Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-11 / 110. szám

1995» MÁius 11., Csütörtök Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Amerikai program ózdi viszonyokra Munkába Helyezést Elősegítő Bizottság működik a városban Gyenge a vállalkozói adózási fegyelem Kaposvár (MTI) - A vállalkozások­ból származó átlagjövedelem alig egynegyede a bérből és fizetésből élők éves átlagfizetésének, amely a múlt évben 406 ezer forint volt - mondta el Pitti Zoltán, az APEH el­nöke szerdán Kaposvárott. Mint mondta: a vendéglátósok évi 90 ezer, a kereskedők pedig 70 ezer fo­rintot kerestek tavaly, legalábbis ezt mutatják az adóbevallások. Az APEH elnöke úgy vélte: az igazsá­gosabb közteherviselés érdekében szükség van az adózási rendszer átalakítására, a vagyonadó beveze­tésére és a feketegazdaság felszá­molására. Ez utóbbival kapcsolat­ban azt ígérte: földerítik és nyilván­tartásba veszik a bejelentés nélkül működő vállalkozásokat, és indítvá­nyozzák a megszüntetésüket. Arra is mód van, hogy kiszűrjék a fiktív számlákat. Terveik szerint emiatt megszabják a készpénzkifizetések felső határát, ezzel is elejét veszik a mind gyakoribb pénzmosásnak. Ózd (ÉM - Sz.D.) - Újabb töme­ges elbocsátások várhatók Ózd térségében. Ugyanakkor a kö­zelmúltban megalakult az úgy­nevezett Munkába Helyezést Elősegítő Bizottság, ami a mun- ka-erőpiac kínálati oldalát úgy igyekszik befolyásolni, hogy a még munkaviszonyban lévők megismerjék a keresletet, s azzal összevetve saját lehetősé­geiket megtervezhessék életút­jukat. A Megyei Munkaügyi Központ Ózdi Kirendeltségének prognózisa sze­rint újabb tömeges elbocsátások várhatók a térségben. Az év első felében nyolc kft. felszámolási eljá­rása fejeződik be, ezenkívül több más gazdálkodó szervezet is beje­lentette létszámleépítéssel kapcso­latos terveit. Tovább növeli a mun­kanélküliek számát az Ózdi Kohá­szati Üzemek június 30-án befejező­dő felszámolási eljárása, így az ed­digi felmérések szerint idén több mint ezren veszítik el állásukat. Minden jel arra mutat tehát, hogy a munkanélküliség gondjai tovább súlyosbodnak - mondotta tegnap Ózdon Bokor Sándor, a megyei munkaügyi központ kirendeltség­vezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyen ismertették a közelmúlt­ban megalakult, úgynevezett Mun­kába Helyezést Elősegítő Bizottság terveit. Az Országos Munkaügyi Központ ugyanis egy kanadai, illet­ve amerikai projekt alapján kidol­gozta a munkába helyezési folya­matok és a támogató humánszolgál­tatások fejlesztési rendszerét, amelynek operatív végrehajtója Óz­don az imént említett bizottság. A projektről Maria T. Heidkamp, az USA Munkaügyi Minisztériumá­nak munkatársa elmondta, hatéko­nyan működött mindenütt a vilá­gon. A preventív humán szolgálta­tás célja az, hogy a munkaerőpiac kínálati oldalát a munkaügyi szer­vezet úgy igyekezzen befolyásolni, hogy a még munkaviszonyban lévők megismeijék a munkaerőpiac való­ságos helyzetét, s azzal összevetve saját lehetőségeiket megtervezhes­sék életútjukat. A kiútkeresésben segít, megteremthet egy olyan kör­nyezetet, amelyben az egyén úgy ér­zi, nem marad egyedül problémái­val. Segítenek neki, mégpedig gya­korlatiasan, nem csupán szavak­ban. A bizottság feladata Ózdon is egyebek között az, hogy állásinfor­mációkkal szolgáljon, álláskeresési technikákat oktasson, részt vegyen a képzésben, az elhelyezkedést segí­tő szolgáltatásokban. A KIÉT elutasítja a pótköltségvetést Budapest (MTI) -A munkavállalói oldal elutasította a pótköltségvetés tervezetét a Költségvetési Intézmé­nyek Érdekegyeztető Tanácsának (KIÉT) szerdai ülésén. Az intézmé­nyek, szolgáltatások ellehetetlenü­léséért a kormányt terheli a felelős­ség - állapították meg a tárgyalás végén a munkavállalók képviselői, akik eszmecserére is csak azzal a kikötéssel voltak hajlandók, hogy ezzel nem a kormányjavaslatait kí­vánják legitimálni. Az ülésen az ön- kormányzati oldal nem vett részt, a kamarai oldal pedig érdemben ugyancsak nem kívánt bekapcso­lódni a vitába. A munkavállalói ol­dal többek között kifogásolta, hogy nincs normatív támogatás a bölcső­déknél, miközben egyre nagyobb az igény erre az ellátásra. A kormány­zat e téren késznek mutatkozott ar­ra, hogy a jövő évi költségvetés elké­szítésekor tárgyaljon a bölcsődei normatív támogatásról. Magyar-osztrák békefenntartás Budapest (MTI) - Magyarország és Ausztria együttműködik a béke- fenntartásban az ENSZ égisze alatt és első alkalommal - az év második felében - Cipruson vetik be a tavaly ősszel kiképzett magyar békefenn­tartó század egyik szakaszát. Ezt Keleti György honvédelmi minisz­ter jelentette be szerdán Budapes­ten azt követően, hogy befejezte tár­gyalásait osztrák partnerével Wer­ner Fasslabendel. Mintegy 40 kato­na utazik majd a szigetországba és az induló költségek - különböző szükséges eszközök beszerzésével - 88 millió forintot tesznek ki. Az összeget - amelyet utólag az ENSZ részben megtérít - a központi költ­ségvetésből teremtik elő. A magyar békefenntartók kiutazását a kor­mány nemrég jóváhagyta és a kato­nákat nemsokára Ausztriában ké­szítik fel a feladatra. ^Mozaik__________ Kemény állón vágás lett munkája „jutalma” egy jegyellenőrnek teg­nap délután Miskolcon. Az utasok bilétáinak, bérleteinek meglétét vizsgálva a 21-es buszon bősz blicce­lőre bukkant: a fiatalember nem csupán személyazonosságát tagad­ta meg, de hirtelen fölindulva le is kevert egyet a jegybiztosnak. Vesz­tére: a rendőrség előállította. A készülő országos óvodai prog­ramhoz alternatív változatot nyújt ue a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület. Ennek alapvető vonása a tevékenységközpontú nevelési szemlélet általánossá tétele. A. kormány csütörtöki ülésén na­pirendjére tűzi a médiatörvényt. Külön napirendi pontként nem sze­repel, de az úgynevezett „egyebek” között várhatóan szó lesz az Agro­bank ügyéről is. Indokolt törvényben is megfo­galmazni, hogy az önkormányza­tok a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatását - ha költségveté­sük ezt megengedi - a határidő le­jártát követően is fizethetik. Erről az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsága döntött. Istentisztelet a városért Tegnap este az evangélikus, a református és a római katolikus egyház lel­készei hirdettek igét, mondtak imát Miskolcért a város mai ünnepe alkal­mából a Minorita templomban. A hálaadó istentiszteleten közreműködött a templom kórusa. Fotó: Fajtán László Cél az 1 oktató — 9 hallgató arány Budapest (MTI) - A Művelődési és Közoktatási Minisztérium a felső- oktatási intézmények hallgató-ok­tató arányának ésszerűsítése érde­kében - a jelenlegi 7,6-os mutató helyett - a 9-es arányszám elérésé­re tett javaslatot a kabinetnek. Tehát olyan mértékben akarják csökkenteni az oktatói létszámot, hogy 9 hallgató jusson egy-egy okta­tóra. E kérdésben csütörtöki ülésén dönt a kormány. A tárca a norma­tív aránynak a 11-es mutatót tekin­ti, amit a későbbiekben kell majd elérni. A tervezett intézkedéssel a normatív finanszírozás kialakításá­nak irányába kívánnak elmozdulni, vagyis a létszámcsökkentésnek az azonos képzést folytató intézmé­nyek, karok közötti arányok ki­egyenlítődését kell szolgálnia. Az arányszám módosítását intézmé­nyenként és szakterületenként dif­ferenciáltan kell megvalósítani. A munkaerópiaci tendenciák figye­lembevétele és a felvételre jelentke­zők száma alapján is a jövőben első­sorban a jogász, a bölcsész és a gaz­dasági szakterületen szükséges a beiskolázás jelentős növelése. Úgy tűnik, tartható a tervezett deficit A borsodi reorganizációról új szakmai tárgyalások folynak Budapest (ISB - D.Zs.) - Az ada­tok szerint folytatódik az ipari termelés és értékesítés növeke­dése - jelentette be Pál László ipari és kereskedelmi miniszter az első negyedéves eredménye­ket ismertető sajtótájékoztatón. Az ipari termelés 11 százalékkal nőtt az év első három hónapjában. A miniszter reméli, hogy ez a ten­dencia folytatódik, és így az éves de­ficit mértéke nem nő a költségvetési törvényben betervezett 2-2,5 milli­árd dollárnál magasabbra. A mi­nisztérium számításai szerint az ipari termelés növekedése az export 30 százalékos bővülésével magya­rázható. Legnagyobb mértékben a feldolgozó ipar teljesítménye emel­kedett (13 százalékkal), ezen belül a gépipar egymaga több mint 40 szá­zalékkal növelte részarányát. Az összes export 10 százalékkal, vi­szont az import 16 százalékkal nőtt. Ezt a miniszter azzal magyarázta, hogy késett a forint leértékelése. Az importőrök aránytalanul nagy mennyiségű árut „gyűjtöttek” be raktáraikba, az exportőrök pedig késleltették termékeik eladását. A márciusi kormányintézkedések ha­tására azonban csökkent az import. Pál László közölte, a hazánkban működő multinacionális cégek to­vábbra is itt kívánnak tevékeny­kedni, sőt fejleszteni is szeretnének. A minisztérium felmérései szerint idén és jövőre legalább 2,5 milliárd dollár működő tőkét hoznak be az országba - a privatizációtól függet­lenül. Az utóbbi időben a nemzetkö­zi cégek némelyike hazánkba telepí­tette az Európában szétszórtan mű­ködő kutatási-fejlesztési bázisát. Ez pedig azt jelenti, hogy már nem csak a bérmunka helyszíneként értékelik országunkat. A külföldön működő kereskedelmi kirendeltségek sorsá­ról a miniszter elmondta, még tár­gyalnak az ügyről az érintett tárcák­kal, de a fejlődő országokban és a FÁK-országokban biztosan megma­radnak az önálló irodák. A borsodi térség reorganizációjá­val kapcsolatban Pál László kijelen­tette: jelenleg új szakmai tárgyalá­sok folynak, és a politikusok még nem kapcsolódtak be az ügy megol­dásába. Sajnálattal közölte, hogy a jövő hétre tervezett borsodi látoga­tásának nem tud eleget tenni, mert Ukrajnába kell utaznia. Viszont a közeljövőben mindenképpen a hely­színen szeretne tárgyalni az érin­tettekkel. Alapszerződések - közös alapok nélkül Budapest (ISB - M.L.) - A már megkötött magyar-szlovák alapszerződés értelmezése kö­rüli ellentmondásos helyzetről, az aláírást követően a két kor­mány közötti viszony alakulá­sáról, valamint a Romániával megkötendő hasonló dokumen­tum esélyeiről esett szó tegnap azon az előadáson, amelyet az Alapszerződés után, alapszerző­dés előtt címmel szervezett a Magyar Szocilaista Párt Közép- és Kelet-Európai Tagozata Bu­dapesten. Magyar részről várhatóan május végén ratifikálják a Szlovákiával megkötött alapszerződést. A szlo­vák parlamentben uralkodó erővi­szonyok ismeretében viszont kétsé­ges, ott elfogadják-e a dokumentu­mot. Olyan helyzet alakult ki - állí­totta Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés politikai mozgalom elnö­ke -, hogy az a magyar kisebbségi koalíció, amely korábban bírálta a szerződést, most annak egyetlen el­fogadója maradt a szlovák parla­mentben. Az alapszerződés körüli zavarok forrását a szlovák fél hozzáállásá­val indokolta Balogh András, a Ma­gyar Külügyi Intézet igazgatója is. Az előrelépés gátjaként - Romániá­hoz hasonlóan - a szlovák kormány­ban helyet kapott nacionalista tö­rekvéseket nevezte meg. Márpedig Magyarország érdeke, hogy a hatá­ron túli magyar kisebbség fizikai lé­tét, egyéni és kollektív jogainak elismerését és szélesítését szerződé­sekkel segítse elő. Az alapszerződés eszköze és nem célja a magyar kül­politikának - hangsúlyozta Gyenge András, a Külügyminisztérium ki­sebbségi ügyeinek miniszteri bizto­sa. A szerződések megkötése szerin­te azért fontos, mivel a Nyugat alig­ha kíván konfliktusokat importálni az Európai Közösségbe. A kudarco­kért azonban a magyar fél nem te­hető felelőssé, ezért arra kellene rá­bírni a külső szemlélőket, tegyenek különbséget az országok között. A román-magyar alapszerződésről ki­jelentette: annak normatívái nem térhetnek el a szlovák alapszerző­déstől. Fülöp Mihály, a Teleki Alapít­vány igazgatójának értékelése sze­rint az alapszerződés csupán lát­szatmegegyezést takar, amely az Európai Unió nyomására született meg. Ennek ellenére - a kisebbség védelmében - mindenképpen meg­állapodásokat kell kötni a szomszéd országokkal. Balogh András ez utóbbi kijelentésre reagálva ka­tasztrófaként aposztrofálta azt a gondolatot, hogy Romániával bármi áron szerződést kell kötni. Inkább az alapszerződésekbe foglalt euró­pai normákat kell elfogadtatni az érintettekkel. _A PARLAMENTBŐL Időzavar a T. Házban Budapest (ÉM - B.I.) - Kedden 23 óra 42 perckor hangzott el az utolsó felszólalás a par­lamentben, de a munka nem fejeződött be. így szerdán a 13 óra 35 perces zárszóban az elnök hatszor volt kénytelen elmondani: a vitát meg­nyitom és elnapolom. Ugyanis hat tervezett téma nem került terítékre az amúgy is zsúfolt háromnapos programban. Tegnap 13 napirenden kívüli hozzászólás hangzott el; tíz az ülés előtt, három pedig utá­na. A témaskála széles volt: a csángók helyze­tének megítélésétől az Agrobank botrányán át a tankönyvek várható áremeléséig. Az első törvényjavaslat vitája azt célozta, hogy a T. Ház újra rendelkezzen az ifjúságot segítő és támogató alap, illetve közalapítvány új rendszerének létrehozásával. Erre azért van szükség, hogy a korábbi „gyanús ügyek” ne ismétlődhessenek meg, a fiatalságot szolgá­ló vagyon és intézményhálózat szakszerűbben és hatékonyabban működjön. A sok fölszólalás (főként a szocialista és a fiatal demokrata kép­viselők csatározása miatt) a szakmai elemzés helyett egyre inkább politikai színezetet öltött. Burány Sándor (MSZP) sajátosnak nevezte a pótköltségvetést, illetve annak újra megnyi­tott tárgyalását. Elismerte, hogy a stabilizáci­ós intézkedéseket korábban kellett volna meg­tenni, s azt sem titkolta, hogy az új büdzsé - amely szigorú s ellentmondásos - gazdasági és szociális koncepciók ütközését is magában hordja. Am a pótköltségvetésre szükség van, mert az ésszerű kompromisszumokon alapul. Kádár Béla (MDF) kifejezte abbéli csalódását, hogy reményei végképp szertefoszlottak, mert sem a célok, sem az arányok, sem pedig az esz­közök nem megfelelőek ahhoz, hogy az ország teljesítőképessége növekedjék, valamint a gaz­dasági és szociális válság ne mélyüljön tovább. Véleménye szerint a pótköltségvetés a jövőt sarcolja meg. Rótt Nándor (FKGP) osztozott az előző felszólaló pesszimizmusában, de 6 még reményt sem lát a pótköltségvetés kor­rekciójára.. Felpanaszolta, a parlament időza­varba került, s a kormány lehetetlen helyzetbe hozza az országgyűlést. Szilágyiné Császár Terézia (KDNP) azt ugyan üdvözölte, hogy a kormány végre lépésre szánta el magát, ám pártja nevében nem ért egyet a tervekkel, s a várható hatások elfogadhatatlanok számukra. Hiába van privatizációs törvény, de haszna és hozama bizonytalan és kiszámíthatatlan, 8 ugyanez vonatkozik a pótköltségvetésre is, amit a koalíciós többség miatt valószínűleg el­fogad a parlament. Kovács László (KDNP) sommás véleményezéssel a téma kapcsán azt mondotta: a szakértői kormány azt állítja, hogy előre néz, de közben visszafelé mutogat... * A gazdasági stabilizációs intézkedéscsomag­hoz 344 módosító javaslat készült . Ezek több­ségét kormánypárti képviselők nyújtották be. A módosító javaslatok beteijesztói között van Csehák Judit (MSZP) és Nagy Sándor (MSZP) is. A zárószavazás a május 30-31-i ülésnapok tervezett programjában szerepel. _A NAP KÉRDFSF Csendháborítás-e a szerenád? Miskolc (ÉM - FG) - Ezen a hét végén bal­lagnak a negyedikes középiskolások. Ezt megelőzően - a hagyomány szerint - a bú­csúzó osztályok éjjelizenét adnak volt ta­náraiknak. Kell-e a szerenádhoz enge­dély? Nem minősül-e csendháborításnak az éjszakai nótázás? Kérdéseinkre Fehér­vári István alezredes, a Miskolci Rendőr­kapitányság közrendvédelmi osztályá­nak vezetőjétől kaptunk választ.- A ballagó diákok nagyon szép hagyományt folytatnak, amikor éjjelizenét adnak tanáraik­nak. Ezek - az általában nem túl hangos - énekek elsősorban a pedagógusoknak szólnak, de talán a többi lakót sem zavarják. Szinte va­lamennyi miskolci középiskola valamennyi végzős osztálya eleget tett a bejelentési kötele­zettségnek, sót vidéki gimnáziumból is kap­tunk ilyen jellegű kérést, hiszen a Miskolcon lakó tanáraikat is felkeresik a ballagás előtti éjszakán. Minden iskola, szerenádozni induló osztály tanulóját arra kértük, hogy kerüljék a hangoskodást, a lehető legkisebb mértékben zavaiják az éjszaka pihenni vágyók nyugal­mát. Egyébként nem jellemző, hogy a szerená­dokkal kapcsolatban lakossági bejelentés ér­kezne hozzánk. A járőrszolgálatot ellátó rend­őreink figyelmét is felhívtuk arra, hogy a bal­lagást megelőző éjszakákon több éjjelizenét adó csoporttal találkozhatnak. A rendőrség a maga módján - a lehető legnagyobb toleranci­ával - támogatja ennek a szép hagyománynak a továbbélését. Arra a kérdésre, hogy a kedvesük ablaka alatt szerenádozó ifjak zavarhatják-e az érvé­nyes csendrendeletet nemmel válaszolt az alezredes. Mint mondta, manapság nem túl gyakori az ilyen jellegű szerelmi vallomás. Vi­szont egészen más elbírálás alá esik, ha valaki elénekel egy dalt, esetleg szájharmonikával muzsikál a kedvesének, vagy pedig egy rock­zenekarral szeretne éjjelizenét adni...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom