Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-01 / 78. szám
1995, Április 1», Szombat Gazdaság ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 Húskombinát: hosszú távú tervek Miskolc (ÉM - MVZS) - Lezárult a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ál- latforgalmi és Húsipari Vállalat harmadik értékesítési pályázata. A cég megvételére hét ajánlat érkezett, ezek közül öt pályázatot talált értékelhetőnek a felszámolószervezet. Az elmúlt napokban nyilvánosságra hozták a pályázat nyertesét, akivel megkötik az adásvételi szerződést. A dániai központú Kolos Tatabánya Kft. tulajdonosát arról kérdeztük, milyen tervei vannak a miskolci húskombinát működtetésével. - Cégünk azért döntött a miskolci húsipari vállalat megvásárlása mellett, mert hosszabb távon számít az exportra gyártott húskészítmény mennyiségének növelésére, és ennek a cégnek megvan az Európai Unió országaiba a szállítási engedélye - tudtuk meg a Kolos László tulajdonos -igazgatótól. Az új vevő a húskombinát termelésének fenntartását illetve annak növelését tartja fontosnak. Elképzeléseik szerint mintegy 30 ezer tonna húsipari terméket állítanak majd elő Miskolcon, ebből következik, hogy tovább foglalkoztatják a vállalat 450 dolgozóját. Ha sikerül garantálni a termelés növekedéséhez szükséges állatállományt, úgy a dolgozói létszám emelkedésére lehet számítani. A külföldi vevő egyébként Pécsett és Tatabányán működtet húsipari társaságot, és vágóhidakat üzemeltet többek között Ukrajnában és Romániában. Üzletemberek Zágrábban Miskolc (ÉM) - A Zágrábi Tavaszi Nemzetközi Vásáron (április 25-29), a magyar kollektív kiállítással párhuzamosan, április 26-án szimpóziummal egybekötött üzletember-találkozót szerveznek. A rendezvény lebonyolításában szerepet vállalt a Horvát Gazdasági Kamara is. A program célja, hogy a magyar vállalkozóknak széles körű áttekintést adjon a horvát újjáépítési elképzelésekről, másrészt e munka finanszírozási feltételénél, lehetőségeiről. A tájékoztatókat illetve a vitafórumot üzletember-találkozó követi, amelyre a magyar cégek leendő üzleti partnereit a horvát kamara hívja meg. Azok a cégek, amelyek szeretnének részt venni ezen a találkozón a jelentkezés módjáról bővebb felvilágosítást a Borsod Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál kaphatnak. A kamara képviseli a vállalkozókat Miskolc (ÉM) - Magyar delegáció vesz részt a brnói Nemzetközi Fo- gyasztásicikk-vásár keretében rendezendő magyar, lengyel, cseh, szlovák üzletember-találkozón április 9-10-én. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kiutazó képviselője vállalja, hogy azon kamarai tagok cégismertetőit (angol vagy német nyelvűeket), akik nem jelentkeztek a találkozóra az érdeklődő üzletembereknek átadja, teijeszti. Kérik, hogy a cégismertetőket április 7-ig küldjék el az érdeklődők a kamara címére: Miskolc, Ahány János út 4. Egy éve késik a Tüzép privatizálása A miskolci Sajó-parti Tüzép-telep és a szomszédságában lévő Fészek Áruház is az eladásra kínált csomagban található Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM - I.S.) - Továbbra is várat magára az Észak-magyarországi Fecske Tüzép Kereskedelmi Kft. privatizálása, holott ennek már pontosan egy évvel ezelőtt meg kellett volna történnie. A száz százalékban az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) tulajdonában lévő cég - amely még a ’90-es évek elején is jószerivel monopolhelyzetet élvezett az építőanyag- és tüzelőkereskedelemben Heves, Nóg- rád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben - mára egy mindössze tíz, igaz nagyobb egységből álló társaságra zsugorodott. Bodnár Pál ügyvezető igazgató szerint piacképesek, s talán ha- marosan eladásra hirdeti meg a kft.-t az ÁVÜ. Késve alakult át kft.-vé is a Tüzép. Eredetileg ugyanis 1993 szeptemberéig meg kellett volna történnie az átalakulásnak, de különböző okok miatt - a cég vesztesége hónapról hónapra több millió forinttal nőtt, vagyonának harmadát elvesztette, romlottak piaci pozíciói - a tulajdonos ezt késleltette. Végül is most már több mint egy éve kikként funkcionálnak, Bodnár Pál ügyvezetése mellett pedig megfordult a trend is.- Tulajdonképpen sikeresnek mondható az elmúlt évünk - mondja az igazgató. - Annak ellenére állítom ezt, hogy a veszteségünk hatmillió forintra tehető. Igaz, ez nem alapfunkciónkból, tehát a kereskedelemből jött össze, hanem hitelkamatokból. És hogy ezt jobban alátámasszam: 1993-ban 185 millió forint, az előtte való évben pedig 75 millió forint volt a Tüzép vesztesége. Tehát nem túlzás: jelentősen javultak eredményeink. Különben az elmúlt évben 1 milliárd 500 millió forint forgalmat produkáltunk, miközben negyvenmillió forintot fizettünk ki kamatra, tízmillió forintot pedig végkielégítésre. Ha ezek nem lettek volna, pozitív mérlegről számolhatnék be. Az ÁVÜ eredeti elképzelése szerint tavaly, a 18 telephelyből, a központból és egy üdülőből álló céget 217 millió forint értékben kínálták volna fel privatizálásra. Mivel a cég magánkézbe adása (különben az ország egyetlen Tüzép vállalata sem kelt még el) - véllietően - a kormányváltás és a privatizáció leállítása miatt (is) csúszott, a társaság, hogy bevételhez jusson, s ezáltal is törlessze adósságát, bérbeadott néhány telephelyet, embereket bocsátott el, a központi irodaházban irodákat adott ki más cégeknek. Maradt tíz nagy egység- minden jelentősebb városban ott vannak mind a három megyében - és kétszáztizenhárom ember. A legnagyobb eredmény talán az, hogy a korábban csőd szélén álló cég piaci pozíciói nem romlottak tovább, stabilizálódott helyzetük. A kft.-t - teljes egészében - várhatóan hamarosan meghirdeti eladásra az ÁVÜ, információink szerint az üzletrész nettó értéke 216 millió forint lesz. (Egy jelentős, több, mint kétszázmillió forintos tartozás mellett.) Különben az információs me- morandumfiizet most készült el, három év adathalmazát tartalmazza, ebből a potenciális (és a csak érdeklődő) vevő mindent megtudhat. Az egyébként biztosnak tűnik: aki, vagy akik pénzt fektetnek a cégbe, jól járhatnak, még az óriási anyagi terhek ellenére is. A Tüzép, monopolhelyzetét vesztve is jó beruházásnak ígérkezik, építkezők, tüzelőt vásárlók voltak, vannak és lesznek a jövőben is. Átalakuló követelményrendszer Halmos: A szigorítások a munkaügyi szervezeteket is érintik Miskolc (ÉM - ME) - Március elsejével került az Országos Munkaügyi Központ élére Halmos Csaba, aki a megyei szervezetek munkájának megismerése, tapasztalatgyűjtés, vélemény- egyeztetés szándékával meglátogatja a munkaügyi központokat. E látogatások hetedik állomásaként tegnap Miskolcra érkezett, és találkozott többek között a sajtó képviselőivel is.- Ezek a személyes megbeszélések alkalmat teremtenek arra is, hogy felméijem, milyennek ítélik meg a megyei szakemberek az országos központtal az együttműködést - mondotta. Kérdésre válaszolva kifejtette, a munkaügyi központoknak a jövőben nem a mennyiségi, sokkal inkább a minőségi szempontokat kell szem előtt tartaniuk tevékenységük során. Elmondta azt is, nem híve a munkaerőpiaci problémák kezelése kapcsán az egyes megyékre vonatkozó különleges megoldásoknak, a normatíváktól történő eltérésnek. Arról, hogy a jelenlegi szervezet megfelel-e a vele szemben támasztott követelményeknek úgy nyilatkozott, részben igen, részben pedig nem. A követelményrendszer ugyanis átalakulóban van. Öt évvel ezelőtt a tömeges munkanélküliség megjelenésének kezdetén, illetve az azóta eltelt időszakban megfelelt az igényeknek, azonban ez a periódus lejárt. A jövőbeni előrelépéshez strukturális változás, minőségi fejlődés szükséges. A rendelkezésre álló erőforrásokat át kell helyezni a szolgáltatói tevékenységre. Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a munkáltatókkal, a szervezet jól felfogott érdeke, hogy kiszolgálja azok igényeit. A március 12-i kormánydöntés is éiinti, befolyásolja a szervezet munkáját, hiszen egyebek mellett szigorúbban kezeli az egyes munkanélküli ellátásokra való jogosultságot, hatósági jogosítványokat ad a munkaerópiaci ellenőröknek, megteremti a munkavállalás dokumentálásának lehetőségét, és az eddig korlátlan ideig adható jövedelempótló támogatásnak felső határt szab. Mindezek célja, hogy „visszaterelje” az állásnélkülieket a munkaügyi szervezetekhez illetve, hogy motiválja az újra elhelyezkedést - hangsúlyozta Halmos Csaba. Új állampapír a piacon Budapest (ISB - D.Zs.) - Végre kiderült, mit jelent a hetek óta a tévében, az újságokban illetve az utcai óriásplakátokon látható reklám. így most már az is világos, hogy ilyen még valóban nem volt! Ugyanis az új állampapír, a Kincstári Takarékjegy tényleg olyan konstrukció, amellyel még nem találkozhattunk az értékpapírpiacon. A Kincstári Takarékjegy két fontos dologban tér el eddigi társaitól. Egyrészt a Pénzügyminisztérium (PM) mint kibocsátó minden eddiginél szélesebb körben terjeszti - 2600 posta- hivatalban! -, másrészt akkor is fizet kamatot, ha az éves futamidő lejárta előtt visszaváltja a tulajdonosa. Ez utóbbi esetben ugyanis úgynevezett sávos kamatozású értékpapírként viselkedik, vagyis két hónap után évi 15, a negyedik és a hatodik hónap között évi 22, a hetedik és a kilencedik hónap között évi 26, a tizedik. és a tizenkettedik hónap között pedig 26,5 százalékos kamatot hoz. így csupán az első két hónap idején visszaváltott papírok után nem jár kamat. Aki viszont kiváija a 365 nap leteltét, 27 százalékos kamatot kap visszaváltáskor. A kibocsátó - főleg a kispénzű megtakarítókra gondolva - tízezer- és százezerforintos címletekben dobja piacra az első Kincstári Takarékjegy sorozatot. Amennyiben az erre szánt 20 milliárd forintos keret elfogy, elképzelhető, hogy további sorozatokat is meghirdet a PM. Elvileg a felső határ: a csillagos ég! Hiszen az államnak szüksége van a lakosságtól gyakorlatilag kölcsön vett forintokra. A forgalmazás április 3-án, hétfőn kezdődik az ország majdnem összes postahivatalában, így - a legkisebb települések kivételével - szinte minden kis faluban is hozzájuthatnak a befektetni szándékozók. Az árusítás folyamatos, tehát bárki bármikor vásárolhat ebből az értékpapírból. Az állam - csakúgy, mint az összes többi általa kibocsátott papírnál - garanciát vállal a visszafizetésért. Valuta Vétel Eladás 192.3) 195.79 :: 87,18 88,78 413,55 420,47 Finn márka Holland forint Japán ven* 134,49 136,69 137,37 Kuvaiti dinár 405,76 413,00 Norvégkor .70,14 12,09 Osztrák schiíl. Svéd korona 16.12 16,42 ÁRFOLYAMOK. Budapest - 245 üzletben összesen 164,721505 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értéktőzsde a pénteken árfolyamértéken. A részvények forgalma (217 kötés) névértéken 52,11490 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 108,357400 millió forintot tett ki. Összesen 116 392 darab részvény cserélt gazdát. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 25,525215 millió forint, a befektetési jegyeké 364 590 forint, a kötvényeké 104 660 forint. Kárpótlási jegy i Tőzsde Index márc. 31. 1225,93 -0,73 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1995. március 31. Pénznem Deviza Középárf. ECU (KP) 156,17 158.89 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység
