Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-04 / 80. szám

10 A SZELLEM VILÁGA zu. Kulturális Kitekintő 1995« Április 4.« Kedd „TÁRLAT World Press '94 Czerkl Gábor: Leugrott egy pizzára... F. Müller Juciit: A letkési avatás (CM-reprók) Mészáros János: Szajol Amiről csak az elmúlt év szólt. Meg amiről a ma is szól... Egyszer volt - s remélhetőleg töb­bet nem lesz - egyszer volt s remélhetőleg megismétlődő - pillanatok. Magyar Sajtófotó 1994. A kiállítás április 9-ig látható a Néprajzi Múzeumban.­Czerkl Gábor: Kosár Beliczay László: Választások éjszakája Önarcképek a Löffler Múzeumban Kassa (ÉM - DK) - A jövőben bi­zonyára többet fogunk hallani a kassai Löffler Múzeumról, hi­szen Mikulás Kekenak, a múze­um igazgatója és Dobrik István, a Miskolci Galéria igazgatója nemrégiben az intézmények kö­zötti együttműködésről szóló szerződést írt alá. A Löffler Múzeum ’93 decemberé­ben nyílt meg. Löffler Béla szobrász ugyanis halálakor az óvárosra hagyta ingatlanát, műveinek nagy részét és 250 darabos önarckép gyűjteményét, amely egyedülálló Szlovákiában. S mert vannak ma­gyar vonatkozások, így számunkra is különösen izgalmas az anyag megtekintése. De egyébként is na­gyon érdekes a művészek hozzáál­lása saját maguk megmutatásához. Ahányan, annyi féle stílusban és annyi féle anyaggal örökítették meg személy(iség)üket az utókor számá­ra. A gyűjteményt bővíteni is sze­retnék, ha nem is önarcképekkel, de fotókkal a környéken élő, és alkotó művészekről. A városrész áldozva a kultúrára, saját költségvetéséből alapította a nagyon hangulatos múzeumot. A felső részben található az örökölt gyűjtemény, lent van egy időszakos kiállítási tér. Vojtech Kolencik gra­fikusművész már a 13. kiállító eb­ben a helyiségben, így elmondható, hogy az anyag havonta cserélődik. Á múzeum igazgatója tájékozta­tása szerint elsődleges céljuk a ha­gyaték bemutatása a város közön­ségének. Másrészt pedig fiatalok al­kotásait állítják ki, sokszor ók ren­dezik az első, bemutatkozó kiállí­A múzeumban Fotó: Dobos Klára tást. Nem szerény ambíciójuk „hi­dakat”, építeni a közép-európai régi­óban. így például felújítani a kap­csolatot Miskolc és Kassa között, hi­szen két kulturális centrumról van szó. De kacsingatnak Ukrajna, Po­zsony és Bécs felé is. Az együttműködési szerződés keretében az intézmények kétéven­te rendeznek kiállítást a másik fél intézményében országuk kortárs képzőművészeinek alkotásaiból. Idén a Löffler Múzeum mutatkozik be Miskolcon. A rendező város min­dig kétnyelvű katalógust készít. A kiállítások megnyitója alkalmából pedig találkozókat rendeznek a képzőművészek és az érdeklődők között illetve szakmai előadásokat, beszélgetéseket tartanak a régió képzőművészeti életéről. Vojtech Kolencik grafikája Győry Dezső és a kései utódok Polgári László Rimaszombat (ÉM) - Győry (Wal- lentínyi) Dezső 1900. március 18-án született Rimaszombatban. Az ér­telmiségi-dzsentri család abban az időben a Tímár-soron lakott. A költő édesapja Wallentínyi Dezső a régi gimnázium irodalom és latin szakos tanára volt. 1904-ben felépült a pro­testáns gimnázium új épülete, s ugyanebben az évben a gimnázium mögötti utcában Győryék új hajlé­ka. Ezen a házon helyezték el a ké­sei utódok azt az emléktáblát, me­lyet azóta minden évben megkoszo­rúznak. Az egyetemes magyar irodalom­nak is ismert egyénisége a költő, író, publicista visszaemlékezései­ben ilyennek látta az 1900-as évek Rimaszombatját: ,A Rima-parti vá­ros gyermekkoromban a megyei dzsentrik, a gyűker polgárok városa volt. A lakók közel tíz százaléka di­ák és tanuló. A megyeszékhelyen sok tisztviselő, nyugdíjas meg te­kintélyes úri zsidóság, orvosok, poli­tikusok, kereskedők éltek. Estén­ként akkoriban tömve volt a Megyei Kaszinó, a Polgári Kör, a Katolikus Legényegylet. Sok vendég szállt meg naponta a Hungáriában, a Tompa Szállóban, a Kozinerben, a Zöld fában. Két napilap jelenik meg: a Gömör-Kishont a Rábely, a Gömöri Újság pedig a Lévai nyom­da lapja.” Március idus már két éve szoros egymásutánban két koszorúzással egybekötött ünnepi aktust is jelent a Rima-parti város és környéke la­kóinak. A március 15-i ünnepségek immár hagyományosan a Petőfi- háznál zajlanak. Pár nappal később pedig a Győry emléktáblás háznál volt ünnepi megemlékezés. A vélet­len játéka, vagy tudatosság - tény, hogy Győry Dezső „Viharvirág” cí­mű regényében a magyar történe­lem eme dicső korszakának is emlé­ket állított, azon a bizonyos Toma- sik utcai házon pedig éppen a rima- szombati születésű költő édesanyja helyeztette el azt a márvány emlék­táblát, mely jelzi az utca emberé­nek, hogy 1845-ben ittjártakor eb­ben a házban hált meg Petőfi Sán­dor. A Csemadok Rimaszombati Te­rületi Választmánya az elmúlt év­ben éppen a költő 95. születésnapjá­ra készülőben döntött úgy, hogy em­léktáblát állít a Győry-ház falára. Erre külföldi (magyarországi) ven­dégek jelenlétében az őszi Tompa Mihály Kulturális Napok keretén belül került sor. A márványtáblát Igó Aladár amatőr fafaragó és szob­rász készítette. Az idei koszorúzási ünnepségek a Csemadok járási és városi szerve­inek közreműködésével, az iskolák és a magyar politikai pártok illetve mozgalmak képviselőinek jelenlété­ben zajlottak. Wahl Rudolfné Győry Dezső még élő húga bár előzetesen megígérte nem tudott az említett napon jelen lenni, de megígérte szí­vesen elfogadja a meghívást, és ha­marosan egy-két napot Rimaszom­batban kíván tölteni. Erre az alka­lomra esti klubtalálkozó lesz a váro­si kultúrházban. Az elszíneződött mauzóleum esete Újdelhi (MTI) - A Tádzs Mahal megóvása érdekében intézkedése­ket hoz az indiai kormány. Az észak-indiai Ágra városában talál­ható, a mogul-dinasztia építészete legszebb darabjának tartott mauzó­leum jórészt fehér márványból ké­szült, amely a súlyos légszennyezés hatására elszíneződött. A tervezett intézkedések sorá­ban Ágra körülbelül 10 ezer négy­zetkilométeres körzetében minimá­lisra fogják csökkenteni a lég- szennyezést. E lépés csak a kezdete lesz annak a tíz pontból álló prog­ramnak, amelynek keretében ere­deti szépségében helyreállítják az épületet. A légszennyezést főleg a Firoza- bad városban működő öntőművek és üvegipari üzemek okozzák, vala­mint a háztartásokban tüzelőanyag­ként elégetett fa, szén, petróleum, az olajfinomítók és a több százezer gépjármű által kibocsátott gázok. Palackos gázzal látják el a kör­nyék mintegy 230 ezer háztartását, hogy a lakosság helyettesíteni tudja az eddig használt különböző fajtájú tüzelőanyagokat. Az iparváros ben- zinkútjainál ólmozatlan benzint is árusítanak majd. (Ez az üzemanyag Indiában eddig még sehol nem volt forgalomban.) Az Ágra melletti olaj­finomító okozta légszennyezés el­lenőrzésére is vezetnek be intézke­déseket. A környezetvédők szerint ez az üzem felelős a legnagyobb mérték­ben azért, hogy megsárgult a már­vány felülete a műemléképületen. A sírpalotát a XVII. században Seh Dzsehán mogul uralkodó épít­tette kedvenc felesége, Mumtáz Ma­hal iránt érzett örök szerelme emlé­kére. A feleség az uralkodó 14. gyer­mekének szülése közben meghalt. A Tádzs Mahal India leglátogatottabb turistalátványossága. Körülbelül 2000 külföldi és 20 ezer belföldi tu­rista látogatja meg naponta. Bajelhárító babák Budapest (MTI) - Fából, papírból, textíliából, agyagból készült — töb­bek között „bajelháritó és jó szeren­cséről gondoskodó” — díszbabák be­mutatójának ad otthont az Iparmű­vészeti Múzeum. Az Üllői úti gyűj­temény babatárlatának szereplői dísztárgyak. A babakészítés több évezredes múltra tekint vissza a fel­kelő nap országában. A tárlaton lát­hatók többek között a lányok ünne­pének babái, amelyek közül a leg­fontosabb a császár és a császárilé figurája. A jeles napokon a babákat többlépcsős emelvény tetejére he­lyezik, a lépcsőfokokon udvartartá­suk foglal helyet. A fiúk ünnepének hagyományos résztvevője a Sold, vagyis a démonűző. A Soki óvja-védi meg az ifjakat az ártó szellemektől. Az érdeklődők megcsodálhatnak a császári udvar hagyományos öltöze­teiben pompázó baliákat is. A 74 ba­bahölgyet és babaúrat bemutató tárlat április 16-áig látogatható. A Nagykunságról Karcag (MTI) - A nagykun telepü­lések - Karcag, Kisújszállás, Kun­madaras, Kunhegyes, Kunszent- márton, Túrkeve — önkormányza­tai, az Országos Honismereti Egye­sület, a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Múzeumok Igazgatósága a Nagykunság múltja és jelene cím­mel pályázatot hirdet a redemptió, azaz a jászok és a kunok önmegvál­tásának 250. évfordulójára. A pá­lyázat témája: a redemptió hatása a Nagykunság társadalmi-gazdasági fejlődésére. Pályázhatnak a helytör­ténettel és honismerettel nem hiva­tásszerűen foglalkozó, a tájegység iránt érdeklődő kutatók. Pályázni csak nyomtatásban meg nem jelent, és más pályázatra be nem nyújtott tanulmánnyal lehet. A pályázato­kat 3 gépelt példányban kell eljut­tatni 1995. augusztus 15-ig a karca­gi Déryné Művelődési és Ifjúsági Központba (5300 Karcag, Dózsa György u. 5-7.). Hatvanezer negatív Salgótarján (MTI) - A budapesti Legújabbkori Történeti Múzeum­nak engedte át hetvenezer felvételt tartalmazó teljes életművét Ács Irén fotóművész és fotóriporter. Az intézmény örömmel fogadta a szé- csényi születésű művész ajánlatát, hiszen a múzeum fényképtára - a vizuális történeti források gyűjtésé­vel, tudományos feldolgozásával és közzétételével - az ország leggazda­gabb történeti fényképgyűjtemé­nyének számít. Ács Irén a hazai bemutatókon kívül kiállításon szerepelt Franciaország­ban és Izraelben. Fotóalbumot jelen­tetett meg a Világörökség listáján szereplő Hollókőről, valamint a Mik­száth- és Madách-életmű által indít­tatva Istenek a Palóc Olimposzon címmel a két halhatatlanhoz kap­csolódó emlékhelyekről. A múzeum várhatóan két év alatt dolgozza fel 60 ezer negatívját és 10 ezer színes diapozitívját. A munkában a Soros Alapítvány támogatásának elnyeré­sével Ács Irén is közreműködik. Művészeti találkozó Békéscsaba (MTI) - Második al­kalommal rendezik meg Békéscsa­bán a Kelet- és Közép-Európai Kul­turális Találkozót, amely az 1992-es első csabai nemzetközi „kultúr- börzéhez” hasonlóan fél Európa mű­vészeinek találkozója lesz. Az április 5-én kezdődő négynapos rendezvényen tizennégy nemzet képviseletében kilencszáz művész és művészeti, művelődési szakem­ber vesz részt. A színházi előadások sorát április 5-én a Kassai Thália Színház előadása nyitja. Április 7- én nemzetközi játékszíni perfor- mance-sorozat zajlik majd a csabai kőszínházban. A közép- és kelet­európai művészeti találkozó zenei rendezvényein komolyzenei és jazz-hangversenyek egyaránt sze­repelnek, a táncszínházi műsor pe­dig nigériai és észtországi előadá­sokat is kínál. Két nemzetközi tanácskozásra is sor kerül a találkozón: a civil szer­vezetek képviselői a polgári szerve­ződések hagyományairól és mai le­hetőségeiről, A kultúra új ösvényein címmel megrendezendő eszmecse­rén pedig a politikától független, a térség népeinek békéjét szolgáló szellemi áramlatok hatásairól lesz szó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom