Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-27 / 124. szám

Május 27., Szombat ÉM-riport ÉM-hétvége III Éteri hullámverések az Avas alján Ha egy ügy kapcsán egymást követik a tévériportok, újságcikkek, parlamenti felszólalások, akkor sejthető, itt bizony történt valami. Ha ráadásul mindez látszólag jelentéktelen bélviszály nyomán pattan ki (esetünkben két rádiótársaság vitája okán), már biztosak lehetünk abban: érdemes figyelni a háttérre is. Vagy azért, mert ismét egyszer példát kaphatunk a tisztázatlanságok következményeiről, vagy éppen azért, mert mint cseppben a tenger, megmutatkozik: mi van itt nálunk, ebben az országban. Görömbölyi László Balázsi Tibor neve nem először szere­pel most az újságban. Az MDF miskol­ci alapítóinak egyike ő, később négy even át országgyűlési képviselő, fontos közéleti tisztségek viselője. Ma a Non­stop Rádió Miskolc Kft. ügyvezetője. Első verzió ~ Kilencvenhárom őszén hirdettek pá­lyázatot helyi stúdiók alapítására. Két miskolci pályázó volt: a Nonstop Kft. és 3 Tokaj Televízió. Egy öttagú tárcaközi bizottság döntött, a Nonstop a kért 24 órából 12 órára, a Tokaj Televízió a kért 12 órából 12 órára kapott sugárzá­si engedélyt Miskolc területére. Ez ki­lencvennégy tavaszán dőlt el, június 4- én a Nonstop megkezdte a sugárzást.- Nem elsőként, hiszen Miskolcon korábban, ha rövid ideig is, működött a City rádió. Ami később, kilencvennégy °szén újra megszólalt az éterben.- Novemberben kezdődött a vessző­futásunk, ami végül az utóbbi hónapok botrányaihoz vezetett. A City ugyanis kihasznált egy bizonytalan jogi szabá­lyozást, amivel balkáni állapotokat te­remtett a piacon. Mi tagadás, az említett rendelet egyetlen jogásznak sem válna dicsére­tére. A jogszabály azt mondja, hogy egy Pályázó tíz napra kérhet ideiglenes su­gárzási engedélyt, egy évben öt alka­lommal. Arról már nem szól, hogy ezt 'iz öt alkalmat milyen megszakítások­kal lehet igénybe venni - következés­képpen nem zárja ki annak a lehetősé- got, hogy egyetlen pályázó ötven napig rádiózzon. De ne álljunk meg itt! Ala­pítsunk gyorsan hét betéti társaságot |mert ezt a legkönnyebb), találjunk ki hét hasonló hangzású nevet a rádiónk­ra, s adjuk be időben a kérvényeinket. ugyebár cégenként ötven nap, összesen háromszázötven, azt a két he­tet valahogy kibnjuk - s a hallgató ész­re sem veszi, hogy miközben ugyanazt a stábot, ugyanazt a rádiót hallgatja, Jogilag hét rádió szól hozzá egész éven at; Aztán kezdődik az új esztendő, új Pályázatokkal - íme a recept, hogyan kell állandó stúdiót „ideiglenesen” mű­ködtetni.- De miért baj az, hogy verseny zaj- hk az éterben? y Nem a versennyel van baj, hanem u tisztességtelen versennyel - mondja “ulázsi Tibor. - A Nonstop nyilvános Pályázaton kapott 12 órás műsoridőt, os ezzel volt kénytelen versenyezni az uyen-olyan körülmények között állan- uo-ideiglenes engedélyt szerzett, napi 4 órás műsoridővel rendelkező másik rádióval. Mintha nem lennének azono- sak az esélyek. Ráadásul, a minisztéri- uin által meghonosított gyakorlat ép- Pen azt sújtotta, aki hosszú távra ren- ezkedett be, aki beruházott, aki valódi Kockázatot vállalt. ,.. "7 Hogy érti azt, hogy „ilyen-olyan g^almények között” megszerzett en­r, .~ A City tulajdonosa az a Bazsa risztína, aki a Művelődési Minisztéri- uinak azon az osztályán dolgozott, n j . az engedélyeket osztogatták. Elég lez lenne megmagyarázni, hogy ez 'ui összeférhetetlenség, hogy ennek 1 n.c,s köze a City csaknem állandó je- euiejehez az éterben, f 'Kétségkívül jogos kifogás, de meg- galmazható egy másik, hasonló kér- sto 1S: m'*‘ SZ()1 Balázsi Tibor, a Non- a ? Jelenlegi ügyvezetője ahhoz, hogy g Pályázat beadásakor és elbírálásakor 1-J, 'áment kulturális bizottsága mel- u urűködő sajtó albizottság elnökét ogyancsak Balázsi Tibornak hívták? *N ~ '-ht voltam az ötlet megszületése­kor, de nekem akkor formálisan, tulaj­doni szempontból semmi közöm nem volt a Nonstophoz. Azt pedig már emlí­tettem, hogy tárcaközi bizottság dön­tött a pályázatokról. A „befolyásomról” még annyit: a Nonstop 24 órás sugár­zásra kért engedélyt, 12 órát kapott...- Miért tartotta fontosnak, hogy cé­ge sérelmeinek orvoslására politikai kapcsolatait vegye igénybe, és a parla­ment elé vigye, pontosabban vitesse az ügyet?- Végső lehetőségként folyamodtam ehhez az eszközhöz. Mert semmi más nem segített, mindenki széttárta a kar­ját. Fordultam én az engedélyezési osz­tály vezetőjéhez, magához a miniszter­hez, már csak éppen az ENSZ-hez nem. így végre sikerült a nyilvánosság elé vinni ezt a lehetetlenséget, aminek nyomán vizsgálatot folytattak az ügy­ben a minisztériumban. Amit az állam­titkár elmondott a parlamentben, az engem kielégít.- Ebben a bizonyos államtitkári be­szédben a Nonstop is kapott elmarasz­talást: a Partner rádió miatt. Más cég, ugyanarra a stábra, stúdióra kért ide­iglenes engedélyt.- Ez zsenge hivatkozási alap, ami legfeljebb arra jó, hogy elterelje a fi­gyelmet. A Partner tavaly decembertől idén április végéig kétszer tíz napot su­gárzott, az éjszakai 12 órában, a Non­stopot kiegészítve. Ez egyféle válasz volt: az abszurd helyzetet megpróbál­tuk még abszurdabbá tenni, mintegy ezzel is felhíva az ellentmondásokra a rendeletalkotók figyelmét. Az államtit­kári ígéret után, hogy tudniillik rendbe teszik a szabályozást, a Partnerre nem kértünk további engedélyt.- A történethez az is hozzátartozik, hogy Bazsa Krisztina a Nonstopnál dolgozott az induláskor.- Valóban itt volt pár hónapig, né­hány alkalommal nem azt csinálta, amit vártunk tőle, elküldtük.- Nem arról van itt szó, hogy a kol­légából konkurens lett, tovább osztva a szűkös reklámpiacot, csökkentve így a Nonstop lehetséges bevételeit is?- A konkurencia önmagában nem baj, azt mindenkinek vállalnia kell. De az már baj, ha az ügyfeleket elvtelen kedvezményekkel, meg nem engedhető eszközökkel akarja elhódítani. Ez csak károkat okoz, ezzel szétveri a piaci nor­mákat - erre gondoltam, amikor balká­ni állapotokról beszéltem. Második verzió- Kilencvenhárom nyarán a bátyám néhány egyetemista társával együtt kezdett rádiózni Debrecenben, nagyon megtetszett, amit csináltak - kezdi Ba­zsa Krisztina az előzmények sorolását.- Utolsó évemet végeztem a miskolci jogi karon, elhatároztuk, hogy mi is megpróbáljuk. De későn kapcsoltunk, egy héttel lemaradtunk a pályázati ha­táridőről. Maradt az ideiglenes enge­dély, azzal próbálkoztunk. November végén, december elején két héten át szólt Miskolcon a City rá­dió, majd januárban még három napig- utána hosszú csend.- Májusban megkeresett a Nonstop akkori ügyvezetője, Dombóvári Tibor, felajánlotta, hogy menjek oda. Most már tudom, arra kellettem (a stábunk­kal együtt), hogy beindítsam a rádiót. Eleinte jól ment minden, bár mindig bennem volt, hogy ez az egész lehetne a miénk, a sajátunk is... Később megrom­lott a viszony, valamikor október táján a kezdettől ott lévő, de akkorra már ügyvezetővé előlépett Balázsitól kap­tam meg a felmondólevelet.- Balázsi Tibor azt állítja, a lehetet­len kedvezményekkel, a minden mind­egy, csak ne a másé legyen az ügyfél politikájával súlyos károkat okoztak a reklámpiacon. Azt is mondja, tisztes­ségtelen az a' verseny, ahol a 12 órát adó Nonstop mellett állandóan jelen van, napi 24 órában egy ideiglenes rádió.- A mi hirdetési tarifánk talán még valamivel magasabb is volt, mint a Nonstopé. Nekünk bevételekre volt szükségünk, kellett a stúdió fejleszté­sére, nem is engedhettük volna meg magunknak ezt a fajta üzletpolitikát. A tisztességtelenségiül csak annyit: nem tehettünk arról, hogy ilyen a szabályo­zás, mi csupán éltünk a mindenki szá­mára elérhető lehetőségekkel.- Tehát otthagyta a Nonstopot, és aztán jött a bosszú, az állandóan ideig­lenes City...- Ez azért túlzás. Tavaly november 25-től december végéig folyamatosan adtunk, azután volt néhány elutasító határozat, majd február 11-től újra kaptunk engedélyeket, április 10-ig su­gároztunk. Akkor robbant ki a botrány, azt mondtam, álljunk le addig, amíg tart a vizsgálat.- A vizsgálat arról, hogy igaz-e az ál­lítás: kvázi magának adott engedélyt a minisztériumban.- Ennek az állításnak semmi köze a valósághoz. Éppen engedely miatt jár­tam a minisztériumban, amikor vélet­lenül kiderült, jogászt keresnek, mert rengeteg munkájuk van. Miután én már akkor is médiajoggal foglalkoztam a Miskolci Egyetem Civilisztikai Inté­zetében, kapóra jött a lehetőség: meg­nézhetem, mi folyik a gyakorlatban. Nekem a minisztériumban soha nem volt döntési jogom, én a különböző, fő­ként a lapok nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó határozatok jogi szakszerű­ségét vizsgáltam. Időközben lezajlott a vizsgálat, Sza­bó Zoltán, a Művelődési Minisztérium politikai államtitkára a parlament előtt számolt be az eredményről. Az Or­szággyűlés jegyzőkönyvéből idézzük az ide vonatkozó részt: ,A vizsgálat meg­állapította, hogy a dr. Bazsa Krisztiná­val kötendő megbízási szerződésnek nem volt semmiféle jogszabályi akadá­lya. A szerződés a minisztérium belső szabályozásának is megfelelő módon került megkötésre. E szerint a szerző­dés szerint Bazsa Krisztina feladata a stúdióengedélyezési osztály döntései­nek jogi szempontból történő segítése, a helyszínen történő ellenőrzések el­végzése, illetőleg az osztályra érkező panaszok, bejelentések intézése volt. Később, amikor a studióengedélyezési osztály feladatköre a lapnyilvántartás­sal kibővült, akkor Bazsa Krisztina eredeti megbízás szerinti munkavégzé­se háttérbe szorult, feladata február 1- jétől főként az átszervezett lapnyilván­tartás részéről a határozatminták és iratminták kialakításában volt, de részt vett néhány bonyolultabb ügy­ben, államigazgatási határozatok elő­készítésében is.” A vizsgálat azt is megállapította, hogy Bazsa Krisztina eg}' alkalommal mégis részt vett engedélyezési - ponto­sabban: elutasítási - eljárásban. Janu­ár 10-én láttamozta azt a határozatot, amiben éppen a Nonstop szilveszterre vonatkozó kérelmét utasították el - ér­telemszerűen még szilveszter előtt. Eb­ben az esetben viszont nem volt mérle­gelési joga annak, aki döntött, a kér­vény ugyanis hiányosan érkezett a mi­nisztériumba - mondta el az államtit­kár. Aki parlamenti hozzászólásában azt is kijelentette: nem elég tisztessé­gesnek lenni, annak is kell látszani. A Bazsa Krisztinát alkalmazó köztisztvi­selőt a miniszter szóbeli figyelmezte­tésben részesítette.- Gondolom nem tagadja, hogy indo­koltan fogalmazódott meg az összefér­hetetlenség vadja.- Belátom, a látszat valóban ez, de azt hiszem, a vizsgalat eredménye vilá­gossá teszi a helyzetet.- Jogászként mi a véleménye arról, hogy gyakorlatilag ugyanarra a stúdió­ra különböző cégek nevében kémek en­gedélyeket. Mint ahogy' tették ezt önök.- És ahogy tették, teszik ezt mások is, hosszan sorolhatnám a példákat. Megcsinálta ezt egyébként a Nonstop is: egy időben este 10-től reggel 10-ig Partner rádió néven ment az adás. A mechanizmus ugyanígy működött, ez világosán kimutatható. Az vitathatat­lan, ma teljesen kusza a szabályozás. Ha ez a botrány hozzásegít bennünket ahhoz, hogy tisztázódjon a helyzet, hogy' normális feltételek között zajlik a verseny, akkor én elégedett leszek.- Ezek szerint nem adta fel.- Erről szó sincs. Számíthatnak rá, hogy fog még szólni Miskolcon a City rádió. Ebben megerősít az a levél, amit a napokban kaptam a Hírközlési Főfel­ügyelettől: miskolci sugárzásra várha­tóan rövid időn belül meghirdetnek egy újabb frekvenciát. Van még tovább is Hogy tisztázódik-e a helyzet? Remény­kedni persze lehet, de tudni kell: annyi itt a kuszaság, hogy egyhamar nem­igen lehet kibogozni a szálakat. Igaz, Szabó Zoltán imént idézett parlamenti beszédében ígéretet tett arra: a minisz­térium kérni fogja a Hírközlési Fel­ügyeletet, hogy azokban a városokban, ahol ekkora az érdeklődés, adjon át to­vábbi frekvenciákat a korrekt piaci fel­tételek megteremtésére. Igen ám, de honnan tudják majd azt, hogy mely vá­rosokban nagy az érdeklődés? Mert­hogy - éppen a szűkös kínálat miatt - elszaporodtak a fantomcégek: ugyan­abba az érdekkörbe tartozó két-három, esetleg négy-öt társaság pályázik egy- egy frekvenciára, vagy éppen több vá­rosban, több frekvenciára. Ez nem fel- tételezés, ez cégjegyzékekből és pályá­zati közleményekből nyomon követhe­tő valóság! Lehetne mondani példát Miskolcról is, lehetne állítani, hogy mé­diabirodalomra törekszik ily módon a Nonstop - de nem állítom. Egyrészt mert a jelenség érdekes itt, nem a konkrét eset, másrészt meg miért len­ne baj, ha valaki nemcsak Miskolcon, de Egerben, Debrecenben is akar rádi­ót?! Legfeljebb értetlenkedő kérdés fo­galmazódik meg: miért kell ezt titkol­ni? S közben mondani, hogy a Bazsa Krisztina-féle City, meg a Debrecenben működő Bazsa és Mircz társaság (ahol a Bazsa a fivért jelöli) a nyilvánvaló összefonódás megnyilvánulása?! És van még tovább is. Szó esett ar­ról, hogy Miskolcon egy másik társaság is kapott állandó sugárzási engedélyt a Nonstoppal együtt. Övé a frekvencia, azóta sem használja - és senki se kér­dezi, miért? Abban az országban, ahol a gazdát megbüntetik, ha nem műveli a földjét. Frekvenciából talán több van? Az maradhat parlagon? (Mellesleg: vannak, akik állítják, hogy egy-egy körzetre sokkal több frekvenciát is en­gedélyezhetnének. Példák sokaságát lehetne sorolni a világ más részeiből, ahol tucatszámra működnek helyi adók. Igaz, akkor nem lehet ilyen-olyan elvek - vagy elvtelenségek - szerint ENGEDÉLYEZNI, a megszólalás lehe­tőségével manipulálni - akkor csak rá­diózni lehet, a hallgatók és ezzel együtt a reklámozók kegyeinek elnyerésére.) És van még tovább is. Ezek az enge­délyek közszolgálati rádiókra szólnak — és nem kereskedelmi adásokra. Kaba­rétréfába illene, ha mondjuk össze­vetnénk a Nonstop egykori pályázatá­ban foglalt műsortervet a mindennapi valósággal. Csak egyetlen példa: a mű­soridő hetven százalékát kitevő zene minimum (!) harminc százaléka klasz- szikus, illetve népzene - ígérték egy­kor. A valóság? Tessék megkeresni a 103 megahertzet. De ne legyünk igaz­ságtalanok: tessék meghallgatni a töb­bi újdonsült közszolgálati rádiót, s tes­sék clgondolkodni, vajon mit is jelent nálunk a közszolgálatiság. Es még egy furcsa kanyar: az ideiglenes engedé­lyeknél nincs kikötés (még elvileg sem) a közszolgálatiságra - ami újabb ada­lék lehet a versenysemlegességhez. És van még tovább, végeláthatatla- nul — mindaddig, amíg nincs médiatör­vény, amíg nincs normális frekvencia­szabályozás, amíg összekeveredik ha­talom, politika és piac. Vajon meddig meg?

Next

/
Oldalképek
Tartalom