Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-26 / 123. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995. Mátus 26., PÉNTEK, „NOTESZ Menekültjeink Nagy József Ujjaival ösztönösen betolta a kiskapu re­teszét, és hátrébb lépett, amikora sötét szí­nű autó másodszor kanyarodott be az ut­cájukba. Lassan, szinte óvatosan gurultak a kerekek a kátyúk között, miközben a bennülők tekintete a házak homlokzatát, a zöldbe borult kerteket pásztázta. Úgy, mint akik keresnek valamit vagy valakit. Egy ablakot, égy tornácot, egy rácsos ke­rítést vagy akármit. Am aki élt, és eszmélt már az ötvenes években, az ilyesmit csak egyféleképpen raktározhatta el: a bennü­lők csak valami rosszban sántikálhatnak. Különben megszólítanák a kertben téblá- bolókat, a járókelőket. Ha eltévedtek volna, és így fordulnak be másodszor ebbe az utcába, akkor dühö­sen lódulnának tovább. De ezek nem, ezek ráérősen flangálnak le és föl, oda és vissza, közben csak figyelnek, majd kiesik a szemük. Ráadásul mostanában nem ez az első ilyen gyanús járat errefelé. A fiatalabbját, aki már más világban szü­letett, ez egyáltalán nem érdekli, le­gyint: mindenki arra pazarolja a benzint, amire akarja. Igaz, ők sem tudják, hogy ezek a csigaként araszolok valójában me­nekülők, akik egy ablakba, kapura szege­zett kis cédulát keresnek, azt szeretnék odalátni vágyaik udvaros, apró kis falusi portájára: ez a ház eladó. Csakhogy ép­pen azért, mert mostanában egyre több a városközeli falvakban az ilyen felderítő já­rat, egyre kevesebb és egyre drágább az álmok udvaros, apró kis falusi portája. Az emberek menekülnek, mondja a sajó- szögedi polgármester. Jó egynéhány év alatt majdnem megduplázódott a falu la­kossága, és ez nemcsak a helybélieknek köszönhető. Jönnek az emberek, a csalá­dok a városokból, ahol már nem bírják to­vább a kíméletlenül magas közüzemi dí­jakat, a kánikulai forróságban is postázott távhőszámlákat, a szolgáltatók állandó té­vedéseit, amelyek persze sohasem az ’ ''•„ügyfélnek" jelentenek előnyt, amiért vég nélkül lehet reklamálni, pereskedni, csak egyet nem, a pénzt visszaszerezni. Nincs az az ügyvéd, aki ezekkel a ki tudja hány­szor „tévesztett" számlaügyekkel foglal­kozna, miközben gyomorfekély, infarktus ólálkodik a becsapottak körül. A kizsigereltek, a hivatalok ezernyi pac- kázása elől menekülők róják a város kör­nyéki falvakat velük 'egyidős, lehasznált keleti verdáikkal, hogy valahol megleljék a nyugalmukat, a vizet adó kutat, a gyü­mölcsöt, zöldséget termő kertet, az erdei gallyat a tűzre. Nem ingyen: a munkájuk árán. Ezután sóvárogva köröznek cédulát kere­ső tekintetükkel saját menekültjeink. Drága fényképek Miskolc (ÉM) - Ma reggel hattól Edelény és Szikszó térségében mér a traffipax, délután kettőtől este tízig Miskolc területén mérik a járművek sebességét. Megyei körkép a piaci árakról Miskolc K.barcika T J NI o Zöldpaprika/db 25 30 25 Paradicsom/kg 200 220­200 Uborka/kg 130 110 100 Burgonya/kg 110 120 130 Sárgarépa/kg 140 150 150 Petrezs.gy/cs 50 40 150/kg Karalábé/db 20 23 20 V.hagyma/kg 80 70 80 Gomba/kg 200 220 180 Karfiol/kg 140 110 100 Kelkáposzta/kg 90 90 60 Fej. káp./kg 80 75 70 Tojás/db 8.00 .9.00 7,50 Alma/kg 150 160 140 Szárazbab/kg 300 310 280 Sav. káp/kg 100 150 100 Zöldhagyma/cs 10 17 15 Zöldborsó 180 160 160 Saláta/db 15 27 15 Retek/cs 20 15 16 Eper/kg 400 400 340 A táblázatban szereplő árak forintban értendők. Ahol az egyes termékek áraiban szóródás ta­pasztalható, ott a középárat jelöltük meg. Egy hónap múlva kész a kerékpárút Jól haladnak a kivitelezők a miskolci kerékpárút első szakaszának építésével. Jelenleg a Cementipari Gépjavító és az egyetemvárosi elágazás közötti részen alakítják ki, illetve aszfaltozzák a pályát. A kerékpárút az Avasi la­kótelepet köti majd össze Tapolcával. Mint azt Lévai Istvántól, a megyeszékhely polgármesteri hivatalának mun­katársától megtudtuk: kitűzték az átadás napját. A bringások június 30-án kerekezhetnek végig először hivatalo­san ezen a szakaszon. Az átadáson ott lesz a közlekedési tárca képviselője is, mivel a kerékpárút költségeinek egyharmadát - hétmillió forintot - a tőlük nyert pályázati pénzből fedezik. Fotó: Laczó József Másodszorra sem nyitották meg a közgyűlést Tovább húzódik az Avas-Dél Lakásszövetkezet átalakulása M. Szabó Zsuzsa Miskolc (ÉM) - Kedden este a jegyzőkönyvvezető hiánya mi­att elnapolták a legnagyobb miskolci lakásszövetkezet há­rom éve húzódó átalakulását. Az előzmények: három éve, 1992- ben küldöttgyűlések sorozatával már átalakult az új szövetkezeti törvény szellemében az Avas-Dél Lakás- és Garázsépítő és Fenntartó Szövetkezet, ám az nem bizonyult törvényesnek. A 3360 tulajdonosból álló szövetkezet igazgatósága most a közgyűlés hatáskörébe utalta a procedúra végrehajtását. Az első közgyűlést május 18-án tartották a miskolci sportcsarnokban, de mert az nem volt határozatképes, kedden ismét összejöttek a tagok, hogy im­már létszámkorlát nélkül is határo­zatképesen döntsenek az alapsza­bályról, az új vezetésről. Kemény meccs lesz? Tudni kell a lakásszövetkezetről, hogy tagjai, a lakástulajdonosok ta­valy decemberi állapot szerint 17,5 millió forinttal tartoznak a közösség­nek, mert sokan - körülbelül nyolc- százán - rendszeresen nem fizetik a közös költségeket. Ugyanakkor a szövetkezet vezetését is több ízben feljelentették gazdasági visszaélése- k, szabálytalan gazdálkodás gyanúja miatt. A vezetés megbuktatására összejött néhány tulajdonos - ahogy magukat nevezik: „a feljelentgetők” - eddigi egyetlen sikere, hogy indít­ványukra a bíróságok valóban tör­vénytelennek találták a három évvel ezelőtti átalakulást, amit most meg kell ismételni. Kemény meccset ígértek a tájéko­zott tulajdonosok és a szövetkezet vezetői, az érdekvédelmi szerv kép­viselői. Kedden délután 5-kor már az előcsarnokban érezni ezt: többen föl­öslegesnek tartják „ennyi nép” összehívását, lehetetlen ugyanis ilyen sokan szót érteni, határozni. A sportcsarnokban már gyűlnek a je­lenléti íveken az aláírások, Szolnoki László elnök szavaiból kiderül: 327- en vannak itt. Tehát: a tagok alig tíz százaléka fog dönteni az egész szö­vetkezet sorsáról. A közgyűlés sza­bályosan indul: megszavazzák a jegyzőkönyv-hitelesítőket, Tragner Wilfriednét és Jankovics Bélát, akik évek óta próbálják elérni a mostani vezetés menesztését úgy, hogy arra törekszenek: számolja­nak el azzal a kárral, amit szerin­tük az igazgatóság okozott a tagság­nak. Tizenegy szektorra osztják a nézőteret, tizenegy számlálóbiztost választanak. Az elnök, Szolnoki vállalná a le­vezető elnöki tisztet, ha nem kell, válasszanak mást - javasolja. A tagság Fehérvári Szabolcs ügyvé­det, szövetkezeti tagot javasolja. Tragnemé mellette érvel: tárgyila­gos, tag is, miért ne? És nagy több­séggel megválasztják. Jegyzőkönywita Az elegáns ügyvéd elvállalja a tisz­tet, és azonnal a lényegre tér: a jegyzőkönyvvezetés módjára. Dakó József ügyvéd, a szövetkezet alkal­mazottja videós kép és hang-, vala­mint magnetofonos hangrögzítést javasol. A nagy tartozók ellenszen­vét bíró Dakónak (ő hajtja be az adósságokat a tagoktól) elmagya­rázza Fehérvári: a törvény nem is­mer alternatív jegyzőkönyvezést. Többen ellenzik a videós kép- és hangrögzítést, az Egyenleg című volt TV-műsorra hivatkoznak, hogy „manipulálták a felvételeit, lám, Ja­pánba kellett kivinni szakérteni az egyik műsorát”. Ilyen itt nem for­dulhat elő - erősködnek az írásra szavazók. Dakó éjféli végzést saccol ez esetben, de Fehérvári leinti, ő az elnök, ne vegye át tőle Dakó a tisz­tet. A szavazás végül is az írásos jegyzőkönyv mellett szól. Az eredmény kihirdetése után derül ld, hogy nincs gyorsíró. Egy bőrdzsekis úr azzal vádolja meg a „krónikus feljelentőket”, hogy ők akarták ezt a patthelyzetet. Helyzet van Mert helyzet, az van. Szolnoki Lász­ló próbálja visszautasítani a váda­kat, hogy nem készült az igazgató­ság, de Fehérvári rendre utasítja: ne vegye át tőle a levezető elnöki tisztet, majd kiveszi Szolnoki kezé­ből a mikrofont, és megígéri, min­denki szót kap, a kisebbség is, mert ez a demokrácia. Többen megtap­solják. Néhányan azonban megun­ják az egészet, és lassan szállingóz­nak Td a teremből. A vezetés ellen­zékéhez tartozó Máté János ígéri, megpróbál gyorsírót szerezni, ha kap egy telefont - később kiderül nem sikerült -, vagy - javasolja - napolják el az ülést. Többen ismét elmennek. Bíró Imre ügyvezető áthidaló ja­vaslattal áll elő: van egy hölgy, aki ugyan nem beszédszinten, de jói tud gyorsírni. Sokan felhördülnek erre (nem beszédszinten!), de az elnök szavazásra bocsátja. Nem fogadják el, még mindig nincs jegyzőkönyv- vezető. Valaki a Nonstop rádióhoz menne, mondják be: kell egy gyors­író, megfizetik, csak kezdjék már el! Tíz percet kér, de hiába, nincs és nincs gyorsíró. Fehérvári az elnapolást javasol­ja, ami nem más, mint a hivatalo­san meg sem kezdett közgyűlés megnyitása, folytatása. Bíró ismét mondja: mindent megtettek az elő­készítésért, de kifújolják. Többen a szövetkezeti törvényről érdeklőd­nek: mit mond ilyen esetre, mi le­gyen, elnapolás, vagy Fehérvári újabb javaslata, az eredménytelen- ne nyilvánítás, aminek következ­ménye a végelszámolás, vagy a szö­vetkezet felszámolása? Egyáltalán mi a különbség köztük, melyik mi­lyen terhet ró a tagságra? És megfontolják... Ezúttal Dakó ügyvédre hagyják a választ: a cégbíróság határoz, me­lyik eljárást indítják be. Végelszá­molásnál mindenki megkapja a reá jutó vagyont, felszámolásnál fel­osztják a veszteséget, a notórius tartozók sem ússzák még. A két eljárás várhatóan elhúzódik - ez a lebonyolító érdeke, mert örül, hogy van munkája -, rámehet a szövetkezet egész vagyona, jó­solja. Majd megjegyzi, a közgyűlés nem szavazta meg a videót, a mag­nót, magának tudja be. Fehérvári megint közbeszól: ne mentegesse a vezetést, az ő dolga a levezetés, nem a Dakóé. Bodnár László a tör­vényt citálja: a régi vezetés mandá­tuma lejárt, ha eredménytelen a közgyűlés, jön a végelszá­molás, vagy felszámolás, akkor minden következmény nélkül „leléphetnek”. Fél nyolckor Fehérvári ismét fel­teszi: elnapolás, vagy eredményte- lenné nyilvánítás? Van, aki bot­rányt emleget, egy mély férfihang pedig azt: a végelszámolás, vagy a felszámolás a vagyonukat viheti' el, mi lesz a notórius tartozókkal, majd azok fizetnek helyettük, akik eddig is ezt tették? A levezető elnök sze­rint a szövetkezet esetleges meg­szűnésével a házak üzemeltető nél­kül maradnak, valóban meg kell te­hát fontolni a döntést. Es megfontolják: a döntő többség a folytatást kívánja. Kis vita után (újabb Dakó—Fehérvári összecsa­pás) május 30-án délután 5 órára teszik az összejövetelt. Gyorsírók- kal, hogy végre eredményesek le­gyenek, egyáltalán: megkezdhessék a közgyűlést. A szövetkezetnek még mindig nem sikerült az átalakulás. Május 30-án: folytatása következik... Fotó: Dobos Klára Városházák híreiből í 1 \ 'S Aláírás a kórházért Szikszó (ÉM) - Nem nyugodtak meg a kedélyek a szikszói kórház tervezett sorsával kapcsolatban. Aláírásgyűjtési akciót indított az in­tézmény megmaradása mellett Homrogd polgármestere, Juhász Imre, aki úgy látja: a különböző fó­rumok után itt az ideje, hogy a tér­ség lakói egységesen hallassák sza­vukat. Nyolcvankét abaúji telepü­lésre elküldték azt az ívet, amely­ben tiltakoznak a szikszói kórház bezárása, profilváltása ellen. Azt követelik, hogy — miután az intéz­ményt Abaúj lakosságának közre­működésével gyógyításra hozták létre - a kórházat a továbbiakban is erre a célra működtessék. A polgármester mintegy 10 ezer aláírásra számít a hét végéig, eddig tart ugyanis az akció. Az összegyűlt íveket az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár főigazgatójának juttat­ják el. Amennyiben nem érnek el ezzel eredményt, akár a polgári en­gedetlenség módszereihez is foly3' módnak. Kezdődik a gázberuházás Encs (ÉM) — A napokban megkeZ" dődött a gázberuházás előkészítése. A kivitelező vállalkozó jelenleg a csöveket szállítja a helyszínre, s re­mélhetően a jövő héten már az árokásó gépek is beindulnak. Az in­gatlantulajdonosoknak több mint 50 százaléka igényelte eddig a veze­tékes gáz bevezetését, és szándé­kuknak myomatékot adva be is fi­zették a munkálatok elvégzése feje­ben meghatározott 50 ezer forintot Tudják, a gázberuházás nemcsak költségekkel, hanem felfordulással is jár. Szeretnék viszont, ha ez mi­nél kisebb lenne, továbbá az^QI^ hogy a beígért határidőre, 1" őszére el is készülnének vele. Kétmilliós vagyon Edelény (ÉM) - A város cigány ki­sebbségi önkormányzata a telepü­lés költségvetéséből 2 millió forintos vagyonhoz jutott. A pénz felhaszná­lásáról a kisebbségi önkormányzat legutóbbi ülésén határoztak. Eldőlt- hogy 44 ezer forint híján a költség­vetés felét a működésre, míg a má­sik ötven százalékát a felmerülő személyi és dologi kiadásokra for­dítják. Edelény közbiztonságának javítására a kisebbségi önkormány­zat felveszi a kapcsolatot az újjá­szerveződő polgárőrséggel is. Volopich Mária, az Alapítványi Munkaiskola vezetője, önkormány­zati képviselő elmondotta: tovább­tanulásról általában nem esik szó a cigány tanulók körében, ami a csa­ládok rossz anyagi helyzetére vezet­hető vissza. Javulás csakis a mun­kanélküliség megszüntetése után következhetne be. Az önkormány­zatban viszont egyelőre még nem hangzottak el javaslatok a munka­helyteremtő beruházásokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom