Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-05 / 105. szám

1995. MÁ1US 5., PÉNTEK Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Fórum a minőségi központokról Miskolc (ÉM) - A Regionális Minő­ségi Központok kialakításával kap­csolatban fórumot rendez a Magyar Tudományos Egyesületek Szövetsé­ge (MTESZ) május 9-én, kedden dél­előtt 9 órai kezdettel a Tudomány és Technika Házában (TTH). A tanács­kozáson szó lesz többek között az ok­tatásról, konferenciák szervezésé­ről, a továbbképzésekhez kötődő el­képzelésekről, valamint a TTH Klub szolgáltatásairól. A résztvevők tájé­koztatót hallhatnak a MTESZ Bor­sod-Abaúj-Zemplén Megyei Szerve­zete „Informatikai Pult” elnevezésű, a nemzetközi Internet számítógépes hálózatba bekötött szolgáltatásáról, és megismerkedhetnek ennek mű­ködésével is. Együttműködés az autósokért Miskolc (ÉM) - Tegnap az ország valamennyi megyéjében, megköze­lítőleg egyidőben írták alá a Hungá­ria Biztosító Rt. és a Magyar Autó­klub képviselői azt az együttműkö­dési megállapodást, amelynek célja, hogy a casco biztosítás mellett a leg­váratlanabb helyzetekben is segít­séget kínáljon az autósoknak. Miskolcon a megyei autóklub részé­ről Szatmári Károly titkár, a Hun­gária Biztosító részéről, Gál Zoltán megyei igazgató látta el kézjegyével a megállapodást. Az aláírást követő sajtótájékoztatón elhangzott, a megállapodás tarta­lommal való megtöltése mindkét fél feladata. Ez nem csak az úgyneve­zett helyi igények figyelembevételét jelenti, hanem elsősorban a szolgál­tatások igénybevételének lehetősé­gét ott, ahol az az autósnak legcél­szerűbb. Munkanélküliség: Borsod a második Budapest (MTI) - Az előző hónap­hoz hasonlóan áprilisban ismét csökkent a regisztrált munkanélkü­liek száma: a hóvégi zárónapon 532 ezer munkanélkülit tartottak nyil­ván a munkaügyi központokban, ami márciushoz képest 9 ezer fős (1,6 százalékos) csökkenést jelent. Az ország szinte egész területén alacsonyabb volt a regisztrált mun­kanélküliek száma, mint egy hó­nappal korábban. Kivételt képez Nógrád megye, ahol az enyhe és idő­leges növekedésnek az az oka, hogy áprilisban kerültek ki legtöbben a közhasznú munkákból. Országos szinten a munkanélküliségi ráta 11,3-ről 11,2 százalékra mérséklő­dött. A legmagasabb Szabolcs-Szat- már-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyében volt (20,4, illetve 17,2 százalék), a legalacsonyabb pedig Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében (5,7, illetve 7,1 százalék). Jövőre osztalékot fizetnek Budapest (MTI) - Az Ibusz Rt. össztevékenységéből 1994-ben 298 millió forintos veszteség szárma­zott. Üzleti eredménye azonban 400 millió forinttal növekedett 1993-hoz képest. A cég utaztatásból szárma­zó bevétele összesen: 5,4 milliárd fo­rint volt, ebből 3,9 milliárd forintot tett ki a magyarországi turisztikai leányvállalatok bevétele és mintegy 1,5 milliárd forint forgalmat közve­tített Magyarországra az Ibusz In­ternational AG. Szemenkár Erika, az Ibusz vezérigazgatója csütörtö­kön elmondta: a cég 1994. évi ered­ményeit egyértelműen pozitívan le­het értékelni, az idei év nyeresége után pedig a részvénytársaság jövő­re már osztalékot szeretne fizetni részvényeseinek. ^Röviden ___ ... Fo gadóórát tart Erdős Éva, a Borsod megyei kereskedelmi és iparkamara szakosodott jogi képvi­selője május 22-én és május 29-én hétfőn délelőtt 10-től 12 óráig Mis­kolcon a BOKIK-székházban (Arany János út 4.). A kamattámogatásos mezőgazda- sági gépvásárlási lehetőség eddig mérsékelt eredményt hozott. A meghirdetés óta megyénkben 10 pályázó kapott 77 millió forintot. Az OTP és az Agroker közös akciójához 16 hitelkérelem futott be, ebből egy nyert pozitív elbírálást. Tisztes nyereség a tulajdonosoknak Közgyűlést tartott a Tiszai Vegyi Kombinát Részvénytársaság A tiszaújvárosi társaság az elmúlt évben kimagasló eredményeket pro­dukált... Fotó: Farkas Maya Tiszaújváros (ÉM - I. S. ) - Ré­gen látott nagyságrendben fizet osztalékot a tulajdonosoknak a Tiszai Vegyi Kombinát Rész­vénytársaság - így döntött a cég évi rendes közgyűlése. A 241 millió forint adózott nyereség háromnegyedét kapják oszta­lék címen a tulajdonosok. A tiszaújvárosi cég tavalyi nettó ár­bevétele megközelítette a 40 milli­árd 500 millió forintot, ebből az ex­portbevétel több mint 19 milliárd forintot tett ki, amely majd’ 3 milli­árd forinttal volt több az 1993. évi­nél. Ebben az évben várhatóan 28 milliárd forint lesz az exportból származó bevétel. Különben a cég üzemi tevékenységének eredménye 2,45 milliárd forint profitot eredmé­nyezett. Egyébiránt a gazdasági­pénzügyi eredményjavulás részben az adóskonszolidációnak, részben pedig a piacnak köszönhető. A 99,92 százalékban az Állami Vagyonkeze­lő Részvénytársaság tulajdonában álló TVK Rt. az elmúlt évi 241 mil­lió forint adózott nyereségének 75 százalékát fizette ki osztalék címen a tulajdonosoknak, végezetül az ál­lamnak - tudtuk meg Pálfi Sándor vezérigazgató-helyettestől. A 24 núlliárd forint jegyzett tő­kéjű tiszaújvárosi részvénytársaság ebben az évben 55 milliárd forint nettó ái-bevételt tervez, és 3,6 milli­árd forint adózás előtti ered­ménnyel számol. Volt egyszer egy krumpliíiáború Az ár ma is ugyanannyi, csak most már nem beszélnek róla Szarvas Dezső Miskolc (ÉM) - Annak idején, amikor a porosz ármádia Cseh­országon keresztül vonult oszt­rák földre Bécset elfoglalni, tu­lajdonképpen nem is került sor semmiféle fegyveres csetepaté­ra. E helyett a poroszok felfal­ták, elszállították, vagy meg­semmisítették a megszállt terü­letek krumplitermését, készle­tét. Lévén, hogy a krumpli már akkor is fontos népélelmezési cikknek, stratégiai terméknek számított. A hadviselésnek eme módja legalább olyan súlyosan érintette sógorainkat, mintha elvesztettek volna néhány ütkö­zetet a csatamezőn. Eme neve­zetes hadjárat aztán krumpli­háború néven be is vonult a tör­ténelembe. Legújabbkori történelmünk is fel­jegyzett egy krumpliháborút, ami ugye az elmúlt évben robbant ki a hazai piacokon, amikor is száz fo­rint körüli áron adták-vették a bur­gonya kilóját. Nos, ez az ár robba­násszerűen hatott a magyar fo­gyasztói társadalomra, tekintve, hogy egy esztendővel korábban csu­pán húsz-huszonöt forintot kellet leperkálni a kofáknál egy kilónyi gumóért. Magasra is csapott a fel­háborodás lángja; hivatott szemé­lyek rögvest keresni kezdték a gya­lázatos kalamajka okozóját. Néhá- nyan a gumókat felvásárló és kész­letező krumplimaffiát emlegették, mások a hosszan tartó aszályt, a termelési költségek növekedését je­lölték meg vétkesként. Akadtak akik állították, azért magas a krumpli ára, mert már kevés a ter­melő, s mert kevés terem, a hiány pedig a piacon felveri az árakat. Sok más bűnbak találtatott még, s mint az lenni szokott, a sok bába között el is veszett a gyerek. A csaták attól Most is száz az ára, de háború nél­kül Fotó: Fojtán László persze javában tartottak, miközben valamelyest lentebb ereszkedett a krumpli ára; s amikor már hatvan- hetven forintért mérték a ki tudja milyen eredetű kékeszöld, feketén- lilás gumók kilóját, már senki se be­szélt háborúról.- Most se beszélnek, pedig már megint száz a krumpli - mondja Turnyánszki János, a megyei mező- gazdasági érdekvédelmi szövetség munkatársa, aki szerint a jelenlegi ár még jó ideig tartja magát, s csök­kenésre csak akkor számíthatunk, ha az idei termést betakarítják. A várhatóan nagy keresletre fel­készülve ugyanis a megyében szá­mos gazdaság és magángazda kez­dett krumplit termeszteni. Kérdés persze, hogy milyen minőségű volt a földbe került vetőgumó, kedvező lesz-e az időjárás, tudnak-e öntözni, ha szükséges? Az már bizonyos, hogy a termelési költségek állandó növekedésével kell számolni. A leg­utóbbi elemzések szerint - egy nagy múltú, burgonyatermesztésre sza­kosodott szövetkezetben végezték el -, a költségek az elmúlt évivel összevetve, az idén a duplájára nö­vekednek, mindenekelőtt a vetőgu­mó és a növényvédőszerek tetemes drágulása miatt. A szakemberek szerint az idén ősszel és jövőre egy kiló krumpli vár­hatóan 40-50 forintba kerül majd, de az ár elmozdulhat felfele és lefele is. Tumyánszi József szerint ez azon múlik, mennyi burgonya terem és milyen lesz a piac résztvevőinek — leginkább a felvásárló, közvetítő ke­reskedelem - magatartása, mert azért a piac manipulálható.- Csak érdekességként említem meg - mondja -, hogy a megye öt legnagyobb burgonyatermesztő szö­vetkezetének raktárait sorozatban feltörték és ellopták a növényvédő­szereket, s csakis azokat az anyago­kat, amelyek a burgonya termeszté­séhez szükségesek. A cselekmények szerintünk is szervezetten működő elkövetőkre utalnak. Sajnos a tette­sek máig ismeretlenek. Mindez per­sze más kategóriába tartozik, a fel­derítés nem a burgonyatermelők dolga. Az viszont igen, mennyi és milyen minőségű krumplit termel­nek, visznek piacra. Ha ez az év is aszályos lesz, akkor öntözni kellene, csakhogy az öntözés költséges, a be­rendezések megfizethetetlenek, jól­lehet a vásárláshoz negyvenszáza­lékos, vissza nem térítendő támoga­tást és igen kedvező kamattámoga­tást vehetnének igénybe a gazdák, de szinte mindenütt hiányzik a sa­ját tőke. Szóval, a jövőt tekintve a burgonya termelésében és árá­ban mint szokás mondani: sok a bizonytalanság. így aztán azt se le­het megjósolni várható-e újabb krumpliháború. A bankfelügyelet erősíti az ellenőrzést Budapest (ISB - D.Zs.) - Az Álla­mi Bankfelügyelet erősíteni kí­vánja a bankok helyszíni ellen­őrzését - jelentette be Rusznák Tamás, a BAF elnöke. Erre azért van szükség, hogy a ban­koknál jelentkező problémákat még a kezdeti stádiumban orvo­solni tudják. A felügyelet tevékenységét megha­tározó alapelv: a társadalom bank- rendszerbe vetett bizalmának meg­erősítése. Ezért elsőrendű feladatá­nak tekinti a BAF, hogy minden ed­diginél nyilvánvalóbban jelen le­gyen a bankokban. Ha ugyanis ide­jében értesül az esetlegesen kelet­kező problémákról, akkor hatéko­nyabban tudja kijavítani azokat. Ennek érdekében bővítik a felügye­let létszámát, a munkatársaknak különböző képzési programokat in­dítanak és a PHARE-segélykeretből elkészítik a helyszmi ellenőrök ké­zikönyvét. Ezzel párhuzamosan az infrastruktúra javítására is sor ke­rül, hogy gyorsabb és jobb minőségű munkát végezhessenek a felügyelet munkatársai. Rusznák közölte, különös hang­súly fektetnek a jövőben a bankok vezetőinek ellenőrzésére is. Ennek részeként a felügyelet munkatársai személyesen is figyelemmel kíván­ják kísérni a bankok igazgatótaná­csainak és felügyelő bizottságainak összejöveteleit. A nemzetközi ta­pasztalatok szerint ugyanis a pénz­intézetek biztonságos működése szempontjából meghatározó a veze­tői gárda. Ezt támasztotta alá a Kö­zép- és Kelet-Európai Bankfelügye­lők Csoportjának VIII. Konferenciá­ja, amelyet a közelmúltban hazánk­ban rendeztek meg. A konferencián azonban az is kiderült, hogy nem kell szégyenkeznünk a bankjaink, illetve a bankfelügyeletünk miatt, ugyanis a nyugat-európai, sőt az amerikai intézmények is hasonló problémákkal küzdenek. S mivel ezek megoldására még senki sem találta meg az egyedül üdvözítő módszert, minden ország saját szisztémával próbálkozik. Ezt kell tennünk nekünk is - jelentette ld Rusznák. Az elnök szerint a bankok műkö­désének jogi szabályozása messze elmarad az élet többi területétől. Ezért a bankfelügyelet munkatár­sai kidolgoztak egy törvénycsoma­got, amely a felzárkóztatást szolgál­ja. Ebben javaslatot tettek a bank­konszolidáció eddigi szakaszának lezárására, illetve ha szükséges, a folytatás törvényi szabályozására, valamint a jegybank törvény módo­sítására és arra, hogy a bankok mi­lyen szerepet vállalhatnak az álla­mi értékpapírok forgalmazásában. A javaslatokat megküldték a Pénz­ügyminisztériumnak és az Igazsá­gügyi Minisztériumnak. ÁMÁSPONT Fekete lyuk Brackó István A fekete lyuk olyan csillagászati képződ­mény, amely roppant sűrűségű anyagból áll, mindent magába szippant, hagyomá­nyos asztronómiai eszközökkel nem érzé­kelhető. A fekete lyuk a világegyetem fé­lelmetes és titokzatos kártevője. Nagyon keveset tudunk róla... Csakúgy, minta fe­kete gazdaságról. Ez az írás ugyanis az ökonómia és nem az égi tudományok fu­ra jelenségéről szól. Nagy titok ez, s konkrétumokat ne is vár­jon az olvasó. Tény viszont, hogy a stabi­lizációs kormánycsomag és az ugyancsak terítéken lévő pótköltségvetés komoly be­vételi forrásként számol a fekete gazdaság hozamával. A becslések szerint a népgaz­daságot évente mintegy 300 milliárd fo­rint kár éri az adózatlan haszon, az illegá­lis kereskedelem és foglalkoztatás miatt. A bűnüldöző szervek pénzt és szakembe­reket kapnak, hogy állományukat és tech­nikájukat fejlesztve elkapják a kis- és nagy­halakat. Milyen lesz a fogási Erről megosz­lanak a vélemények. A büdzsé szerényebb ítészei úgy vélik, ebben az évben 15 milli­árd hajtható be, mások ezt keveslik. Egy nostradamusi képességű jós kellene ahhoz, hogy pontos prognózist tudjon ad­ni a kilátásokról. Az tagadhatatlan, hogy a piacgazdaság kitermeli a seftelőket, a mások kárán magukat megszedő ügyeske­dőket. Ám ez az átmeneti korszak, a sok joghézag, mint gyors zápor után a növé­nyeknél, nemcsak a búzát, paradicsomot szökkenti szárba, hanem roppantul nö­veszti a dudvát és a gyomot. Van dolga a kertésznek, ha rendet akar tenni birtokán. Elhatározás és eszköz kell hozzá. S per­sze nem hiányozhat az a szakértelem, amely meg tudja különböztetni a jót, a hasznosat a károstól. ÁRFOLYAMOK.----­Bu dapest (MTI) - 568 üzletben 1145,929211 milfió forint forgalmat bonyolított le a Budapes­ti Értéktőzsde tegnap árfolyamértéken. Kárpótlási jegy i Tőzsde Index: május 4. 1404,40 +4,87 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1995. május 4. Pénznem iám Vétel Eladás fi ’ $ SS > -■> fii ; 194,31 197,79 Angol font AjÁztjül Belga és lux. fi ks 425,14 * 432,00 Dán korona 22,30 22,66 Finn márka ; 28.40 28,86 Deviza Középárf. 196,24 428.16 HMM 28.67 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység Pénzintézetek irányadó kamatai futamidő 20 m ff #1 T-y 38 ' 3S 4ö .t hónap gazd. |-t 12 hőnap gazt). I g 3 hónap ins?. 12 hónap row..' _• 3 hőnap t 12 hónap 1 éven túli !tómfe * Misát alapkamat: .v . Budapest Butit, KfreskeátM Bánt Ouiuftaní, iaWUudit !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom