Észak-Magyarország, 1995. május (51. évfolyam, 102-127. szám)

1995-05-10 / 109. szám

1995. MÁius 10., Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAK'Magyarország 3 Tegnap megnyílt az IFABO Budapest (ISB) - A számítástech­nika szakvására kedden megnyitot­ta kapuit a budapesti vásárváros­ban, és egészen május 13-ig az ér­deklődők rendelkezésére áll. Az ötö­dik IFABO öt fő termékcsoportjával (számítástechnika, telekommuni­káció, másolástechnika, irodaszer­vezés, irodabútor) a kelet-közép-eu- rópai térség legnagyobb és legátfo­góbb informatikai rendezvénye. A szakvásáron idén 34 ország 474 ki­állítója és 893 képviselt cége mutat­kozik be mintegy 19 600 négyzet- méter kiállítási területen. Ez csúcs az IFABO-k történetében, mint ahogy az is nagy fejlődést mutat, hogy 1991-ben a magyar cégek szá­ma 221 volt, ma pedig 402. A kiállí­tás keretében a Neumann János Számítógép Tudományi Társaság, a Magyar Adatbázis-forgalmazók Szövetsége és az Önkormányzati Akadémia szervezésében szakmai konferenciákat, előadássorozatot is tartanak. Delegáció a Magyar Ház ügyében Budapest (MTI) - Párizsba utazik szerdán Mécs Imre (SZDSZ) or­szággyűlési képviselő, az Egészsé­ges Környezetért Alapítvány elnö­ke, Latorcai János (KDNP) és Pál Béla (MSZP) országgyűlési képvise­lők, a kuratórium tagjai, valamint az alapítványhoz tartozó Közép- és Kelet-európai Környezet- és Gazda­ságfejlesztési Intézet vezérigazgató­ja, Szunai Miklós. A delegáció a pá­rizsi Magyar Ház hasznosításával kapcsolatos részleteket kívánja a helyszínen tanulmányozni. Talál­koznak Szombathy Béla nagykövet­tel, valamint a párizsi magyar szer­vezetek képviselőivel is. A Magyar Ház átépítése után teret biztosít a magyar egyesületeknek, állandó kulturális és termékbemutató hely­színe lesz elsősorban a hazai kiállí­tók számára. A küldöttség ezenkí­vül környezetvédelmi és környezet- biztonsági tárgyalásokat is folytat a francia fővárosban. Egyházak véleménye a médiatörvényről Budapest (MTI) - Az egyházak ve­zetőinek nem maradt más lehetősé­gük, mint nyilvánosságra hozni a művelődési és közoktatási minisz­terhez eljuttatott állásfoglalásukat a médiatörvénnyel kapcsolatban - olvasható a katolikus, a református és az evangélikus egyház, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetőinek keddi közle­ményében. Ebben utalnak arra, hogy tavaly októberben juttatták el levelüket Fodor Gábor művelődési miniszterhez, ám erre nem érkezett válasz. Az egyházak szerint a mé­diatörvény általuk ismert szöveg- tervezete - mivel csak vallásról és nem egyházakról rendelkezik - nincs összhangban az 1990. IV. tör­vénnyel. Két elvet kell összehan­golni: az állam világnézeti semleges­ségének elvét és a vallási, lelkiisme­reti meggyőződés média útján való terjesztésének jogát. Ezért a közszol­gálati médiában az egyházak részére saját műsoridőt kell biztosítani. ^-Mozaik __________ F olytatódott a Szajolban tör­tént vasúti katasztrófáért felelős személyek tárgyalása. A tanúk val­lomása az eddig kialakult helyzetet — miszerint a váltókezelő, a tolatás- vezető és a vonatvezető vádolhatok az események bekövetkezéséért - nem változtatta meg. Győri László, a Független Rádiós szakszervezet elnöke és társai má­sodfokon megnyerték azt a polgári pert, amelyet Csúcs László egykori 1QQQ S a'e^n°h ellen indítottak, aki 1 • i „novemberében „nemzetáru- lonak nevezte a sztrájkbizottságot. K-ziba Antal vezérőrnagy, az 'll knnügyi főigazgatója vezeté­sevei kedden rendőri delegáció uta- Z0'^r a^Int,erPo1 24. Európai Regio- nahs Konferenciájára a szlovéniai Ljubljanába félnapos hivatalos látogatásra Kedden hazánkba éi’kezett Werner ’asslabend osztrák szövetségi hon­védelmi miniszter. A vendég ma­gyar partnere, Keleti György meg­óvásának tett eleget. Ez „csak” egyetlen bank válsága A közgyűlésig, május 28-ig eldől az Agrobank jövőbeni sorsa Budapest (ISB - D.Zs.) - A két rossz megoldás közül a kevésbé rosszat választotta az Állami Bankfelügyelet (BAF), amikor az Agrobanknak ideiglenesen megtiltotta a kifizetéseket és az xíj betétek elfogadását - derült ki a BAF kedden kiadott közle­ményéből. Úgy látszik, a novemberi Agrobank- botránynak folytatása következik. A rendőrség hétfőn kiadott közle­ményéből ugyanis megtudhattuk, hogy ismét őrizetbe vették Kovács Mihály elnököt. Ennek hatására lé­pett a Bankfelügyelet, s ideiglene­sen megtiltotta a kifizetéseket és a betétek elfogadását. A vád jelenleg csempészés, de kiderült, hogy az ál­tala vezetett bank pénzügyei sin­csenek rendben, vagyis fennáll a fi­zetésképtelenség veszélye. Az ügyben tartott sajtótájékozta­tón az érintettek közül jelen voltak az államot reprezentáló Pénzügy­minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Betétbiztosítási Alap és a Bankfelügyelet képviselői. (Az Agrobankban ugyanis az állam 35 százalékos tulajdonnal rendelke­zik.) Rusznák Tamás, a Bankfelü­gyelet elnöke hangsúlyozta, hogy csak ideiglenes korlátozásról van szó, és élénk tárgyalások folynak az ügy mielőbbi megoldásáról az 52 százalékban tulajdonos három kft. megbízottjainak részvételével. Rusznák jelezte, hogy rajtuk kívül szeretnék bevonni a rendezésbe a többi hazai bankot is. Mint mondta, nekik is érdekük, hogy a lakosság bizalma ne rendüljön meg a pénzin­tézetekben. Ezenkívül „olcsóbb” lenne, ha megmentenék az Agro- bankot valamilyen formában, s nem nekik kellene fedezniük - a Betét- biztosítási Alapon keresztül - a bank szanálásának költségeit. Draskovics Tibor, a PM államtit­kára határozottan közölte, a megol­dás egyedül a tőkeemelés lehet, s nem maradhat a bank résztulajdo­nosa olyan cég, amelyik nem haj­landó ennek érdekében jelentős anyagi áldozatokat vállalni. Mint mondta, az Agrobank éves rendes közgyűlése május 28-ra van kitűz­ve, így addig mindenképpen eldől a bank jövőbeni sorsa. Az állam min­denesetre senkinek sem akar több milliárd forintos „ajándékot” adni. Az előzetes felmérések szerint ugyanis mintegy 8-10 milliárd fo­rintot igényel a bank pénzügyeinek rendezése. A pénzintézet ellehetet­lenülését egyébként azzal magya­rázzák, hogy az utóbbi időben meg­szaporodtak az úgynevezett „rossz”, vagyis behajthatatlan hitelei. Az érvényes törvény szerint, ha három napon belül nem körvonala­zódik valamiféle megoldás a bank helyzetének megszilárdítására, ak­kor a Betétbiztosítási Alap megkez­di a betétesek igényeinek felméré­sét, majd 30 nap múlva (június 12- én) a kifizetéseket, egymillió forint összeghatárig. Mivel azonban a banknál vezetett számlák jelentős része a lakosság tulajdona, egysze­rűsített kifizetésre már talán pénte­ken sor kerülhet, körülbelül 20 ezer forint értékben. Pénzre pályázik a településszövetség Kupa Mihály az elsők között „tankolt" az általa felavatott bodrogkeresztú- rí benzinkútnál Fotó: Fojtán László Mád (ÉM - M.I.) - A Zempléni Te­lepülésszövetség tegnap dél­után tartotta közgyűlését Má­don. A szövetség tavaly szep­temberben alakult meg, s az azóta eltelt időszak munkájáról tartott előadást Kupa Mihály el­nök. Annak idején 32 település hozta lét­re ezt a szervezetet, azóta két tele­püléssel - Szerenccsel és Tállyával - bővült a tagok köre. A munkát négy mikrokörzetben végzik: Hegy­alján (egy-egy területen), a Takta- közben és Harangod vidékén. Há­rom - területfejlesztési és gazdasá­gi, oktatási, művelődési és sport, va­lamint önkormányzati - szekcióban dolgoznak. Pályáztak a PHARE- program keretében informatikai rendszer kiépítéséhez szükséges tá­mogatásra, ám nem nyertek. Ezt a pályázatukat ismét benyújtják, mint ahogyan több pályázati pénz­zel szeretnék támogatni a mezőgaz­dasági tevékenységet is. Különféle találkozókat is szerveznek, így pél­dául idén júliusban Tiszalúcon a mezőgazdasági vállalkozók részére - hangzott el a közgyűlésen. A vita során szóba került a kórházak hely­zete - itt a sátoraljaújhelyit kell megemlíteni -, valamint az a szán­dék, hogy ne szűnjenek meg a kisis­kolák a térségben. A rendezvény ke­retében este Bodrogkeresztúrban Kupa Mihály megnyitotta H. Tóth Ilona festőművész kiállítását. Ismét napirenden az M3-as autópálya Miskolc (EM - I.S.) - A Magyar Demokrata Fórum alelnökét, Lezsák Sándort látta vendégül tegnap az Észak-magyarországi Gyáriparosok Szövetsége (Egyosz) Miskolcon. A Csornai Zoltán elnökkel folytatott eszmecserét követő sajtóbeszélgeté­sen Lezsák Sándor kijelentette: a gazdaság csak beruházásokkal, fej­lesztésekkel képes mozgásba len­dülni, a restriktiv gazdaságpolitika nem jelenthet megoldást. Különö­sen nem az észak-magyarországi régióra. A tegnapi találkozón Csornai Zoltán ismételten felvetette: régi­ónk gazdasági életébe az állami be­avatkozás tovább nem odázható el, enélkül ugyanis a romlási folyama­tot már nem lehet megállítani. Itt és most talán legsürgősebb feladat az M3-as autópálya további építése, ami különben Lezsák Sándor sze­rint már megkezdődött volna, ha az MDF továbbra is kormányon ma­rad. A kormány március 12-én beje­lentett szigorító intézkedéseiről az MDF-es politikus elmondta: aggód­va figyelik a történteket, drámai kö­vetkezményektől is tartanak. A Bokros-program núatt a külföldi tő­ke tartózkodóbbá vált, Magyaror­szág külföldi megítélése még soha nem volt olyan rossz, mint jelenleg. Lezsák szerint elfogadhatatlan egy olyan ember jelenléte a kormány­ban - és itt Bokros Lajos pénzügy- miniszterre utalt -, aki több milli­árd forintos kárt okozott, ha csak közvetve is, az általa korábban ve­zetett Budapest Banknak. Bár a demokrata fórum pillanat­nyilag nincs döntéshozói helyzet­ben, de igyekszik fenntartani kap­csolatait a politikamentes szerveze­tekkel, s azokkal, akik tevőlegesen hozzájárulhatnak a válságkezelés­hez. így jutott el az alelnök az Égyoszhoz is, amelyről megállapí­totta: igen örvendetes, hogy konkrét megújulási programot dolgozott ki a térség felvirágoztatására. Emlékérem a Nobel-díjasoknak Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke parlamenti dolgozószobájában fogad­ta a MTESZ meghívására hazánkba érkezett magyar származású Nobel-dí- jasokat: Harsányi Jánost, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) professzorát és Oláh Györgyöt, a Dél-Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) professzorát. Az Országgyűlés elnöke a Nobel-díjas tudósoknak átnyújtotta a Magyar Or­szággyűlés Arany Emlékérmét. Harsányi János és Oláh György röviden így összegezte magyarországi látogatása során szerzett tapasztalatait keddi sajtótájékoztatóján: a magyar társadalom és ezen belül a tudományos élet jelen pillanatban jelentős anyagi nehézségekkel küzd, de nyilvánvalóan csak átmeneti válságról van szó, amely lassanként minden bizonnyal meg­oldódik. Fotó: Balázs Attila (ISB) A tandíjból politikai kérdés lett Budapest (MTI) - A Hallgatói Ön- kormányzatok Szövetségének (HÖ- KOSZ) nagy sikereként könyvelhe­tő el, ami eddig a tandíj ügyében történt - mondta Orbán Viktor, a Fidesz-MPP elnöke kedden, miu­tán fogadta a szövetség képviselőit. Orbán szerint eddig nem volt arra példa, hogy a hallgatókat a kor­mányzat tárgyalópartnerként fo­gadja el, és ez az áttörés a HÖKOSZ érdeme. A Fidesz elnöke leszögezte: egyetértettek abban, hogy a tandí­jat csak a felsőoktatás-fejlesztési törvény részeként lehet elfogadni. Szabó László, a szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy sajnálatos mó­don a tandíjból politikai kérdés lett. Szerinte arra még senki nem adott konkrét választ, hogy egyáltalán miért van szükség tandíjra. Azt azonban kiemelte: a felsőoktatás fejlesztése mindenkinek érdeke. Az elmúlt hetek vitáival kapcsolatosan úgy vélte, hogy ennek egyetlen pozi­tívuma volt; a közvélemény értesül­hetett arról, hogy a felsőoktatásnak komoly gondjai vannak. _A PARLAMENTBŐL Elfogadott privatizáció Budapest (ÉM - B.I) - Az Országgyűlés ked­di ülésének alighanem legnagyobb szenzációja az volt, hogy két Nobel-díjas magyar szárma­zású tudós, Harsányi János és Oláh György, a házelnök kalauzolása mellett helyet foglalt a díszpáholyban. Am nemcsak a jeles pro­fesszorok jelenléte miatt okozott némi csaló­dást a miniszterelnök és a pénzügyminiszter kényszerű távolléte... Ugyanis a kérdések, az interpellációk között és az azonnali kérdések és válaszok órájában legtöbbször Horn Gyula és Bokros Lajos szólaltatott volna meg. Hiá­nyuk miatt így a privatizációs és a népjóléti miniszter, valamint a pénzügyi államtitkár vált főszereplővé. A kormány gazdasági stabilizációs törvény- javaslatának vitájában a legnagyobb vihart Hajdú János (MSZP) felszólalása kavarta. Utalt arra, hogy az ellenzék támadja a sokféle jelzővel illetett csomagot, ám a külföld üdvö­zölte és méltatta a kormány közgazdasági ra­cionalitását. Véleménye szerint kényszerpá­lyára került az ország, s a külföld a legcseké­lyebb jelét sem mutatja, hogy segíteni akar a helykeresésben. Ezen az úton végig kell men­ni, még ha az purgatórium is. A képviselő be­szédét nyolc(l), személyeskedéstől sem mentes kétperces felszólalás követte. Szabó Iván (MDF) elfogadhatatlannak tartja a fogyasztáscsökkentő törekvéseket, az infláció növekedését és a sok szociális megszo­rítást. Elemzése szerint hazánk válsággal küzd, a kormány diagnózisa csak félig jó, s el­fogadható, de a terápia rossz. Bauer Tamás (SZDSZ) azzal érvelt, hogy a Bokros-program reális, megvalósítható, s az ellenzék oktalanul vádolja fiskális szemlélettel a tervezet készítő­jét, mert ennek a progranmak nincs alternatí­vája. G. Nagyné Maczó Ágnes (FKGP) - ismé­telten felemlegetve a szikszói kórház kilátásba helyezett bezárását - a törvényjavaslatot csa­ládellenesnek és antiszociálisnak nevezte. Nem új politika kezdődött - mondotta -, ha­nem a régi folytatódi k. A nemzet bizalma meg­ingott. Félrevezették az embereket. Egy új ha­talmi elit alakul ki, s emiek a helytartó hata­lomnak a jelképe a Bokros-csomag. Rapcsák András (KDNP) arra a világgazdasági kor­szakváltásra utalt, amellyel hazánk - a veze­tés hozzá nem értéséből - nem tartott lépést, mert nemcsak a nyersanyag és az energia, ha­nem a szakértelem és a tudás is felértékelő­dött. S ez a program éppen a tudás megszerzé­sének lehetőségétől fosztja meg az embereket. Kosa Lajos (Fidesz) szerint minden gazdaság- politikai csomag annyit ér, amennyit politika­ilag meg lehet valósítani belőle. És ilyen érte­lemben a Bokros-csomag megbukott. Ezt azzal támasztotta alá, hogy szerinte a kormány el­vesztette politikai Intelét akkor, amikor meg­értést és türelmet kér megszorító intézkedése­ihez, miután a múlt év végén mintegy 50 mil­liárd forintot osztogatott el különféle célokra. Ezek között a fideszes képviselő 20 milliárd fo­rintot említett, amelyet az egykori Lenin Ko­hászati Műveknek juttatott a kormány. Kapcsolódó, de más témájú törvényjavasla­tot terjesztett elő Héthy Lajos államtitkár, a foglalkoztatás elősegítésével és a munkanél­küliek támogatásával kapcsolatban. A terve­zet megszorító intézkedéseket tartalmaz: elő­nyugdíj helyett nyugdíj előtti munkanélküli segélyt; a korengedményes nyugdíj átvállalá­sának megszüntetését; a pályakezdő munka- nélküliek segélyének mérséklését illetve meg­szüntetését; a jövedelempótló támogatás idejé­nek csökkentését. Az ellenzéki hozzászólók mindegyike ellenezte a tervezeteket. Az Országgyűlés 208 igen, 86 nem és 5 tar­tózkodó szavazattal elfogadta a privatizációs törvényjavaslatot, a közbeszerzésről szóló tör­vényjavaslatot és az egyes helyi közszolgálta­tások kötelező igénybevételéről szóló törvény- javaslatot is. A NAP KÉRDÉSE Mi a helyzet az Agrobank fiókjában? Miskolc (ÉM - I.S.) - Kétségtelen tény, az Agrobank körül kirobban újabb botrány ismét ártott a presztízsét éppen helyre­hozó pénzintézetnek. A bank miskolci fi­ókjánál érdeklődtünk: érződik-e az ügy­felek között pánikhangulat a Bankfel­ügyelet azon döntése után, amely a betét- és hitelkifizetéseket zárolta?- Nem hogy pánikhangulat, de még feszültség sem érződött az embereken - mondotta Liza- kovszky Gézáné osztályvezető. - Néhány tele­fon, néhány személyes érdeklődés - ennyi. Ügyfeleink többsége tudta, hogy nem mi tehe­tünk arról, hogy így határozott a Bankfelügye­let. Várakozó álláspontra helyezkedtek, több­nyire türelmesek, megértőek. Azt hiszem, azért is van így, mert a nálunk elhelyezett be­tétek jelentékeny hányada egymillió forint alatti összegről szól, ezen pénzek visszafizeté­sére pedig az állam garanciát vállalt. Egyéb­ként az Agrobank körül kialakult helyzetről mi is csak az újságokból értesültünk, tehát kö­zelebbit arról, hogy- mikor oldódik a zárlat, nem tudok mondani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom