Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-18 / 91. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Levelezés 1995« Április 18-, Kedd Szadista barbárok Miskolcon, a Testvérvárosok útja 38. szám előtti parkban március 21-én a tavasz első, valamint a tolerancia napján, illetve estéjén találtam egy meggyűrúzött postagalambot. Tudom, ez még nem ok arra, hogy valaki tollat ragadjon, de az már igen, hogy ennek a szerencsétlen madárnak kiszúrták a két szemét. (A madár másnap belehalt sérüléseibe. Nemlétező fejfájára az alábbi gondolat írható: Nem a távolság végzett vele... Adatai: 1991 HUNG 2991 7895) Hogy miért vagyok úgy felháborodva? Elsősorban azért, mert magát a tettet aljasságnak tartom. Először - hirtelen haragomban - az elkövetőt szadista állatnak neveztem, de aztán ahogy kezdtem lehiggadni, azonnal módosítottam. Ilyen gazemberségre állat nem képes, ez kizárólag a homo sapiens privilégiuma. Másodszor azért „rágtam be”, mert sajnos nem ez az első ilyen emberhez méltatlan (milyen szépen fogalmaztam, holott a balkezem ökölbe van szorulva) megnyilvánulás. Mások szégyenletes tettei miatt sok szadista módon megkínzott, ártatlan állatot gyógyítottam már meg, miközben az én arcom égett a szégyentől, hogy mi, emberek, ilyenek lettünk. Német állatvédő kollégámnak, miután elmeséltem borzalmas történeteimet, amiket itt éltem meg, ahogy mondani szokták „a szeme felakadt”, és csak annyit tudott kinyögni - barbárok. A legtöbb szörnyűség - amit az állatokkal szemben elkövetnek a fiataloknak köszönhető. És még igazából nem is csodálkozhatunk rajta. Mert mi is (de)formálja lelkűket? Az a sok szemét, mocsok, írott és vetített szadista horror, ami a fiatalokra zúdul, nem csoda, hogy a gyengébb jelleműeket eltorzítja. Először az állatokon próbálkoznak, aztán jöhetnek az emberek. Akár a szülők is, mint ahogyan azt az utóbbi időkben szoktuk volt egyre gyakrabban hallani. Mi, állatvédők, több ízben is - szinte rendszeresen - hívjuk fel a figyelmet erre a társadalmat veszélyeztető torz jelenségre, de a konzekvenciát senki sem hajlandó levonni. Persze, miért pont erre figyelnének fel, amikor nagyobb volumenű problémákra is messze, nagy ívben fütyülnek. Gondolom ezt annak reményében teszik, és itt korábbi írásaimra is gondolok, hogy a kutya ugatása ma sem hallatszik az égig. Ráadásul, amíg ő ugat, a karaván halad. Pedig még lenne lehetőség a változtatásra, ha valaki, végre komolyan venné intelmeinket. Még nem késő!!! Addig is Nagy Bandó András szavaival búcsúzom a gonosz és kegyetlen honfitársaimtól korra és nemre való tekintet nélkül: Kívánok NEKIK (!) jó erőt és egészséget, mert ha velem találkoznak, úgyis nagy szükségük lesz rá. Kletz László HÉROSZ B.-A.-Z. megyei vezetője Gesztenyefa (volt) Miskolc belvárosából, közelebbről is a Vörösmarty utcából hívta fel szerkesztőségünket egyik olvasónk, hogy többük szívfájdalmát, egyben egy elrettentő tettet osszon meg a nyilvánossággal. Büszkélkedve mesélte, hogy a környéken szinte a legszebb zöldterületet mondhatja magáénak lakóközösségük, melyet hosszú évek során alakítottak ki. E nyitott kertbe szép növényeket ültettek - örökzöldeket, bokrokat, fákat, rózsákat, tulipánokat... - melyek meghálálták a sok-sok törődést, gondozást „gazdáiknak" gyönyörűséges látványukkal, illatukkal. S most valaki - akit egyébként többen is láttak - megmagyarázhatatlan tettre ragadtatta magát. Ki tudja milyen indulattól vezérelve megcsonkította a mintegy öt éve elültetett gesztenyefát, amelynek lombja alá az idén már pihenő padot szántak a lakók, ahol leülhetnének egy kis tereferére. Nem gyerek, ifjú suhanc tette ezt vele, velük - bár ez sem enyhítene a történteken. Hogy a még nem is olyan régen rügyező fácska valaha is erőre kap-e, nem tudni, mindenesetre „gondozói" mindent elkövetnek, hogy életet leheljenek belé. Fotó: Laczó József írásbeli kérésre növelhető kW-ok Az ÉM március 27-i számában „Semmi kétség, Émász a segítség” címmel megjelent gúnyosan humoros olvasói levélre nyilvánosan adunk választ, mellyel hasonló eseteket és gondokat is megelőzni kívánunk. 1984 előtt a fogyasztók igénye alapján a teljesítménytől függő kismegszakítóval kapcsoltuk be a villamos energiát, mely biztosító értékhez tartozóan különböző összegű csatlakozási díjakat kellett fizetni. Az állami beruházásban létesült épületeknél a tervező által meghatározott teljesítmények voltak irányadók a bekapcsoláskor kötött villamosenergia-szolgáltatási szerződésben. így a szóban forgó lakásban 2,2 kW-os szerződés jött létre a fogyasztó és az áramszolgáltató között. Az 1984 januárjában megjelent Mt. rendelet alapján a teljesítmény utáni csatlakozási díjat eltörölték, és 3,3 kW-ban állapították meg azt a teljesítményt, amely minden fogyasztó részére hálózatfejlesztési hozzájárulási díj megfizetése nélkül jár. A levélírónál 1994-ben végrehajtott mérőcserénél szerződésmódosítást nem kezdeményeztünk, ezért maradt továbbra is az általa „töpörödött”-nek nevezett kismegszakító. Ahol az érvényben lévő szerződésben foglalt teljesítmény nem elegendő, ott a fogyasztó írásbeli kérésére a többletteljesítmény kiszolgálását biztosító kismegszakítót - térítési díj ellenében - kicseréljük, mely 3,3 kW teljesítménynél 2180 forintba - anyag-, szerelési díj, kiszállási díj, plusz áfa - kerül. Ez esetben hálózatfejlesztési hozzájárulást még nem kell fizetni. Örülök annak, hogy kirendeltségünk valamennyi irodájában dolgozó munkatársam a jogszabályok és a részvénytársasági központ irányelveinek megfelelően azonos tájékoztatást adott. Kérjük, hogy a jövőben hasonló témában intézkedni kívánó kedves fogyasztóink is - villamos készülékek teljesítményének növelése előtt - bizalommal forduljanak tanácsért, felvilágosításért az Émász Rt. kirendeltségeihez és fogyasztói irodáihoz. Lukács Béla az 1. sz. kirendeltség vezetője Közlekedni, emberi tényezők nélkül Olvasom, hogy teljesen automatikusan működő autó kifejlesztésére vállalkozik a világ három autógyártó óriásvállalata, a Toyota, a General Motors és a Volkswagen. Lényegében gombnyomásra működő autóról lenne szó, amely képes arra, hogy magától változtassa a sebességet, tartsa be a megfelelő követési távolságot, kerülje el az összeütközést. Ez a kocsi a szakemberek szerint 2015-ben kerülhetne piacra, de széles körű használata körülbelül 2050-2060-ra várható. Pedig milyen nagy szükség lenne már most is ilyen sokat tudó, intelligens gépkocsikra. Hiszen tudjuk: nagyon sok a gyorshajtásból, a követési távolság be nem tartásából eredő balesetek száma. A még balesetmentesebb közlekedés érdekében szívem szerint javasolnám a konstruktőröknek - ha egyáltalán szerény véleményem figyelembe vennék -, hogy a vezetőülést olyan érzékelővel lássák el, amely eleve megakadályozná, hogy a pilóta alkoholos állapotban elindítsa a kocsit. És ha továbbra sem állna el szándékától, katapultálná az illetőt. Vagy olyan szerkentyűt szereltetnék fel, amelynek segítségével lehetetlenség volna egy nem egészen átgondolt, szabálytalan előzésbe kezdeni. Persze legjobb megoldásnak az kínálkozna, ha a kormányt is kivennék a kezünkből, és útvonalunkat előre beprogramozva a kocsi számítógéprendszerébe, úticélunkhoz fuvarozna a járgány. No, de elég a szárnyalásból, hiszen még e három óriásvállalat elképzeléseinek széles körű alkalmazására is csaknem egy emberöltőt kell várni. Viszont közlekednünk addig is kell, amihez egyelőre nélkülözhetetlenek azok az egyszerű és természetes emberi tulajdonságok, amelyek az egymás iránti kellő tiszteletben, udvariasságban, megértésben, segítőkészségben nyilvánulnak meg útjainkon, és amiket lehetetlenség pótolni a jelenlegi szupermárkákkal. Most, hogy jön a jó idő, egyre többen kelünk útra, s bőven lesznek közöttünk nyughatatlanok, örökös gyorshajtók, erőfitogta- tók. Velük szemben minden bizonnyal hatásos fegyver a jó technikai színvonalú rendőri jelenlét, amely ha kell szigorú pénzbírságolásokkal, jogosítványok megvonásával téríti jobb belátásra őket, remélhetőleg még időben. Hiszen ne feledjük: minden közlekedőt hazavárnak, még a szabálytalankodókat is. Vigyázzunk hát egymásra! Pásztor György Váratlan csomagot kaptunk mindannyian Ha évszakváltás jön, tele vagyunk várakozással. Idén is ránk köszöntött március 12-én, igaz nem a meteorológiai tavasz, hanem egy csomag, mely a kormány „leleményes nyeleményeit” tartalmazza. Nem a ókor hét csodája vár ránk, hanem békésnek nem mondható, már- már megbokrosodott 25 csapás. Régen a sáskajárás volt ilyen frenetikus hatású, mint e lelemény. (Melynek okát, okozóját ne firtassuk és felfogását, félremagyarázását sem!) Szóval csomagot kaptunk mindannyian - legalább olyan váratlant, mint amilyet a be nem jegyzett, csak postafiókszámmal rendelkező csomagküldő szolgálatok postáznak megrendelés nélkül, remélve, hogy palimadarat fognak -, de ez most nem küldhető vissza a feladónak. Esetenként fel lehet pántlikázni kék szalaggal, vagy újabb milliók kiesését jelentő sztrájkkal - de akkor is a miénk! Hogy mire megyünk a csomaggal össznépi vonatkozásban? Csak ha lenyeltük egészben, derül majd ki. Reméljük, meg- és túléljük, végre derű is lesz és nem újabb ború és országos gombócevőverseny! Mert eddig a sokismeretlenes egyenletben csak a végrehajtó, a végrehajtás és a végrehajtott az ismert, az eredményt még sötétség fedi. Gombóc helyett kapjunk inkább már csak morzsákat, a rosszból már jóllakhattunk. Legyen végre komfort súlyunk! Somossy Katalin A letiltás egyszeri, a díja havonkénti Azon már túljutottam, hogy magát, a letiltási díj tényét sérelmezzem. Ezt a Matáv képviselője megmagyarázta a „Fizessen, akinek nem kell!” (ÉM március 28.) című cikkben is. Viszont miért kell havonta fizetnem a 200 forint+áfát azért, ha le- tiltatom a belföldi vagy a nemzetközi távhívást. A Matáv szerint plusz szolgáltatást nyújt, ezt kell megtéríteni. Igen, viszont a letiltást egyszer végzi el, utána havonta el nem végzett szolgáltatásért szedi be a díjat. Ha már egyszer megtörtént a letiltás, utána azt nem szerelik le havonta, majd újra vissza. Még különösebb ellenőrzést sem igényel (ezt egy Matáv dolgozótól megérdeklődtem), mivel ugyan ki és miért nyúlna hozzá, szerelné le, kapcsolná ki!? Idegen nem fér hozzá, mivel a cég rendszere „zárt és sérthetetlen”, tehát csak saját dolgozói. Ok pedig miért nyúlnának hozzá, különben is a dolgozók belépésükkor hűségesküt tesznek. (Igaz a rendőrök is, mégis akadnak köztük korruptak, ráadásul a vezetői körökből is; s a Matávtól is bocsátottak már el dolgozókat a vonallal való visszaélés miatt.) A cikkben szerepel, hogy elsősorban közületekre gondoltak a letiltás lehetővé tételével, de magánszemélyek is igénybe vehetik. Sokan mondhatnák, hogy ez nem kötelező, így az összeg zsebünkben maradhat. Ugyanakkor viszont sokan rákényszerülnek a letiltásra, ha nem szeretnék, hogy kellemetlen meglepetés élje őket a telefonszámla kézhezvételekor, s nem akarnak több tízezer forintot kiadni. Mivel reklamáció esetén bemutatják a soha azelőtt nem látott külföldi és belföldi távhívásokat, s az ember szóvá teszi, hogy ezeket a számokat soha nem hívta, erre javasolják a letiltást. (Különben a letiltás lehetőségéről, mint plusz szolgáltatásról csak a számlapanasz alkalmával értesültem, mióta telefonom van ilyen tájékoztatást még nem kaptam.) S mivel az előfizető kiszolgáltatott, belátja, hogy nincs más választása: inkább vállalja a kisebb összegű letiltási díjat, mint a havontajelentkező horribilis összeget. Egy-egy számlafizetési időszakban, ha bemegy valaki a Matáv irodádba, nem győzi számolni a vonallopások miatti panaszt, ami országos jelenség. A cég először ezeket a visszaéléseket akadályozza meg, s akkor nem kényszeríti rá az előfizetőket az ilyen pluszok igénybevételére! Bár úgy látszik, a Matávnak éppen ezekért a szolgáltatásokért beszedett bevételnek a növelése az érdeke. Mecséri Ágnes Miskolc A Gárdonyi-kert Szabó János hejócsabai olvasónk nosztalgiázva mesélt azokról az időkről, amikor a Gárdonyi Géza Művelődési Ház fénykorát élte, és zöldellő, szép parkjában a környék gyermekei játszhattak. Mint azt telefonálónktól megtudtuk, jó ideje gazdátlan az épület, elárvult a játszótér, a park őrző kutyák „birodalma” lett. A szülők, a nagyszülők, de legfőképpen a gyermekek sóvárogva nézik a most is pihentető sétára, játékra csábító kertet, melynek kialakításában a környék felnőtt lakosai közül sokan részt vettek. Vajon mikor vehetik újra birtokukba kicsik és nagyok a Gárdonyi-kertet? - veti fel telefonálónk. * Kérdésével Fejér István alpolgármesterhez fordultunk:- Érthető a lakosság türelmetlensége, hiszen egy valóban elhúzódó rekonstrukcióról van szó, melynek beindítása elkerülhetetlen volt az épület igen rossz állaga miatt. A munkálatok pénz hiányában félbemaradtak, és sajnos az idei költségvetésből sem futja a folytatásra. A kert építési terület, s mint ilyen, veszélyes; kockázatos dolog lenne nyitva tartani. Szeretném megnyugtatni az érintetteket, nem mondtunk le az intézményről, a parkról, és reményeink szerint jövőre befejeződhet az építkezés. Addig is a lakosság szíves türelmét és megértését kérjük. Számmisztika A KSH októberi felmérése alapján a nyugdíjasok járandóságuk 32,1%-át fordítják élelmiszerre. Hát, nézőpont kérdése! Mert teszem azt, ha valakinek 10 000 forint a nyugdíja, 3210 forintot „eszik meg” havonta, ami napi 103 forintot jelent. Kérdezem: mire elég ez az összeg a mai árak mellett? Akinek viszont 30 000 körüli a járandósága, a statisztika szerint közel 10 000-et „fogyaszthat el”. Vagyis annyit, amennyiből az átlag .fenntartja lakását és önmagát. És mindezért dolgozott 30-40 évet! Ezért nem szabad a számok bűvöletében élni, és hasonlítgatni, átlagolni. A számok mögé kell nézni, mert a napi 103 forintnyi élelmiszerár sokszor egy küzdelmes élet ára is lehet. S. K. Miskolc A Mivíz válasza Tisztelt Horváth Úr! A mellékmérők időszakos hitelesítése iránti érdeklődését és a javaslatát köszönöm, a téves következtetések azonban pontosítást igényelnek. A Miskolci Vízmű Rt.-nek nem érdeke a lakásokba felszerelt vízmérők hitelesítésének erőltetése, nem célja a „kollektív díjfizetés” bevezetése, a víztakarékosság ma már nem elvárás, hanem fogyasztói érdek. A víz- és csatornadíj emelését a költségek megnövekedése kényszerítette ki, az ingyenesen vételezők helyett a „fizetőkész fogyasztók” megterhelését senki nem javasolta, ezt én is igazságtalannak és megva- lósíthatatlannak tartom! A szolgáltatásért annak kell fizetni, aki igénybe veszi azt. Az épület előtti aknában található főmérő állása szerint kötelező számlázni, azt a mellékmérő órák felszereltségének előrehaladása sem szünteti meg. A lakások használója, a főmérőhöz tartozó fogyasztó (kezelő) és a vízmű közötti szerződés nem a mérőhelyek leplombázá- sával, hanem a három fél részéről történt aláírással jött létre. Az eltelt 2-3 év tapasztalata alapján célszerű azt módosítani, és alaposan átgondolva az ügyet, főleg a lakás használójának áll érdekében a változtatás. A mérésügyi törvény előírásait be kell tartani, a társaság célja nem egyfajta vaskalapos fellépés, hanem az érdekeltek számára elfogadható, legkevesebb kiadással járó kompromisszum kidolgozása. Ehhez minden valóban jó ötletet köszönettel fogadunk. Vojtilla László Miskolci Vízmű Rt. igazgatója Szerkesztői üzenet Sz. J.-né, Szendrő: Mire levelét kézhez kaptuk, ügye rendeződött. Tény, meglehetősen későn, melyért szíves elnézését kérik.
