyieket bizonytalansággal töltik el az egészségügy szerkezet- átalakításáról, a kisebb kórházak bezárásáról szóló hírek. Kökény Mi­hály, a Népjóléti Minisztérium ál­lamtitkára kijelentette: a kórházak struktúraváltásához javaslatot kér­tek az ÁNTSZ megyei központjaitól, es ezek alapján a minisztérium két héten belül kidolgozza javaslatát, melyet a kormány döntése előtt még a parlament illetékes bizottsá­ga is megtárgyal. Az átalakítási fo­lyamat többéves, és a kisvárosi kór­házaknál is jobban érinti a főváros­ban és másutt székelő nagyobb egészségügyi intézményeket. Mentálhigiéné — egy ***ás minőségű életért Budapest (MTI) - A mintegy fél esztendővel ezelőtt megalakult Ma- par Mentálhigiénés Szövetség pén­teken Budapesten tartotta I. konfe­renciáját. A szövetség felfogásában a mentálhigiéné az élet minőségé­nek fejlesztésére, az életigenlő ma­gatartás támogatására irányul. A szövetség célja, hogy a mentáíhigié- nes szemlélet a humán szolgálatok egészét, áthassa. Elsősorban a köz­művelődésben, a közoktatásban, az egészségügyben, a szociális gondos­kodásban, a tömegtájékoztatásban es az egyházakban dolgozókra, illet- Ve a polgári kezdeményezésekre számítanak. ^öldpártok es a csecsen helyzet Budapest (MTI) - A zöldpártok erhódítása időszerűvé tette, hogy >z Európai Zöld Pártok Föderációja ai'onmapos budapesti közgyűlésén z. 1996. évi szófiai kömyezetvédel- mi kormányközi konferenciára ké- zulő állásfoglalások meghozatala i ^ett olyan globális problémákkal foglalkozzon, mint például a cse- _ °n válság és a kaukázusi helyzet dfo°ndta el Niki Körtvélyessy, a fö- üició szóvivője pénteken, a köz- yuiés nyitó napján rendezett sajto- jpfojokoztaton. ' Korunk hőse: a színművész Évadzáró társulati ülés a Miskolci Nemzeti Színházban A Miskolci Nemzeti Színház 172. évadzáró társulati ülésén; kis képünkön a társulat szavazata alapján az évad legjobb színésznői: Létay Dóra és Bíró Krisztina Fotók: Fojtán László Miskolc (ÉM - FG) - Soha ilyen nehéz időket nem élt meg a kul­túra, mint éppen napjainkban, mégis sikeres évadot tudhat maga mögött a Miskolci Nemze­ti Színház. Ezért nevezte ko­runk hőseinek a színészeket Hegyi Árpád Jutocsa igazgató­főrendező a tegnapi évadzáró társulati ülésen. Nem érdemes most az anyagi nehéz­ségek miatt siránkozni, vagy bűn­bakokat keresni, mondta az igazga­tó. Szembe kell néznünk a tények­kel. Viszont a helyzet furcsaságára jellemző, hogy ezekben a nehéz időkben is megszületnek az értékes alkotások, és a közönség - a napi kenyérgondok ellenére is, vagy ép­pen ezért - igényli a színházat, gon­dot fordít a lélek karbantartására. Viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy sokáig nem lehet csak a művé­szek hivatástudatára, elkötelezett­ségére apellálni, nem lehet a végte­lenségig feszíteni a húrt. Hegyi Árpád Jutocsa, aki harma­dik éve vezeti a miskolci színházat, az elmúlt időszakot értékelve a fel­szálló repülő pályájához hasonlítot­ta eddigi munkájukat. Az első évad elrugaszkodása után tavaly mintha visszahőkölt volna a lendület, az idén viszont optimális magásságban és sebességgel „repültek”. A társulati ülés vegén az igaz­gató ismertette'a következő évad tervét, megköszönte a színészek és a „műszak” munkáját, majd pedig átadták az ilyenkor szokásos díja­kat. A társulat szavazata alapján az évad epizódszínésznöje Horváth Zsuzsa lett, az „év embere” és leg­jobb epizódszínésze Quintus Kon- rád, a legjobb színésze Kuna Ká­roly, a legjobb színésznője (azonos szavazattal) Bíró Krisztina és Létay Dóra, a legjobb rendezője Telihay Péter. A Hódolván Tháliának Ala­pítvány különdíját Szegedi Dezső kapta meg. A közönség szavazata szerint pedig az évad legjobb szí­nésznője Seres Ildikó, a legjobb szí­nésze Dézsy Szabó Gábor, és a leg­jobb produkció a Kabaré című musi­cal volt. Életüket kockáztatták a nemzetért Világháborús ellenállóknak adtak át emléklapokat a megyeházán Miskolc (ÉM - Sz.K.) - A kor­mány a magyarországi antifa­siszta ellenállási mozgalomban résztvevők tevékenységének elismeréseként a II. világhábo­rú európai befejezése és a fasiz­mus feletti győzelem 50. évfor­dulója alkalmából Nemzeti El­lenállási Emléklap adományo­zásáról döntött. Megyénk 370 ellenállója közül a miskolciak tegnap délelőtt a megyeháza dísztermében rendezett ünnep­ségen vehették át a miniszterel­nök által aláírt emléklapot. Hajdú Gyulának, a B.-A.-Z. Megyei Védelmi Iroda vezetőjének köszöntő szavai után Mitnyán Pál, az Ellen­állók és Antifasiszták Szövetsége megyei elnöke mondott beszédet. Visszaidézte a háború borzalmait, amelynek 55 millió ember, közöttük sok antifasiszta ellenálló esett áldo­zatul. A hősi halottakra, valamint az azóta elhunyt bajtársakra néma felállással emlékeztek a jelenlévők. A magyarországi antifasiszta el­lenállási mozgalom sajátosnak mondható - elemezte Mitnyán Pál. - A jellegzetességek egyikeként em­lítette, hogy az ellenállóknak csak kisebb hányada küzdött hazánk te­rületén, többségük Európa szinte minden harctérén fegyveresen har­colt, más országok antifasiszta moz­galmaihoz csatlakozva, a megszálló fasiszták kiűzéséért. További sajá­tosság, hogy hazánk egy részének felszabadulása után, 1945 elejen több tízezer férfi és nő önként je­lentkezett az új, demokratikus had­sereg állományába, azzal a céllal, hogy részt vegyenek a fasiszta né­met hadsereg kiűzésében. Szerepü­ket, tettüket az elmúlt fél évszázad alatt sokféleképpen értelmezték, ér­tékelték, a legkülönbözőbb politikai nézetek szerint. Mára történelmi ténnyé vált: azokat, akik életük kockáztatásával, olykor feláldozá­sával hozzájárultak a háború befe­jezéséhez, a nemzet fönnmaradásá­hoz, erkölcsi elismerés illeti meg. Gyárfás Ildikó, a megyei közgyű­lés elnöke az elhangzott gondolatok jegyében - Horn Gyula miniszterel­nök nevében - átnyújtotta az em­léklapokat a megjelenteknek, aki­ket miskolci középiskolás diákok műsorral köszöntöttek. Mindenképp erkölcsi elismerés illeti meg őket ■KOMMENTÁR Közszolgálat Görömbölyi László A legfrissebb hírek szerint a hosszú, ál­dozatoktól sem mentes csatározások után belátható közelségbe került a médiatör­vény megszületése: csütörtöki ülésén a parlament kulturális és sajtóbizottsága vi­tára alkalmasnak ítélte a kormány által be­terjesztett javaslatot. Hátra van még per­sze a törvényjavaslat általános és részle­tes vitája, a pozitív döntéshez kétharma­dos igent követelő szavazás - de nem hi­szem, hogy komoly meglepetésben lenne részünk. A vita ez ügyben is heves lesz, számíthatunk a kölcsönös személyeske­désekre éppen úgy, mint a szükséges mér­tékű jóváhagyásra. Magam azok közé tartozom, akik mindig is azt mondták: jelentőségéhez képest túl nagy teret kap a közéletben a médiaügy. Az emberek többsége „csupán" nézni akarja a tévét, hallgatni a rádiót-nem kü­lönösebben kíváncsi kicsinyes presztízs- harcokra, hatalmi vetélkedésekre. Ezzel persze távolról sem állítom, hogy le kel­lene becsülni az ügy jelentőségét. Sőt, úgy vélem, van néhány jel, ami most igenis fi­gyelmet érdemel. Idézet a koalíció programjából: „...a kor­mány haladéktalanul létrehoz egy törvény- előkészítő bizottságot, amely a parlamen­ti pártokkal és a szakmai szervezetekkel folyamatosan egyeztetve az V994 őszi ülésszakra elkészíti és lehetőleg az ellen­zék vagy annak egy része támogatásával az Országgyűlés elé terjeszti a szabad rá­diózásról és televíziózásról szóló törvény- javaslatot. " Hogy most nem '94 ősze van, az szót sem érdemel, talán túlzott opti­mizmus fogalmaztatta meg a korai határ­időt. Felejtsük el most az elmúlt hónapok egyeztetési viharait is, maradjunk csak a legfrissebb tényéknél. A bizottságban nemhogy az ellenzék, de még Kosa Ferenc, a médiaügyben szakér­tőnek számító MSZP-s képviselő is a ter­vezet ellen szavazott. Giczy György KDNP-elnök kijelentette: az egyeztetése­ken öt párt által összehozott 19 pontos do­kumentumnak nyoma sincs a javaslatban. És a hozzáértők? Horváth Ádám, a tévé elnöke szerint a tervezet nem tükrözi a szakmai szempontokat. És hozzáteszi: a világon sehol nem fordult elő, hogy meg­lévő közszolgálati televíziótól vettek el frekvenciát magántelevízió számára. Az tehát világos, hogy hamarosan lesz médiatörvény. Az viszont (legalábbis a fentiek szerint) a legkevésbé sem, hogy milyen megfontolások nyomán, kinek a szempontjai szerint, miféle érdekek szol­gálatában. Viszont természetesen: a köz- szolgálatiság jegyében. Göncz Árpádnál az EBESZ-főbiztos Budapest (MTI) - „Remélem. Budapesten es Pozsonyban mielőbb megtörténik a magyar- szlovak alapszerződés ratifikálása és megkez­dődhet. az abban foglaltak maradéktalan meg­valósítása” - hangsúlyozta Göncz Árpád Max Van Der Stoel, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosa előtt. Kifejtette, Magyarorszag érde­ke, hogy Románia minél előbb megfeleljen azoknak az elvárásoknak, amelyeket az euró­pai intézmények támasztanak az új tagokkal szemben. Budapest azt szeretné, ha Romania minél több európai intézmény tagja lenne. Max Van Der Stoel tanulmányozásra érdemesnek tartotta a magyarországi kisebbségi gyakorla­tot: „ösztönző lehet megismerni az itteni tapasz­talatokat azon országoknak, amelyek megkí­vánják oldalú a kisebbségi problémákat”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom