Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-16 / 114. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Máíus Kedd, „TÉKA Cigányfuró Horpácsi Sándor A címe provokálóan hetyke, kihívó, de maga a folyóirat olvasható, ízes, izgalmas. Alcíme: Ki­sebbségszellemű művészeti és közérzeti folyó­irat. Szerkeszti: Balogh Attila. Tanulmányok vannak benne, versek, prózák, interjúk, recen­ziók, mint más folyóiratokban, de az egész hangnemére valamifajta sértettség, sértődött­ség jellemző, mint a hajdani beat-irodalomra. Pontosabban, mint minden kisebbségre, amely az identitását keresi. A címlapon Ady Endre 1899-es kispubli- cisztikája, a Haladunk?, amelyben a militariz- musról elmélkedik, a cári hadseregről és a parlamentarizmusról. Ismerős. írhatta volna Szarajevóról, a csecsenekről is. A világ ennyit haladt száz év alatt... Tudományos dolgozat Törzsök Judité: Két északnyugat-indiai peripatetikus nép. A ban- dzsarák. Ok lennének a cigányok ősei? Több kasztjuk és több nyelvjárásuk van Indiában. Mintegy tíz-húsz millióan vannak, s az etnog­ráfusok sem tudnak sokat róluk. Állandóan vándorolnak. Kereskedéssel, kölcsönzéssel foglalkoznak, de a nők életmódjáról semmit nem tudnak, mert azt nem kutatták. Ismerő­seknek tűnnek a mellékelt fotók, mintha itt­hon készültek volna. Kuklay Antallal beszél­get Blaha Márta Pilinszky Jánosról (A miszti­kus költő) arról, hogyan alakult Pilinszky Is­ten-képe, Isten-élménye a megrendüléstől, ké­telytől az alázatig, hitig. Elgondolkodtató, amit Kuklay a keleti és a nyugati kultúra kü­lönbségéről mond: „Nyugaton egy növekedési spirál mentén bontakozik ki a kultúra, a mennyiség a fontos, nem a minőség, a növeke­dés az elsődleges, s ennek következménye az egyensúlyzavar.” Nos, minta ezt az egyensúly- zavart kívánná illusztrálni Eörsi István, Andy Warhol, Antal István és Ladik Katalin írása az undergaundról, a magyar múlt értékelésé­ről, Tadeusz Kantorról, egy pesti performance- ról, nyugtalan, nyugtalanító világunkról. Amerikai professzor Miskolc (ÉM) - A demokrácia, az amerikai kultúra és a kelet-európai változások címmel tart angol nyelven (szinkronfordítással kísért) előadást William L. McBride, a Purdue Egye­tem (Lafayette, Indiana) filozófia professzora ma, kedden délután 5 órától a Miskolci Egye­tem Bölcsészettudományi Intézetének föld­szinti előadójában. Másnap, szerdán délelőtt 11 órától a Bölcsészettudományi Intézet 105- ös termében Sartre-ról és Kierkegaardról be­szél a professzor. William L. McBride kutatási területe a tár­sadalomfilozófia, az újkori filozófiatörténet, a francia filozófia és etika. Doktori fokozatát a Yale Egyetemen szerezte, előadó és vendég- professzor volt számos amerikai és európai egyetemen és tudományos társaságban. Több kötet szerzője, számos filozófiai folyóirat és könyvsorozat szerkesztőbizottságának tagja. Az 1991-ben megjelent Sartre’s Political Theory című művében McBride professzor a Sartre és Kierkegaard közti sokrétű kapcsola­tot vizsgálja. Azt pedig másik művében fogal­mazza meg, hogy „a tiszta szabadversenyes kapitalizmus a demokráciával - mind fogalmi­lag, mind gyakorlatilag - összeegyeztethetet­len”. Erről is beszél majd előadásában. Grafikai biennále Miskolc (ÉM) - A Miskolci Galéria immár 18. alkalommal hirdeti meg a magyar képgrafi­kus szakma legrangosabb rendezvényét, az Országos Grafikai Biennálét. A kiállítássoro­zat áttekintést kíván adni a magyar sokszoro­sító grafika főbb tendenciáiról, értékeiről, ha­gyományőrzéséről és újító törekvéseiről egy­aránt. A biennálét kísérő rendezvények sorá­ban idén a kortárs szlovák grafikát mutatják be. A Nagybányai Művésztelep közelgő cente­náriuma alkalmából válogatást adnak a ma­gyar művészetet megújító alkotótelep grafikai terméséből. S a hagyományokhoz híven a leg­utóbbi biennále nagydíjának nyertese (most Szabados Árpád) önálló kiállítást rendez. A megnyitó alkalmával pedig szakmai tanácsko­zást tartanak, amelynek fő témája idén a könyvillusztrálás helyzete lesz, az a műfaj, amely a ’60-as, ’70-es években merész és érté­kes műveket teremtő ága volt a grafikának, s most talán újra megújulás előtt áll. A biennále szervezői a hagyományos grafi­kai technikák mellett várják az új médiumok segítségével (számítógép, fénymásoló stb.) lét­rehozott, valamint az elfelejtett, divatból ki­ment eljárások újraértelmezésével szokatlan nyomódúcok felhasználásával készített nyo­matokat is. Beküldhető két évnél nem régebbi, országos kiállításon még nem szerepelt sok­szorosított eljárással készített nyomat. A be­adás helye és ideje: Miskolci Galéria (3525 Mis­kolc, Déryné u. 5.) 1995. szeptember 12-13-án délelőtt 10-től délután 3 óráig, illetve a Műcsar­nokban (1146 Budapest, Hősök tere) 1995. szeptember 11—12-én délelőtt 10-től délután 3 óráig. A Miskolcra postán feladott művek beér­kezési határideje 1995. szeptember 11. Kiteregetett olajfestmények Realizmus és szürrealizmus Juhász Győző ongai tárlatán Juhász Győző kiállítását ezen a héten tekinthetik meg az érdeklődők az ongai művelődési házban Onga (ÉM - DK) - Nevetni a ha­lálon, vagy meghalni a nevetés­től... Egy kép címe ez, egy szür- realisztikus képé, amely Juhász Győzőből kéredzkedett vászon­ra. De az ongai fiatalember on­gai kiállításán (az OngArt Stú­dió rendezésében) mégsem a szürrealista önmegmutatás do­minál (legalábbis mennyiség­ben), hanem érdekes módon a reabsta stílusú tájképek. Vi­szont a cím elég meglepő: Szá­rítsd meg a képeimet! □ Meg lehet itt tudni valamit a kiál­lítóról? - kérdezem a kiállítás rende­zőitől. A válasz nagy nevetés, s egy huncut „éppen meg lehet”. Ebből ki­derül, hogy jó helyen vagyok, az al­kotó köztünk van... • Ez az első önálló bemutatkozá­som - mondja a fiatalember. □ Egyébként mivel foglalkozik? • Reklámfestőként dolgozom. A fog­lalkozásom és a hobbim kiegészíti egymást, de azért inkább ezt szere­tem csinálni - mutat körbe. □ A reklámfestésbe is bele lehet vin­ni művészetet? • Persze. Esztétikában, színvilág­ban és főleg ötletekben. □ Érdekes képeket állított ki. Vagyis a képeket nézve inkább az ember ér­dekes. Hiszen az út a tájképektől ve­zetett az elvontabb megfogalmazáso­kig. Vagy fordítva? Mi volt előbb? • Természetesen a realista tájképek. □ És miért váltott ekkorát? • Új vizek, új szelek... □ Ennyire? • Ennyire. □ Mégis...? • Azt hiszem, mikor olvasni kezd­tem a szürrealizmusról, annak a hatására próbálkoztam én is belül­ről festeni. □ A képek egy részét csipeszekkel akasztotta ki, s a kiállításának cí­me: Szárítsd meg a képeimet! Ez mi akar lenni? • Ennek van egy reális oldala is, mégpedig az, hogy sok képem nincs keretezve. így csipesszel könnyebb volt kiállítani. Azután jött a filozófia, hogy kicsit még nyersek, „szárítat­lanok” a dolgaim - de az olajfestmény egyébként is ötven évig szárad. □ Melyik műfaj szól igazán önről? • Nem tudom. Magamról nem tu­dok beszélni. Egyébként is jellemző rám a bezártság, régen még ennyi­re sem voltam nyílt. Erről a baráta­im tudnának mesélni. □ Eladja a képeit? • Nem. Elajándékozni szoktam. De azt hiszem, nem képviselnek még olyan nagy értéket, hogy eladhat­nám. Nem hiszem, hogy - pláne az elvontabb képeim - tetszenek a kö­zönségnek. Legalábbis a közízlést nem elégítik ki. □ Fontos, hogy kielégítsék? • Nem fontos. □ A későbbiekben melyik stílust sze­retné folytatni? • Itt a dilemma... Valószínű, mind a kettőt. „Félnek tőlem, mert hatalmas va­gyok és erélyes..." - mondta Csipi­ke, aki elhatározta, hogy az erdő ura lesz. Az előadás ifjú közönsége azonban a „képébe" üvöltötte: „...meg buta vagy, mi nem félünk tőled". Hogy végül is ki lesz az er­dő ura, az maradjon titok, hiszen a Székelyföldi Szováta Népszínház - a tegnap az Ady Endre Művelődési Házban tartott előadás után - ma Szikszón is bemutatkozik. De a me­gye más településeire is (így Ózdra, Bo.rsodnádasdra, Abaújszántóra és Kisgyőrbe) is elviszik a Csipike, avagy a rettenetes rézúr című me­sejátékot és A fruska című amerikai komédiát. A Szováta Népszínház érdekessége, hogy a társulatban a 16 éves ifjútól a 70 éves nyugdíja­sig minden korosztály megtalálha­tó. Az együttest szovátai pedagógu­sok hozták létre. A fruska és Csipike Szovátáról Flóra halála Budapest (MTI) - Életéinek 90. évében vasárnap, otthonáb*3n hunyt Illyés Gyuláné, KozmuL.73 Flóra, a Bárczy Gusztáv Gyógype-' dagógiai Főiskola nyugalmazott fő­igazgatója. Temetéséről később tör­ténik intézkedés. Templomi muzsika Harsány (ÉM) - A Bartók Béla Ze­neművészeti Szakközépiskola vég­zős növendékei adnak koncertet május 17-én, szerdán este 6 órától a harsányi római katolikus templom' ban. A műsorban fellép: Csík Tibor (trombita) Kátai Natasa (ének), kí­sér: Joó Katalin. Irodalmi előadások Miskolc (ÉM) - Két rokontípus a 20. századi drámában: Beckett és Dürrenmatt címmel Németh G. Be­la irodalomtörténész tartott elő­adást tegnap délután a miskolci Vá­rosi Könyvtárban. Ma délelőtt 10 órától a Miskolci Egyetem „üvegter­mében” a századvégi elbeszélések­ről tart előadást a professzor, dél­után fél 3-tól pedig a Magyar Iroda­lomtörténeti Társaság helyi cso­portja és a Herman Ottó Gimnázi­um szervezésében a gimnázium dísztermében a novellák drámaisá- gáról beszél Németh G. Béla iroda­lomtörténész. Péteri gyermeknap Miskolc (ÉM) - A József Attila Gyermekkönyvtár május 20-án, szombaton gyermeknapot rendez a Szentpéteri kapuban. A program délelőtt 9 órakor aszfaltrajzver­sennyel kezdődik, majd 10 órától gyerekek adnak műsort gyerekek­nek. A 22. Sz. Általános Iskola első­sei nyitják meg a programot palo­tást táncolva, majd a környező iskm Iák csoportjai mutatkoznak be népi tánccal, countryval, jazztánccal, részleteket láthat a közönség a Her­man Ottó Gimnázium diákjai által előadott Nyomorultak című musi­calből, bemutatkozik az Avasi Gimnázium aerobic-csoportja. A műsort a 10. Sz. Általános Iskola másodikos majorette-jei zárják- Déltől délután 2 óráig játék, móka, kacagás: görkorcsolya-, ugrókötél-, hulahoppkarika-, gólyaláb-verse­nyek, ügyességi labdajátékok. Az érdeklődők a bemutató jellegű fog­lalkozásokon megismerkedhetnek a kosárfonással, gyöngyfűzéssel, fafaragással, origamival, sárkány­készítéssel. Ha az időjárás nem segítené a ren­dezvényt, vagyis esne az eső, akkor a péteri gyermeknapot vasárnap tartják meg. KÉPTÁR Karmesterek versenye Fotók: Dobos Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom