Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)
1995-05-03 / 103. szám
8 ÉS ZAK-M AGYARORSZÁG Kultúra 1995, Mátus 3., Szerda _ APROPÓ Gazdátlanul Dobos Klára Enyém a vár... - mondja (gondolja) minden kulturális intézmény szervezője, mikor valami különleges, nagyszabású programot szeretne csinálni. Enyém a vár... - mondják (gondolják) az intézményvezetők -, mert a vár olcsó helyszín. Enyém a várd - kérdezi csodálkozva mindenki akkor, mikor tenni is kellene érte valamit... De egyáltalán kié is a Diósgyőri vári Annak idején felkerült az állami tulajdonból ki nem adható műemlékek listájára, és a megyei önkormányzat ingyenes használója lehetett volna. Ám lemondtak a jogról, mert ez együtt járt volna a karbantartási, felújítási kötelezettséggel. Mosta megyei múzeum a (látszat)gazda. /4 tulajdonosvita még nem zárult le, viszont'a múzeumnak kellene engedélyeznie a rendezvényeket. De a programokról általában akkor hall az igazgató, amikor már „leszervezték": megegyeztek a résztvevőkkel, az időpontban, aláírták a szerződéseket. Ilyenkor már nem lehet nyugodt lélekkel nemet mondani... De mire mondhatnának nemet, és mire igent? Mi való igazán a várba? Ki tudja?! Az mindenképpen szerencse, hogy a lézerdiszkót „megúsztuk". Nem sok választotta el ugyanis a várat ettől a nagyon mai, és nagyon nem ide illő funkciótól. Érdekes is lett volna, mondhatni anakronizmus: ahol annak idején Nagy Lajos, majd a királynék múlatták az időt, rendeztek gyertyafényes bálokat, a vadászatok után nagy lakomákat-most egy kis dizsi... Persze volt (és lesz) lézershow a várban, no meg a dixieland sem igazán adekvát műfaj, sőt, a magyar népzenének sincs sok köze a nagyúri világhoz, de az ilyen rendezvények mégiscsak a helyükön vannak. Az idei Miskolci Nyár tervei szerint otthont ad majd a várunk többek között buddhista találkozónak, sci-fi találkozónak, meg az I. Nemzetközi Hocus-Pocus Alternatív Összművészeti Fesztiválnak. Addig, míg egyszer csak a múltat ismerőkből nemrégiben megalakult Diósgyőri Történelmi Haditorna Klub ki nem szorítja az összes ide nem illő hókuszpókuszt... _ÉM-portré A hatodikos csellista Miskolc (ÉM - DK) - ,A zongoráért nem vagyok úgy oda, egy idő után unalmas is, a hegedűvel az a gond, hogy amikor tanulják, nagyon nyekereg, a fuvola az olyan nem nekem való hangszer. Az igaz, hogy kicsit elfogult vagyok a csellóval, de szerintem az a legszebb hangszer.” Zoller Zsófia, a miskolci Fazekas Utcai Általános Iskola hatodikos tanulója nemrégiben a Gombás Ferencről elnevezett csellóversenyen Gombás Ferenc-díjat kapott. Meg nívódíjat is, de ez számára már nem olyan nagy dolog, hiszen ezt az előző három évben is megkapta. „Nem akarok szerénytelenkední, de egyetlen olyan igazi ellenfelem volt, Tőzsér Viktor, ő nagyon ügyes.” Zsófi másodikos kora óta tanulja a hangszert. Édesapja is csellózik, és bár nem erőszakolták rá a kislányra, mégis e mellett döntött. Legjobban Bachot, Mozartot meg Vivaldit kedveli. „Mozarttól a Requiemet és a Varázsfuvolát is nagyon szeretem, abban tényleg elmesélik, amiről szól. Vannak bizonyos esetek, hogy hozzáképzelek a darabokhoz történeteket, de a Vivaldi Concertóba, amit játszom, ezt nehéz. Ez inkább csak úgy felold. Az Elégiába már lehet, az olyan igazi fájdalmas, nagyon komoly darab, nagyon mély érzésekkel...” De azért nem csak zenéből áll az élet. Nagyon szereti az irodalmat, meg ha van ideje, fes- teget. „Otthon, mert rajzórán nem tudom úgy beleélni magam. Utoljára olajfestékkel festettem egy patakot, körülötte naplementében a szántót.” Ugyan nem lett festékes semmi, de előfordul néha, hogy a művészet is okoz bonyodalmat: „Anya egyszer rámkiabált, mert a csellót a székre tettem, és a szék kilyukadt...” A színház színe és fonákja Molnár-egyfelvonásosok a Miskolci Nemzeti Színházban Matus György és Kuna Károly Molnár Ferenc Az ibolya című egyfelvoná- sosában Fotó: Dobos Klára Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Bármit is játszik a színész, szerepeiben valamilyen módon mindig önmagáról beszél, a saját lelkét tárja a nagyérdemű elé. Ugyanakkor a közönség egy részét jobban érdeklik a lelki megmutatkozásnál a művészvilág magánéletéről szóló, bulvárlapi hírek, folyosói pletykák. Molnár Ferenc egyszerre tudta kielégíteni a művészi feltárulkozás és a kulissza- titkok utáni kíváncsiság igényét: pikáns színházi anekdotáiban pontos színészlélektani tanulmányok rejtőznek. Vígjátékainak kissé mesterkélt bohó- zati szituációit úgy alakította, hogy a keserédes történetek végül színház és élet, illúzió és valóság, színész és szerepe bonyolult összefonódásáról szóltak. A Miskolci Nemzeti Színház Csarnokában most bemutatott - három egyfelvonásost tartalmazó - Színház című művében egyszerre láttatja a színészt esendő kisembernek és csodákra, varázslatokra képes művésznek. Az ibolya című jelenet a nagy lélekkel, de kevés tehetséggel megáldott kóristák szívhez szóló portréja. De emellett jót mulathatunk a legendás, színigazgatói szereposztó dívány körüli bonyodalmakon: a meghallgatásra jelentkező hölgyek mind a direktor szívén keresztül próbálnak szerződéshez jutni. Remek karakterek sorjáznak egymás után. Kedves, ahogyan Tilless Éva Márkus kisasszonya szerepet ku- nyerál. Kacagtatóan számol le erkölcsösségével a rendezőasszisztens Vágó Katalin által megformált énektanárnő. A szerzőt idézve „kiragyog a karból” felszabadult játék- kedyével a dramaturg Faragó Zsuzsa, aki Rakolnoki kisasszony szerepében lepi meg a közönséget bűbájos kabinetalakítással. A táncos Markó Éva néhány látványos tánclépéssel és pár szóval egymaga képes megjeleníteni a kóristanók hangos forgatagát, magamutogató fel- kínálkozását. A remek skiccek után különös szerelmi háromszög alakul ki középpontban a Selmecről érkezett kis segédszínésznőcskével. Molnár innen kezdve szentimentalizmust csomagol kabarétréfai poénjaiba, de a rendezők, Kovács Kristóf és Teli- hay Péter jó stílusérzékkel kerülik az érzelgősséget, ugyanakkor szerencsésen mellőzik a harsány bohó- zati hangot is. Ugyanez mondható el a Sobri Ilonkát lendületesen játszó Bíró Krisztáról is, akinek alakítását ellentétes jelzők egész sorával jellemezhetnénk, hiszen az „állami magyar árva gyerekéből lett segéd- szubrett a naiv bájtól a színházi nőcskék rafináltságáig minden színnel bír, ami az életben maradáshoz kell. A két férfi főszereplő lépésről lépésre leplezi le az általa megformált figurát. Matus György tapasztalt direktorának zordsága valójában csak védekezés az érzelmi-érzéki „támadásokkal”, művésznői hisztériákkal szemben. Kuna Károly is markánsan jelzi, hogy a bohémvilágba most beszabaduló, feleségétől meggyötört, megviselt zeneszerző jó pár színházi hölgyre veti majd rá magát. A két másik komédiát a női szíveket hódító sztároknak és a csábításokat nem éppen jó szemmel néző féijeknek szentelte az író. A marsall című egyfelvonásosról általában az a kritika véleménye, hogy nem több egy bravúrszerepnél. A miskolci előadásban azonban a bravúralakítás elmarad. Egyrészt, mert Kuna Károly modorosán fojtott hanghordozása arról árulkodik, hogy a színész nem nagyon kedveli az élettel-halállal játszó, csábító komédiás szerepét. Másrészt, a rendezőket is jobban foglalkoztatta a vadászkastélyban élő, feleségét állandóan szemmel tartó idős báró és fiatal hitvesének kapcsolata, mint a hódító színész - férfiúi és művészi büszkeségtől vezérelt - nagy színjátéka. A rendezés a darabban rejlő mélyebb drámai szituációt bontja Id azáltal, hogy a keserű komédiát a lélektani krimik titokzatos, komor feszültségével játszatja el. A titkokat sejtető, különös atmoszféra megteremtésében kulcsszerephez jut az inasnak öltöztetett szobalány, Markó Éva mindenről tudó, talányos alakja. Bíró Kriszta izgalmasan villantja elő az úriasszony előkelő viselkedése mögül a kielégítetlen nő kevésbé elegáns vonásait. Matus György bárójának merev főúri méltósága mögött pedig nyakas kisszerűséget érzünk. A figura jellemzéséhez remekül hozzájárul a jelmeztervező’Bozóky Mara is: bárója a selyem háziköntöshöz vadászcsizmát hord a szalonban... Az Előjáték a Lear királyhoz kezdetén bepillanthatunk az előadások előtti színpadi készülődésbe. Szemünk láttára épül a díszlet, a háttérben énekesek próbálnak - ki-ki vérmérséklete szerint téblábol vagy sürög. Ezt a nyitójelenetet valószínűleg a színházzal most ismerkedők nagyon élvezik majd, de a nyíltszíni átdíszletezések korában amikor a díszítőmunkásokat éppúgy ismerjük a színpadról, mint a művészeket — a rendszeresen színházba járókat bizonyára kevésbé lepi meg ebben a formában. A rendező és az ügyelő órája szerencsére pontos, és a kellő pillanatban ront be a színre a színész Bánátit alaldtó Matus György, majd az őt üldöző férjként Kuna Károly. Kergetőzésük burleszkbe illő mulatság, de a fenékbe rúgások elmaradnak, mivel az üldözőről kiderül, hogy Shakes- peare-professzor, aki hátrahőköl a Lear király jelmezében megjelenő színész láttán... Kuna elementáris humorral ka- rikírozza a sértett férj indulatát, majd a professzori precizitást és a művészet iránti feltétlen alázatot. Matus alakításában inkább a szok- nyapecér komédiás ijedtsége dominál, a színészi átváltozás - átlénye- gülés csodáját helyenként markánsabban kellene megteremtenie ahhoz, hogy a darab igazi mélységei is megmutatkozzanak. A feleség szerepében Bíró Kriszta a kuncogó butaság; a shakespeare-i blank- versben beszélő, de a művészvilágot mélyen megvető tűzoltó alakjában Ábrahám István a kedélyes káröröm; a színész Almádyként Somló István a partneri kollegali- tás; dr. Kssként Honti György a feleszmélő józanság színeivel gazdagítja a jelenet humorát. Telihay Péter és Lovas Imre díszlete pontosan illeszkedik a Molnár Ferenc-i stílushoz: sátor- szerűen leereszkedő bordó vásznakkal intim teret alakítanak ki, ugyanakkor kellemes teátrumi hangulatot is teremtenek a szerelőcsarnok komor, fekete falai között. A színpadi járásokat, takarásokat jelképező vásznak pedig látványosan megtörik a visszafogottan realista szobabelső díszletfalait - ily módon az előadás a színpadi látvány szintjén is szól játék és valóság kapcsolatáról. Rádiózunk a televíziózás helyett A Petőfi műsora főleg vidéken és a fiatalok körében népszerű Budapest (ISB - D.Á.) - Napjainkra átértékelődött a rádiózás szerepe, s a közvéleménykutatások azt jelzik, hogy mind többen választják a rádiót a televízió helyett - mondta Sár- közy Erika adófőszerkesztő a Petőfi Adó keddi sajtótájékoztatóján. Örömmel újságolta azt is, hogy a Petőfi elsősorban vidéken és a fiatalok körében népszerű. A tegnapi sajtótájékoztatón Simkó János, a Magyar Rádió alelnöke többek között kitért arra is, hogy mindenképpen változtatni szeretnének azon a helyzeten, hogy jelenleg a közszolgálati rádió korszerűtlen frekvenciákon tud szólni a magyar lakossághoz. Június 19-től szeptember 3-ig tart a nyári műsorrend, s ennek keretében a Petőfi rádió igazodik a lehetséges hallgatók nyári időbeosztásához. Idén újabb lépést tesznek az úgynevezett sávos programkészítés terén. A programsávok könnyen megjegyezhető műsorrendet garantálnak. Este 19 és 21 óra között például csak zenei és irodalmi műsorokat ajánl a Petőfi. Főműsoridőnek szánják a 21.15 és 22.15 közötti egy órát. Ilyenkor egy válogatás hangzik majd el a hét legjobb programjaiból. Ekkor hallható az irodalmi magazin, a két színházi műsor és Juhász Előd Zeneközelben-je is. Vasárnaponként az ebéd után gyermekműsorok következnek. Minden szombaton 8-tól 18-ig tart a sportszombat - élő közvetítésekkel. Háló címmel 5 perces blokkok hangoznak el a hírperiódusok után. Ebben lesz miniklipp, híradó, szótár, „villám nyelvlecke”, egészségperc vagy „Én- kontroll”. A közvélemény-kutatások egyértelműen jelezték, hogy a Csúcsforgalom a legnépszerűbb rádióprogramok közé tartozik, ezért megnövelték a műsoridejét egészen 3 órára. így kedden 14-től 17 óráig tart majd a Petress István vezette műsor. A Petőfi rádió hagyományaihoz hűen folytatódnak a városnapok szervezései - egyelőre még konkrét városneveket nem tudtak megjelölni. S még egy rendkívüli rádiós esemény a sok közül: június 15-én lesz az Olimpiai nap. Ekkor a Petőfi rádió egész napos nagyszabású műsorral köszönti a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Budapesten sorra kerülő 104. ülését. Egy Ids közélet... Miskolc, Felsőzsolca (ÉM) - A Magyar Nemzet munkatársai - Tóth Gábor főszerkesztő, Szényi Gábor főszerkesztő-helyettes és Szendrei Lőrinc belpolitikai rovatvezető - ma este 8 órától a Vian- klubban (a Tokaj szolgáltatóház mellett) mutatják be ezt az országos napilapot. A három újságíró ugyanezen a napon délután 5 órakor tart tájékoztatót a lapról a felsőzsolcai Művelődési Ház közéleti klubjában. A laptájékoztató beszélgetések az Egy kis közélet... címet viselik. Szepsi-napok Szepsi (ÉM) - Szepsi Csombor Márton születésének 400. évfordulója és műve, a Változatos Európa jegyében és szellemében rendezik meg Szepsiben a Szepsi Csombor Márton-napokat. (A rendezvény egyik társszervezője az encsi polgármesteri hivatal.) Az elmúlt pénteken diákvetélkedőt tartottak a kultúrházban, ahol a rozsnyói, nagykaposi, kassai, ungvári és a házigazda szepsi diákok mellett részt vettek encsi, edclényi és sárospataki tanulók is. Ezen a napon a magyar gimnáziumban előadást tartott Csorba Csaba történész, Bocskai István és Bethlen Gábor Kassán címmel. Hétfőn a főtéren ünnepélyes keretek között leleplezték Szepsi Csombor Mártom emléktábláját. Ma, szerdán este 6 órától a Városi Könyvtárban Magyar nyelvű főiskolai képzés Szlovákiában címmel hallgathatnak előadást az érdeklődők. Pénteken az Eötvös Ló- ránd Tudományegyetem tanárai tartanak előadást Szepsi Csombor Márton életéről. Május 6-án, szombaton délután 5 órától Európa vari- etas - Változatos Európa, Jelenünk, múltunk, jövőnk egy változó Európában címmel konferenciát rendeznek, ahol a meghívott előadók: Tabajdi Csaba államtitkár, Tóth Mihály kárpátaljai parlamenti képviselő és Dobos László Szlovákiában élő író, a Magyarok Világszövetségének alelnöke. Burns-versek Sárospatak (ÉM) - Kétnyelvű szavalóversenyt tartottak az elmúlt hét végén a sárospataki Árpád Vezér Gimnáziumban. A Brit-Magyar Társasággal közösen megrendezett esemény első napján a szavalok Burns: Azért is, azért is című versét adták elő, majd másnap a szabadon választott költemények következtek. A versenyzők teljesítményét szakmai zsűri bírálta, amelynek tagjai Mészöly Dezső ,író (elnök), Vajda Miklós műfordító, König Róbert grafikus, Geoffrey Gibson és Janet Thorpe-Jones, valamint Do- bay Béla voltak. A bírálók döntése alapján első helyen Rubóczki Attila és Süli Katalin (Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma) végzett, második helyezést Havasi Mária (Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium) kapott, a harmadik helyet pedig Szaszák Katalin (Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium) és Szécsi Zsanett (Árpád Vezér Gimnázium) szerezte meg. A szavalóversenyhez kapcsolódó rajzpályázaton Tégel Aűta (Árpád Vezér Gimnázium) nyert első díjat. A verseny dijait a British Council ajánlotta fel, emellett a zsűri König Róbert grafikus rézkarcaival díjazta a diákokat és a versenyben résztvevő iskolákat. _RÖVIDEN A sumér-magyar nyelvrokonság címmel tart előadást P. Pesti József ma, szerdán este fél 6 órától Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziumban, a Mandorla Közművelődési Egyesület szervezésében. Lakatos Mihály és Kozma József közös kiállítását május 4-én, csütörtökön délután 4 órakor Gál Sándor nyitja meg az ózdi Általános Művelődési Központban. Békési Edina keramikus alkotásaiból nyílik kiállítás május 4-én, csütörtökön este 6 órakor a nyék- ládházi művelődési házban. A tárlatot Illés Jolán orvos ajánlja a közönség figyelmébe. A miskolci képcsarnokban május 4-től június 3-ig Egri Tibor festőművész alkotásait láthatják az érdeklődők.
