Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-27 / 99. szám

Rockarchivum: Koncz Zsuzsa Böbék Zsolt A két gimnazista lány, Gergely Ági és Koncz Zsuzsa a hatvanas évek elejének esztrádzenekarainák éne­keseit "hallgatva úgy érezték, hogy így ők is képesek énekelni. Akkori­ban minden tupírozott középisko­lás lány táncdalénekesnő szeretett volna lenni. Gondoltak egy nagy merészet, és beneveztek a ’62-es Ki-Mit-Tud-ra. A Gézengúz és a Nagymami című dalt adták elő. A közönség hamar a szívébe zárta őket. A zsűri a döntőben nem őket hozta ki győztesnek, így nem utaz­hattak a Helsinki VIT-re. Koncz Zsuzsa úgy döntött, hogy a tanulás mellett folytatja énekesi pályafutá­sát. Tőle nem volt idegen a stúdiók világa. Iskoláskorában beválasz­tották a Rádió riporterőrsébe is. Hegedülni is tanult, érdekelté a fo­tózás és a balett, de ennek csak a műjégpályán vette hasznát. 1962 nyarán találkozik Szörényi Leventével, akiéi is hívta a gitárze­nekarához énekelni. Néhány próba és fellépés után a Berzsenyi Gimná­zium igazgatónője letiltotta a továb­bi házi muzsikálást. így maradt a régi szerelem, a műjégpálya. Egyik alkalommal a ligetben odakoszorú- zott mellé Láng Péter, az Omega akkori szaxofonosa, és megkérdez­te, volna-e kedve a zenekarral éne­kelni a Vár klubban. Mint minden valamirevaló gimnazista lány, ter­mészetesen először vállat vont, majd később rászánta magát. így indult el Koncz Zsuzsa énekesnői pályája. A Here is the Boy és a Locomo­tion című slágert tanulta meg ango­lul. Felröppent a hír, hogy az Ome­gának énekesnője van, az egyik Gé­zengúz. Később már megtanulták a teljes nevét is. A ’63-as beatzeneka­rok fesztiválján a Nemzeti Sport­csarnokban .még az Omegával lé­pett színpadra. Ezután kereste őt meg a Fats Domino klub vezetője, Palotai Béla, aki elhívta az Illés ze­nekarhoz. A közhiedelemmel ellen­tétben nem Szörényi és Bródy vitte az Illésékhez Zsuzsát, hiszen akkor még nem is voltak az együttes tag­jai. Épp ellenkezőleg, Szörényi Le­Fotó: ÉM-archív Koncz Zsuzsa ventét és Bródy Jánost maga Koncz Zsuzsa ajánlotta be Illés Lajosnak. Zsuzsa az Illésék mellett a többi zenekarral is szívesen fellépett. 1965 őszén készült el az első kisle­mez felvétele angolul, mely a diva­tos luxemburgi stílust tükrözte. Ké­pezni kezdte a hangját, Gyulay Er­zsébetnél és Bágyoni Géza bácsinál tanult. Felvételt nyert a jogi egye­temre. 1966-ban csatlakozott már véglegesen az Illésékhez. Az éneklést még sokáig csak sze­relemből művelte, a tanulást tartot­ta fontos dolognak. Rá kellett azon­ban jönnie, hogy az igazságérzet és a jogi pálya nem mindig azonos fo­galmak. Később már nem tudta összeegyeztetni időben a tanulást és az éneklést. 1964 végén Bánki László köny- nyűzenei szerkesztő meghívta a szilveszteri műsorába. Mivel ismer­te Zsuzsa diákos szembeállását és igényességét, ezért megengedte ne­ki, hogy olyan számot hozhat, ami neki tetszik. Kérésére Szörényi Le­vente a Rohan az idő című dalt ajánlotta. A televíziós szereplés után az Illésékkel turnézik. Elké­szül az első magyar beatlemez is, az Ezek a fiatalok filmzenéje. A bemu­Hirdetés a város, de az egész megye lakóit. Xégre itt van a Danone Tejföl, a Danone Kefir, a Könnyű és Finom joghurtok, a Gyümölcsjoghurtok és a Danette krémpudingok. Reméljük, Miskolc is egészségesebb tesz a Danone finomságaival.- rémmel tájékoztatjuk vásárlóinkat és kereskedőpartne­reinket, hogy a Danone Magyar- ország Kft. megnyitotta miskolci kirendeltségét. így mostantól nap mint nap friss, egészséges és finom termékekkel láthatja el nemcsak Területi vexetüs gpis^fk iware Fonoda w. 8. Tol./foxs Oé-46-344-81 1/15 10 SZABADIDŐ ...........-............................-........=....— HI-FI............... .................1995. Április 27., Csütörtök H úszezer pót jegy a Rolling Stonesra Bécs (MTI) - Egy kicsit fellélegezhetnek a Rolling Stones rajongói: a brit rockveteránok augusztus 1-jei ausztriai koncertjére további húszezer jegy kiadását engedélyezték a zene­kar menedzserei. Ily módon a jegyek száma 80 000-re nőtt. A belépők a Ticket Expressnél rendelhetők, amelynek telefonszáma: 0222/505-23-24. 125 éve született Lehár Ferenc Bécs (MTI) - A múlt század végén, amikor Jo­hann Strauss meghalt, úgy látszott, hogy vége az operett aranykorának. Bécsre, a Kék Duna keringő városára szomorúság borult, a monar­chia virágzásának vége szakadt, az égbolton már gyülekeztek a felhők, amelyek alatt, a Habsbürg monarchia uralmának alkonya kö­zeledett. A valcerkirály halálának híre Budapesten ért egy fiatal katonakarmestert, aki éppen ak­kor érkezett a magyar fővárosba, miután áthe­lyezték az egyik bosznia-hercegovinai ezred­től. A fiatalembert Lehár Ferencnek hívták. A csillogó szemű, pedánsan nyírt bajuszú Lehár azokban a napokban próbált kilépni a hadse­regből, de hiába. Lehár Ferenc Komáromban született, 1870 április 30-án. Már kora ifjúságában szerencsé­je volt: a prágai konzervatóriumban nem ki­sebb komponista, mint Antonin Dvorzak ve­zette be a zeneszerzés rejtelmeibe. 26 éves ko­rában Lipcsében szép sikerrel mutatták be Kukucska című operáját. Lehár többször megkísérelte, hogy unifor­mis helyett frakkot ölthessen. Ez azonban csak 1902-ben sikerült. A nemzetközi hírnevet az 1905. év hozta meg neki: decemberben be­mutatták a Víg özvegyet. Az operett - mint sok más mestermű - a premieren langyos fo­gadtatásban részesült. Ä közönség még nem szokta meg az operett új stílusát. A Víg özvegy a századvég értékeinek bomlásáról szól. Az ál­lami szolgálat nem kifizetődő, a házasság még kevésbé. A hivatalnokok túlóráikat a Maxim mulatóban töltik, miközben a haza hiába szá­mít rájuk. Aki kinyitja a száját, rendszerint hazudik. A szavaknak egyébként amúgy sem hisznek. Csupán a tánc beszél az érzésekről: minden valcerlépésben a lélek is benne van. Jelen van a tangó és a foxtrott ritmusánál is. Jelen van Lehár legközelebbi éveinek sike­reinél, a Luxemburg grófjánál és a Cigány sze­relemnél is. Ezek az új ritmusok az Atlanti­óceán túlsó feléről érkeznek Európába, s Le­hár plasztikusan jeleníti meg azokat Frasqui- ta című operettjében. A ’30-as években Lehár új utakat keres. A Cárevics és a Mosoly országa - mindkettőt Berlinben mutatták be - megmutatja, hogy vége a korábbi operettekben fellelhető szenti- mentalizmusnak. Lehár utolsó évei keserűek: legjobb barátjá­nak, Richard Tauber operaénekesnek emig­rálnia kell, Lehár bécsi lakását kifosztják. Fe­leségének, Zsófiának halála után a zeneszerző életkedve is megtörik. 1948-ban Ischl fürdőhe­lyen kihuny az operett egyik legragyogóbb mesterének csillaga. Középkori zene dzsesszkísérettel Budapest (MTI) - Korai reneszánsz idején ki­alakult gregoriánokat ad elő a brit Hilliard Ensemble énekegyüttes a Szent István Bazili­kában május elsején. A hangverseny érdekes­sége, hogy a vokális egyházi zenét megszólal­tató kórust norvég dzsesszmuzsikus, Jan Gar- barek kiséri szaxofonján. Az ősi többszólamú éneklésre épül a hangszeres improvizáció. A közösen előadott középkori zenét Officium címmel 1994 őszén jelentették meg. Azóta le­mezeladási és népszerűségi listákat vezet. Újra együtt a három csúcstenor! Madrid (MTI) - A három világhírű tenorista - Luciano Pavarotti, Jósé Carréras és Placido Domingo - 1996-ban hat koncertet ad együtt az 1990-es római és 1994-es Los Angeles-i kö­zös hangversenyük mintájára. A koncerteket német impresszárió, Mathi­as Hoffman szervezi, és a tenoristák mindegyi­két egymillió dollár tiszteletdíj illeti meg kon­certenként. A televíziós közvetítés jogdíjával együtt ez fejenként 6,2 millió dollárt jelent számukra. Az első közös hangverseny színhe­lye Brazília lesz. Azt követi majd egy-egy kon­cert Japánban, Ausztráliában és az Egyesült Államokban. Végül egy európai és egy ázsiai hangverseny színhelyéről később határoznak majd. Carréras, Domingo és Pavarotti - akik­nek együtténeklését a bel canto más képvise­lői élénken bírálták - első ízben 1990-ben Ró­mában, Caracalla thermáiban adott közös hangversenyt. tatót követően a beat polgáijogot nyer. Sorra jelennek meg az együt­tesek albumai. Koncz Zsuzsa Volt egyszer egy lány című lemeze is az elsők között van. Ez az album még a beatzene hőskorát idézte, dalok gyűjteménye volt minden különö­sebb átgondolás nélkül. A Szerelem című második leme­zén érez rá saját egyéniségére. Sike­rül kiugrania a Konc-Kovács Kati-Zalatnay-féle táncdalénekes- női triumvirátusból is. Egyre in­kább önmagával azonosítja a közön­ség. Kialakul róla egy kép: a hosszú hajú lányról, akinek a dalai szólnak valamiről. Az Illésékkel szellemi ro­konságban élő lányról, aki olyan hi­telesen adja elő Bródy dalait, hogy akár sajátjának is tekinthetné. Első szerelme, André emlékére Bródy ajándékozott neki egy dalt, mely a lemez slágere lett. A Szerelem című albuma hamarosan aranylemez. Koncz Zsuzsának feltűnt, hogy nem mindig azt a dalt játssza a le­mezéről a rádió, melyet ő is fontos­nak tart. Szembesülnie kellett te­hát a cenzúrával is. A Kis virág és az Élünk és meghalunk című lemez is csak kevesekhez juthatott el az éteren keresztül - hasonló okokból. Bródy - Petőfi módjára - virágéne­kekbe rejtette a hatalommal való szembeszállásra buzdító üzeneteit. ’73 tavaszán az Erkel Színház­ban adnak egy nagyszabású koncer­tet Koncz Zsuzsa, az Illés együttes, Tólcsváyék és a Trió. Ekkor vető­dött fel, hogy maradjon együtt ez az alkotóközösség KITT-egylet néven. Ezen a koncerten énekelte először Koncz Zsuzsa Bródy: Ha én rózsa volnék című szerzeményét. A nép­dalmotívumokból (Megkötöm lova­mat...) építkező dal az ellenállás lí­rai himnuszává vált. A ’73-as miskolci rockfesztivál fő­szervezője volt Tolcsvay Béla és a KITT-egylet. A beatkornak lezáru­lását is jelentette ez az esemény. Válságos évek következtek nem­csak a hazai zenei életben, mégis előremutató, időtálló alkotás volt a Jelbeszéd című album. A dinamiku­sabb zene és a félre nem érthető utalások már egy nyílt szembenál­lásról tanúskodtak. A lemezt a bol­tokba kerülése után nem sokkal be­zúzzák. Koncz Zsuzsa talán legfon­tosabb albuma volt ez olyan dalok­kal mint a Kertész leszek, Ha én ró­zsa volnék. 1983-ban újra kiadják ezt az albumot. 1973 augusztusában bomlott fel a KITT-egylet laza köteléke, meg­szűnt az Illés zenekar is. Koncz Zsu­zsa alkotói kapcsolata továbbra is megmaradt a Szörényi-Bródy szer­zőpárossal. Az Illés és a Tolcsvayék- ból alakult Fonográf együttes ér­deklődése a countryzene felé for­dult. Mivel a jellegzetesen közép­európai zenét és szövegi világot nem lehetett nyugaton konvertálni, a Gyerekjátékok és a Ne vágj ki minden fát című lemezen vannak ugyan countrystílusjegyek, de még­sem lett Koncz Zsuzsa a magyar country dalos csalogánya. A hetve­nes évek vákuumában megtalálva a kiutat olyan fontos verses lemeze­ket készít, mint a Kertész leszek és az Elmondom hát mindenkinek. Weöres Sándor egy hozzá címzett levelében így fogalmaz:.. „Úgy hi­szem sokan köszönhetik Önnek We­öres Sándor- és József Attila-szere- tetüket. Ön az idők folyamán éne­kesnőből népművelővé vált.” A tizedik albuma már nem ver­ses lemez. A Fonográf együttes ek­kor már külföldre kacsingat. Koncz Zsuzsa egy újabb alkotótársra talál Tolcsvay László személyében. 1979- ben együtt készítik el Koncz Zsuzsa talán legszebb lemezét, mely szo­morúan szép összegzése a hetvenes éveknek. Megértő „bánatvirá­gokkal” köszönti a sokszor kompro­misszumokba kényszerülő nemze­dékét a ’80-as évek küszöbén. A nagyközönség érdeklődése azonban a kemény rockzene és az új hullám felé fordult. A sors különös fintora, hogy éppen a megújulást hirdető „új csüggedők” aktualitásukat veszítve felejtődtek el. Pusztán nemzedéld hovatartozásból már nem vásárol­ják Koncz Zsuzsa lemezeit. Csak egy kifinomult értelmiségi réteg tart vele, viszont a fiatalabb korosz­tály körében mindig talál új köve­tőkre. A nyolcvanas években zene­szerzőként megértő kollégára talál Bomai Tibor személyében. A Me­netrend című lemezen a XX. száza­di Kelet-Európáról mondanak véle­ményt. 1989-es Fordul a világ című le­meze még a rendszerváltás előtt ké­szült. Megjelentették még abban az évben egy szép verses lemezét is. A rendszerváltozás után egy évvel ad­ja ki az Illúziók nélkül című leme­zét. Kelet-Európa balkanizálódása idején - ez a folyamat még a mai na­pig is tart - készíti el a Ne veszítsd el a fejed című albumot, megnyug­tatva, hogy létezik egy magasabb rendű igazság is. Nagyszabású koncertjeire sem a nosztalgia jegyében készül. Koncz Zsuzsa az énekesnői hivatást a pó­diumművészet rangjára emelte. Színpadi megjelenésében légiesen könnyed, szárnyaló. Arisztokrati­kusan karcsú, nőies, de mégsem a nőiességével hatott, hanem az egyé­niségével. Egy személyben egyesí­tette a Tolcsvayék és az Illés szelle­miségét. Jóllehet, nem a legna­gyobb a hangteijedelme, de tiszta, képzett hangja senkivel össze nem téveszthető. A Bródy által kódolt dalokat olyan hitelesen tudta tol­mácsolni, hogy mindig kiviláglott belőle a rejtett, aktuális üzenet. Pá­lyatársaival ellentétben Koncz Zsu­zsa még nem vett búcsút a „sze­relmeshitektől”. '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom