Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-26 / 98. szám
10 ÉLETMÓD Zöld Oldal 1995» Április 26., Szerda A lelkes állatnak emberi orcája Priska Tibor ,A Világéjszaka sötét, mindent elborító, mozdulatlan tengerének szinén összecsavarodva nyugodott a Végtelenség kígyója, s rajta álomba merülve pihent Visnu, a mindenség létesítője és fenntartója.” Jó lenne tovább olvasni a világ teremtéséről szóló hindu regét, de most csupán arra essék utalás, hogy a tengerről van szó. Lehet: átvitt értelemben, lehet valóságosan. Melyben megmozdult az élet, melyből elindult a teremtés. Föltehetően lelkiismeret-furdalásunk okán napot ajándékoztunk a víznek is, melyről legalább ilyentájt illik tisztelettel szólnunk. Kikre is hivatkozhatnánk így az elején? A sumérokra. Az első, kultúmépnek tartott sumérokat pedig egy különös lény tanította meg mindenre, mit tudni kell a világról. Ez a nagy tanító minden nap kijött a tengerből, éjszakára visszatért oda, mivel emberfeje, halteste volt. A tengerből, a vízből kaptuk hát a jogtudományt - ha igaz, a római jog alapja a sumér -, a csillagászatot, az írást, az időszámítást, a csatornázást, az öntözést, mert ez a nép rendkívül becsülte, értékelte a vizet. A vizet, melyből az élet fakadt. „Élt egy szép szűz, ég leánya, / tündöklő, teremtőasszony” Ki aztán megunva az egyhangú, égi életet, odahagyta a fenti világot. És hová ment az égi szűz, a teremtőasszony? „Habok hátára leszállóit, / messze-messze sík vizekre, / tenger-tenger tükörére.” Itt pedig, lenn a tengeren szél fújt, hullámok háborogtak, az egész, hatalmas víz mozgott, élt. Majd pedig: „Szél a szüzet vastagítja, / terhessé teszi a tenger.” így kezdődött a világ teremtése a Kalevela tudósítása szerint. Brazíliai indiánok szerint pedig Ma Koh nevű, egyetlen női lény lakott valaha az égben, akit különböző bonyodalmak után az ég ura letaszított onnan. Az égi nő éppen egy teknősbékára esett, majd a vidra meg a halak segítségével megépítette a földet. Sokan származtak tőle, kiket bűneik miatt az özönvíz elpusztított, a nagy víz után ismét a vidrák és a halak hozták felszínre az új szárazföldet, hogy azon az élőlények elszaporodjanak. Tehát vízözön. Számlálatlanul sok leírása, legendája van a nagy pusztításnak. Noé története csupán az egyik, nyilvánvalóan a fiatalabbak közül való. A sumér-babiloni mondákban a vízözönnél Utnapistim az élet átmentő- je, a hinduknál egy hatalmas hal vitte át a bárkát a vízözön sötétségén, mely bárkát éppen eme csudahal tanácsára építette meg Szatjav- rata, igazságos király. Noath is vízözöni hajós a mezopotámiai népeknél — mily közeli ez a név Noéhoz az óceániai népeknél pedig mindenütt él valaminő formában az özönvíz legendája. Mint a rosszá vált, bűnös világ elpusztí- tója, az új megteremtője. Pusztulás, teremtés, avagy elhalás, újjászületés jelképeként, eme örök törvény megtestesítőjeként. Akár így, akár úgy, az ember és a víz együvé tartozik. Nem lehet véletlen, hogy az embernek nevezett lény éppen a vizek bolygóján alakult ki. De meg is fordíthatjuk a gondolatot: a vizek bolygóján csakis ez a lény kerülhetett a biológiai lánc csúcsára. Csábít a gondolat: elmélkedjünk kicsinyég azon, mennyire érzi ez a lény, a lánc eleje, a teremtés koronája felelősségét a vízért, melyből való, mely nélkül nem élhetne semeddig, de az elmélkedés kissé hosszadalmas lenne, másrészt a leggyakoribb, legostobább kártételeinket amúgy is mindenki ismeri. Tudunk tankhajók olajszennyezéséről, felszín alatti vizeink vegyszerezéséről, folyóink mérgezéséről, élőlényeink pusztításáról. Ebben megyénk élen jár. Azaz, járt nehány éve, amíg a gyárak működtek. Igaz, a próbálkozásban is, hogy tegyen valamit a víz megóvásáért. A mi megyénkben vált először szennycsatornává egy folyó, a Sajó, melyből még a-békák, piócák, moszatok is kipusztultak, és ugyancsak a mi megyénkben, éppen a Sajó miatt zajlott le az ország első vízszennyezési pere, melyben az ózdi kohászatot, a sajóbábonyi vegyiműveket, a diósgyőri kohászatot perelte az Észak-magyarországi Horgász Egyesület. Eredmény? Igen, igen, volt éppen eredmény, csakhát... Jobb, ha visszakanyarodunk az idézetekhez: „Az első lelkes állat hasonlatos vala az oroszlánhoz, a második lelkes állat hasonlatos vala borjúhoz, a harmadik lelkes állatnak orcája vala, • mint egy embernek, és az negyedik lelkes állat hasonlatos vala az repülő sashoz. ” Kik szeretnek visszatekintgetni az idők mélységes kútjába, tudják, hogy a négy őselemről van szó. Az oroszlán a tűz, a borjú (vagy bika) a föld, a sas a levegő azonosítója. Kinek pedig orcája volt, az ember a víz megtestesítője. Bizony, az ember a vízé. Az idézet egyébként János Jelenések könyvéből egy részlet, a Vizsolyi Bibliából. És hogy mennyire a szépségnek, a boldogságnak is velejárója a víz, illusztrálásképpen álljon itt szintén néhány idézet: ,/diik azonban hisznek ésjútetteket cselekszenek, azoknak kertjeik lesznek, amelyek alatt patakok folynak..” Egy másik részből: ,jKzon a napon lesznek örömteli orcák, J amelyek buzgólkodá- suknak örvendeznek / magasan fekvő kertben, / amelyben nem hallanak üres fecsegést t f or r á s csörgedezik benne, / fólmagasított körevetek vannak ott / és odahelyezett serlegek / és sorba rakott párnák /, és szétszórt szőnyegek. Allah Paradicsomának szépségeit festi le ilyképpen az igazhitűek számára a Korán. Csobogó forrással, patakkal. Vízkészleteink komoly veszélyben vannak A Hámori-tó vízminőség-védelmére az elmúlt években hordalékfogó gátakat építettek Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM) - Az ötvenes és hatvanas évek nagyarányú ipari fejlődésével és a városiasodással növekedtek a vízigények, a vízellátással azonban a szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás nem tartott lépést. Nyílt a közműolló. A Sajó például a hatvanas évek közepére, végére olyannyira elszennyeződött, hogy Európa egyik legszennyezettebb vízfolyásává vált. Kipusztultak Az élővilág szinte teljesen kipusztult. Először a nyolcvanas években észleltünk jelentősebb javulást, melyet az élővilág megjelenése, a magasabb rendű élő szervezetek, a halak elszaporodása is jelzett. 1990 decemberében szinte ugrásszerű javulás következett be a gömörhorkai papírgyár leállását követően. A határszelvénybe érkező víz minősége egyik napról a másikra első osztályúvá vált. Múlt év júliusában átadták a Miskolc városi szennyvíztisztító telep biológiai tisztító egységét. A próbaüzemi vizsgálatok kedvezőek, ami azt jelenti, hogy a Sajó szer- vesanyag-terhelése Alsózsolca térségében is tovább csökken. A Sajó vízminősége ma már a Tiszáéhoz hasonlítható. Egyedüli problémát a korábbi évtizedekben bebocsátott és az iszapban kiülepedett nehézfémek (higany, kadrpi- um) okoznak, melyek árvizek hiányában csak lassan csökkennek. A nehézfémek a táplálékláncban feldúsulnak. A Szinva a hatvanas években szennycsatomává vált a Diósgyőri Papírgyár, a Gépgyár és az LKM szennyvizeinek hatására. A szennyvízbírságok és egyéb intézkedések azt eredményezték, hogy a nyolcvanas évek elejére ezek az üzemek szennyvíztisztításukat korszerűsítették, és szemmel látható vízminőség-javulás volt észlelhető már ekkor is. A gyakori rendkívüli szennyezések azonban nemegyszer látványos halpusztulás kíséretében vonultak végig a belvárosi szakaszon. 1990-től, azt követően, hogy a Digép és a Dimag Rt. termelése jelentősen csökkent, a Szinva vízminőségében is javulás következett be. Ma elsősorban a bedobált szemét az, ami esztétikailag rendkívül kellemetlen látványt nyújt, azt is mondhatnánk a város szégyene. Fölül kiszáradt A Szinva-forrás fokozott vízelvétele- zése következtében a patak felső szakasza kiszáradt. A Szinva élővízfolyás jellegének visszaállítása ezen a szakaszon környezet- és természetvédelmi érdekből is szükséges, és a lillafüredi vízesés mint természeti látvány megőrzéséről sem mondhatunk le. A Tisza vízminősége az északmagyarországi szakaszon alapvetően a felső szakaszról érkező vízminőségtől függ. A Tisza és a Bodrog beömlése felett első osztályú, de a biokémiai oxigénigény és egyes tápanyagháztartási mutatók már a felső Tisza-szakasz fokozódó szeny- nyeződését jelzik. Téli időszakban a kívánatosnál magasabb ammóni- umkoncentráció, nyári kisvizek idején az alkalomszerű vízminőségromlás is jelzi a szennyeződés fokozódását. A folyót Tiszaújváros térségében a város és az ipari üzemek részéről koncentrált hő- és szennyvízterhelés éri, azonban a szennyvízbevezetések általánosságban számottevő vízminóségromlást nem okoznak. Jelentős a Romániából a Szamoson keresztül érkező szennyezés, mely az utóbbi négy évben a nyári kisvízi időszakban ismétlődően jelentkezik, és oldott oxigéncsökkenésben mutatkozó vízminőségromlást okoz. Hogy eddig nem történt katasztrofális halpusztulás, csak a véletlennek köszönhető. A Bodrog vízminőségét alapvetően a szlovákiai szennyező anyagok befolyásolják, ugyanis hazai szakaszon lényeges szennyvízkibocsátók nincsenek, számottevő szennyezés nem éri. A folyó vízminősége a teljes hazai szakaszon jó. A Ronyva patak, mely a Bodrog mellékvízfolyása, a szlovák és magyar oldalon bevezetett kommunális szennyvizek hatására csak harmadosztályú. Ennek elsősorban a Sátoraljaújhely vízellátását biztosító vízműkutak szempontjából van jelentősége, ugyanis a kavicsteraszon keresztül a vízkészletet elszennyezheti. Megóvták a Bódvát A Bódva a megye egyik legtisztább vízfolyása, amit az elmúlt évtizedekben is sikerült megóvni a nagyobb szennyezésektől. Vízminősége elsősorban a nem pontszerű, diffúz szennyezések, mezőgazdasági és települési bemosódások függvénye. Koncentrált szennyeződés csak Edelénynél, a városi tisztított szennyvizek bevezetése révén éri. A víz minősége a teljes szakaszon jó. Ez annál is inkább fontos, mert Borsodszirák térségében parti szűrésű kutakból, illetve a torkolatnál, a sajóecsegi vízműben közvetlen vízkivétellel ivóvízellátásra használják. Vízminőségi problémák itt a hetvenes évek végén fordultak elő, amikor a tavaszi hóolvadással magas ammóniumtartalmú vizek mosódtak a patakba, aminek következtében a vízmüvet több napra le kellett állítani. 1986-ban fenolszennyeződés miatt ugyancsak több napig szünetelt a vízszolgáltatás. A Hernád vize a korábbiakhoz képest nem változott. A Kassa városi kommunális szennyvizek és a Kassai Vasmű ipari szennyvizeinek jelentős hatása ellenére is a folyó jó minőségű. Számottevő szennyvízbevezetés csak Encs és Szikszó térségében van. A múlt évben vízminőségi problémát okozott a kassai szennyvíztisztító műszaki meghibásodása, aminek következtében tisztított szennyvizet vezettek a Her- nádba. Magas nitrátérték A talajvízkészlet minőségéről ösz- szességében elmondható, hogy magas nitráttartalom, sótartalom és keménység jellemzi. Ezek nagyrészt a csatornázatlansággal és a korábbi évek fokozott műtrágya-felhasználásával vannak összefüggésben. A talajvizet szennyezettsége miatt országosan feladtuk, de védelméről a jövőben sem mondunk le. A parti szűrésű vízkészlet igény- bevétele ä Hernád mentén Gésztely, Hemádnémeti térségében jelentős. A termelt víz minősége a mindenkori Hemád-vízminőség függvénye is, mert a szennyező anyag a kutakban késleltetve ugyan, de megjelenik. A rétegvízkészlet a legkevésbé érzékeny felszíni és felszín közeli szennyezésekre. Minősége jó, vízellátásra vas-mangántalanítást követően kiválóan alkalmas. Sajnos ennek a készletnek a szennyeződése is elkezdődött. A karsztvízkészlet minősége mind az aggteleki, mind a bükki karsztvíz esetében még jónak mondható, térségünk ivóvízellátásában fontos szerepet játszik. Azonban ez az a vízkészlet, melybe a felszíni szennyeződések szinte akadálytalanul bejutnak, és a szennyezés rövid késleltetéssel a vízművekben megjelenik. Megnyugtató megoldást az egységes, a Bükk teljes területére kiterjedő védelem biztosítana. A levegőbe jutó szennyező anyagok, a talajon és a talajban elhelyezett szilárd és folyékony hulladékok végső befogadója előbb-utóbb a felszíni vagy a felszín alatti víz lesz, amely ma az egyik legnagyobb problémát jelenti. Az encsi példa A megyében egyetlen egy olyan hulladéklerakó van például (ez a közelmúltban átadott encsi szeméttelep), amely mind hidrogeológiai, mind műszaki szempontból megfelel az elvárható követelményeknek. A többi úgynevezett kijelölt és illegális, illetve úton-útfélen, vízparton lerakott szemét csapadékbemosó- dással a vízfolyásokat és a talajvizet szennyezi. Térségünkben így a legfontosabb feladatnak ma a teljes szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás mielőbbi megvalósítását, a szakszerű hulladékkezelés és hulladékgazdálkodás megteremtését tartjuk. Az ipari fejlődés, az urbanizációs hatások, a szegénység, a tudatlanság a szakszerűtlen mezőgazdasági műtrágyázás (és még sorolhatnám az okokat) napjainkra komoly veszélybe sodorta mind a felszíni, mind pedig a felszín alatti vízkészleteket. írásunk szerzője Németh Csaba, az Észak-magyarországi Környezet- védelmi Felügyelőség igazgatóhelyettese, társzerzője Sallai Ferenc, a felügyelőség tanácsosa. Vízpótlás, rendszeres mederkotrás Velence (MTI) - A Velencei-tó turisztikai és természeti értékeinek megőrzését, a vízminőség javítását szolgáló feladatokról intézkedési tervet készített el a Velencei-tavi Térségi Tanács. Az előterjesztés a már lezajlott tárcaközi egyeztetéseket követően rövidesen a kormány elé kerül. A szakemberek szerint a legfontosabb teendő a két éve megkezdett vízpótlás folytatása, a tudományos vizsgálatok alapján történő rendszeres mederkotrás, valamint a szervesanyag tóba jutását mérséklő, illetve megakadályozó, a déli oldalon befejezetlen, az északi parton pedig éppen csak elkezdett szennyvízcsatorna-hálózat építésének folytatása. A tókörnyék természet- és környezetvédelme érdekében meg kell teremteni a hulladékgazdálkodás, a szennyvíztisztítás és a korszerű melioráció feltételeit. A tó környéki turizmus fejlesztése érdekében fontosnak tartják az eddig már mintegy 70 százalékban kiépült infrastruktúra megóvását és bővítését. A 25 négyzetkilométeres velencei-tavi üdülőkörzet fejlesztésére egyébként az elmúlt évtizedekben több program készült. A legutóbbi, 1971-ben elfogadott tervezet alapján nagymértékben fejlődött az üdülőterület: húsz év alatt 120-130 milliárd forint értékű állami beruházás valósult meg a térségben. Megkezdődött az infrastruktúra kialakítása, szálláshelyek, strandok épültek. A fejlesztés lendülete azonban az 1980-as évek közepén megtorpant, s a hiányos közmű- és úthálózat jelenleg már gátjává vált a tó turisztikai hasznosításának, az idegenforgalomból származó bevételek növelésének, valamint a tó környezeti és természeti megóvásának. Védett lesz a Gellért-hegy Budapest (MTI) - Mintegy hatéves szakmai egyeztetés után a Fővárosi Közgyűlés e heti ülésén várhatóan hozzájárul ahhoz, hogy országos jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítsák a világörökségként számon tartott Gellért-hegyet. Az erre vonatkozó javaslatot még 1989-ben a Fővárosi Tanács nyújtotta be az illetékes tárcához. A Gellért-hegy Dunára néző sasbércszerű tömbjének - a Flegyalja út, Kelenhegyi út és a Gellért rakpart közötti részének - védetté nyilvánításától a térség jellegzetes tájképi értékeinek, barlangjainak, növényzetének megóvását, megőrzését remélik a szakemberek. Énnek hiányában például az országban egyedül itt fellelhető és fokozottan védett sárgás habszegfű rövidesen kipusztulna. A Gellért-hegyi természetvédelmi területet érintő döntésekben a jövőben meghatározó szerephez jut a fővárosi természetvédelmi igazgatóság. A tájvédelmi területen minden vadon élő növény és állat védett lesz. A park területe továbbra is szabadon látogatható, de a gyalogosok csak a kiépített utakon közlekedhetnek A Citadellához - célforgalomban - gépkocsik is behajthatnak, míg a 27-es autóbusz Citadella körüli járatát vagy megszüntetik, vagy környezetkímélőbb kisbuszokat állítanak forgalomba. Az autóparkoló környékén lévő árusítóhelyeket, azok küllemét tájképi szempontból felülvizsgálják. Az augusztus 20-i tűzijátékot a tervek szerint továbbra is megtarthatnák. Medvevér az óriáspandának Peking (MTI) Medvevér átömlesz- tésével mentették meg a kínai állatorvosok egy óriáspanda életét — jelentette az Uj Kína híre alapján a Reuter. Jong Liang, a pekingi állatkert kétéves óriáspandája olyan súlyos vérszegénységben szenvedett, hogy már az élete forgott veszélyben. Megmentése érdekében orvosai február 15-én különleges próbálkozást tettek: vérkészítményt, mégpedig két bamamedve véréből kivont vörösvértesteket juttattak szervezetébe. Kénytelenek voltak a „rokonok” segítségéhez folyamodni, mivel az óriáspandáknál a február a párosodás időszaka, tehát tőlük nem tudtak vért venni. Az óriáspanda a világ egyik legritkább és legveszélyeztetettebb állata. Kizárólag Kína egy meghatározott körzetében élnek, s alig ezer példányt tartanak számon belőlük. Jong Liang azért nevezetes, mert eddig ő az egyetlen fogságban született óriáspanda. Hála a vérátömlesztésnek, már csaknem teljesen felépült - közölték az orvosok. Atomerőművi biztonság Moszkva (MTI) - Bár csökkent az atomerőművekben a biztonsággal kapcsolatos kihágások és balesetek száma a tavalyi évben, az öregedő berendezések és az üzemeltető személyzet hozzá nem értése potenciális veszélyforrás - állapította meg az orosz kormány éves jelentése az atomenergetikai iparágról. Ami a nukleáris anyagok csempészetét illeti, az orosz titkosszolgálat egyik tisztje múlt héten csütörtökön azt nyilatkozta: egyetlen olyan eset sem fordult elő, hogy atomfegyverekhez használatos uránt loptak volna el orosz készletekből. A kormány jelentése ugyanakkor 19 uránlopást sorol fel, s további 12 olyan esetet, amelyek során radioaktív cézium, irídium' és kobalt tűnt el. A tolvajok legfőbb segítője - ecseteli a jelentés - az őrző személyzet fegyelmezetlensége, a biztonsági rendszerek elavult volta. Sok esetben még - mondhatni - portásrendszer sincs az orosz atomenergetikai létesítmények kijáratainál, és bárki könnyedén kivihet hasadóanyagokat. A 18 oldalas értékelés - a UPI ismertetése alapján - csaknem 8 ezer orosz nukleáris létesítmény vizsgálatára alapozódott. A végeredmény alapján 1994-ben összesen 38 ezer 599 esetben sértették meg Oroszországban a biztonsági előírásokat, és a személyzet 5 százaléka képzetlen. Az automata biztonsági rendszerek 46 esetben léptek működésbe. A titkosszolgálat nem tud róla, hogy atomfegyverek készítéséhez szükséges uránt loptak volna. x
