Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-13 / 88. szám

1995. Április 13., Csütörtök Hírek - Tudósítások ÉSZAKIM agyarország 3 Sztrájkot hirdethet az egészségügy is Budapest (MTI) - Az Egészség­ügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) szerint el­lehetetlenülnek az egészségügyi in­tézmények, ha működésükre idén csupán a kormány által javasolt 190 milliárd forintot fordíthat a biztosí­tó. A szakszervezet és a népjóléti tárca véleménye eltér a betegsza­badság kiterjesztését, a járulékalap szélesítését, valamint bizonyos egészségügyi ellátások térítési díját illetően is. Erről Gácsi Mária orszá­gos szervezőtitkár nyilatkozott szer­dán. Megerősítette: április 19-én az alapszervezetek tanácsa dönt arról, hogy a jelen helyzetben sztrájkot hir­detnek-e az egészségügyben. Átdolgozzák az oktatási stratégiát Budapest (MTI) - A Művelődési és Közoktatási Minisztérium tervei szerint nyár elején a parlament elé kerülhet a közoktatási törvény mó­dosítása, és várhatóan addigra a nemzeti alaptanterv bevezetéséről szóló kormányrendelet is megszüle­tik. A közoktatás fejlesztési straté­giáját viszont átdolgozzák, így arról csak később tárgyalhat a törvény- hozás - mondta Szabó Zoltán politi­kai államtitkár a szerdán. Arról is szólt: a szakszervezetekkel folyta­tott tárgyalások eredményeként he­teken belül megindulhat a szerve­zett formában történő érdekegyez­tetés az aktuális kérdésekről. Béremelés: ÁVÜ-s cégeknél 10 százalék Budapest (MTI) - Megkezdi az élelmiszeripari cégek privatizáció­ját az Állami Vagyonügynökség. A cégeket - az igazgatótanács szerdai ülésén született döntés alapján - el­sősorban a mezőgazdasági terme­lőknek kívánják eladni. Az igazga­tótanács (IT) döntött azon kedvez­mények mértékéről, amelyet az ÁVÜ-höz tartozó termőföldek ha­szonbérlői természeti kár esetén igényelhetnek. Ha a bérlőt az előző 3 év hozamának átlagához képest 15 százalékos kár éri, nem igényel­het kedvezményt. 15-20 százalékos kár esetében 25 százalékkal, 25-40 százaléknál 50 százalékkal lehet mérsékelni a díjfizetési kötelezett­séget, 40 százalék felett pedig nem kell haszonbérletet fizetni. Az IT megtárgyalta az 1995. évi bérpoliti­kai irányelveket. Az ÁVÜ portfolió­jába tartozó társaságoknál la köz­gyűlések 10 százalékos átlagkere­set-növekedést hagyhatnak jóvá, amennyiben a tulajdonos nem dönt úgy, hogy ezt 15 százalékra emeli. KET-ülés a médiatörvényről Budapest (MTI) - Az MSZP és az SZDSZ három-három vezetőjéből ál­ló Koalíciós Egyeztető Tanács szer­dán a médiatörvény előkészítéséről tárgyalt. A KÉT megismerte a par­lamenti pártok médiaszakértői által lefolytatott tárgyalások eredmé­nyét. A testület úgy foglalt állást, hogy ha a szakértőknek csütörtökön sikerül egyezségre jutniuk, az álta­luk kimunkált megállapodást aján­lásként küldjék meg a kormányzat illetékeseinek, hogy ezt a törvény előkészítése során figyelembe lehes­sen venni. Arra azonban nem lehet kötelezettséget vállalni, hogy ennek a megállapodásnak minden eleme megvalósulhat. Minderről Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezetője be­szélt a KÉT másfél órás ülése után. Pető Iván, az SZDSZ pártelnök- frakcióvezetője bízik abban, hogy a tervezet április végén elkészülhet, és a parlament a nyári szünet előtt elkezdheti a médiatörvény-javaslat megtárgyalását. Minőségfejlesztés: garancia a szegénység Hajdúszoboszló (MTI) - A mosta­ni nehéz gazdasági körülmények között kevesebb kórházi ágyon kell jobb egészségügyi ellátást biztosíta­ni, és erre csak a minőségbiztosítás bevezetése nyújthat reményt. Azaz a szegénység a garancia arra, hogy a minőségbiztosítási rendszer kitel­jesedjen a magyar egészségügyi el­látásban - mondta Varga Piroska, a Népjóléti Minisztérium főosztály­vezető-helyettese szerdán egy or­szágos szakmai fórumon. Iskolát teremtett Kiss János István Sebészeti tudományos ülés a Semmelweis Kórházban Műtét közben a Semmelweis Kórház általános sebészeti és mellkassebé­szeti osztályán Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - B.Gy.) - Kiss János István professzor tíz éve érke­zett Miskolcra. Ekkor vette át a Semmelweis Kórház általános sebészeti és mellkassebészeti osztályán a vezetői stafétabotot, amely fordulópontot jelentett a sebészet megyei fejlődésében. A professzor úr szakmai tudásával, emberi habitusával a Debreceni Klinika szellemét és légkörét hono­sította meg nálunk. Egy évtizedes gyógyító és tudományos tevékeny­sége alkalmából tudományos ülést rendeztek tegnap a kórház kultúr­termében, amely zsúfolásig megtelt kollégáival, tisztelőivel, barátaival. Sallai Zsolt igazgatóhelyettes nyitotta meg a szimpoziont, és mél­tatta Kiss János István tevékenysé­gét: - Itthon ritkaságszámba megy, hogy egy osztályvezető főorvos nem a szokásos porosz tekintélyelven alapuló vezetést gyakorolja, hanem biztosítja munkatársainak a kép­zettségüknek megfelelő döntési jo­got a beteg sorsának alakításában, de ugyanakkor kialakította bennük a feladatvégzéssel járó egyéni fele­lősség vállalását is. Koleszár Lajos országgyűlési képviselő felolvasta Szabó György népjóléti miniszter levelét: „Saj­nálom, hogy nem tudok jelen lenni ünnepségeteken... Számomra az egyetlen fontos információ az volt, hogy bármikor nyugodtan bízhatom akár saját vagy családom életét is arra az orvoscsoportra, amelyet ve­zetsz.” Besznyák István professzor, a Magyar Sebész Társaság elnöke köszöntőjében Saint-Exupéry Ho­mok, szél, kövek című másából idé­zett: ,A hivatásnak legnagyobb ere­je az, hogy ha a szakmabelieket össze tudja gyűjteni!” Ez az ülés er­re fényes bizonyíték. Az ünnepelt professzor szeretett osztályának tízéves munkájáról, a sebészetről és önmagáról szólott: ­A jó sebésznek járjon gyorsan a ke­ze, élesen az agya. Legyen határo­zott, döntőképes és eredményeiről beszéljen keveset. Erről szóljanak a hálás betegek. Ebben a szellemben óhajtottam az elmúlt évek alatt is tevékenykedni. Kiss János István összegzőjét kö­vetően kilenc kollégája tartott elő­adást. A tudományos ülés alkalmá­ból Szűcs Géza főorvos, a tudomá­nyos bizottság titkára szerkesztésé­ben megjelent az osztály egy évtize­dét bemutató évkönyv. Lavina a miskolci közoktatásban Miskolc (ÉM - M.L.) - A megyei kórház sebészetének tervezett rekonstrukciója - amivel ösz- szefüggésben a kórház bejelen­tette igényét a területén talál­ható Ferenczi Sándor Egész­ségügyi Szakközép- és Szakis­kola épületére - lavinát indí­tott el Miskolc közoktatásában. Mint azt hétfői lapszámunkban már olvashatták, ezzel a várat­lan bejelentéssel kapcsolatos a vasgyári 17-es Számú Álta­lános Iskola sorsa is. Ide ter­vezik ugyanis a Ferenczi ki­telepítését. Az egészségügyi szakiskola kollek­tíváját az intézményükkel kapcso­latos döntések előtt a városi önkor­mányzat művelődési osztályának képviselői tegnap délután tájékoz­tatták a tényekről. Az önkormányzat kultuszügye­kért felelős alpolgármestere, Fejér István elmondta: bár az iskola fenn­tartója a város, az épület tulajdono­sa a megye, így ebben a fonák hely­zetben a városi önkormányzat pasz- szív szerepre kényszerül. A megol­dások keresése közben így esett - egyetlen lehetőségként - választá­suk a 17-es iskolára, amelynek épü­letét alkalmasnak találnák arra, hogy befogadja az egészségügyit. Környei László, a művelődési osztály vezetője hangsúlyozta, hogy megoldást kell találniuk az egész­ségügyi iskola orvos-oktatóinak, il­letve szakoktatóinak munkafeltéte­leinek további biztosítására. A kép­zés színvonalának és folyamatossá­gának fenntartásához azonban ga­ranciát várnak a megyei kórháztól, amely eddig ezt biztosította. Sajná­latát fejezte ki egyben, hogy a kór­ház illetékesei nem vettek részt ezen a beszélgetésen, hiszen - mint mondta - a kórházigazgató kérése megfellebbezhetetlen tényekről tesz említést. A tájékoztató után a kollektíva tagjai arra hírták fel az önkor­mányzat képviselőinek figyelmét — egyben kérve őket véleményük to­vábbítására a közgyűlés felé -, hogy az iskolát ezzel a lépéssel természe­tes környezetétől fosztanák meg, hi­szen a Diósgyőri Kórházban nem oldható meg több száz diákuk gya­korlati képzése, de a távolságok va­lószínűleg megfosztanák őket mos­tani oktatóiktól is. A Ferenczi az egyetlen olyan egészségügyi szakis­kola, amely befejezett szakképesí­tést ad, emellett vállalták a szakirá­nyú felnőttképzést is. Az iskola szeptembertől új, európai szintű képzési formát is beindított, ezért sem szeretnék, ha a változások el­zárnák őket a további fejlődés lehe­tőségétől. Tanár marad, akinek a szülője tanár Szöllősi Istvánná a Pedagógusok Szakszervezetének fórumán Miskolc (ÉM - FG) - A miskolci pedagógusokat is meghívta a május 1-jén Budapesten meg­rendezendő tüntetésre Szöllősi Istvánná, a Pedagógusok Szak- szervezetének főtitkára, MSZP- s országgyűlési képviselő teg­nap a Herman Ottó Gimnázium­ban megrendezett „Miért éppen mostanra vált a helyzet ilyen kritikussá?” című fórumon. A címben feltett kérdésre Szöllősi Istvánná kissé megkésve (egy órá­val a meghirdetett időpont után kezdte meg előadását), de határo­zottan válaszolt. A március 12-i sta­bilizációs csomagtervvel kapcsolat­ban először is arról beszélt, hogy az elmúlt négy évben nem foglalkoztak a gazdasági törvényekkel, ma elő­ször esik majd szó érdemben a feke­tegazdaság felszámolásáról. Véle­ménye szerint a kialakult helyzet­ben nem megszorítási intézkedé­sekre, hanem valódi államháztartá­si reformra lenne szükség. Az intéz­kedések különösen azokat sújtják, akiknek a jövedelme „látható”, te­hát a köztisztviselőket, a közalkal­mazottakat, így a pedagógusokat is. A szociális juttatások esetén nem le­het fix összegekkel meghatározni a rászorultságot. A családi pótléknál, aki akár két forinttal átlépi a határt, már elesik ettől a juttatástól, vi­szont aki 300 ezres bevallott jövede­lemmel építi a 60 milliós házát, az megkapja a támogatást, mondta a főtitkár asszony. De hasonló problé­mákról szólt a tandíjakkal kapcso­latban is. A felsőoktatási törvény nem 2000 forintról beszél, hanem azt mondja, hogy az intézmények a kormányrendeletre építve maguk szabályozzák a tandíj mértékét. Lesznek, akik nem tudják majd megfizetni ezt az összeget. A várha­tó nagy eltérések miatt sokan az „olcsóbb” intézményeket választják. Eimek következtében megindul az értelmiség kasztosodása. Mint mondta: jó, ha a pedagógusszülők gyermekéből pedagógus lehet, bár az sem biztos, hogy a tanárképzők tandíját ki tudják majd fizetni. Fel­hívta a figyelmet arra a megfogal­mazásra is, miszerint felül kell vizs­gálni a törvényes munkaidőn belül a kötelező óraszámok részarányát, hi­szen ebben burkoltan a kötelező óra­számok emelése rejtőzik. A május 1-jén utcára vonuló pe­dagógusok követelik a közoktatás szakmai és finanszírozási biztonsá­gát, az egyoldalú pénzügyi szemlé­lettel szemben a szakmailag meg­alapozott modernizációt, az iskolák működőképességének megőrzését, a munkahelyek megtartását, és a közmegegyezésen alapuló állam- háztartási törvény megszületését. Megállítani az életesélyek romlását Budapest (MTI) - A kormány már­cius 12-én olyan fordulatra szánta cl magát, amely egyidejűleg teremt­heti meg a stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeit - mondta Horn Gyula kormányfő szerdán Bu­dapesten, az I. Országos mentálhi­giénés fórum résztvevői előtt. A mi­niszterelnök hangsúlyozta: a kor­mány szándéka, hogy a demokrácia alapjain megteremtse a jólét feltéte­leit. A fórumon Szabó György népjó­léti miniszter a lelki egészségvéde­lem erősítését, a szenvedélybetegsé­gek elleni fellépést összkormányza- ti feladatként jelölte meg. Hangsú­lyozta ugyanakkor, hogy a küzde­lem csak a civil szervezetek, az egy­házak és a média bevonásával lehet eredményes. A lakosság egészségi és mentális állapotában bekövetke­zett negatív irányú változások - vé­lekedett - csak hosszú távon fordít­hatók meg. Éppen ezért azonnali lé­péseket kell tenni, hogy a jövő gene­rációi már másfajta szemléletben, értékrendben nőjenek fel - mondta. A Mentálhigiénés Programiroda vezetője, Veér András miniszteri biztos adatokkal igazolta: az ország számos tekintetben kritikus határ­ponthoz érkezett. A várható élettar­tam Európában nálunk a legalacso­nyabb, az alkoholisták száma meg­közelíti az egymilliót, a dohányoso­ké a 3,5 milliót, 70T80 ezren kábító­szer-fogyasztók. Évente mintegy négyezren önkezükkel vetnek véget életüknek. A mentálhigiénés moz­galom célja nem egy „steril” társa­dalom, hanem az, hogy megállítsa az életesélyek folyamatos romlását. A politikai vitanap csak nyitány volt Budapest (ISB - DZS) - Tegnap a parla­mentben rendezett politikai vitanapon a pártok a kormány március 12-én bejelen­tett megszorító csomagtervéről fejtették ki véleményüket. A képviselők közül két Borsod-Abaúj-Zemplén megyei honatyát kérdeztünk arról, változtattak-e valamit az intézkedésekkel kapcsolatos benyo­másukon a vitanapon elhangzottak? Isépy Tamás, KDNP: • Ha az ember nem vár semmit, nem érik csa­lódások. A megváltás folyamata nem egy poli­tikai vitanapon zajlik le. Ez csak a nyitány volt. A 21 törvénymódosítást tartalmazó cso­magterv tárgyalása - a csüt örtöki házbizottsá­gi döntéstől függően - vagy április 24-én, vagy az azt követő héten kezdődik. □ Olyan információkat nem kapott, amelyek megváltoztatták az eddig kialakult vélemé­nyét? • Nem, hiszen csak olyan dolgok hangzottak el, amelyeket elvileg már mindenki tud. A po­litikai vitanapoknak általában csak az a jelen­tőségük, hogy elvi síkon is lezajlik a vita. De a gyakorlati kérdésekről a részletes tárgyalás során esik szó. A vita a későbbiekben főleg azon lesz, hogy a 21 törvénymódosítást egyet­len törvényjavaslatban hogyan lehet letár­gyalni?! Roppant nehéz feladat megtalálni an­nak a módját, hogy az egymástól teljesen kü­lönböző dolgokat - a személyi jövedelemadót, a személyi számot, a helyi önkormányzatokat, a felsőoktatást érintő kérdéseket - együttesen kezeljük. □ Az intézkedések gyakorlati szükségességéről mi. a véleménye? • Aki a megszorító intézkedések szükségessé­gével a jelenlegi gazdasági helyzetben nem ért egyet, az nem ismeri a tényeket! De a célhoz számtalan út vezet. A kormány által válasz­tott móddal azonban nem értünk egyet, mert a tervezett 170 milliárd forint megtakarítás más elvonásokkal is elérhető lenne. Nem min­dig ugyanarra a társadalmi rétegre kellene át­hárítani a terheket! S erre ugyan elhangzott a vitanapon is javaslat, de ez csak pusztába kiál­tott szó marad... Nagy Sándor, Magyar Szocialista Párt: • Sok volt a politikai felhang, s többnyire párt- politikai szempontok tükröződtek a felszólalá­sokból. Ennek pedig az a veszélye, hogy a vita tárgya háttérbe szorul! Egyébként bizonyos mértékben oldódtak már az üggyel kapcsola­tos feszültségek, hiszen az idő múltával világo­sabb lett, hogy mi a valódi tartalma a március 12-i csomagnak, s hogy hol vannak az igazán konfliktusos pontok. A szakszervezetek szem­pontjából azonban továbbra is csak az érdemi érdekegyeztetés oldhatja fel a konfliktusokat. □ Melyek a legvitatottabb pontjai a program­nak a szakszervezetek szerint? • A családi pótléknál például az alanyi jogo­sultság és a rászorultság elve közötti ellentét. Az általunk kidolgozott javaslat szerint az érintettek egy meghatározott köre - a gyerme­küket. egyedül nevelők, a háromnál több gyer­mekesek, a beteg gyermeket nevelők - válto­zatlanul alanyi jogon kell, hogy hozzájusson a pótlékhoz, függetlenül jövedelmüktől. Egy má­sik kör a nettó jövedelemtől függően kell, hogy kapja. Ezeknek a családoknak egy részénél el­fogadjuk a jövedelemigazolást, a többieknek viszont kérniük kellene, bizonyítva a jövedel­mi hátterüket. Ezenkívül a határértékhez közeli jövedelműeknél úgynevezett kiegészíté- ses technikát alkalmaznánk annak érdeké­ben, hogy a családok ne essenek el több ezer fo­rinttól. A NAP KÉRDÉSE Emelkedik-e a gáz ára? Miskolc (ÉM - ME) - A Magyar Villamos Művek Rt. a napokban - többek között a forint leértékelésére hivatkozva - kezde­ményezte a villamos áram díjának emelé­sét. Molnár Attilát, a Tigáz területi igaz­gatóját arról kérdeztük, a gázszolgálta­tók terveznek-e hasonló lépést.- A napokban részt vettem egy energetikai privatizációval kapcsolatos előadáson, ahol a Magyar Energiahivatal főigazgatója, Szabó Imre elmondta: most, a nagy energiaár-emelé­sek után, folyamatban van egy úgynevezett követóár-mechanizmus kidolgozása. A követő ár mértéke - elmondása szerint - 16 tényező­ből áll össze, amelyek között szerepel például az infláció is. Ez persze nem azt jelénti, hogy hónapról hónapra emeléssel kell számolni. Ä tájékoztatás szerint a nyár végére, tehát au­gusztusra vagy szeptemberre várható konkré­tan a gázárkorrekció. Szeretnék ehhez két dol­got hozzátenni. Egyrészt, az energiahivatal csak javaslatot tesz az árak változtatására, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium joga a döntés: elfogadja vagy sem ezt a javaslatot. Másrészt bizonyos értelemben kényszerpá­lyán mozog az emelés kérdése, hiszen a Világ­bankkal kötött szerződés alapján ’97 január el­sejéig be kell állni az európai szintre. Jelenleg még körülbelül 5 forinttal az európai árak alatt adjuk el a fogyasztóknak a gázt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom