Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-05 / 81. szám

1995« Április 5., Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAKÁMagyarország 3 A HÖKOSZ alig lát esélyt az alkura Budapest (MTI) - A Hallgatói Ön- kormányzatok Országos Szövetsé­gének (HÖKOSZ) vezetői egyre ki­sebb esélyt látnak arra, hogy tan­díjügyben valamilyen szakmai al­kut tudnak kötni a kormányzattal. Ügy látják, hogy a kabinet improvi­zál a felsőoktatással kapcsolatban, és egy ilyen partnerrel nehéz párbe­szédet folytatni. A héten egyelőre folytatják a tárgyalást az MSZP- frakció megbízottjaival illetve Szabó Zoltánnal, a művelődési tárca politi­kai államtitkárával. Valószínűleg lát­szik, hogy a HÖKOSZ hét végén talál­kozik Hóm Gyula miniszterelnökkel. Bejelentették: április 10-én összeül a szövetség választmánya, és könnyen lehet, hogy a testület további tünteté­sekre szólítja fel a hallgatókat. Üres oldal a lapban: felmentett vezér Budapest (MTI) - Az Esti Hírlap szombati számában megjelent üres oldal nem a Hírlapkiadó Rt. (HKV) igazgatója - Molnár Péter - állítóla­gos cenzúrájának következménye - jelentette ki keddi nyilatkozatában Aczél Gábor, a lap új főszerkesztője. Elmondta: Hétfőn Molnár Péter megkérte, hogy derítse ki, hogyan jelenhetett meg egy üres oldal a szombati számban. Molnár Péter ugyanis az Expressz eladásával kapcsolatos téves információ és az O. Kovács Attila volt főszerkesztő elbocsátásának körülményeit meg­világító oldal helyett egy más cikke­ket tartalmazó kész oldal megjelen­tetését kérte. Ehelyett D. Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes intéz­kedett az üres oldal megjelentetésé­ről. Az Állami Vagyonkezelő Rt. ve­zérigazgatója másképp látja a helyzetet: kedden felmentette tiszt­ségéből Molnár Pétert. Az ÁV Rt. közlemény hangsúlyozza: a Hírlap­kiadó vezérigazgatója beavatkozá­sával sértette a lap önállóságát, amely a sajtószabadság biztosítéka. A Civil Parlament és a privatizáció Budapest (MTI) - A privatizációs gyakorlat elmúlt négyévi tapaszta­latairól tárgyalt kedden Suchman Tamás privatizációs miniszter, ami­kor kedden hivatalában fogadta a Civil Parlament képviselőit. A talál­kozón jelen volt Rajcsányi Péter, az ÁVÜ egykori igazgatója, a Civil Parlament privatizációs bizottságá­nak elnöke. A megbeszélésen nem foglalkoztak külön azzal a 35 cég­gel, amellyel kapcsolatban nemrégi­ben visszaélésekről nyilatkozott Rajcsányi Péter. A Fidesz eladja székházait Budapest (MTI) - Az ÁSZ a Fidesz 1992 és 1994 közötti gazdálkodását elemezve megállapította, hogy a párt tevékenysége megfelel a törvé­nyi előírásoknak. A vizsgálat hiá­nyosságokat is feltárt a párt elszá­molásában, de ezek nem túl jelentő­sek. A Fidesz elfogadja az ÁSZ azon igényét, hogy néhány jogszabályba ütköző elszámolás ellentételezése­ként 350 ezer forintot fizessen visz- sza a párt az állami költségvetés kasszájába. A Fidesz eladta az Ad- rássy úti székházát is, és folyamat­ban van a Lendvay utcai székház értékesítése is. A párt csak így tud­ja törleszteni az 1994. évi választási kapány során felvett mintegy 500 miiló forintos tartozását. Olcsó szállás a fővárosban Budapest (ISB) - Az ERAVIS Rt. elsősorban kétcsillagos szállodáiról ismert Budapesten. A belvárostól nem messze, négy hotelben tudják elszállásolni bel- és külföldi vendé­geiket. Ezenkívül olcsó szállással állnak a diákok, illetve a vidékről felutazó munkások rendelkezésére. Az ERAVIS a szállodáin kívül 12 „munkáshotelt” üzemeltet a város különböző pontján. Ezekben 3-4 ágyas szobák váiják a vendégeket, közös szociális helyiségekkel. Az ára a szállodai árakhoz képest igen ala­csony: egy személynek éjszakánként mindössze 265 és 420 forint között van. A kollégiumokból kiszoruló fia­talok közül az 1994-95-ös tanévben már 2500-an veszik igénybe az ERAVIS kínálta lehetőséget. Budapest továbbra sem „értelmez” Húsvét után folytatódnak a magyar-román szakértői tárgyalások Budapest (MTI) - Valószínűleg húsvét után folytatódnak a magyar-román szakértői tár­gyalások az alapszerződésről. A magyar külügyminiszter április 10-én Luxemburgban részt vesz az Európai Unió tagállamai il­letve a társult közép- és kelet­európai országok soros külügy­miniszteri találkozóján, amely­nek napirendjén szerepel a be- bocsáttatásra várók alkalmaz­kodását segítő úgynevezett Fe­hér Könyv összeállítása, vala­mint a regionális együttműkö­dés - hangzott el Szentiványi Gábor külügyi szóvivő sajtótá­jékoztatóján. A szóvivő hivatalosan bejelentette, hogy Észak-Korea ügyvivője márci­usban szóbeli jegyzékben tudatta a magyar Külügyminisztériummal: március végéig felszámolják buda­pesti nagykövetségüket. Indoklásul kizárólag anyagi megfontolásokat említett. Magyarország a döntést sajnálattal, de,megértéssel tudomá­sul veszi; válaszlépést nem tervez. Kérdésekre válaszolva elmond­ta, hogy valószínűleg húsvét után folytatódnak a magyar-román szakértői tárgyalások az alapszer­ződésről. A keddi lapokban megje­lent román elnöki szóvivői nyilatko­zatra reagálva, miszerint Bukarest­nek nem sürgős az alapszerződés aláírása, Szentiványi Gábor megje­gyezte: Budapestnek sem sürgős az aláírás, ám szeretné, ha Romániá­val is sikerülne a viszonyt sokolda­lúan, az európai normák jegyében fejleszteni, ennek pedig része lehet az alapszerződés. Ä külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Románia „európaiatlannak” minősítette az Európa Tanács 1201-es ajánlását - másfél évvel azt követően, hogy eu- rópa tanácsi felvétele során maga is kötelezettséget vállalt annak alkal­mazására. Azokat a román részről elhangzott megfogalmazásokat, mint például „az autonómia primi­tív formáiért küzdő kisebbségek”, Budapest egyszerűen nem tudja értelmezni. A magyar-szlovák alapszerződésre vonatkozó kér­désre válaszolva Szentiványi Gá­bor elmondta: a szlovákok úgy ter­jesztik világszerte a dokumentu­mot, hogy csatolják egyoldalú ér­telmezésüket. Budapest változat­lanul azon az állásponton van, hogy az aláírt, egyeztetett szöveg az érvényes, és annak nem az ér­telmezésével kell foglalkozni. A parlamenti ratifikáció időpontja vélhetőleg szóba kerül majd a kor­mány csütörtöki ülésén. 59 millió képzésre Miskolc (ÉM - ME) - A foglalkoz­tatási alap megyére jutó részének elmúlt évi felhasználásáról, illetve az 1995-re jutó összeg tervezett fel- használásáról tárgyaltak tegnap a megyei munkaügyi tanács ülésén. Elhangzott, hogy idén 1 milliárd 77 millió forint áll rendelkezésre térsé­günkben a munkaerőpiaci gondok kezelésére. Ebből azonban 670 mil­lió forint - az elmúlt évről áthúzódó kötelezettségek miatt - mái- terheli a rendszert, amihez hozzájön 264 millió forint a közhasznú foglalkoz­tatás miatt. A maradék 142 millió rendeltetéséről döntött a tanács, így képzésre 59 millió forintot, a tartós munkanélküliek foglalkozta­tásának támogatására 39 milliót fordítanak. A fennmaradó rész megoszlik a közhasznú és a rész- munkaidős foglalkoztatás, illetve a munkanélküliek vállalkozóvá válá­sának finanszírozása között.- Helyzetünket nehezíti, hogy a Munkaerőpiaci Bizottság döntése értelmében az 1995-ről ’96-ra áthú­zódó kötelezettségeink nem halad­hatják meg a 247 millió forintot - mondotta Gúr Nándor a munka­ügyi központ igazgatója. - Ehhez tudni kell, hogy a korengedményes nyugdíjak finanszírozása már eleve 240 millióba kerül jövőre. A Munkáspárt koszorúzott Miután a Munkáspárt április 4-ét továbbra is a felszabadulás dátumának tekinti, tegnap megyénk több pontján tartottak megemlékezéseket és ko­szorúzásokat a II. világháborúban elesett szovjet katonák emlékművénél. Képünk Miskolcon, a Hősök temetőjében készült, ahol a párt megyei ve­zetői helyezték el az emlékmű talapzatán koszorúikat. Megelőzően Gáti Sándor, a Munkáspárt megyei szóvivője mondott beszédet, amelyben - többek között - a Kádár-korszak szociális vívmányaira is utalt, amelyet éppen most nyirbálnak meg. A Munkáspárt tegnap Berentén az emlékosz­lopnál, Herbolyán a katonasíroknál, Kazincbarcikán a szovjet hősi emlék­műnél és a régi temetőben tartott megemlékezést. Ma délután 5 órakor pe­dig szintén Kazincbarcikán az Egressy Béni Művelődési Központ Színház- termében tart a Munkáspárt ünnepi gyűlést. Fotó: Laczó József Nem akar vihart, és nem vár választ Salamon László nyílt „magánlevelet" írt Giczy Györgyhöz Budapest (MTI) - Salamon László MDF-es politikus kedden nyílt leve­let tett közzé Giczy Györgynek, a KDNP elnökének címezve. Mint írása elején kifejti: Giczy György pártelnökké választása óta aggoda­lommal figyeli a KDNP politikájá­nak alakulását. A KDNP elnökének a múltat kritizáló és a jövőbeli összefogást megkérdőjelező kijelen­téseire utalva kifejti: nem tartja korrektnek, hogy egyes KDNP-s po­litikusok „az elmúlt négy év közös küzdelmét negligálják”. Azzal sem ért egyet, hogy a KDNP „aláren­delt” helyzetről, majd hogy nem „el­nyomatásról” beszél, ami alól most „szabadult fel”. Felteszi a kérdést miért kormányzott az MDF-fel négy évig a KDNP, miért nem buktatta meg az Antall-kormányt. A polgári szövetséggel kapcsolat­ban megjegyzi: maga is szoros kö­zösséget érez a Kisgazdapárt azon részével, amely az „Isten, haza, csa­lád” hármas jelszava mellett a jó gazda józan hagyományainak tár­sadalmi letéteményese. De felteszi a kérdést: mit lehet kezdeni „azzal az indulattal töltött szociális retori­kával, amely az elkeseredett töme­gek rokonszenvét ugyan megnyeri, de kiutat nem tud kínálni...”. Az MDF-es politikus szerint az a reá­lisjövő, ha az ellenzéki polgári pár­tok közös és vonzó alternatívát dol­goznak ki a társadalom számára, ellenkező esetben a választóknak az időközben a koalíciót elhagyó SZDSZ fogja a politikai változatos­ság alternatíváját képezni. Éppen ezért a KDNP elnökének felelőssé­gérzetére apellál a levél írója, és kéri, úgy alakuljon a két párt vi­szonya, együttműködése, hogy „a nemzeti, a keresztény értékeket vallóknak, a polgárosodás ügyét szolgálva az értékek érvényesülé­sét előmozdíthassák”. Salamon László végezetül kifejti: Nem vihartámasztás vagy harag te­remtése miatt írta ezt a levelet, és talán az sem fontos, hogy a KDNP elnöke most válaszoljon. Giczy György, a KDNP elnöke elmondta: Olvasta Salamon László hozzá inté­zett levelét, de úgy véli neki erre most nem szükséges reagálnia. Szabó Iván, az MDF ügyvezető elnöke azt hangsúlyozta: Salamon László magánlevelet írt Giczy Györgynek, ezt nem lehet pártdo­kumentumnak tekinteni. Négyszázmilliós költségvetési támogatás Budapest (MTI) - Az Országgyű­lés társadalmi szervezetek költség- vetési támogatását előkészítő bi­zottsága megtette javaslatát; e sze­rint 522 pályázat finanszírozását javasolják, részükre összesen 400 millió forintot osztanak fel. Erről tájékoztatta az újságírókat a parla­ment keddi plenáris ülésének szü­netében Fiiló Pál (MSZP), a bizott­ság elnöke. A legnagyobb vitát a politikai jel­legű ifjúsági szervezetek támogatá­sának kérdése váltotta ki. Összesen hat ilyen jellegű szervezet kapott végül is támogatást a keretből. Az ellenzéki honatyák közös indítvá­nyára ugyancsak kompromisszu­mos javaslat született, hogy a hat szervezet egységesen 1,1 millió fo­rintot kapjon. Filló Pál néhány javasolt támo­gatási összeget is nyilvánosságra hozott. E szerint a Vesebetegek Ór- szágos Egyesületének 3,5 millió fo­rint támogatást javasolt a testület. A Magyar Úttörő Szövetség 4,5, a Cserkész Szövetség és az Országos Gyermekvédő Liga 4-4 millió forin­tot kapna a bizottság javaslata alapján. A legmagasabb támogatást az előkészítő bizottság a környezet- védő jelleggel működő Magyar Ma­dártani Egyesületnek javasolja ki­utalni 7 millió forint értékben. Az előkészítő bizottság az úgynevezett gyűjtőszervezeteknek egységesen 2,3 millió forintot kíván juttatni; a testület idesorolta a MŰOSZ-t, a MUK-ot és a Történelmi Igazság- tétel Bizottságot is. A testület a Po- fosznak 3,9 millió forintot, a Ma- gyai-országi Gazdakörök Országos Szövetségének 3,4 millió forintot juttatna. A testület a héten végle­gesíti javaslatait, majd a parla­mentnek rendkívüli és sürgős eljá­rásban javasolja megvitatni a tá­mogatási összegek véglegesítését és elfogadását. Életjáradék 60 évtől Miskolc (ÉM - ME) - Már fogadja a megyei nyugdíjbiztosítási igazga­tóság azokat a vagyoni alapon kár­pótoltakat, akik a megemelt össze­gű életjáradékra szeretnék cserélni fel nem használt kárpótlási jegyei­ket. Ismeretes: a törvénymódosítás értelmében azok jogosultak ilyen cí­men életjáradékra, akik 1991. de­cember 31-ig betöltötték a 60. életé­vüket. Lukács János, a nyugdíjellá­tási főosztályvezetője hangsúlyozta, csak azok igényelhetnek kárpótlási jegyért életjáradékot, akik saját jo­gon jutottak a jegyekhez tulajdonuk elvesztése miatt. A hivatal munka­társai nagyobb rohamra számíta­nak, és igyekeztek ennek megfelelő­en felkészülni. Az érintettek figyel­mét felhívják arra: az ügymenet gyorsítása érdekében ne felejtsék magukkal vonni a kárpótlásról szóló határozatot, személyi igazolványu­kat és a nyugdíjfolyósítási törzs­számúkat tartalmazó szelvényt. _A PARLAMENTBŐL Kontra, rekontra Budapest (ÉM - B.I.) - A már nem piros be­tűs április 4., a felszabadulás hajdani évfordu­lója három alkalommal is szóba került a parla­ment tegnapi ülésén. Igaz, más-más téma kapcsán, s más-más értelmezésben. A tényleges programban két, joggal össze­függő témát vitattak meg a képviselők. A bün­tetőeljárásról, valamint a polgári perrendtar­tásról szóló javaslatok vitájában az ellenzék - némi fenntartással ugyan - támogató egyetér­tését fejezte ki. Amint azt Csiha Judit állam­titkár elmondotta - s ezt erősítette meg Hack Péter (SZDSZ) -, reformra van szükség az igazságszolgáltatásban, hogy az egyre na­gyobb számú, és az egyre elhúzódó bírósági el­járások peres ideje csökkenjen. Érdekes javas­latok hangzottak el: ilyen például az, hogy a „kis” ügyekben tárgyalás nélkül hozassák íté­let, továbbá a súlyos esetekben az esküdtszék mondja ki a verdiktet. Többen kifogásolták, hogy a változtatás kampányjellegűnek látszik, és sérelmezték az igazságügyi apparátus költ­ségeinek és személyi állományának kilátásba helyezett megnyirbálását. Az azonnali kérdések és válaszok órájában, valamint az interpelláció időszakában a jelen nem lévő miniszterelnök hétszer szólaltatott volna meg. Helyette főként a munkaügyi mi­niszter asszony adott feleletet. Torgyán Jó­zsef (FKGP) arra volt kíváncsi, hogy az or­szág valutatartaléka valóban annyi-e, mint amennyit mondanak. A privatizációs minisz­ter állította, hogy a több tételből összeálló tartalék összege 7,18 milliárd dollár. Szilá­gyiné Császár Terézia (KDNP) az új népjóléti minisztert, Szabó Györgyöt faggatta arról a nevezetes kijelentéséről, mely szerint a gyer­mekvállalási kedv nincs összefüggésben a gazdasági, szociális és kulturális állapotok­kal. Az új miniszter példákkal cáfolta nyilat­kozatának félremagyarázását. Napirenden kívüli hozzászólásában Csépe Béla (KDNP) a kormány jogalkotási program­jával kapcsolatban kifejezte: nem normális je­lenség az, hogy a tisztelt Ház félévente szente­síti a kabinet kapkodó és nem egyeztetett el­képzeléseit. Hivatkozott a március 12-i cso­magra, tartva attól, hogy a törvényhozói mun­ka demokratizmusa csorbát szenvedhet. Ritka alkalom, de az Országgyűlés 19. ta­vaszi ülésnapján megszólalt az elnök csendre és rendre intő csengője. Bár a téma (megma­rad-e a faluerdészek intézménye) nem tűnt központi kérdésnek, ám az előterjesztő MDF- es Bogárdi Zoltán keményen kiosztotta a két koalíciós partot. A terem fólmorajlott, s a köz­bekiáltásoktól sem mentes zavart csak a csen- gószó csendesítette le. A tiszteletdíj és a tb Budapest (MTI) - A kulturális érdekvédelmi szervezetek elhamarkodott és hatásaiban ki­számíthatatlan, az egész magyar kultúrát súj­tó döntésnek tartják, hogy a kormány a tiszte­letdíjakat tb-járulékkal kívánja megterhelni - hangzott el a szervezetek keddi sajtótájékozta­tóján. Ügy vélik, mivel a járulék tervezett a költségvetési hiány pótlását szolgálja, egy új adóforma kivetésének, a szellemi tevékenysé­gek kettős adóztatásának felel meg. Ezt a több mint 20 szervezet elfogadhatatlannak tartja, és ezért a múlt héten levélben fordult Horn Gyula miniszterelnökhöz, Bokros Lajos pénz­ügyminiszterhez a tervezet visszavonásáért. _A NAP KÉRDÉSE Van-e elég anyatej? Miskolc (ÉM - KJ) - Emődi olvasónk tu­datta velünk: hiába vitte a korábbi gya­korlatnak megfelelően a lefagyasztott anyatejet a megyei gyűjtőállomásra, ott már nem veszik át. Nem érti az intézke­dést, hiszen úgy tudja, „hiánycikk” az anyatej. Valóban így van-e, és ha igen, mi az oka? - kérdeztük a megyei anyatej­gyűjtő állomás vezetőjétől. Safadiné Kovács Magdolna, a B.-A.-Z. Megyei Anyatejgyűjtő Állomás vezetője elmondta, az anyatejből megyénkben nincs hiány, de nem is dúskálnak benne, minden deciliterjére szük­ség van. A fagyasztott anyatejet azért nem ve­szik át, mert nem tudják kontrollálni a levétel, a lefagyasztás időpontját, a tárolás körülmé­nyéit, s a tej minőségét sem, ugyanis a labora­tóriumi vizsgalatokkor egészen másként visel­kedik, mint a írissen lefejt tej. A változtatás szükségességére már korábban is felhívták az illetékesek figyelmét, a konkrét intézkedést viszont csak a közelmúltban tette meg az egészségbiztosítási pénztár. Az anyatej azon­ban így sem megy, nem mehet kárba, hiszen 48 óráig fagyasztás nélkül is jó, kétnaponta be lehet adni. A gyűjtőállomás autója egyébként rendszeresen járja a megyeszékhelyet, s an­nak 10-15 kilométeres körzetét, ahonnan be­gyűjtik az anyatejet. A távolabb lakó kisma­mák a háztól házig rendszerben adhatják át fölösleges tejüket azoknak, akiknek szüksé­gük van rá. Ennek megszervezése a helyi vé­dőnők feladata.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom