Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-06 / 106. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995, MÁius 6., Szombat Ax ismeretterjesztés filléres gondjai Miskolc (ÉM - M.L.) - A TIT B.-A.-Z. Megyei Szervezetének-jelenlegi válságos helyzete el­lenére - a jövőben is tovább kell működnie - hangsúlyozta Miskolczi Ferenc ügyvezető igazgató a megyei szervezet tegnapi kibővített választmányi ülésén, amelyen a szervezet tag­sága beszámolót hallhatott az elmúlt öt év munkájáról. Az öt évvel ezelőtti történelmi fordulat nem hagyta érintetlenül a Tudományos Ismeret­terjesztő Társulatot sem. A korábban állami pénzekből működő szervezet az utóbbi évek­ben már csak jelképes támogatással számol­hat. Ezt azonban annak érdekében kamatoz­tatnia kell, hogy a társadalom általános tudás­beli színvonalát továbbra is emelni tudja - hallhattuk a választmányi ülésen először fel­szólaló Czibere Tibor akadémikustól, aki az előző ciklusban a szervezet elnökeként tevé­kenykedett. Az előadó az elmúlt éveket érté­kelve örömét fejezte ki, hogy a megyei szerve­zet anyagi nehézségei ellenére talpon tudott maradni. A megyében a ’90-es évek elején még 12 vá­rosi TIT szervezet működött, azonban nem mindegyikük volt képes megfelelni a társadal­mi kihívásoknak, így megszűntek - hallottuk a bevezető szavak után Miskolczi Ferenctől, a megyei szervezet ügyvezető igazgatójától. A hagyományos, természettudományos ismeret­terjesztés iránti igény mára szinte teljesen megszűnt, viszont TIT által szervezett szak­mát adó tanfolyamok (pl. külkereskedelmi, szállítmányozási, vámügyi) és az idegennyelvi képzés - különösen a nemzetközi nyelvvizsga- rendszerük - sikeresnek mondható, hasonló­an á tehetséggondozó programjaikhoz, és a szakmai át- és továbbképzéseikhez. Anyagiak hiányában azonban ’91-től nem tudják kiadni a Borsodi Szemlét, és az Uránia csillagvizsgá­lóból is ki kellett költözniük. Az utóbbi években a szervezet működésé­hez szükséges pénz előteremtése került előtér­be. Máig gondot jelent azonban belvárosi szék­házuk fenntartása. A bérleti jog átadására már többször kísérletet tettek, mivel a szerve­zet ebben a formában nem képes az épület fenntartási költségeit előteremteni. A beszámoló után a megjelentek új vezető­séget választottak, akik tisztségében megerő­sítették Miskolczi Ferencet, a jelenlegi igazga­tót. A megyei szervezet új elnöke pedig Kabde- bó Lóránt, a Miskolci Egyetemen Bölcsészet­tudományi Intézetének igazgatója lett. Hétfői hangverseny Miskolc (ÉM) - Az 1994-95-ös zenei évad Szezonbérletének utolsó hangversenyét május 8-án, hétfőn este fél nyolckor tartják a Miskol­ci Nemzeti Színházban. A koncerten a Miskol­ci Szimfonikus Zenekart Kovács László, a tár­sulat művészeti vezetője vezényli. Az est szó­listája Miklós Diehes András brácsaművész. A műsorban Bartók Brácsaversenyét, Bartók A csodálatos mandarin szvitjét, Smetana Mold­va című művét, Enescu II. rapszódiáját és Bo- rogyin Poloveci táncok című opuszát adják elő. Érték és mérték — iskolaügyi viták Budapest (MTI) - Ha a közoktatási törvény módosítását a Országgyűlés nem fogadja el még a nyári szünet előtt, akkor annak hatály­ba léptetése egy évet késni fog. Ezt Szabó Zol­tán, a Művelődési és Közoktatási Minisztéri­um politikai államtitkára jelentette ki az Ér­ték és mérték címmel rendezett pénteki, buda­pesti tanácskozáson. A Barankovics István Alapítvány és a Magyar Szocialista Párt hívő tagozata a Nemzeti Alaptanteiv az egyházi is­kolák tükrében témakörben rendezte meg a konferenciát. Kovács Kálmán KDNP-s országgyűlési képvi­selő felszólalásában bírálta a világnézetileg semleges oktatás és az értéksemleges tanterv koncepcióját. Elmondta: a KDNP egyeztette álláspontját az MDF-fel és a Fidesz-szel a ke­rettan tervek kérdéséről. Úgy vélik, hogy an­nak a gyakorlatban meglévő iskolarendszer­hez kell igazodnia. Kemenes László, a Római Katolikus Gimnázi­umok főigazgatója a NAT-ot elhízott testhez hasonlította, amelyet lefejeztek. Nézete sze­rint az alaptanterv legkidolgozatlanabb része az úgynevezett felső középfok, amely a diákok szellemi érettségének legértékesebb időszaká­ra (16-18 év) esik. P. Csikai Miklós, a Református Zsinat osztály- vezetőjének véleménye szerint értékválság van a magyar társadalomban. Hangsúlyozta, hogy értékrendszer nélkül a másságot sem le­het megérteni. Szabó Zoltán szavai szerint az értéksemleges NAT nem azt jelenti, hogy az iskola nem köz­vetít egyetemes és nemzeti alapértékeket, csak nem írja elő azokat kötelezően központi­lag. Szólt arról is, hogy a közoktatási törvény módosításának tervezete nem tartalmazza az iskolarendszer átalakítását, mert sem anyagi háttere, sem társadalmi támogatottsága nincs a radikális változtatásnak. Rímes, furcsa játék - és szolgálat Makkai Adám, a Miskolci Bölcsész Egyesület díszdoktora Makkai Ádámnak Robert Rodgers, a Miskolci Bölcsész Egyesület Keresz­tény tudományok tanszékének ír származású professzora adta át az dísz­doktori oklevelet Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - FG) - A Miskolci [ Bölcsész Egyesület vezetősége díszdoktorrá avatta az Ameri­kában élő Makkai Adám pro­fesszort. A költőként és műfor­dítóként is tevékenykedő nyel­vész a tegnapi székfoglaló elő­adásában a készülő angol nyel­vű magyar irodalmi antológia terveiről, a műfordítás szépsé­geiről és buktatóiról beszélt. A magyar költészet - a műfordítás nehézségei miatt - szinte ismeret­len a nyugati világban. A Magyaror­szágról elszármazott családok gyer­mekei - akik már nem, vagy csak nehezen beszélik nyelvünket - alig tudnak valamit a magyar irodalom­ról. A jó műfordítások hiánya miatt nem érthetik azt a kultúrát, gondol­kodásmódot, amiben a szüleik fel­nőttek. Ezért is határozta el néhány évvel ezelőtt Makkai Adám, Kabde- bó Tamás és az azóta elhunyt Tábo­ri Pál, hogy elkészítik ezt a nagy­szabású, a magyar költészet legja­vát bemutató antológiát. Tegnapi előadásában Makkai Adám konkrét példákon keresztül mutatta be, hogyan lehet az angolra nehezen átfordítható időmértékes verselés lüktetését visszaadni, úgy, hogy ne csorbuljon sem a vers tar­talma, sem a képi világa. Az 1956-ban Nyugatra távozott, Amerikában és a világ más tájain is ismert, elismert professzorról eddig keveset hallhattunk, hiszen Ma­gyarországon nagyon sokáig nem jelenhettek meg a munkái. Makkai Adám (Makkai János közíró, országgyűlési képviselő, és Ignácz Rózsa regényíró fia) az ELTE harmadéves magyar-francia szakos hallgatója volt, amikor elhagyta az országot. A következő év februárjá­ban már a Harvard Egyetemen ta­nult, 1958 szeptemberében kapta meg az orosz-francia szakos tanári diplomát, két év tanítás után a Ford Alapítvány ösztöndíjával a Yale Egyetemre került, ahol általános nyelvészeti doktorátust szervezett. Vendégelőadóként tanított Kuala Lumpurban, Los Angelesben, Hong­kongban, 1967 óta a Úniversity of Il­linois at Chicago tanára. Első önálló kötete, a Szomj és ecet 1966-ban je­lent meg Los Angelesben. A Magyar- országra küldött példányokat elko­bozták, így ez is - az 1970-ben meg­jelent „K a négyzeten egyenlő 13”- mal együtt - az 1989-es változásokig „zárolt anyag” maradt. Legutóbbi kötete, a Jupiter szeme már Buda­pesten, a Héttorony Kiadó gondozá­sában látott napvilágot. Szépirodal­mi munkássága mellett több jelentős angol nyelvészeti tanulmányt, szó­tárt írt, szerkesztett. Rendszeres munkatársa volt a párizsi Irodalmi Újságnak, a müncheni Új Látóha­tárnak, publikált többek között a Nemzetőr, a Magyar Műhely, a Kali­forniai Magyarság, a Magyar Élet és a Bécsi Hírek című lapokban. 0 ala­pította meg a Forum Linguisticum című nyelvészeti folyóiratot, az ame­rikai nyelvészszövetséget, melynek azóta is ügyvezetője és kiadóbizott­sági elnöke. A magyaron kívül ter­mészetesen beszél angolul, franciá­ul, németül, oroszul, olaszul, spanyo­lul... Sőt, Goethe A vándor éji dala cí­mű költeményét eddig hét nyelvre - hétszer tizenkét változatban - fordí­totta le. Makkai Adám Süpek Ottó halá­la után került kapcsolatba a Mis­kolci Bölcsész Egyesülettel, egyelő­re csak néhány nyelvészeti előadást tartott Miskolcon, viszont - mint mondta - mindenképpen támoga­tandónak tartja az egyesület mun­káját, és ha adódik erre alkalom, a későbbiekben is szívesen jön Mis­kolcra. Három este tizenketten dirigálnak Miskolcon rendezik meg a karmesterverseny középdöntőjét Miskolc (ÉM - BG) - A Magyar Televízió május 7. és 21. között nyolcadik alkalommal rendezi meg nemzetközi karmesterver­senyét. Az eddigi versenyek ha­gyományosan Szombathelyen és Budapesten zajlottak, de az idei rendezvénysorozaton az a megtiszteltetés érte Miskolcot - és ezen belül is a Miskolci Szim­fonikus Zenekart hogy május 14-én, 15-én és 16-án itt, a Mis­kolci Nemzeti Színházban ren­dezik meg a karmesterverseny középdöntőjét. Az előzmények­ről és az előkészületekről be­szélgettünk Sir Lászlóval, a Miskolci Szimfonikus Zenekar igazgatójával és Hegedűs Gyu­lával, a társulat művészeti tit­kárával. A Miskolci Szimfonikus Zenekarnak a nyolcadik karmesterverseny az első □ Bár már tavaly nyáron bejelentet­ték, hogy az idei karmesterverseny egyik helyszíne Miskolc lesz, de azért nem árt feleleveníteni az előzménye­ket, hogy miként került „képbe” a vá­ros és a zenekar. • Tavaly nyáron rendeztünk elő­ször a világhírű dirigenssel, Jurij Szimonowal közösen egy karmes­terkurzust, aki alkalmasnak találta a zenekart erre a feladatra - mond­ja Sir László. - A jelek szerint azon­ban másoknak, jelesül a Szimono- vot elkísérő a Várbíró Judit vezette televíziós stábnak is megtetszett a zenekar. Már akkkor beszélgettünk arról, hogy az október 1-jei zenei vi­lágnap egyik televíziós koncertjét innen közvetítenék, majd a karmes­terkurzus záróbankettjén Várbíró Judit, a karmesterverseny szerve­zőbizottságának vezetője hivatalo­san is bejelentette, hogy az idei VIII. Nemzetközi Karmesterver­seny egyik állomása Miskolc lesz. Minthogy az elődöntőket Szombat­helyen, a döntőket pedig a főváros­ban tartják, így csak a középdöntő jöhetett szóba. A csak-ot természe­tesen idézőjelben kell érteni, hiszen ebben a középdöntőben mór a szom­bathelyi rostán átesett, tizenkét karmesterből álló válogatott ver­senyzőgárda fog szerepelni. □ A középdöntőben Bartók Tánc­szvitjének tételei, Mozart Varázsfu­vola című operájának „Sprecher” je­lenete és hat, többnyire romantikus versenymű tételei szerepelnek. Mennyire „viseli” meg ez a műsor a versenyzőket és a zenészeket? • Ezeket a darabokat rendkívül jó érzékkel válogatták össze a szerve­zők - válaszol Hégedűs Gyula. - Va­lamennyi műben vannak olyan problémás részletek, apró buktatók, amelyek világossá teszik az értéke­lők számára, hogy a fiatal karmes­terek szakmailag mennyire felké­szültek. Ami a zenekart illeti, ná­lunk nem a felkészülés okozhat problémát, hanem a játék: hogy mennyire gyakorlott vagy gyakor­latlan a karmester, hogy milyen fel­fogásban vezényel, hogy kezeli a ze­nészeket. Egy egészséges drukk dol­gozik a zenekarban, hiszen ez az el­ső ilyen jellegű megmérettetésünk, és nem mindegy, hogy mennyire tudjuk segíteni a versenyzőket, hogy milyen benyomást gyakoro­lunk rájuk. □ 1974 óta jelentős a túljelentkezés a magyar karmesterversenyekre. Mi vonzza a ficttal dirigenseket ezekre a megmérettetésekre ? • A híresebb karmesterversenyek selejtezői nagyrészt a zongora mel­lett zajlanak - mondja a művészeti titkár. - A versenyző leül a hang­szerhez, és eljátssza a partitúrát. Persze a partitúra ismerete is na­gyon fontos, csak éppen a selejtező­kön kirostált dirigensek nem jutnak ahhoz a lehetőséghez, hogy zenekar előtt vezényeljenek. A magyaror­szági versenyeknek pedig éppen ez a vonzerejük, hogy a résztvevők az első pillanattól kezdve zenekarral dolgoznak. • A másik vonzereje ennek a ren­dezvénynek - veszi át a szót Sir László -, hogy itt gyakorlatilag nin­csenek vesztesek. Minden verseny­ző képernyőre kerül, és egyáltalán nincs kizárva, hogy az a karmester, aki már az első fordulóban kiesik, felkelti a figyelmét egy impresszá­riónak. Ez a továbbjutókra termé­szetesen fokozottan érvényes. □ Az eddigi karmesterversenyek szinte kizárólag a tévéstúdiókban zajlottak, közönség nélkül. A miskol­ci rendezvényről is kizárják a kö­zönséget? • Egyáltalán nem. Sőt, az lenne az ideális, ha minél többen látogatná­nak el ezen a három estén a szín­házba, hogy a helyszínen pillantsa­nak be a karmestermesterség ku­lisszái mögé. A Nemzeti Filharmó­nia helyi szervezete és a Miskolci Nemzeti Színház már megkezdte a jegyek árusítását. Balázs Béla Stúdió Miskolc (ÉM) - A Balázs Béla Stú­dió (BBS) mutatkozik be május 9-én és 10-én Miskolcon a Kossuth mozi Hevessy-termében. A kétnapos ren­dezvény fesztivál jellegű lesz, a fil­mek közötti szünetekben, illetve a filmek után az érdeklődők találkoz­hatnak az alkotókkal. Itt lesz töb­bek között: Bollók Csaba, Antal Ist­ván és Szederkényi Juli. A program május 9-én, kedden este 7 órakor kezdődik, ekkor nyolc filmet láthat­nak az érdeklődők, másnap este 7 órától a BBS animációs filmjeiből is ízelítőt kap a közönség. Gyereknapi embléma Miskolc (ÉM) - A József Attila Gyermekkönyvtár idén május 20- án gyermeknapot rendez a Szentpé- teri kapuban. Ebből az alkalomból rajzpályázatot hirdetnek. Olyan embléma tervezésére kérik a gyere­keket, amely a következő évek „pé- teri gyermeknapjainak” a jelvénye lehet. Vagyis jellemzi a várost, jel­lemzi a városrészt, a Szentpéteri kaput. A/4-es rajzlapon várják a szabadon választott technikával pa­pírra vitt ötleteket, kérik a név, cím, életkor feltüntetését. A terveket a József Attila Gyermekkönyvtárba kell eljuttatni (3526 Miskolc, Szent­péteri kapu 66.). A legjobb alkotá­sok készítői az értékes díjakat a gyermeknapon vehetik majd át. Ifjúsági napok Sárospatak (ÉM) - A Sárospataki Ifjúsági Napok keretében ma, szom­baton délelőtt 10 órától A Művelő­dés Házában a nagykaposi amatőr színjátszók előadását láthatják az érdeklődők, amit íjászbemutató, lo­vaglás és ügyességi versenyek kö­vetnek. Délután 3 órától iskolák kö­zötti vetélkedőt rendeznek, ezt kö­vetően tartják meg az Árpád Vezér Gimnáziumban az ifjúsági napok záróünnepségét. A Művelődés Háza előtt este 6 órától amatőr együtte­sek lépnek a színpadra, végül - este 9 órától - utcabállal zárul a rendez­vény. Versmondók Gesztely (ÉM) - Második alkalom­mal rendezték meg a Csokonai-sza- valóversenyt a gesztelyi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában. Az általános iskola és a Miskolc Vá­roskörnyéki Művelődési Igazgatási Társulás által szervezett vetélke­dőn öt kategóriában mérhették össze tudásukat a kisdiákok. A ver­seny végeredménye a következő­képpen alakult. Az eltérő tantervű osztályokban: 1. Glonczi Imre (Gesztely), 2. Glonczi Judit (Gesz­tely), 3. Székely Krisztián (Köröm). 1-2. osztály: 1. Lakatos Enikő (Ber- zék), 2. Guba Gyöngyi (Bocs), 3. Nagy Dorottya (Gesztely). 3—4. osz­tály: 1. Lénárt Tünde (Hemádné- meti), 2. Szécsi Éva (Onga), 3. Nagy Edina (Gesztely). 5-6: osztály: L Biczó Ákos (Gesztely), 2. Danyi Er­zsébet (Amót), 3. Kovács Balázs (Onga). 7-8. osztály: 1. Csapó Natá­lia (Onga), 2. Szabó Anett (Kesznyé- ten), 3. Tóth Ferenc (Onga). * Rudolftelep (ÉM) - József Attila születésének 90. évfordulója, és a költészet napja alkalmából „Vilá­gokat igazgatok, üveggolyókkal ját­szom...” címmel - a rudolftelepi Ál­talános Iskola és Óvoda iskolaszé­kének kezdeményezésére - szavaló­versenyt rendeztek a település Jó­zsef Attila Művelődési Házában. A versenyen - melyen a környék nyolc általános iskolájának felső tagoza­tos tanulói vettek részt - a követke­ző eredmények születtek. Az 5-6. osztályosok kategóriájában: 1. Ko­vács Gréta (Kurityán; felkészítő ta­nára Sziráczki Sándor), 2. Bartus Zoltán (Felsőtelekes; felkészítő, ta­nára Tóth Istvánná), 3. Kovács Ágo­ta (Rudabánya; tanára Nagy Gyulá- né), 4. Kotány Nikolett (Izsófalva; felkészítő tanára Hassonné Pete Mária) és Imre Linda (Rudolftelep; felkészítőtanára Nahajné Ungvári Judit és Koncz Piroska). A 7-8. osz­tályosok kategóriájában: 1. Szemán Adrienn (Felsőtelekes; felkészítő ta­nára Arany Lajosné), 2. Szobota Ág­nes (Rudabánya; felkészítő tanára Ráczkövi Béláné), 3. Juhász Virág (Rudabánya; felkészítő tanára Ráczkövi Béláné), 4. Szajkó Enikő (Felsőtelekes; felkészítő tanára Tóth Istvánná). j-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom