Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-31 / 127. szám

1995, Mátus 31.« Szerda Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 Prágák az új kombájnok Jjv (ÉM) - A szeszélyes tava- '“öjárás ellenére a határban az Ktuális munkákkal mindenhol idő- en végeznek. Mindezek kedvezően efolyásolták a költségeket, ugyan­ig a gépek kihasználtsága jól ala- u‘t. A korábbi évekkel ellentétben JV1(jén alkatrészhiány miatt sem 11 kiesés. Megállapítható, hogy a Képesítésben lassú, de fokozatos , °rehaladás tapasztalható - tájé- vata?tta ^aPun^a^ a FM megyei hi­^ár még nem mindenhol végeztek a etesi munkákkal, előtérbe kerül az ^atásra készülődés. A bevetésre ^kombájnok száma azonban ke- sebb, mint amennyi szükségeltet- I .e' V2 jgény ellenére a fejlesztés va- ®zinaleg a legtöbb üzemben elma- d- Az ok a kombájnok áraiban ke- esendő. Drágák az arató-csépló gé- Pék. Az újak közül a Don 1500-B tí- vifUc?ra hatmillió forint, a közked- eit E-514-es nyolc és fél millió fo- Z1.m>g a nagyobb teljesítményú- közül a JD 1188/2 tizenkét, a aas Mega 28-as tizenhatmillió fo- ntba kerül. Némileg kedvezőbb a eelyzet a használtgép-piacon. Itt Ky még múködő kombájnért, típus- es kortól függően, egy-ötmillió fo- ^tot kérnek el. 87 ezer külföldi Megyénkben j^iskolc (ÉM) - A megyei önkor- áltainZat idegenforgalmi hivatala ml készített összesítésből kiderül, y' elmúlt évben Borsod-Abaúj- emplénbe mintegy 87 ezer külföldi arista látogatott. Legtöbben - 24 t ?Za*ék - Lengyelországból érkéz­re K> számottevő még az Ukrajnából, ^mániából, Németországból és r°szországból hozzánk látogatók /aaya- Négyezerre tehető a hol- n<J, 2500-ra az olasz turisták szá- s a- A megye településeinek adott- , gai nincsenek még teljesen ki- Ssználva, állapítja meg az összes- ° anyag. A férőhelyek 88 százalé­ka vendégek 83, a vendégéjsza­ka 86 százaléka a megye városai- 1a koncentrálódott. Ez gyakorlati- , S 9 várost jelent, mivel Edelény- ^en> Encsen, Mezócsáton, Putno- ?n> Sajószentpéteren és Szikszón ncs kereskedelmi szálláshely. A egyeszékhely, Mezőkövesd, Sá­spatak, Kazincbarcika és Tiszaúj- * r°s mellett, a községek közül Sgtelek, Bükkszentkereszt vala- Jósvafó emelhető ki. Yáltoztak az APEH- ll*uinanyagárak ^udapest (MTI) - Megváltoztak pn Us. 27-tól az Adó- és Pénzügyi enőrzési Hivatal által elfogadott -emanyagárak - tájékoztatta ked- £?* az MTI-t az APEH. Ismeretes, , gy a magánszemélyeknek a gép- ddcs'használattal kapcsolatos í,?°manyagról nem kell számlát be- ái- rezn’ak, amennyiben ezeket az ‘ akat alkalmazzák bevallásukban. Motorbenzin és a motorikus gáz- u 'terenkénti ára a következó- dkikul: EN 91 ólmozatlan Eo5a,be"zin: 94 forint 60 fillér; 9r r . ólmozatlan szuperbenzin: n 0r.V?^ fillér: AB 92 ólmozott ARo0a bonzin: 98 forint 80 fillér; ú'/8 0!moz°tt szuperbenzin: 99 fó­ti • 60 filjér; Gázolaj 0,2 normál: 80 mt 60 fillér, Arol-2T motorolaj 98 for rir*t 80 fillér. Részvények kárpótlási jegyért Budapest (MTI) - City Bróker Kft. V4>2 százalékos árfolyamon fogad­ig, el a kárpótlási jegyeket a City Kárpótlási Jegy Hasznosító Rt. ICKJB) részvényeinek jövő héten kezdődő jegyzésén. A tavaly létre­jött kárpótlásijegy-hasznosítóktól eltérően a CKJB részvénye a jog­szabályi változások miatt már nem jogosít fel adókedvezményre. A for- Balmazó mégis nagy érdeklődésre számít, mivel a kárpótlási jegyek mlajdonosai számára hosszú idő utan ez az első befektetési lehetőség " közölte Karli Péter, a City Bróker Munkatársa. A CKJB a kárpótlási •jegyeket elsősorban a privatizáció- au szeretné felhasználni. A CKJB- reszvények június 6-tól augusztus jegyezhetők a City Brókernél, a Cunaholding Rt. hálózatában és ?z Ibusz Utazási Irodák Kit. fiókjai- uan. Az 1000 forintos részvények ‘42 forintért szerezhetők meg. Szolgálja a köz javát a kastély Kifutott kezünk alól minden munka, mondja a Melczer unoka I ÁLLÁSPONT Szakvas Dezső Kéked (ÉM) - A Magyarorszá­gon fellelhető kisebb-nagyobb kastélyoktól egy valamiben két­ségtelenül eltér az ország észak­keleti csücskében, Kékeden ta­lálható Melczer-kastély: neve­sen abban, hogy nem lepusztult, hanem lakható állapotban lévő, kívül-belül mívesen felújított gyönyörű épület. A ’80-as évek­ben 150 millió forintot költött a restaurálásra a megyei tanács. Oktatási központnak, illetve szállodának szánta a több év­százados gótikus. kastélyt, amely a Kékedy, majd a Zom- bory és három évszázadon át a Melczer-család tulajdona volt egészen az államosításig. A tanács tulajdonképpen a Melcze- rek szándékát valósította meg, akik az 1930-as években kezdték meg a kastély szállodává alakítását. De a belső átépítés abbamaradt, az álla­mosítás után pedig pusztulni kez­dett az épület. A legutóbbi átalakí­tás szerencsére megmentette az enyészettől, a belső átépítés pedig hangulatos szállodává varázsolta pompás lakosztályokkal, súlyos, szép bútorokkal, korszerű konyhá­val, ebédlőkkel, padlófűtéssel és minden egyebekkel. Am az épület­ből most sem szálloda lett, hanem múzeum, évente néhány tucat láto­gatóval, és persze az állagmegóvás tetemes költségével. Mert a kastély azzal, hogy ott áll szépen átépítve, csak viszi a pénzt. Ahelyett, hogy hozná, például a kékedi emberek­nek, akik hümmögve legyintenek, ha rá terelődik a szó. Szép, szép - mondják -, de hát mivégre? Ha élet lenne benne, akkor dolog is akadna, mert munka mostanában nincs er­refelé sem. Megerősíti az utóbbiakat Hun­kár Gyöngyi, Kéked polgármestere, aki a kastély utolsó tulajdonosának unokája. Kislány korában gyakorta látogatta meg a nagymamát, aki az államosítás után sok éven át az ősi fészekben élt, egy számára kijelölt lakrészben. így hát erős érzelmi szálak kötik a polgármestert a kas­télyhoz, és persze a kékediekhez, akik másodszor választották az ön- kormányzat élére.- Szolgálja a közjavát a kastély, így van rendjén - mondja. - Első­sorban persze a kékedieknek legyen hasznára, akiket leginkább megil­let. így gondoltuk ezt öt évvel ez­előtt is, az önkormányzat megvá­lasztásakor. Kérelemmel fordul­tunk a vagyonátadó bizottsághoz az épület tulajdonba vétele érdekében. Öt hektárnyi park övezi a szépen felújított kastélyt Fotó: Szarvas Dezső Sajnos azonban, a törvény ezt nem tette lehetővé. Kimondta ugyanis, hogy a kastély a kezelő jogutódjá­nak tulajdonába kerül. Tekintve, hogy a kezelő 1990 előtt a megyei tanács volt, így a megyei önkor­mányzat kapta meg. Kár, hogy így történt, mert mielőtt a tulajdonjog tisztázódott volna, tárgyaltunk egy német-magyar rákkutató alapít­vánnyal, s ha a falura száll a tulaj­don, akkor most nem csak dísze len­ne Kékednek, de munkahelyeket is adna. Persze most már, ha miénk lenne, akkor sem t udnánk mit kez­deni vele. Kevés az állami támoga­tás, saját bevételünk minimális, egyedül nem tudnánk működtetni. Esetleg a jelenlegi tulajdonossal kö­zösen kezdhetnénk valamit, hogy hasznunkra legyen ez a gyönyörű, építészetileg is páratlan épület. Hallani már jó ideje, hogy me­gyénk egyik „kitörési pontja”, lehe­tősége az idegenforgalom, ezért a füst nélküli ipar fejlesztése kiemelt helyen szerepel Borsod gazdaságfej­lesztési stratégiájában. Kisebb-na­gyobb települések sokasága őriz ér­tékeket, nevezetes épületeket, kas­télyokat, kúriákat, templomokat. Az idegenforgalom szakértői szerint valóságos kincsesbánya van körü­löttünk, csak éppen kezdeni kellene vele valamit. Meg kellene tanulni eladni magunkat, profi módon. Aligha hihető, hogy nem akad vál­lalkozó - légyen az hazai vagy kül­földi -, aki felfedezné azt a lehetősé­get, amit például a kékedi kastély kínál, hiszen majdhogynem kulcs­rakész szálloda. Csakhogy haszon, nyereség „előállítására” alkalmas valami - mondjuk egy kastélyszálló - akkor működik igazán jól, ha va­lós tulajdonosa van. Márpedig a Melczerek kastélyának tulajdonvi­szonyai nem adnak lehetőséget ar­ra, hogy hasznosításában a gazda­ságosság, a nyereség szerepet játsszon.- A kastély és az öt hektáros park állami tulajdonban lévő ingat­lan - mondja Fenyvesi István, a me­gyei önkormányzat vállalkozási és foglalkoztatáspolitikai osztályának vezetője. - Kezelője pedig a kincstá­ri vagyonkezelő szervezet. Az ön- kormányzati vagyontörvény lehető­séget adott arra, hogy az állam egy­részt leadjon, másrészt használatba adjon tulajdont. így aztán minda­zokra az ingatlanokra, amelyekben önkormányzati intézmény műkö­dött, a megalakult testületek ingye­nes, térítésmentes használati jogot kaptak. A megyei önkormányzat­nak is ingyenes használati joga van a kékedi kastélyra mindaddig, amíg múzeumként működik. Tehát ha ez a funkciója megszűnik, akkor a térí­tésmentes használatról le kell mon­danunk az állam javára. Ez a jelen­legi jogi státus. Az állam pedig vagy kezd vele valamit, vagy nem. De leginkább nem kezd semmit. Pénzt viszont költeni kell, legalább az állagmegó­vásra. Ennek összege úgy 5 millió forintot évente. Az önkormányzat­nak a jelek szerint egyre kevesebb pénze íesz, különösképpen ilyen cél­ra. Nem nagy kunszt hát megjöven­dölni, milyen állapotban lesz úgy tíz esztendő múlva a Melczerek ősi fészke. Feltéve, hogy nem történik vala­mi érdemleges fordulat. Tovább kel­lene tehát gondolni az épület sorsát, s erre magától értetődően a kincstá­ri vagyonkezelő szervezet lenne hi­vatott. (Napraforgó étolaj (liter Ecet- (20%-os) fTeavaj (10 Oku) Ráma (25 dkg) ISertészsír (50 dkg, dobozos) Tojás (db) iülii Kristálycukor (kg) Asztali SÓ (kg) .Finomliszt (kg) Rizs („B” fényezetlen) Fej (liter, 2,8 %) Tejföl (2 dl, 20 %) ‘ (Trappista sajt (kg) Tehéntúró (50 dkg) jSertésmájkrém (IÖ dkg/db) Párizsi (kg) (Sertéscomb (kg) Rövidkaraj (kg) (Hosszúkaraj (kg) Sertésoldalas (kg) Sertésmáj (kg) Virsli műbélben (kg) (Fagyasztott egész csirke (kg) Csirkefarhát fagy. (kg) iCsirkeaprólék (kg) . Papírzsebkendő (100 db) : WC-papír (2 tekercses) Hypo (liter) Tomi Sztár (2,4-esj © 931. sz. ABC-áruház, Klapka Gy. át 27-29. © Centrum Szupermarket, Széchenyi út 111. © Borsod Zöldért Rt. Diszkont, Fonoda út 8. © Kuncsaft Üzletház, Katalin köz - Zsolnai kapu sarok © Sajó Húsbolt, Btycsy-Zs. lit 22. © 911, sz. Zamat ABC, Szentpétcri kapu 95. (Megyei Kórházzal szemben) 77 75.90 79 Tó 79­79 1 20 19 21 20 21 . 23 . >***■ n 21 31 29 11 13 29 10­31 | 96 109 118 112 92 —! | Ilii! '■ s no 46 46 51 50 _ _ _ 49 29 29 29 36 PWIPf _ „ ;VV 29 S17 5 10 550 520­— — 529 1 150 129 155 162 Äill Illfillllilií; Ä ül 137 25 25 28 24 22 26 29 25 287 SÄ 289 310­292 m 289 490 479 479 470 — — 457 469 1 490 479 499 490 483 489 470 450 459 ...450,..­.......-..... 4 69 459 I: 400 399 390 400 _ ­420 ü 389 2ó 1 269 300 310­— 300 298 ,353 339 326 154 Iliiig 339 326 300 279 280 313 — — 275 294 124 99 üm 110 ^ . 110 v: 110 207 189 195 208 — — 185 118 81. 69 82 110 76 88 if: 76 19 39 48 49 42 _ _ 46 20 Í9 28 V - 29 . 20 23 24 537 449 579 566 472 _ _ 579 ■ iÉÉiil Miit! m; István irt 1. € Platán Unió Diszkont, Szentgyörgy át 3. Kinek szót a reklám? Brackó István Zavarban vagyok. Nem tudom, hogy ta­valy mennyire rúgtak a reklámkiadások. A különböző nyilatkozatok 20 és 50 milli­árd forintra becsülik a hirdetések költsé­gét. Nagy a szórás, nagy a káosz... S ha van feketekereskedelem, akkor van feke­te, illetve burkolt reklám is. Az egyik na­pilap közzétette, hogy melyik médium a legfelkapottabb, s mely cég költött a leg­többet az önkelletésre. De ettől nem let­tem okosabb. S nem is ez a legfontosabb. A közelmúltban Magyarországon tartott világkonferencián a köztársasági elnök mondta ki, bogy a - főként a televízióban sugárzott - reklámok nem a fogyasztók többségéhez szól, hanem egy szűk réte­get megcélozva idillikus állapotokat felté­telezve ösztökél új televízió, mosógép, au­tó, szárnyas betét megvásárlására. Am kí­nálnak szuper mosóport, tökéletes WC- szagtalanítót, gyorsan elkészíthető zacs­kós levest, külhoni csokoládét és hazai részvénypapírt. Kinek szól a harsona, ha tudjuk, hogy a hazai népesség egyharma- da a létminimum alatt él, hogy kétharma­dának egy fillér megtakarítása sincs? Kit ingerel vásárlásra az a szomorú közlés, hogy Juditnak korpás a baja és Lacinak szuvasodik a foga, mert a hagyományos termékeket vásárolja? Laciról jut eszem­be, hogy slusszpoénként beleharap egy zöld almába. Ezt az almát - miközben ki­irtják a szabolcsi kerteket - Dél-Ameriká- ból hozzák. Hozzuk! Darabja (és nem ki­lója) 40-60 forintba kerül, piactól és bolt­tól függően. Folytassam?! Inkább a WC-csészét tisztí­tó repülő kacsára hivatkozom. Ez a csu­daszer mindenhová elér, mindenhol fer­tőtlenít. Csakhogy-kis módosítással idéz­ve a rádiókabaré immár klasszikussá vált mondását - mi nem tojunk a perem alá. ÁRFOLYAMOK Kárpótlási jegy §« Tőzsde Index: május 30. 1449,28 -11,66 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1995. május 30. Pénznem Aniiol font Valuta Vétel Eladás Deviza Középárf. 197.66 432.98 Kuvaiti dinár 417,31 Budapest (MTI) - 315 üzletben 255,052819 mil­lió forint forgalmat bonyolított le a tőzsde. 195,36 199,24 ár 8817 89,97 Belga és lux. frk. 428.96 437,56 Dán korona . 22.56 23.92 V Finn márka 28.67 29,25 Fiaoua frank * 24,98 25,48 ' kV Holland forint 78.77 80,35 79.44 204,13 202,51 Japán yen* 147.04 149,96 148.63 ........*..................f-- ................ 410 ,93 419,19 88,19 89,97 ü Norvég korona 19,77 20,17 19,95 Olasz linó* ; 74,46' 75,94 VVyiÖiü Osztrák schill. 12.54 12,80 12,65 Portugal escudo* 83,69 85.35 V 84,29 Spanyol posota 101,-11 103.1! ',01.54 Svéd korona 16,82 17,16 17,02 ..... ECU (K P) 162.40 165,64 163,89 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénzintézetek irányadó kamatai Futamidő 1»\ ZS 3« 3V ' í!5iy;ii 1 hónap uj 12 hónap ga/ri. £ H hónap mMu 12 hórwp ms/. ^ hónap 12 hónap 1 . , A r ■ - , rort<n ' ■ :>v;v Otí* A<t>zóhanL <~orvm fiánk, Konzttmkank

Next

/
Oldalképek
Tartalom