Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-26 / 98. szám

10 ÉLETMÓD Zöld Oldal 1995» Április 26., Szerda A lelkes állatnak emberi orcája Priska Tibor ,A Világéjszaka sötét, mindent elborító, mozdu­latlan tengerének szinén összecsavarodva nyu­godott a Végtelenség kígyója, s rajta álomba me­rülve pihent Visnu, a mindenség létesítője és fenntartója.” Jó lenne tovább olvasni a világ te­remtéséről szóló hindu regét, de most csupán ar­ra essék utalás, hogy a tengerről van szó. Lehet: átvitt értelemben, lehet valóságosan. Melyben megmozdult az élet, melyből elindult a terem­tés. Föltehetően lelkiismeret-furdalásunk okán napot ajándékoztunk a víznek is, melyről leg­alább ilyentájt illik tisztelettel szólnunk. Kikre is hivatkozhatnánk így az elején? A sumérokra. Az első, kultúmépnek tartott sumérokat pedig egy különös lény tanította meg mindenre, mit tudni kell a világról. Ez a nagy tanító minden nap kijött a tengerből, éjszakára visszatért oda, mivel emberfeje, halteste volt. A tengerből, a vízből kap­tuk hát a jogtudományt - ha igaz, a római jog alapja a sumér -, a csillagászatot, az írást, az idő­számítást, a csatornázást, az öntözést, mert ez a nép rendkívül becsülte, értékelte a vizet. A vizet, melyből az élet fakadt. „Élt egy szép szűz, ég leánya, / tündöklő, teremtőasszony” Ki aztán megunva az egyhangú, égi életet, oda­hagyta a fenti világot. És hová ment az égi szűz, a teremtőasszony? „Habok hátára leszállóit, / messze-messze sík vizekre, / tenger-tenger tükö­rére.” Itt pedig, lenn a tengeren szél fújt, hullá­mok háborogtak, az egész, hatalmas víz moz­gott, élt. Majd pedig: „Szél a szüzet vastagítja, / terhessé teszi a tenger.” így kezdődött a világ te­remtése a Kalevela tudósítása szerint. Brazíliai indiánok szerint pedig Ma Koh nevű, egyetlen női lény lakott valaha az égben, akit különböző bonyodalmak után az ég ura le­taszított onnan. Az égi nő éppen egy teknősbé­kára esett, majd a vidra meg a halak segítsé­gével megépítette a földet. Sokan származtak tőle, kiket bűneik miatt az özönvíz elpusztí­tott, a nagy víz után ismét a vidrák és a halak hozták felszínre az új szárazföldet, hogy azon az élőlények elszaporodjanak. Tehát vízözön. Számlálatlanul sok leírása, legendája van a nagy pusztításnak. Noé törté­nete csupán az egyik, nyilvánvalóan a fiata­labbak közül való. A sumér-babiloni mondák­ban a vízözönnél Utnapistim az élet átmentő- je, a hinduknál egy hatalmas hal vitte át a bár­kát a vízözön sötétségén, mely bárkát éppen eme csudahal tanácsára építette meg Szatjav- rata, igazságos király. Noath is vízözöni hajós a mezopotámiai népeknél — mily közeli ez a név Noéhoz az óceániai népeknél pedig min­denütt él valaminő formában az özönvíz legen­dája. Mint a rosszá vált, bűnös világ elpusztí- tója, az új megteremtője. Pusztulás, teremtés, avagy elhalás, újjászületés jelképeként, eme örök törvény megtestesítőjeként. Akár így, akár úgy, az ember és a víz együ­vé tartozik. Nem lehet véletlen, hogy az em­bernek nevezett lény éppen a vizek bolygóján alakult ki. De meg is fordíthatjuk a gondola­tot: a vizek bolygóján csakis ez a lény kerülhe­tett a biológiai lánc csúcsára. Csábít a gondo­lat: elmélkedjünk kicsinyég azon, mennyire érzi ez a lény, a lánc eleje, a teremtés koronája felelősségét a vízért, melyből való, mely nélkül nem élhetne semeddig, de az elmélkedés kissé hosszadalmas lenne, másrészt a leggyakoribb, legostobább kártételeinket amúgy is mindenki ismeri. Tudunk tankhajók olajszennyezéséről, felszín alatti vizeink vegyszerezéséről, folyó­ink mérgezéséről, élőlényeink pusztításáról. Ebben megyénk élen jár. Azaz, járt nehány éve, amíg a gyárak működtek. Igaz, a próbál­kozásban is, hogy tegyen valamit a víz meg­óvásáért. A mi megyénkben vált először szennycsatornává egy folyó, a Sajó, melyből még a-békák, piócák, moszatok is kipusztul­tak, és ugyancsak a mi megyénkben, éppen a Sajó miatt zajlott le az ország első víz­szennyezési pere, melyben az ózdi kohászatot, a sajóbábonyi vegyiműveket, a diósgyőri kohá­szatot perelte az Észak-magyarországi Hor­gász Egyesület. Eredmény? Igen, igen, volt ép­pen eredmény, csakhát... Jobb, ha visszakanyarodunk az idézetekhez: „Az első lelkes állat hasonlatos vala az oroszlán­hoz, a második lelkes állat hasonlatos vala bor­júhoz, a harmadik lelkes állatnak orcája vala, • mint egy embernek, és az negyedik lelkes állat hasonlatos vala az repülő sashoz. ” Kik szeretnek visszatekintgetni az idők mélységes kútjába, tudják, hogy a négy őselemről van szó. Az orosz­lán a tűz, a borjú (vagy bika) a föld, a sas a leve­gő azonosítója. Kinek pedig orcája volt, az ember a víz megtestesítője. Bizony, az ember a vízé. Az idézet egyébként János Jelenések könyvéből egy részlet, a Vizsolyi Bibliából. És hogy mennyire a szépségnek, a boldog­ságnak is velejárója a víz, illusztrálásképpen álljon itt szintén néhány idézet: ,/diik azon­ban hisznek ésjútetteket cselekszenek, azoknak kertjeik lesznek, amelyek alatt patakok folynak..” Egy másik részből: ,jKzon a napon lesznek örömteli orcák, J amelyek buzgólkodá- suknak örvendeznek / magasan fekvő kertben, / amelyben nem hallanak üres fecsegést t f or r á s csörgedezik benne, / fólmagasított köreve­tek vannak ott / és odahelyezett serlegek / és sorba rakott párnák /, és szétszórt szőnyegek. Allah Paradicsomának szépségeit festi le ilyképpen az igazhitűek számára a Korán. Csobogó forrással, patakkal. Vízkészleteink komoly veszélyben vannak A Hámori-tó vízminőség-védelmére az elmúlt években hordalékfogó gáta­kat építettek Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM) - Az ötvenes és hatvanas évek nagyarányú ipa­ri fejlődésével és a városiasodás­sal növekedtek a vízigények, a vízellátással azonban a szenny­vízcsatornázás és szennyvíztisz­títás nem tartott lépést. Nyílt a közműolló. A Sajó például a hatvanas évek kö­zepére, végére olyannyira el­szennyeződött, hogy Európa egyik legszennyezettebb vízfolyásává vált. Kipusztultak Az élővilág szinte teljesen kipusz­tult. Először a nyolcvanas években észleltünk jelentősebb javulást, me­lyet az élővilág megjelenése, a ma­gasabb rendű élő szervezetek, a ha­lak elszaporodása is jelzett. 1990 decemberében szinte ugrásszerű ja­vulás következett be a gömörhorkai papírgyár leállását követően. A ha­társzelvénybe érkező víz minősége egyik napról a másikra első osztá­lyúvá vált. Múlt év júliusában átad­ták a Miskolc városi szennyvíztisz­tító telep biológiai tisztító egységét. A próbaüzemi vizsgálatok kedvező­ek, ami azt jelenti, hogy a Sajó szer- vesanyag-terhelése Alsózsolca tér­ségében is tovább csökken. A Sajó vízminősége ma már a Ti­száéhoz hasonlítható. Egyedüli problémát a korábbi évtizedekben bebocsátott és az iszapban kiülepe­dett nehézfémek (higany, kadrpi- um) okoznak, melyek árvizek hiá­nyában csak lassan csökkennek. A nehézfémek a táplálékláncban fel­dúsulnak. A Szinva a hatvanas években szennycsatomává vált a Diósgyőri Papírgyár, a Gépgyár és az LKM szennyvizeinek hatására. A szenny­vízbírságok és egyéb intézkedések azt eredményezték, hogy a nyolcva­nas évek elejére ezek az üzemek szennyvíztisztításukat korszerűsí­tették, és szemmel látható vízminő­ség-javulás volt észlelhető már ek­kor is. A gyakori rendkívüli szennyezések azonban nemegyszer látványos halpusztulás kíséretében vonultak végig a belvárosi szaka­szon. 1990-től, azt követően, hogy a Digép és a Dimag Rt. termelése je­lentősen csökkent, a Szinva vízmi­nőségében is javulás következett be. Ma elsősorban a bedobált szemét az, ami esztétikailag rendkívül kel­lemetlen látványt nyújt, azt is mondhatnánk a város szégyene. Fölül kiszáradt A Szinva-forrás fokozott vízelvétele- zése következtében a patak felső szakasza kiszáradt. A Szinva élő­vízfolyás jellegének visszaállítása ezen a szakaszon környezet- és ter­mészetvédelmi érdekből is szüksé­ges, és a lillafüredi vízesés mint ter­mészeti látvány megőrzéséről sem mondhatunk le. A Tisza vízminősége az észak­magyarországi szakaszon alapvető­en a felső szakaszról érkező vízmi­nőségtől függ. A Tisza és a Bodrog beömlése felett első osztályú, de a biokémiai oxigénigény és egyes táp­anyagháztartási mutatók már a fel­ső Tisza-szakasz fokozódó szeny- nyeződését jelzik. Téli időszakban a kívánatosnál magasabb ammóni- umkoncentráció, nyári kisvizek ide­jén az alkalomszerű vízminőség­romlás is jelzi a szennyeződés foko­zódását. A folyót Tiszaújváros tér­ségében a város és az ipari üzemek részéről koncentrált hő- és szenny­vízterhelés éri, azonban a szenny­vízbevezetések általánosságban számottevő vízminóségromlást nem okoznak. Jelentős a Romániából a Szamo­son keresztül érkező szennyezés, mely az utóbbi négy évben a nyári kisvízi időszakban ismétlődően je­lentkezik, és oldott oxigéncsökke­nésben mutatkozó vízminőségrom­lást okoz. Hogy eddig nem történt katasztrofális halpusztulás, csak a véletlennek köszönhető. A Bodrog vízminőségét alapvető­en a szlovákiai szennyező anyagok befolyásolják, ugyanis hazai szaka­szon lényeges szennyvízkibocsátók nincsenek, számottevő szennyezés nem éri. A folyó vízminősége a teljes hazai szakaszon jó. A Ronyva pa­tak, mely a Bodrog mellékvízfolyá­sa, a szlovák és magyar oldalon be­vezetett kommunális szennyvizek hatására csak harmadosztályú. En­nek elsősorban a Sátoraljaújhely vízellátását biztosító vízműkutak szempontjából van jelentősége, ugyanis a kavicsteraszon keresztül a vízkészletet elszennyezheti. Megóvták a Bódvát A Bódva a megye egyik legtisztább vízfolyása, amit az elmúlt évtize­dekben is sikerült megóvni a na­gyobb szennyezésektől. Vízminősé­ge elsősorban a nem pontszerű, dif­fúz szennyezések, mezőgazdasági és települési bemosódások függvé­nye. Koncentrált szennyeződés csak Edelénynél, a városi tisztított szennyvizek bevezetése révén éri. A víz minősége a teljes szakaszon jó. Ez annál is inkább fontos, mert Borsodszirák térségében parti szű­résű kutakból, illetve a torkolat­nál, a sajóecsegi vízműben közvet­len vízkivétellel ivóvízellátásra használják. Vízminőségi problémák itt a het­venes évek végén fordultak elő, amikor a tavaszi hóolvadással ma­gas ammóniumtartalmú vizek mo­sódtak a patakba, aminek követ­keztében a vízmüvet több napra le kellett állítani. 1986-ban fenol­szennyeződés miatt ugyancsak több napig szünetelt a vízszolgáltatás. A Hernád vize a korábbiakhoz képest nem változott. A Kassa váro­si kommunális szennyvizek és a Kassai Vasmű ipari szennyvizeinek jelentős hatása ellenére is a folyó jó minőségű. Számottevő szennyvízbe­vezetés csak Encs és Szikszó térsé­gében van. A múlt évben vízminősé­gi problémát okozott a kassai szennyvíztisztító műszaki meghibá­sodása, aminek következtében tisz­tított szennyvizet vezettek a Her- nádba. Magas nitrátérték A talajvízkészlet minőségéről ösz- szességében elmondható, hogy ma­gas nitráttartalom, sótartalom és ke­ménység jellemzi. Ezek nagyrészt a csatornázatlansággal és a korábbi évek fokozott műtrágya-felhasználá­sával vannak összefüggésben. A ta­lajvizet szennyezettsége miatt orszá­gosan feladtuk, de védelméről a jövő­ben sem mondunk le. A parti szűrésű vízkészlet igény- bevétele ä Hernád mentén Gésztely, Hemádnémeti térségében jelentős. A termelt víz minősége a mindenko­ri Hemád-vízminőség függvénye is, mert a szennyező anyag a kutakban késleltetve ugyan, de megjelenik. A rétegvízkészlet a legkevésbé érzé­keny felszíni és felszín közeli szennyezésekre. Minősége jó, vízel­látásra vas-mangántalanítást köve­tően kiválóan alkalmas. Sajnos en­nek a készletnek a szennyeződése is elkezdődött. A karsztvízkészlet minősége mind az aggteleki, mind a bükki karsztvíz esetében még jónak mondható, térségünk ivóvízellátá­sában fontos szerepet játszik. Azon­ban ez az a vízkészlet, melybe a fel­színi szennyeződések szinte aka­dálytalanul bejutnak, és a szennyezés rövid késleltetéssel a vízművekben megjelenik. Meg­nyugtató megoldást az egységes, a Bükk teljes területére kiterjedő vé­delem biztosítana. A levegőbe jutó szennyező anyagok, a talajon és a talajban elhelyezett szilárd és folyé­kony hulladékok végső befogadója előbb-utóbb a felszíni vagy a felszín alatti víz lesz, amely ma az egyik legnagyobb problémát jelenti. Az encsi példa A megyében egyetlen egy olyan hul­ladéklerakó van például (ez a közel­múltban átadott encsi szeméttelep), amely mind hidrogeológiai, mind műszaki szempontból megfelel az elvárható követelményeknek. A többi úgynevezett kijelölt és illegá­lis, illetve úton-útfélen, vízparton lerakott szemét csapadékbemosó- dással a vízfolyásokat és a talajvizet szennyezi. Térségünkben így a legfonto­sabb feladatnak ma a teljes szennyvízcsatornázás és szenny­víztisztítás mielőbbi megvalósítá­sát, a szakszerű hulladékkezelés és hulladékgazdálkodás megte­remtését tartjuk. Az ipari fejlődés, az urbanizációs hatások, a sze­génység, a tudatlanság a szaksze­rűtlen mezőgazdasági műtrágyá­zás (és még sorolhatnám az oko­kat) napjainkra komoly veszélybe sodorta mind a felszíni, mind pedig a felszín alatti vízkészleteket. írásunk szerzője Németh Csaba, az Észak-magyarországi Környezet- védelmi Felügyelőség igazgatóhe­lyettese, társzerzője Sallai Ferenc, a felügyelőség tanácsosa. Vízpótlás, rendszeres mederkotrás Velence (MTI) - A Velencei-tó tu­risztikai és természeti értékeinek megőrzését, a vízminőség javítását szolgáló feladatokról intézkedési tervet készített el a Velencei-tavi Térségi Tanács. Az előterjesztés a már lezajlott tárcaközi egyeztetése­ket követően rövidesen a kormány elé kerül. A szakemberek szerint a legfon­tosabb teendő a két éve megkezdett vízpótlás folytatása, a tudományos vizsgálatok alapján történő rend­szeres mederkotrás, valamint a szervesanyag tóba jutását mérsék­lő, illetve megakadályozó, a déli ol­dalon befejezetlen, az északi parton pedig éppen csak elkezdett szenny­vízcsatorna-hálózat építésének foly­tatása. A tókörnyék természet- és környezetvédelme érdekében meg kell teremteni a hulladékgazdálko­dás, a szennyvíztisztítás és a kor­szerű melioráció feltételeit. A tó környéki turizmus fejlesztése érde­kében fontosnak tartják az eddig már mintegy 70 százalékban ki­épült infrastruktúra megóvását és bővítését. A 25 négyzetkilométeres velen­cei-tavi üdülőkörzet fejlesztésére egyébként az elmúlt évtizedekben több program készült. A legutóbbi, 1971-ben elfogadott tervezet alapján nagymértékben fejlődött az üdülőte­rület: húsz év alatt 120-130 milliárd forint értékű állami beruházás való­sult meg a térségben. Megkezdődött az infrastruktúra kialakítása, szál­láshelyek, strandok épültek. A fej­lesztés lendülete azonban az 1980-as évek közepén megtorpant, s a hiá­nyos közmű- és úthálózat jelenleg már gátjává vált a tó turisztikai hasznosításának, az idegenforga­lomból származó bevételek növelésé­nek, valamint a tó környezeti és ter­mészeti megóvásának. Védett lesz a Gellért-hegy Budapest (MTI) - Mintegy hatéves szakmai egyeztetés után a Fővárosi Közgyűlés e heti ülésén várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy országos je­lentőségű természetvédelmi terü­letté nyilvánítsák a világörökség­ként számon tartott Gellért-hegyet. Az erre vonatkozó javaslatot még 1989-ben a Fővárosi Tanács nyúj­totta be az illetékes tárcához. A Gellért-hegy Dunára néző sas­bércszerű tömbjének - a Flegyalja út, Kelenhegyi út és a Gellért rak­part közötti részének - védetté nyil­vánításától a térség jellegzetes táj­képi értékeinek, barlangjainak, nö­vényzetének megóvását, megőrzé­sét remélik a szakemberek. Énnek hiányában például az országban egyedül itt fellelhető és fokozottan védett sárgás habszegfű rövidesen kipusztulna. A Gellért-hegyi termé­szetvédelmi területet érintő dönté­sekben a jövőben meghatározó sze­rephez jut a fővárosi természetvé­delmi igazgatóság. A tájvédelmi területen minden vadon élő növény és állat védett lesz. A park területe továbbra is szabadon láto­gatható, de a gyalogosok csak a kiépí­tett utakon közlekedhetnek A Cita­dellához - célforgalomban - gépko­csik is behajthatnak, míg a 27-es au­tóbusz Citadella körüli járatát vagy megszüntetik, vagy környezetkímé­lőbb kisbuszokat állítanak forgalom­ba. Az autóparkoló környékén lévő árusítóhelyeket, azok küllemét tájké­pi szempontból felülvizsgálják. Az augusztus 20-i tűzijátékot a tervek szerint továbbra is megtarthatnák. Medvevér az óriáspandának Peking (MTI) Medvevér átömlesz- tésével mentették meg a kínai ál­latorvosok egy óriáspanda életét — jelentette az Uj Kína híre alapján a Reuter. Jong Liang, a pekingi állat­kert kétéves óriáspandája olyan sú­lyos vérszegénységben szenvedett, hogy már az élete forgott veszély­ben. Megmentése érdekében orvo­sai február 15-én különleges próbál­kozást tettek: vérkészítményt, még­pedig két bamamedve véréből ki­vont vörösvértesteket juttattak szervezetébe. Kénytelenek voltak a „rokonok” segítségéhez folyamodni, mivel az óriáspandáknál a február a párosodás időszaka, tehát tőlük nem tudtak vért venni. Az óriáspanda a világ egyik legrit­kább és legveszélyeztetettebb álla­ta. Kizárólag Kína egy meghatáro­zott körzetében élnek, s alig ezer példányt tartanak számon belőlük. Jong Liang azért nevezetes, mert eddig ő az egyetlen fogságban szüle­tett óriáspanda. Hála a vérátöm­lesztésnek, már csaknem teljesen felépült - közölték az orvosok. Atomerőművi biztonság Moszkva (MTI) - Bár csökkent az atomerőművekben a biztonsággal kapcsolatos kihágások és balesetek száma a tavalyi évben, az öregedő berendezések és az üzemeltető sze­mélyzet hozzá nem értése potenciá­lis veszélyforrás - állapította meg az orosz kormány éves jelentése az atomenergetikai iparágról. Ami a nukleáris anyagok csempé­szetét illeti, az orosz titkosszolgálat egyik tisztje múlt héten csütörtökön azt nyilatkozta: egyetlen olyan eset sem fordult elő, hogy atomfegyve­rekhez használatos uránt loptak volna el orosz készletekből. A kormány jelentése ugyanakkor 19 uránlopást sorol fel, s további 12 olyan esetet, amelyek során radio­aktív cézium, irídium' és kobalt tűnt el. A tolvajok legfőbb segítője - ecseteli a jelentés - az őrző sze­mélyzet fegyelmezetlensége, a biz­tonsági rendszerek elavult volta. Sok esetben még - mondhatni - portásrendszer sincs az orosz atomenergetikai létesítmények ki­járatainál, és bárki könnyedén ki­vihet hasadóanyagokat. A 18 oldalas értékelés - a UPI is­mertetése alapján - csaknem 8 ezer orosz nukleáris létesítmény vizsgá­latára alapozódott. A végeredmény alapján 1994-ben összesen 38 ezer 599 esetben sértették meg Oroszor­szágban a biztonsági előírásokat, és a személyzet 5 százaléka képzetlen. Az automata biztonsági rendszerek 46 esetben léptek működésbe. A tit­kosszolgálat nem tud róla, hogy atomfegyverek készítéséhez szük­séges uránt loptak volna. x

Next

/
Oldalképek
Tartalom