Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-02 / 102. szám

8 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1995. Május 2., Kedd _TÉKA Jászkunság Horpácsi Sándor Nem árulok el titkot, ha kijelentem: vannak nívósabb, rangosabb vidéki folyóiratok is, mint a Jászkunság. Csakhogy amíg például a miskolci Holnap immár féléve tetszhalott, és még senki sem tudja, hogy mikor jelenik meg a következő száma (ki szerkeszti, kikkel, kik­nek), addig a Jászkunság kéthavonként rend­szeresen megjelenik, teret adva borsodi szer­zőknek is (Cseh Károly, Csorba Piroska, Serfő­ző Simon, Tusnády László stb.), s ez önmagá­ért beszél. A lap egyik legerősebb rovata A kor falára, amelyben Zalán Tibor mondja el időről időre a véleményét a világról - ezúttal Cikkek, cik­kecskék címmel. A jegyzetnek az az érdekessé­ge és értéke, hogy költő írja, tudottan, vállal­tan, szubjektiven. Hajdan - amikor még volt tárca és vezércikk is a polgári sajtóban - a leg­természetesebb volt, hogy Kosztolányi, Bálint György, Ady, Zsolt Béla, Szabó Zoltán, talán ennyi példa elég - kívánták formálni a közvé­leményt. Zalán Tibor a ránk zúduló informáci­óhalmazról (tehát a sajtóról is) mond véle­ményt. Lesújtót. A motiválatlan, megformá­lásán, vagy éppen manipulált hírmassza el­tompítja az érzékenységünket, igénytelenné tesz, hozzászoktat olyasmihez (erőszak, ciniz­mus, igénytelenség), amit jobb lenne elutasíta­ni, mint megszokni. Ebben a helyzetben igenis szükségünk van (lenne) a költő érzékenységé­re, egyéni látásmódjára, de ez a műfaj már a folyóiratokból is kiszorulóban van. Mint aho­gyan a kitekintés is a világra. A Kilátó rovatban most a jászberényi főis­kolai tanár, Pethő László számol be dániai él­ményeiről (Mindig kilencvenig számolnak). A népfőiskolákat (egy idő óta divatos téma) ta­nulmányozta ott, ahol kitalálták. Gondolatme­netét röviden össze lehet foglalni, s a tanulsá­ga megszívlelendő. Egy országot nem (csak) a természeti kincsei tehetnek gazdaggá, de a ki­művelt emberfők száma, minősége, s az a mód, ahogyan gazdálkodik, bánik velük az ország. Nos, Dániában csaknem kétszer annyi dip­lomásjut ezer főre, mint nálunk, s a tanulást, a képzést (továbbképzést) nem kampánynak tekintik, hanem permanens szükségletnek és folyamatnak. Ez a lényeges különbség a dán és a magyar népfőiskola között, ami tükröző­dik az életszínvonalban, életminőségben is. Dánia javára, amely természeti kincsekben szegényebb? mint mi, de az értelmiségét min- dig jobban megbecsülte... Tér és társadalom Miskolc (ÉM) - A Miskolci Akadémiai Bizott­ság Regionális Fejlesztési Munkabizottsága új programmal jelentkezett április végén a MAB székházban: „Tér és társadalom, elméleti és módszertani tudományos műhely” néven in­dult előadássorozat. A havonkénti előadások segítséget szeretnének nyújtani a szakembe­reknek és a téma iránt érdeklődőknek. A tudo­mányos műhely célja ugyanakkor az egyre na­gyobb jelentőségű regionális fejlesztés régión belüli szakembereiből a tudomány legkorsze­rűbb ismeretanyagával felvértezett, az adott témakörben közel egy nyelvet beszélő, adott esetben valóban összeszokott mindennapi fel­adatokban együttműködésre képes munkacso­port kialakulása. A szervezési feladatokat és az előadások nagy részét is az MTA Regionális Kutatások Központja munkatársai (mindenfajta tiszte­letdíj nélkül) vállalták magukra. Az áprilisi program előadója Illés Iván, az MTA RKK főigazgatója volt, aki a gazdaság térbeni fejlődésének modelljeiről beszélt a hallgatóságnak. Legközelebb, május 18-án „Területpolitika az Európai Közösségben” cím­mel Horváth Gyula, és B.-A.-Z. megye fejlesz­tési stratégiájáról Aradi Mária tart előadást. Fotóbörze Miskolc (ÉM) - Fotóbörze lesz a miskolci Ifjú­sági és Szabadidő Házban május 12-én és 13- án. Használt és új fotós, filmes és videós ter­mékek, technikai eszközök, kiegészítők, gyűj­temények cserélésére, vásárlására lesz lehető­ség a két napon. Részletesebb felvilágo­sítás Kozma István szervezőtől kérhető a 46/342-740-es telefonszámon. Europica varietas Rimaszombat, Szepsi (MTI) - Rimaszom­batban, Tompa Mihály szülővárosában vasár­nap a költő szobrának és a közeli Hanván ta­lálható sírjának megkoszorúzásával véget ért a Tompa Mihály-napok háromnapos ese­ménysorozata. Szepsiben viszont - péntektől május 7-ig folytatódik a 400 éve született Szepsi Csombor Márton-napok műsora. Vasárnap lelplezték le a városban született világutazó és pedagógus emléktábláját. Az eseménysorozat „Europica varietas - Változatos Európa - jelenünk, múl­tunk, jövőnk” című konferenciával zárul. A műfordítás megalkuvásai Gergely Ágnessel arról (is), hogy járt-e Dante a pokolban Fotó: Dobos Klára Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Hogy Dante járt- e a pokolban, az nem kérdés. De vajon járt-e Babits Mihály ott, ahol Dante, mielőtt lefordította az Isteni színjátékot... S vajon járt-e Gergely Ágnes költő, mű­fordító ott, ahol Eliot, Whitman, Byron, Keats, Blake. A napok­ban a Miskolci Egyetem angol szakos hallgatóinak tartott elő­adása után beszélgettünk az is­mert költő-műfordítóval. • Némi túlzással, de a „poklot” én is megjártam. Majd’ két évtizeddel ezelőtt nyolc hónapos ösztöndíjat kaptam az USA-ba, és Vas Istvánt, Weöres Sándort és a saját versei­met kellett nyersben angolra fordí­tanom. Túl sok sikerélményem nem volt. Kiderült, hogy ami egy ma­gyarnak találó, érdekes, azt egy amerikai nem érti. Mikor egy-egy sikerültnek érzett mondatot vittem amerikai kollégámnak, nagyon gyakran hallottam tőle: It doesn’t come out, vagyis ez nem jön ki. Egyetlen egyszer mondta csak, hogy ez jó. Büszkén vittem pro­fesszoromhoz a jó” gondolatot, s meséltem, hogy a kollégának tet­szik, mire a válasza az volt: azért fi­zetjük, hogy szépeket mondjon... □ A műfordítás nem enged túl nagy szellemi szabadságot. Ez nem za­varja? • Kosztolányi szerint verset fordíta­ni annyi, mint gúzsba kötötten tán­colni... A műfordítás megalkuvás. Művészi megalkuvás. Hiszen lehe­tőség szerint pontosnak kell lenni. El lehet menni addig a határig, amíg a pontosság nem megy a mű­vészi hitelesség rovására. □ Vannak, akik nem tartják ezt ko­moly műfajnak. Igazuk lehet? • A műfordítás ugyanolyan művé­szet, mint egy irodalmi alkotás megírása. Nem véletlen, hogy nagy kpltők, írok komolyan is , .veszik. Most ’is sókán "foglalkitónák veié, csak manapság a lehetőségek korlá­tozottabbak. Sok magánkiadó van, ezek ha megrendelnek egy fordí­tást, azt nyelvészetileg nem ellenő­riztetik, mert azt képzelik, hogy az cenzúra. Ez engem felháborít, mert akár a komolyabb, akár a kevésbé Miskolc (ÉM - Nyl) - Szőnyei Gyula ötödik kötetének (Ese­mények, érzelmek, sorsok és a valóság tükre) címlapjáról egy szép fiatal nő arca, és a ma het­venes éveiben járó író fiatalkori arcképe mosolyog az olvasóra. Akkor készülhetett még ez a fo­tó, amikor jogászhallgatóként Kassán mutatta be a színház el­ső darabját. Ezt nem is követte több, a világháború vihara elso­dort mindent. A kezdő íróból kereskedő lett, és senki nem hitte volna el neki Mis­kolcon, ahol a vendéglátóiparban mindenki ismerte, hogy majd jóval nyugdíjas éveinek kezdete után fel­lángol az írói hajlam, és öt kötetet jelentet meg. Igaz, ezek között akadt olyan könyv is, mint a Tanuljunk kártyáz­ni, s minden valószínűség szerint ez Kismarton (MTI) - Esterházy Melinda, az 1989-ben Zürichben elhunyt Esterházy Pál herceg özvegye nyitotta meg az elmúlt hét végén a család gyönyörűen felújított kismartoni kastélyá­ban az „Esterházy hercegek - mágnások, diplomaták és mű­pártolók” című kiállítást. Összesen 750 kiállítási tárgy - fest­mények, porcelánok, bútorok, fegy­verek, térképek, úti emlékek - ve­zetnek végig a nemesi család életé­nek 300 évén. Tizenkét Esterházy herceg gyűj­teményét fogja át a kiállítás, amely­Gergely Ágnes komoly irodalomban, például a kri­mikben olyan hajmeresztő monda­tokkal találkozhatunk, hogy az a nyelv - és a fordítók - lejáratása. A versek szakmai ellenőrzése szem­pontjából nem olyan veszélyes a helyzet, csakhogy ezek a gomba­módra szaporodó kis kiadók verse­ket nemigen adnak ki. Nincs keres­let a versek iránt. □ Ha nincs kereslet, kinek fordít a műfordító? • Ólyan nincs, hogy hosszú távon ne igényeljék az emberek. Mert egy ország nem mondhat le a világiro­dalomról. Ha arról lemond, a szelle­mi életéről mond le. Ez a mostani állapot nem tarthat örökké... □ Lesz hol folytatni, hiszen elég ré­gen találkozhattunk kortárs ameri­kai vagy angol versekkel... • Talán nyolc évvel ezelőtt jelent meg egy amerikai antológia, ezt fel kell újítani, folytatni kell. □ Egyáltalán van ma vers Ameri­kában? • Rengeteg vers születik. De hoz­zánk egy torz Amerika-kép jut el a reklámmal, a filmekkel. Ä keep Smiling (mosolyogj állandóan) is csak a felszín. Azért mosolyognak, mert ezzel jelzik, hogy figyelnek rád. Ami persze nem megy mélyre, mert a másikat kímélni akarják. Nem mondják el egymásnak a gondjaikat, inkább pszichológushoz járnak. Ezért ott a barátságok is fe­a mostani sem terjesztetik fel iro­dalmi Nobel-díjra... Ezzel koránt­sem akarom lebecsülni Szőnyei Gyula írói kvalitását, hiszen mun­kássága egy különös ember különös sorsából, egyedi életszemléletéből fakad. Havasi Zoltán, a lektor így érté­keli e teljesítményt,: „Ennek a kötet­nek nemcsak az az érdekessége, hogy sok-sok témáról közöl íráso- kat-elbeszéléseket, ír jellem- és kor­rajzokat, ír szenvedélyekről és mes­terségekről, hanem az is, hogy mindezeket az írásokat a sokat tu­dó, látott és hallott ember megértő mosolya aranyozza be. Olyan ke­resztény, magyar végzetű paraszt- emberé, aki jóval túl a hetven év ’magasán’ is lát jövőt arra, hogy ne­velő, vigasztaló célzással olvastassa el sorait akár a legidősebb, akár a legfiatalabb generációval.” S valóban így van ez, hiszen a kő­nek anyaga 95 százalékban a család tulajdona, de • osztrák, magyar és olasz múzeumokból is kerültek köl­csönzött tárgyak a kastély 23 ter­mébe és a most átalakított istállóba. A dinasztia 300 éven át meghatáro­zó volt e térség életében; Burgen­land területének legnagyobb része ma is a Zürichben élő Melinda her­cegnő tulajdona. Az osztrák tarto­mány sokat köszönhet az utolsó Es­terházy herceg özvegyének, aki nem első ízben járul hozzá ilyen ki­állítás rendezéséhez. A birtok kezelője a kiállítás kap­csán elmondta azt is, hogy tervez­ték Eszterháza bevonását is, ehhez lületesek. De az igazi amerikai szentimentális. □ Magyarról angolra is fordít ? • Isten ments! Azt csak azok tehe­tik, akik nagyon tudják a nyelvet. Talán mikor kezdtem a pályát, ak­kor vállalkoztam erre, mert akkor még volt önbizalmam. De azt hi­szem, Adyt például nem lehet más nyelvre lefordítani. □ Ezt mondhatja egy Eliot-rajon- gó is... • Nem hiszem. Bátran állíthatom, hogy a mi nyelvünk alkalmasabb a befogadásra, mint az angol. Mi min­den versformát vissza tudunk adni. De az angol daktilus az egy mese... □ Olyan művekhez is hozzányúl, amit mások már lefordítottak? • Csak véletlenül. Tekintélytisztelő vagyok. Óriási mesterek árnyéká­ban élek, nem akarok velük ver­sengeni. □ De a fordítások mellett születnek saját művek is. Most min dolgozik? • Egy tárcanapló-kötetet írok, Absztrakt tehén lesz a címe. Teljes mellszélességgel vállalom érte a fe­lelősséget. En falun, születtem, és aki 'faluról jött Budapestre, az még őrzi a falusi értékeket, de az élete teljesen urbanizálódott. Kicsit olyan absztrakt tehénként él... Az­tán már harmincéves álmom, hogy lefordítok egy Eliot-színdarabot. Hosszú távú álmodozó vagyok, de idővel mindent megvalósítok. tét egy sokat tapasztalt, kedves hu­morú ember hangosan gondolkodá­sa vallásról, világunkról, cigányok­ról és zsidókról, sportról és italról, mészárosokról és hentesekről, a szerencsejátékról, az áltudomá­nyokról, s mindarról, ami éppen eszébe jut. Szőnyei Gyula már évek óta a fő­városban él. Ám kötetei mindig el­jutnak Miskolcra is. S nemcsak a barátokhoz, ismerősökhöz dedikált kedveskedésként, hanem mind­azokhoz, akik néhány újságárusnál, néhány könyvesboltban - például a Bíbor Bt. üzleteiben - találkoznak vele. S az író, amikor Miskolcra lá­togat, örömmel nyugtázza, hogy itt is elfogytak a példányok, s ez ösz­tönzi arra, hogy folytassa az írást, ameddig csak bírja. Most éppen ha­todik kötete megjelentetésén fára­dozik, amely verseit foglalja majd csokorba... azonban a magyar fél a felújításhoz hiányzó eszközök miatt - nem já­rult hozzá. Könnyebb dolguk volt az Esterházyak több, Magyarországon őrzött egykori tulajdonával, ezeket ugyanis a kommunista rendszer - amely Esterházy Pált 1948 és 1956 között egy kirakatperben hozott íté­let után börtönbe zárta - gyakorla­tilag államosította. A műkincseket Pál herceg eredetileg csak megőr­zésre adta át a Nemzeti Múzeum­nak, ám azokat a család soha nem kapta vissza. Most minden problé­ma nélkül, a tartomány kezessége mellett kerültek a kiállítás anyagá­ba ezek a tárgyak. Figurális képek Tiszaújváros (ÉM) - „Én mindig figurális képeket festek. Figuráim tájban, de inkább semleges térben jelennek meg. Nagyon szeretem az emberi figurákat...” - vallja Bráda Tibor Munkácsy-díjas képzőmű­vész, akinek május 3-án, szerdán délután 5 órakor nyílik kiállítása a tiszaújvárosi Derkovits Kisgalériá- ban (Széchenyi u. 2.). A tárlatot Farkas Zoltán polgármester ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Kiállítás Barcikán Kazincbarcika (ÉM) - F. Balogh Erzsébet festményeiből nyílik kiál­lítás május 4-én, csütörtökön dél­után 4 órakor a kazincbarcikai Vá­rosi Kiállítóteremben. A tárlaton szereplő alkotásokat Máger Ágnes festőművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Vangelis Miskolc (ÉM) - A Lézer Színház Vangelis című bemutatóját május 5-én láthatják az érdeklődők a Diós­győri várban. A lézerfénykoncert es­te 8 órakor kezdődik, s akkor is megtartják, ha esne az eső. A szer­vezők szerint ugyanis az esőcseppek megtörnék a fényt, amely csak fo­kozná a látványt.. A show előtt a Ta­kács Divat-Modellstúáió divatbe­mutatóját láthatja a közönség. Kőműves Kelemen Miskolc (ÉM) - A Mandala Dal­színház újra Miskolcon vendégsze­repei. A társulat május 3-án este hat órától a Vasas Művelődési Köz­pontban mutatja be Sarkadi- Szörényi-Bródy: Kőműves Kele­men című rockballadáját. Jegyek elővételben a Vasas Művelődési Központban kaphatók. Ólomkatonák Miskolc (ÉM) - Miniatűr hadtörté­nelem az ókortól napjainkig CimVriÖl rendeznek ólomfigura-kiállítást Miskolcon az Ifjúsági és Szabadidő Ház Gyermekgalériájában. A meg­nyitó május 3-án, délelőtt 10 órakor lesz, a kiállítás május 24-ig tekint­hető meg. Három a tábor Sajóecseg (ÉM) - A sajóecsegi mű­velődési ház ezen a nyáron három tábort is szervez. Az első június 12- től 23-ig a Sajó-parton lesz, itt a für­dőzés, napozás mellett lovagolhat­nak, különböző kézműves foglalko­záson, bibliaismereti előadásokon vehetnek részt a gyerekek, a napkö­zis tábor kétnapos sátorozással feje­ződik be. Július 24-én kezdődik és július 2-án ér véget a 9-17 éves ko­rú fiataloknak meghirdetett bala- tonszepezdi tábor, július 21-től au­gusztus 1-ig pedig a Tisza-parton, Dombrádon nyaralhatnak a diákok. Bővebb felvilágosítást a 329-779-es sajóecsegi telefonszámon kérhetnek az érdeklődők. HangÁr Budapest (ÉM) - A HangÁr - há­rom éve működő Hangművészeti és Oktatási Központ - beszédtechni­kát, kommunikációs ismereteket, hang- és beszédművészetet tanít, de van háromesztendős színiakadémi­ájuk is. Tevékenységük a művészeti képzésen kívül - amelyben komoly szakemberek működnek közre - af­féle személyiség- és önbizalom-fej­lesztést is takar. A hozzájuk jelent­kező, majdan színi pályára kívánko­zó hallgatók szigorú rend szerint végzik munkájukat. Az első félévet követően minden tanulóval megbe­szélik, milyen további képzésre van szüksége, de azt is, alkalmas-e az il­lető a színi pályára. Minden záró­vizsga egyben rostavizsga is. A HangÁr Hang-Színiakadémia felvé­telit hirdet a 1995/96-os tanévre, amelynek osztályvezetője Éry-Ko- vács András lesz. A jelentkezőktől az előzetes vizsgákra - amelyeket május 31-én és június 19-én délelőtt 10 órától tartanak - 10 vers, 5 próza és 5 dal ismeretét kérik. Jelentkezni a HangÁr irodájának címén (1126 Budapest, Margaréta u. 15.), vagy a Csokonai Vitéz Mihály Művelődési Házban (1153 Budapest., Eötvös u. I 64-66.) lehet. Az irodalomtól az üzletig, és vissza Szőnyei Gyula ötödik kötete: Események, érzelmek, sorsok... Esterházy hercegek és műpártolók Nagyszabású kiállítás a felújított kismartoni kastélyban

Next

/
Oldalképek
Tartalom