Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-06 / 82. szám
SZABADIDŐ Az ÉszaK'Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1995. Április 6. Idegenvezető Anno 1851 Tolcsva 1856-ban teljesen leégett - írja a településről Borovszky Samu történetíró. Hogy milyen volt addig a hegyaljai mezőváros? Erre ad feleletet az 1851-ben kiadott, Fényes Elek által szerkesztett Magyarország geographiai szótára, „melyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leíratik." Nos, Fényes Elek a következőket tartotta érdemesnek leírni Tolcsváról: „Magyar város, a Hegyalján, Zemplén vármegyében, Sáros-Patakhoz 1, utolsó posta Liszkához 1 1/4 órányira völgyben, egy patak mellett. Határa hegyes dombos s 3898 holdra teijed, a város fekvése 237 hold. Földesúri és szabadtelki szántóföld 1097 hold, rét 197 hold, közös legelő 307 hold, szőlőhegy 1649 hold, földesúri erdő 130 hold, a lakosok kertje 142 hold, utczák, utak, stb. 160 hold. Urbériség most nincs. Földje kemény agyag, közép termésű; a hegyeken felében kavicsos, felében tiszta agyag. Szőlőhegye első osztályú hegyaljai bort terem. Népessége 3064 lélek, úgymint 1536 római katholikus, 293 görög katholikus, 28 n. e. óhitű, 77 ágostai, 424 református, 706 zsidó. Római és görög katholikus, református anyatemplomok, synagó- ga. Folyója Nagy-Patak nevú, s ezen 5 malom. Gyapáros és Kutpat- ka hegyei a legjobb bortermelésről híresek. Tilalmas nevű fördője köszvény ellen használtatok. Van itt Szirmay Ödönnek ékes kastélya és 5 szeszgyár. Országos vásárt 4 tart, úgymint február 11., junius 10., September 7. és november 10-ik napján. Földesura Szirmay Ödön, de szabad telkeket is számosán bírnak.” Kőből emelt értékek Még Hegyalján is - ahol azért sok község őrzi hajdani középkori, újkori mezőváros jellegét - kevés település dicsekedhet annyi építészeti értékkel, mint Tolcsva. A római katolikus templomot egy másik anyagban már említettem, erről most külön nem szólok, ellenben felhívom az idelátogatók figyelmét mindenekelőtt Tolcsva kastélyaira. A Királyudvarnak, vagy Rá- kóczi-kastélynak is nevezett kora barokk stílusú udvarház - amelyben borászati eszközök gyűjteménye tekinthető meg - a 17. század derekán épült, maga Lorántffy Zsuzsanna építtette. Az egyemeletes, manzárdtetős épület földszinti helységei dongaboltozatosak, az emeletiek pedig teknőboltózatosak. A Szent Imre utcában található Dessewfíy-kastély 1659-ben épült, s a Wesselényi összeesküvésben kivégzett Bónis Ferencé volt. Később özvegye harmadik férjéé, Semsey Györgyé lett, majd 1710-től a Szirmay családé. Tőlük került a 19. század elején a Dessewffyekhez. A kerttel körülvett kastély épület kora barokk stílusú. A Szirmay-kastélyt 1910-20 között Szirmay András építtette barokk stílusban, később az ó családja bővítette klasszicista stílusban, majd pedig eklektikus jegyekkel a Wald- bott család. Ebben a kastélyban látta meg a napvilágot báró Waldbott Kelemen földbirtokos, felsőházi tag, akinek világhírű borgazdaságát, pincészetét máig említik. Waldbott Kelement Tolcsva községe 1937-ben díszpolgárává avatta. Budapest ostromakor 1945. február 14-en hunyt el. A kastélyban ma a helyi általános iskola működik. Az épület nagy értéke a középső szárny négy tosz- kánoszlopos, timpanonos portikusza, valamint a faragott diszű fameny- nyezetes és falburkolatú könyvtár- szoba és nagyterem. A Kurucz-kastély klasszicista stílusú, a múlt század 30-as éveiben épült. A parkban szabadon álló épület főhomlokzatának íves ablakait klasszicista pilaszterek és ablakkeretek díszítik. Az oldalt írta: Hajdú Imre Nem térkép e táj: Tolcsva Hajdan mezőváros volt, a jövőben kisváros lehetne Fotók: Fojtán László A település nevét 1255-ben Tholch- wa alakban említi egy okmány. Az etimológusok szerint nevét a községen átfolyó patakról kapta. Sajnos, a Tolcsva pataknév (1150 körül, de a 13-14. században is Tulsuoa-ként űják) eredete máig nincs tisztázva. Két lehetséges változatot mindenesetre megemlítenek, így a régi magyar nyelvemlékbeli tolcha (jelentése tócsa, tó) főnevet, valamint a „de génére Tulchua” nemzetségnevet. Persze függetlenül a név eredetétől Tolcsva nagyon régi, s mi több rangos település. Jómagam földrajzi adottságainál fogva „Tokaj-He- gyalja szívének” nevezem, annál is inkább mert az Abaújszántó és Sátoraljaújhely által határolt világhírű borvidék földrajzi középpontjában fekszik. Emellett Hegyalja leghíresebb borai - Mád, Tállya, Tárcái mellett - itt teremnek a tolcsvai dűlőkben. Nem véletlenül voltak itt szólöbirtokai nagy hírű családoknak! Lássuk csak: a Szentvér- és Kincsem-dúlőben a báró Waldbott, a Ciróka-dűlőben a Mezőssy, Constantin és Adriányi családoknak, a Gyopároson, Királyszólóben a gróf Niczky, Görgey, Szirmay, Kállay, Viczmándy családoknak, míg a Manduláson és a Melegmájon a Dessenffy, Pethö, Serényi és An- drássy fiuniliáknak. No, de ne szaladjunk ennyire előre, hisz ezek a szőlöbirtokok és a zömében történelmi családnevek a 17., 18., 19. századot idézik, holott itt már IV. Béla királyunk idején vár épült a Várhegyen. Márpedig ahol a második honalapítónk várat A katolikus templom hagymakupolás tornya építtetett, az ugye nem akármilyen hely lehetett. S nem véletlenül ismerjük az akkori van span, bizonyos Kádár István nevét sem. A történelem a rangos helyek, a rangos személyek nevét - már az Árpád- korban is - megörökítésre érdemesnek találta. A település római katolikus temploma Borovszky Samu történetíró szerint 1280-ban épült, más vélekedések szerint a 14. században. A sok vihart, háborút, felekezeti csatározást megélt épület (többször is felújították, átalakították), szentélyének osztagos, csúcsíves ablakaival őrzi régi korok hangulatát, s jellegzetes tornyával a község fölé nőve, ékessege Tolcsvanak. Annak a nagy hírű, hajdani mezővárosnak, hol a középkorban aranyat és ezüstöt bányásztak, s ahol a hegyek - mint ahogy azt Borovszky megírta ,jáspmt, obsidiant és kal- czedont is tartalmaznak.” Az ékszer-alapanyagokrél jut eszembe, hogy az előbb említett katolikus templom kis kápolnája - ha csak egyetlen napra, de - hajlékot adott 1809-ben a magyar szent koronának, amikor Munkácsról Budapestre szállították. Talán ezért is, de sokkal inkább a hajdani századok hangulatát megőrző épületállománya miatt Tolcsvát régi korok levegője lengi lie, s egyfajta történelnú atmoszféra ejti rabul az idelátogatót. Tolcsva történelmi és építészeti múltjával, természeti értékeivel mindenképp érdemesült arra, hogy a jelenkor tudatos, sőt megkülönböztetett figyelemmel, fejlesztéssel a jövő kisvárosát alakítsa itt ki, mely eke lehet, egyik gazdasági és kulturális központja a maitol jobb sorsra érdemes Hegyaljának. Természetesen a kettő szorosan összefügg. Hegyalja jobb sorsa, felvirágzása Tolcsva, Mad, Tállya - és sorolhatnám a többi hajdani mezővárost - .jobb sorsától, felvirágzásától függ. S ne feledjük: itt nem kukoricaföldön kell új világot teremteni! Itt tradíciókra, nagy értékekre kell, lehet építeni az új világot.. S ez nemcsak könnyebb, de sokkal több haszonnal is jár. Nem csupán Tolcsvának, nem csupán Hegyaljának. Az egész országnak! A palackba zárt napfény múzeuma Csibrik Lajos pincészetvezető és Kis István polgármester a bormúzeumban Ha jól emlékszem, egyszer Mikszáth Kálmán írt ilyesfélét: azért szeretjük a föld alatti világot, hogy feledjük a föld feletti világot. Ó is, én is borospincére gondoltunk. A jó pince olyan, akár az altemplom. Valóságos szentély, ahová áhítat és a kevés, csendes beszéd illik. Ez a pince, ahová itt Tolcsván lejöttünk, a pincék között is különlegesség. (Megértem, bár sajnálom, hogy turisták nem látogathatják.) Ha templomok között van rangbeli különbség, akkor erre a pincére is ráillik a katedrális elnevezés. No, nem a mérete miatt, bár nem kicsi, hisz olyan, akár a labirintus. Sokkal inkább az itt őrzött értékekért jár c pincének a megkülönböztető rang. Ez a pince ugyanis múzeum. Bormúzeum. Több mint 200 ezer palackban Tokaj-Hegyalja leghíresebb borait, a palackba zárt. napfényt, őrzik itt. Azokat, amelyek a különböző megyei, országos és nemzetközi versenyeken aranyérmet kaptak. Mint azt kísérőnk, Csibrik Lajos, a Tokaj Kereskedőház 1. számú tolcsvai pincészetének vezetője elmondta, 1906-os a legrégebbi évjárat.. Van olyan évjárat és fajta, amiből már nem adnak el egyetlen palackkal sem, mert olyan kevés van belőle. A későbbi évjáratok, fajták (2-8 ezer palackkal raknak le egy-egy nagy fajtából) természetesen megvásárolhatok. Persze az árak nem munkásember pénztárcájához igazítottak. Az átlagár 6-8 ezer forint palackonként, de van olyan is, amelyből csak 126 ezer forintért lehet megvásárolni egy palackot. A hallott árak nem hatnak rám. Bevallom: én a fiatal, egyéves borokat szeretem. Azokat pedig más pincékben tarolják, árulják. Természetesen más áron. Akik innen indultak, akik ide kötődnek Természetesen hírneves emberekre gondolok, akik a maguk területén, hivatásuk gyakorlásában nem csupán önmaguknak, hanem Tolcsvának is dicsőséget szereztek. A tolcsvaiak büszkén mondhatják: sok híres fiat adtak a hazának. De hogy mindenki tudja, ismeije őket, valakinek csokorba kellett gyűjteni az innen elszármazottakat. Ez a valaki, a ma is Tolcsván élő Pauleczki Feri bácsi, aki középiskolai tanár s természettudományi doktor. Tavaly jelent meg a Híres tolcsvaiak című kötete, ami tulajdonképpen egy életrajzi adattár. Mint azt a szerző könyve előszavában leírja: „Belső mdíttatásból és három évtizedes pedagógiai tapasztalatom nyomán szükségét éreztem annak, hogy egy nagy múltú mezőváros neves embereiről összegyújtsem a legfontosabb ismereteket és az érdeklődő olvasók elé táijam életútjukat.” Nos, Feri bácsi lexikonában közel 150 híresség szerepel: költők, írok, képzőművészek, tudósok, papok, politikusok, sportolók. Valamennyiük bemutatására, de még csali nevűik megemlítésére sincs mód, ám néhány híres tolcsvait azért kiragadunk a kötetből. Betűrendben haladva tolcsvai születésű a nagy hírű orvosprofesszor, kardiológus Anta- lóczy Zoltán, az elme- és ideggyógyász, öt nyelven beszélő Bekény György. Ugyancsak tolcsvai születésű a Wesselényi-féle összeesküvés résztvevője, a Pozsonyban 1671-ben kivégzett Bonis Ferenc. Tolcsvai! volt gyerek, itt járt iskolába Bunda József koronaőr, aki 1945 májusában az ausztriai Mattsee-ben az őrség többi tagjával elásta a koronát és a koronázási jelvényeket. Minisztereket is adott Tolcsva. Itt született Búza Barna, aki 1918-19 között a Károlyi-, majd a Berinkey-kormany földművelésügyi minisztere volt. S ugyancsak tolcsvai születésű Mezőssy Béla is, Búza Barna unokatestvére, aki korábban, 1917-18 között, a Wekerle- kormányban vezette a földművelésügyi tárcát. Az ismert sportolók közül a Tolcsván gyere- keskedó Kiss Lászlót, a Ferencváros hajdani középhátvédjét, aki 1967-ben mérkőzés közben lett egy villámcsapás áldozata, Szénégető Istvánt, a későbbi, híres kazmcbarcikai hosszútávfutót, Palkovics Istvánt, a Videoton és a Ferencváros olimpiai válogatott labdarúgóját említhetjük. S Tolcsván látta meg a napvilágot Miskolc- zi Csulyak István, a reformáció kiemelkedő alakja, lelkész, költő, a híres Tolcsvai Nagy' család sok jeles tagja, Szemere Miklós író, költő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tágja, s a Móra Ferenc-díjas Takács Béla múzeumigazgató, szalura, református lelkész is. # . . „ „mneírtAUtoréU KÁSW'rt*'. • r , G jUt C W „waldbott Kt lemen ' 1882 ~~ 19*-? Áfíf.VES AÖRARWl«»»8 Í:S ZEMPLÉNI M1NTA&A2ÜA ........... A l m mm ■■wDtsai». F.1.NÖP EKLÍKÉM ÁimüTTA AZ Ot í ' 5<W . ";'Báró Waldbott Kelemen emléktáblája, és (alul) a kastély, ahol született
