Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-11 / 110. szám
ZABAÜIBO Az ÉszaK'Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1995. Május 11. . 1 ? tó* Elektronika Noteszforradalom Alapjaiban akaija átalakítani a jelenlegi noteszgépeket az Intel és a Microsoft. A két gyártó új hardverekkel (Pentium processzor és PCI- sín),, valamint új szoftverekkel (Windows 95, Native Signal Processing) akaija növelni a teljesítményt és csökkenteni az árakat. A Microsoft továbbra is augusztusra ígéri a Windows 95-öt, és az Intel egyik alelnöke azt jósolta, hogy az év végén 2000 dollár körüli áron lesznek kaphatók a Pentiummal, PCI-vel és NSP-vel ellátott noteszgépek. Sok gyártó azonban irreálisnak tartja ezt az ütemtervet és árat, minthogy az év végére nem lesznek PCI lapkakészletek, és az árak sem fognak ilyen mértékben zuhanni. Több probléma is hátráltathatja az új generációs noteszgépek bevezetését: senki nem tudja például, miképp fognak működni a Windows 95 új funkciói (a többi között a PCMCIA- támogatás). Az viszont nagyon is valószínű, hogy egyre több pentiu- mos noteszgép jelenik meg a piacon. Apple-átszervezés Az Apple átalakította szervezeti struktúráját, ami a Newtonra sem marad hatás nélkül: a termék fejlesztését besorolták az Apple általános stratégiájába, és a csoport közvetlenül David Nagel alelnök alá tartozik. Noha a Newton egyelőre nem hajt hasznot, Nagel továbbra is bizalmat szavaz a technológiának, mert hosszú távú lehetőséget lát benne. Operációs rendszere ezután is különbözni fog a Macától, de könnyebben tud majd adatokat cserélni vele. Egyes alkalmazások számára perifériaként is viselkedhet, például asztali géphez csatlakoztatva digitalizálótáblaként is használható majd, vagy infravörös kapuja révén az asztali rendszereken futtatott bemutatókat lehet vele vezérelni. De ezekre a funkciókra még legalább egy-másfél évet várni kell. TV a számítógépben Bemutatta Európába szánt fogyasztói PC-inek új családját a Compaq. Nyolc modellről van szó: a Presario CD TV 528-asról, amely multimédia PC, egyben tévékészülék, valamint a Presario 700-as asztali és 900-as jelű minitorony kivitelű sze- mélyiszámítógép-sorozatról. Piaci elemzésekre hivatkozva a Compaq ezt jósolja, hogy 1993 és 2000 között ötszörösére nő az egyéni felhasználóknak eladott PC-k száma, így a ta- valyelőtti 10,8 százalék helyett az évezred végére a háztartások 52,4 százalékában lesz számítógép (legalábbis Nagy-Britanniában. Németországban és Franciaországban). Várhatóan Magyarországon is rövidesen bejelentik az új modelleket. Univerzális festő Egyidejűleg Macintoshra és Win- dowsra is megjelenik a Fractal Design Painter új változata, a 3.1-es. A hónap végén forgalomba kerülő képszerkesztő és festőalkalmazás az eddigieknél nagyobb mértékben támogatja az Adobe Photoshopot: Például a többrétegű Photoshop-ál- ományok behívásánál megtartja az »gyes rétegek különállását. Immár arra is lehetőség van, hogy a felhasználó visszaállítsa a legutolsó 32 műveletet. Új merevlemezek Két új modellel bővítette 2,5 hüvelykes merevlemezeinek választékát a foshiba. Egyik 19, másik 12,7 milli- meler magas, kapacitásuk 1,35 gigabajt, illetve 815 megabájt. Az új merevlemezek próbapéldányainak szállítását már megkezdte a gyártó, a »megtermelés várhatóan a máso- ú!k negyedévben indul be. A fenti híreket a Számítástechnika c. hetilap nyomán adjuk közre. Számítógépes „háló” a világ körül Az Interneten keresztül több száz millió állomány érhető el Hálózat a hálózaton: az egyetem térképe a Gopheren Fotók: Fojtán László Méhes László Miskolc (ÉM) - Az Internet a '60- as évek Amerikájában katonai célokat szolgáló számítógépes hálózatként jelent meg, és csak egy évtizeddel később jutott el a polgári felhasználók köréhez. A hálózat azonban a '80-as évektől kezdve túllépett az amerikai kontinensen, és világméretű hódító útjára indult. Ma az Internet a világ legnagyobb számító- gépes rendszere, amely kiterjed a föld szinte valamennyi országára és, több millió számítógépet köt össze egymással. A Miskolci Egyetem másfél éve tagja az Internetnek, számítóközpontjuk - amely jelenleg az észak-magyarországi régió egyetlen csomópontja - az információs rendszer fejlesztésével '93 novembere óta foglalkozik. Az Internetről, erről a világméretű hálózatról, illetve szolgáltatásairól Drótos Lászlóval beszélgettünk, aki az Interneten működő Gopher-rendszer egyik szerkesztője. • Az Internet hálózaton belül, mivel ez rengeteg apró helyi és országos hálózatnak az összekötéséből jön létre, sajnálatos módon még ma is anarchia uralkodik. Bárki, aki számítógéppel rendelkezik és kapcsolódni tud a rendszerhez, főirakhatja a saját információját - szöveget, képet, hangot -, amelyet ettől kezdve ő szolgáltat a többi felhasználó felé. Viszont az Interneten keresztül több millió gép és több száz millió állomány érhető el, ezért az elmúlt évek során szinte lehetetlenné vált, hogy az ember a számára szükséges információt megtalálja. A hálózaton ezért az utóbbi években azokat az „eszközöket” fejlesztették, amelyek a tájékozódásban segítik a felhasználót. Az egyik ilyen a Gopher nevű, szabadon és ingyen használható program. A Gopher használójának menürendszert biztosít, ami elvezeti őt az adatbázisokhoz. Aki ezt használja, nem kell tudnia semmit a hálózatról, nem kell tudnia a több millió számítógépnek a hívószámát, azokat a speciális parancsokat, amivel he lehet lépni ezekbe a rendszerekbe, hanem csak válogat a menüből, és így kapja meg a keresett információforrást. Bár a Gopherrel képeket, sőt hanganyagot is el lehet érni, alapvetően arra szolgál, hogy segítségével szöveges információkat teljesszenek. A hazai hálózaton például láthatóvá teszi, milyen magyar könyvtári katalógusok érhetők el az Interneten keresztül. A Gopherból át lehet kapcsolni ezekbe is. □ A felhasználók segítésére fejlesztik-e tovább a hálózat keresőrendszerét? • Az Internet '94-es újdonsága most Az egyetem Gopher-szolgáltatásai- ról Drótos László tartott előadást a közelmúltban az érdeklődőknek a World Wide Web (WWW), ami szabadon talán „világméretű pók- háló”-nak fordítható le. Szolgáltatásai nagyjából a Gopherhez hasonlók, a kettő közötti különbség viszont az, hogy a WWW nem menüpontokat, hanem úgynevezett „oldalakat” ad. Ezeken az oldalakon valamilyen szöveg, a szövegen belül pedig más színnel jelölt, kiemelt szavak jelennek meg, amelyek a menüpontokat helyettesítik. Ezekre kell az egérrel rákattintani, ha bővebb információhoz szeretne hozzájutni valaki, és ezek mutatják meg azt is, hogy bizonyos információk hol találhatók meg. A WWW további előnye, hogy vegyesen lehet vele szöveget és képeket, akár mozgóképet is kezelni. Ez tulajdonképpen egy hálózaton elosztott multimédia-rendszer, amelynek érdekessége, hogy az egyes oldalak, illetve az oldalak egyes részei a világ legkülönbözőbb pontján lévő számítógépekből hívhatók elő. A WWW egyébként arra is lehetőséget ad, hogy rajta kei'esztül bizonyos dokumentumokat teljesen nyilvánosan írhatóvá lehet tenni, vagyis azon egyszerre többen is dolgozhatnak. Például egy tankönyvet így a világ legkülönbözőbb pontjairól közösen írhatnak meg. Amerikában már olyan kísérlet is van, hogy közösen írnak regényt. □ Lehet-e manipulálni a rendszeren keresztül az adatbázisokat? • A felhasználónak alapesetben semmiféle írási joga nincs, nem tudja megváltoztatni az egyes gépekben lévő információkat. Minden egyes intézménynél működik egy szerkesztőség, mint ahogy a Miskolci Egyetemen is, amely információkat helyezhet el a rendszerben. □ Mi található az egyetemi Gopher- rendszeren? • Az egyetemi Gopher öt fő menüpontot sorol fel. Található benne információ az egyetemről, a városról, a régióról, ezeken túlmenően felsorolja az országban és a világban elérhető információforrásokat is. Ha kiválasztom például a Miskolci Egyetemet, kapok egy újabb menüt, amely az egyetemen belüli információforrásokat veszi számba. Ezek közül ha a központi könyvtárra kattintok rá, akkor a könyvtárra vonatkozó adatokat kaphatom meg, fényképeket, belső telefonszámokat. Beléphetek a könyvtár katalógusába, megnézhetem, milyen CD- ROM adatbázisokkal rendelkezik az intézmény. Itt található egy elektronikus közkönyvtár is. Ez egyébként egy országos kísérletnek a része, ami azt célozza, hogy az egyetemeken gyűjtsenek össze teljes szövegű anyagokat, tudományos munkákat, szakdolgozatokat, konferencia-előadásokat, disszertációkat, de akár szépirodalmat, vagy könyvek, újságok, tanulmányok, folyóiratok tartalomjegyzéket. □ Szólhat ez a kísérlet a Gútenberg- galaxis, azaz a könyvnyomtatás ellen? • Ez egy más médium, és más dolgokra használható, mint egy könyv. Ennek egyrészt az az értelme, hogy olyan tudományos anyagokat, amelyek nehezen hozzáférhetők nyomtatott formában, azokat így akár az egész világ számára is teijeszteni lehet. A magyar irodalom klasszikusait azért szeretnénk fólrakni, hogy a külföldi magyarok hozzáférjenek ehhez. Harmadsorban pedig ha valakinek sürgős információkra van szüksége, ez egy állandóan, éjjel-nappal elérhető forrást jelent. □ Hozzáférhetők-e az Interneten található információk azok számára, akik nem tagjai a hálózatnak? • Az Internet nyilvános és ingyenes, a szolgáltatásait a kívülállók jelenleg telefonvonalon érhetik el. Az egyetemi számítóközpontnak van egy telefonszáma, amit ha fölhívnak, akkor az illető azonnal ebbe a rendszerbe kerül bele. Hogy ezt használni tudja, ahhoz egy számítógép, egy telefonvonal és egy néhány ezer forintos modem nevű eszköz szükséges, ami a gépet a telefonhoz kapcsolja. Ettől kezdve hozzájut mindahhoz az információhoz, ami a hálózaton található. Ilyenkor a városi telefon díja az, ami költséget jelent a felhasználónak. így azonban akár amerikai vagy ausztrál információforrásokat is elérhet ezért a díjért. Az egyetemi számítóközpontban azonban jelenleg egyetlen telefonvonal él, amelyen keresztül a külső felhasználók elérhetik az Internetet, ami sokszor foglalt. Az ideális megoldást tehát egy saját vonal kiépítése jelentheti, amelyen keresztül a szolgáltatások korlátozás nélkül hozzáférhetők. A világrendszerek felé halad a világ Budapest (ISB - M.L.) - A hazai számítás- technikai életben rangos eseménynek számító IFABO ’95 Nemzetközi Számítás- technikai, Kommunikációtechnikai és Irodaszervezési Szakvásárt kedden ötödik alkalommal nyitották meg a budapesti vásárvárosban. A 34 országból érkezett mintegy 1365 kiállítóval és képviselt céggel öt napon át ismerkedhetnek az érdeklődők. Nemrégiben még a multimédia-rendszerek előretörése jelentett újdonságot a számítás- technikában, a mostani IFABO ’95 elsősorban az Internet, a világméretű számítógépes hálózathoz történő csatlakozás lehetőségeit, annak előnyeit ismerteti meg a felhasználókkal. Ez a kommunikációs hálózat - amely egymással összekapcsolt rendszerek együttesét jelenti - magyarországi megjelenése óta főként a kutatók, az egyetemek számára volt elérhető. Mára azonban - titkosítható üzenetküldési lehetőségeivel - a gazdasági, üzleti szférában is megjelenhetett. A lokális számítógépes rendszerek összekötését szolgálja az IBM Global Network - az Internethez hasonló - saját hálózata is, amelyen keresztül a cég számítástechnikai szolgáltatásai érhetők el. Az úgynevezett háromdimenziós hang- visszanyerő-rendszer (Sound Retrieving System) az egyik hangtechnikai újdonsága a kiállításnak. Érdekessége, hogy a rendszer a már meglévő sztereo-mono hangjeleket alkotó elemeire bontja, majd ezekből összetett, korrigált hangképet állít elő. A telekommunikáció kuriózumaként említhető a Siemens video-telefonja, amelyen keresztül a hívott fél és a hívó - beszélgetésük alkalmával - egyidőben láthatja is egymást. Az IBM standján pedig egy folyadékkristályos szemüveg lencséjén keresztül még való- szerűbbé vált a számítógép monitorán megjelenő térhatású ábra. A hazai felhasználók számára azonban mindez csupán a jövő ígérete. Az IBM standján az érdeklődők térhatású képet láthattak egy különleges szemüvegen keresztül A Samsung elsősorban a monitorok piacán verseng a jó piaci pozíciókért A szervezők öt napon át várják a látogatókat a legnagyobb hazai számítástechnikai seregszemlére Fotók: Balázs Attila
