Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-06 / 82. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995« Április 6«, Csütörtök _NOTES2 Stop Feczkó János Miután a határ- és pontos idővel egészen pici gyermekkoromtól fogva antagoniszti- kus ellentétben élek, már-már megszokás­ból kések le, illetve el mindenről, minden­honnan. Ebből fakadóan a menetrend sze­rint közlekedő járművek is ősi, meghitt el­lenségeim, és egy-egy „túl hamar" induló busz vagy vonat miatt meglehetősen gyak­ran kényszerülök az út szélén „koldulni". Katonáskodásom alatt például annyira belelendültem a stopolásba, hogy a Miskolc-Debrecen-Miskolc távot min­den második hétvégén csakis így voltam hajlandó megtenni. Nem spórolásból (ír­nok voltam, mindig ingyenességre jogosí­tó papírt tölthettem volna magamnak...), sokkal inkább az időmegtakarítás miatt: haza órákkal hamarabb értem, és vissza­felé is ráértem jóval később elindulni. De a másfél évet megelőzően illetve követő­en is mindennaposak voltak útszéli ka­landjaim. Legalább annyira lehetett ugyanis építeni az autósok segítőkészsé­gére, mint teszem azt a Volán buszaira. Az utóbbi időben azonban egyre ritkáb­ban próbálkozom autók leintésével: egy­szerűen hamarabb érkezik a következő autóbusz, mint az első jóindulatú úrveze­tő. Ennek okát sokan, sokféleképp magya­rázzák. Egyesek szerint a sofőrök általá­ban azért fütyülnek a stoposok karlendí­téseire, mert félnek bárki ismeretlent au­tójukba ültetni. Hogy ennek a verziónak mi a háttere, aligha szorul indoklásra. Akadnak, akik rátartiságból nem hajlan­dók megállni (Vegyél magadnak kocsit! - dórmögik...), s bizony annak a magyará­zatnak is mély igazságtartalma lehet, mi­szerint egyre gyengébb a felhozatal em­bertársi jóindulatból. Ez utóbbi variánst támasztja alá annak az olvasónknak a levele is, aki elkeseredve- felháborodva számol be néhány héttel ko­rábbi (technikai, majd lelki) lerobbanásuk- ról. Mint írja, autójuk a legnagyobb vihar­ban romlott el Szikszótól néhány kilomé­terre, s férje - bár 20 éve hivatásos sofőr - hasztalan próbálta megjavítani a jármű­vet. Más lehetőség nem lévén, a férfi sto- polni kezdett. Abban a biztos tudatban, hogy pillanatokon belül megáll valaki. Hi­szen ő is mindig gondolkodás nélkül se­gített az úton bajbajutottakon. Nos, ezen cirka egy órát gondolkodhatott az út szé­lén. Csurom vizesen, düh vei elegy szomo­rúságában már-már lemondott a további esdeklésről, amikor végre egy Lada féke­zett mellettük. Amiért pedig minderről lapunknak is be­számolt az olvasó: hogy ez úton is őszin­te hálájukat és tiszteletüket fejezzék ki a BLW-990 rendszámú Lada vezetőjének. „Aki emberségből kitűnőre vizsgázott..." És ehhez a hálához nem kellett más, mint néhány tucatnyi szenvtelen autós után egyetlen együtt érző... „ZsanT’-találkozó Miskolc (ÉM) - „Zsaru”-találkozót tartanak ma délután három órától a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság (Mis­kolc, Zsolcai kapu 32.) nagytermében. A talál­kozón - amelyre minden érdeklődőt várnák - részt vesz a Zsaru Magazin részéről Leyrer Ri- chárd főszerkesztő és Tóth Zoltán, a lap mun­katársa. „Érvágás a nettó finanszírozás” Bizonytalanabb, kiszolgáltatottabb helyzetbe jutnak a pedagógusok Óra közben. Lelkesedésből lehet tanítani, de megélni nem. Miskolc (ÉM - UJ) - A kormány stabilizációs intézkedési cso­magjának egyik elemeként a költségvetésből gazdálkodó in­tézményeknél a nettó bérfinan­szírozás bevezetését tervezik. Az új finanszírozási rendszer még bizonytalanabb, kiszolgál­tatottabb helyzetet teremt az oktatási intézményekben - mondták el kérdésünkre vála­szolva miskolci szakemberek. A változtatás lényege szerint az ed­digi gyakorlattól eltérően nem a bruttó, hanem a nettó béreket kap­nák megjúlius elsejétől az intézmé­nyek. Az intézkedés első pillantásra logikus ötletnek látszik, hiszen megszűnik mintegy 200 milliárd fo­rint társadalombiztosítási és adó ál­lamháztartáson belüli utaztatása. Viszont a tervezett intézkedés mini­málisra, sőt szinte már nullára re­dukálja az érintett intézmények bérgazdálkodási mozgásterét. Pél­dául a táppénzen lévők visszama­radt bérét vagy annak egy hánya­dát mindeddig ugyanis felhasznál­hatták az iskolákban.- Milyen következményei lehet- nek-lesznek a nettó bérfinanszíro­zás bevezetésének? Kérdésünket el­sőként a miskolci Földes Ferenc Gimnázium gazdasági vezetőjének, Orosz Ferencnének tettük fel.- Most készítjük a gimnázium idei, részletes költségvetését. Már most látszik, hogy az intézmény al­kalmazottainak jövedelme ebben az esztendőben tovább csökken. Eleve nagy érvágás, hogy az úgynevezett személyi jellegű juttatásokba már szinte minden kifizetés - többek kö­zött a pótlékok, a költségtérítések, az étkezési hozzájárulás - beletar­tozik, s adózni kell utána. Számít­hatunk arra is, hogy nem tíz, ha­nem huszonöt napi táppénzt kell ki­fizetni dolgozóinkak, és egyszerűen nincs miből kigazdálkodni ezt az összeget. Nem túlzás, a csőd felé tartunk. A bér, de az egyéb költsé­gek tekintetében is már évek óta a fogunkhoz verünk minden garast. Már nem fizetünk a pedagógusok­nak a szakkörök vezetéséért, elma­radt a tanulókísérési díj is. Nem lesz más választás, mint alkalman­ként bezárni az iskolát. Jönnek a sí­szünetek, az energiaszünetek, és ki tudja, mi mindent lehet még kita­lálni. A Szemere Bertalan Gimnázi­Fotók: Fojtán László um, Szakközép-, és Szakmunkás- képző Iskola gazdasági vezetője, Tö­rök Gyuláné hivatalosan még nem értesült a kormány elképzeléséről.- Ha valóban csak a nettó bére­ket kapjuk meg, és a megtakarítás minden esélyét kizárják a nettó fi­nanszírozással, nem tudom hogyan oldjuk meg például a helyettesítése­ket. A tanárok munkaviszonya elté­rő időtartamú, amelynek következ­tében nem azonos a bérezésük. Ha egy alacsonyabb óradíjú tanárt egy magasabb fizetésű kolléga helyette­sít, honnan teremtem elő a különbö- zetet? Kovácsné Pogány Lenke, a Peda­gógusok Miskolc Városi Szakszer­vezetének titkára egyelőre csak sa­ját véleményéről tájékoztathatott: a problémával kapcsolatban országos vezetőségük még nem alakította ki álláspontját.- Sajnos rossz sejtéseim vannak. Az új finanszírozási rendszer to­vább rontja a pedagógusok egyéb­ként is siralmas helyzetét. Tagjaink már most a szegénységi küszöb ha­tárán élnek. Átlagosan 20 ezer fo­rintot kapnak kézhez, amelyből a mai árak mellett egyszerűen nem lehet megélni. „Nem tudnak mit kezdeni velünk” Országos önkormányzatot választ vasárnap a cigány kisebbség Miskolc (ÉM - B.A.) - Óriási a tétje, hogy milyen országos ci­gány kisebbségi önkormányzat jön létre a hét végén Szolnokon. A testület képes lehet arra, hogy szakmai felkészültségével, hitelességével a mindenkori magyar kormány partnere és tárgyalófele legyen, s ez sokat lendíthet a cigányság ügyén. Erről Kala Ernő, cigány kisebb­ségi politikus nyilatkozott la­punknak. A cigányság szervezetei országos ki­sebbségi önkormányzatuk létreho­zására készülve különféle tömörülé­seket hoztak létre. A Lungo Drom égisze alatt szövetkezve a borsod- abaúj-zempléni cigány kisebbségi önkormányzatok egy része négy je­löltet ajánl a vasárnap létrehozandó országos grémiumba. A kisebbségi önkormányzatok másik része a Phralipével megállapodva március­ban létrehozta a Borsod-abaúj- zempléni Cigány Kisebbségi Önkor­mányzatok Megyei Társulását, amelynek elnökévé Kala Ernőt, a miskolci kisebbségi önkormányzat elnökét választották. E társulásnak 13 jelöltje van az országos önkor­mányzatba. A többi mellett Kala Ernő is, aki lapunknak nyilatkozva elmondta: az a tapasztalatuk, hogy a törvények nem mindig kielégítő ismerete, a gyakorlat hiánya miatt sok esetben a kisebbségi önkor­mányzatok sem tudnak mit kezdeni magukkal, mint ahogy a települési önkormányzatok sem tudnak mit kezdeni velük. Fontos szerep jut te­hát a megye közéletében a társulá­suknak: a tapasztalatcserék, tár­gyalások révén szeretnék elérni, hogy olyan - kölcsönös - segítőkész­Kala Ernő a kölcsönös segítőkészsé­get tartja fontosnak ség alakuljon ki a kisebbség és a többségi társadalom képviselői kö­zött, ami előbbre viszi a cigányság ügyét is. Ma még nem érzik azt, hogy mindenhol partnerekként kezelnék őket. Amíg például Ózdon, Kazinc­barcikán megfelelő módon támogat­ja a cigány önkormányzatot a tele­pülés, addig Miskolccal kapcsolat­ban nem ez a véleményük. A me­gyeszékhely önkormányzata csak 500 ezer forintot szavazott meg a helyi cigány kisebbségi önkormány­zatnak, s bár közel négy hónap telt el a választás óta, Kala Ernő szerint még egy helyiséget sem ajánlottak fel nekik. „Ennyiből, ilyen körülmények között nehéz lesz eredményesen fel­lépnünk a cigányság kulturálódása, oktatása érdekében. Pedig eredmé­nyes oktatás nélkül aligha illesz­kedhetünk be, aligha válhatunk a többségi társadalom, a hatalom ré­szévé” - fogalmazott a kisebbségi politikus, aki úgy látja: képtelenség a miskolci önkormányzat elvárásá­nak megfelelni. Ahhoz, hogy több támogatást adjon a város, eredmé­nyeket szeretne látni. Márpedig eh­hez több pénz kellene, amit nem fel­tétlenül tudnak pályázati alapokból előteremteni. Az országos kisebbségi önkor­mányzat megalakulásától azt vár­ják, hogy a testületet partnerként és tárgyalófélként vegye számítás­ba a mindenkori magyar kormány. Ezt akkor tudják elérni, ha a grémi­um megfelelő szakmai felkészült­ségről tesz tanúbizonyságot, és hite­lesen politizál. Ezért nem mindegy, hogy kik kerülnek majd be vasár­nap a maximum 53 tagú önkor­mányzatba, amelynek megválasz­tásánál ebből a megyéből 435 elek­tor - azaz valamennyi cigány ki­sebbségi önkormányzati képviselő - vehet részt. Kala Ernő kijelentette: nem tartaná jónak, ha a képviselői helyek megszerzése érdekében egy­mással rivalizáló szervezetek miatt több táborra szakadna a megye ci­gánysága. „Arra fogok szavazni - még ha nem is phralipés az illető -, akit a tudása, a felkészültsége ké­pessé tesz rá, hogy a cigányság ér­dekében dolgozzon az országos ön- kormányzatunkban” - fogalmazott Kala Ernő. Tokaji városháza Tokaj (ÉM) - A városban fontos fel­adatnak tartják az idegenforgalom­ra való készülődést. Programokat ajánlanak A történelmi város egyik legfonto­sabb bevételi forrása az idegenfor­galom. A helyi önkormányzat nem elégszik meg azzal, hogy pusztán a világszerte ismert és népszerű to­kaji bor neve, híre csalogassa ide a vendégeket, maga is mindent meg­tesz azért, hogy egyre szélesebb kör­ben propagálja nem csak eme neve­zetességét, hanem a környező termé­szeti vidék, a Tisza, a Bodrog kínálta és ma még kiaknázatlan lehetősége­ket. A hatékonyabb propaganda ér­dekében az önkormányzat - telepü­lésfejlesztési bizottságán belül - megalakította az idegenforgalmi al­bizottságot, amelynek tagjai Tokaj vendéglátóegységeinek vezetői. A bi­zottság feladata, hogy koordinálja ezen egységek munkáját, a városi rendezvényeket, s ezeknek hírverést csináljon. Nemrégiben kezdte meg működését a hegyaljai városban a Tokaj Tours Iroda is, amely többek között szintén ezt a feladatot vállalta magára. Már el is készítettek egy programajánló füzetet, amelyből az ide látogatók megtudhatják, mit ér­demes megnézni a városban illetve a zempléni térségben. Kielégítő szolgáltatás A helyi képviselő-testülete legutób­bi ülésén tájékozódott az egykor az önkormányzat által alapított, ma már önálló cég, a Tokaj Kommuná­lis Építő és Szolgáltató Vállalat el­múlt évi tevékenységéről, gazdálko­dásáról. A beszámolóból kiderült: eredményesen zárták a tavalyi esz­tendőt, a nehéz gazdasági helyzet és a két vezetőváltás ellenére hozták az előre betervezett bevételt. A vál­lalat kielégítően végezte vállalt fel­adatát is, egyebek mellett a közüle­ti és a lakossági szemétszállítást. Kevesebb hitellel Tokaj önkormányzata 99 százalék­ban teljesítette az 1994-re tervezett bevételét, 98 százalékban pedig a kiadását. Tavaly 653 millió 859 ezer forintot inkasszált, s 648 millió 79 ezer forintot adott ki. A kiadások fe­dezésére az eredetileg tervezett hi­teltől viszont jóval kevesebbet vett fel, mert egyéb bevételből csökken­teni tudta a forráshiányt. Elkészült beruházások A tavalyi esztendőre kitűzött fejlesz­téseket, beruházásokat ered­ménnyel finanszírozta a város. Átad­ták a forgalomnak a belvárost elke­rülő, 38-as számú utat, befejeződött a gáz- illetve a hároméves szennyvíz- csatoma-építési program is. Közel egy kilométer hosszúságú kerékpár­út épült Bodrogkeresztúr irányában, amely egészen a külvárosig húzódik. Ez utóbbi beruházás mintegy 15 mil­lió forintba került. A hegyaljai tele­pülésen folytatják a tavaly megkez­dett fejlesztéseket, így folyamatosan zajlik az intézmények gázfűtésre va­ló átállítása, a sétálóutca kialakítá­sa, s a legnagyobb beruházás, a gim­názium építése. Szociális juttatások A város az elmúlt évben az eredeti­leg tervezett szociális kiadásainak csaknem kétszeresét juttatta a la­kosságnak. Ennek oka, hogy Tokaj­ban is egyre nagyobb méreteket ölt a munkanélküliség, s a munkanél­küli járadékban már nem részesü­lők jövedelempótló támogatását is az önkormányzatnak kellett állnia. Összességében csaknem 21 millió forintot fordítottak a helybéli rászo­rultak szociális támogatására. PHARE-értekezlet Kétnapos műhelyértekezletet tar­tottak a napokban Tokajban, ame­lyen Borsod-Abaúj-Zemplén és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye terü­letfejlesztési ügynökségeinek mun­katársai valamint a PITARE-prog- ram angol szakértői vettek részt. A tanácskozáson egyebek mellett a PHARE-támogatásokra benyújtott pályázatok kritériumaira, ütemezé­si és értékelési rendszerére vonat­kozó irányelveket fogalmazták meg. Bérleti díjak Tokajban felülvizsgálják a nem la­kás céljára szolgáló helyiségek bér­leti díjait. A városban körülbelül 15- 20 ilyen helyiséget használnak üz­leti tevékenységre igen alacsony, évi 1200 forint/négyzetméteres bér­leti díj ellenében. Á képviselő-testü­let a későbbiekben foglalkozik a dí­jak esetleges módosításával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom