Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-15 / 90. szám

8V ÉM-ftétvége ÉM-förténelem Április 15., Szombat mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm M ár az első független magyar kormány, a gróf Batthyány Lajos vezette felelős mi­nisztérium tagjai között voltak jeles „földijeink”. Az 1848. április 7-én megala­kult kormány pénzügyminiszteri tisztét Kossuth Lajos, míg a belügyminiszteri tisztét Szemere Bertalan töltötte be. Kossuth Lajos 1802-ben, birtok- talan köznemes családban született Monokon. Iskolai tanulmányait Sátoraljaújhelyen, Eperjesen és Sárospa­takon végezte. 1823-ban tett ügyvédi vizsgát. 1824-32 között különféle tisztségeket töltött be szülőföldjén, Zemplén megyében. 1832 végén került a pozsonyi or­szággyűlésre, a távolmaradó zempléni főrendek képvi­selőjeként. Ritka műveltsége s megnyerő modora, de ki­vált szónoki képessége megnyitotta előtte a magasabb társaságot is, a köznemességnél pedig nagy népszerű­ségre tett szert. Pozsonyban szerkesztette az Ország­gyűlési Tudósításokat, amelyben a reformellenzék har­cát népszerűsítette. Az országgyűlés berekesztése után hasonló szellemben szerkesztette a Törvényhatósági Tudósításokat... S folytathatnánk tovább e gazdag élet­űt ismertetését, de úgy gondoljuk, ez mindenki előtt közismert... Annyit azért még elmondunk a miniszter Kossuthról, (és ez Szemerére ugyanúgy vonatkozik), hogy a forradalom eseményeinek hatására mindketten fokozatosan balra tolódtak, ám a kormány többségét nem tudták magukkal ragadni. Mikor aztán a bécsi ud­varral kenyértörésre került sor, a Batthyány-kormány 1848 szeptemberében lemondott, s a fegyveres szabad­ságharc végrehajtó hatalmát a Kossuth vezette Honvé­delmi Bizottmány vette át. Ennek elnöki tisztét 1849. április 14-ig töltötte be Kossuth, ekkor ugyanis Magyar- ország kormányzó-elnökének választották. □ Szemere Bertalan - Kossuthhoz hasonlóan - nem szorul bemutatásra. Az 1812. augusztus 27-én Vattán született Szemere nagyon sok szállal kapcsoló­dott Borsodhoz. Mint a Batthyány-kormány belügymi­nisztere, távolléte esetén magát a miniszterelnököt is helyettesítette. Későb a Honvédelmi Bizottmány tagja­ként, az igazságügy központi irányítója. 1849. május 2-án az ő vezetésével alakul meg a szabadságharc kormánya, melynek elnöke és belügyminisztere egy személyben. Szemere Bertalan 1869. január 18-án halt meg Budán, a Schwartzer-gyógyintézetben. Már másnap eltemet­ték, de két éwei később kívánságának megfelelően visszakerült végleg Miskolcra, az Avas oldalába. Napló­jában ugyanis végrendeletszerűen megírta: „Bárhol él­jek, nyugodni a haza földjében szeretnék. Ott van a diós­győri völgyben egy domb, ott vágytam pihenni az élet után.” □ Pulszky Ferenc író, régész, művészettörténész, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, egyidőben a Nemzeti Múzeum igazgatója 1848. szep­tember 9. és 1848. október közepe között a király szemé­lye körüli minisztérium vezetője volt, majd pedig azt kö­vetően a Honvédelmi Bizottmány tagjaként 1848. de­cember 31-ig ideiglenesen a földmívelés-, ipar- és keres­kedelemügyi minisztérium vezetője tisztet töltötte be. Az eperjesi születésű Pulszkyt iskolás évei kötötték Mis- kolchoz, ugyanis annak idején őt is, mint annyi felvidé­ki fiatalt apja Miskolcra, az evangélikus algimnáziumba küldte tanulni, mindenekelőtt a magyar nyelvet elsajá­títani. Az 1825-26-ban Miskolcon tanuló Pulszky erre az időre így emlékezett: „Szüleim azt találták, hogy megjött az idő, midőn az atyai háztól is megválhatom egy időre, s Miskolczra küldtek iskolába a syntaxisba, Tomka Mihály táblabíróhoz, ki fiát cserében német nyelvre, Eperjesre küldte.” □ Báró Eötvös Józsefet - aki először 1848. április 7. és 1848. szeptember 11. között, majd másodszor 1867. február 20. és 1871. február 2. között volt vallás- és közoktatási miniszter - sok szál kötötte tájegysé­günkhöz. Borsodban Sály községben volt a családnak kastélya, birtoka. Itt gyakorta megfordult, sőt alkotott is, hisz például 1839 szeptemberében itt írta a Kölcsey- ről szóló emlékbeszédét. Az elbeszélések szerint Sály- ban születtek, méghozzá a kastély parkjában, valamint az ugyancsak Borsod megyei Tiszataijánban A kartha- usi című regényének egyes fejezetei is. És hát Zemplén­hez is kötötte kapcsolat Eötvös Józsefet! Ugyanis - mint azt Hőgye Istvántól, a sátoraljaújhelyi levéltár igazgatójától megtudtam - az anyai, Dőry-ágon Bodrog- keresztúrban is voltak birtokai. A sályi emlékek közül egy legenda elevenen él a sályiak emlékezetében. A kas­tély parkjában áll egy titokzatos koporsó alakú emlék­mű, Memento móri felirattal. Állítólag ennek helyén hajdan három akácfa állott. Ez alatt írogatott szívesen Eötvös József. Egyik alkalommal hirtelen jött zivatar zavarta meg az írót, aki gyorsan összeszedte feljegyzése­it, és sietdtt be a kastélyépületbe. S alig távozott el a fák alól, az akácokba villám csapott. A legenda szerint en­nek az esetnek az emlékére emelték azt a ma is látható titokzatos emlékművet. □ Az 1823-ban, Oláhpatakon született gróf And- rássy Gyula 1867-1871 között a kiegyezést köve­tő első magyar kormány miniszterelnöke volt, s egyben a honvédelmi tárcát is irányította. Később, 1871-1879 kö­zött a monarchia külügy-, és megszakítással 1876-ig kö­zös pénzügyminisztere is volt. A kiegyezés létrejöttében Deák Ferenc mellett övé a legnagyobb érdem. Sátoralja­újhelyen, az egykor híres piarista gimnázium falán em­léktábla hirdeti, hogy ennek a nagy múltú intézménynek volt diákja a talán leghíresebb, Andrássy. Zemplénhez ezenkívül is sok szál fűzte, hiszen 1847-ben Zemplén vármegye követe lett, majd egy évvel később főispánjuk­nak is megválasztották a zempléniek. A forradalom kitö­rése után pedig a zempléni nemzetőrök parancsnoka volt Andrássy, s részt vett több nagy csatában is. □ Ugyancsak sátoraljaújhelyi diák volt Trefort Ágoston. Önéletleírásában úja: „...A magyar nyelv miatt, s részben azért, mert az újhelyi gimnázium sok­kal jobb hírű volt (mint az eperjesi - szerk. megj.), 1829 őszén írattak be rétomak. Ettől kezdve nagyon megnőtt bennem a becsvágy: igen szorgalmasan tanultam én let­tem az első eminens és Ivolensky professzor kedvence...” Arról is ír, hogy „...Újhelyben is boldog, kiegyensúlyozott ifjúságot élveztem egészen 1831. június végéig, amikor is kitört a kolera és az iskolát bezárták, s a fiúkat haza­küldtek.” Trefort később is többször megfordult me­gyénkben, legtöbbször nagy barátjával Eötvös Józseffel Sályban. Ezenkívül Csáky Petronella grófnővel - aki af­féle gyámja volt - például 1834-ben hosszabb időt töltött Mádon. Trefort Ágoston pályafutása során két miniszte­ri tisztet is betöltött: 1872-1888 között vallás- és közok­tatásügyi miniszter volt, míg 1876-1878 között a földmí­velés-, ipar- és kereskedelemügyi tárca vezetését is ellátta. □ Időrendi sorrendben következő miniszterünk PÉCHY Tamás. Ő 1875-1880 között a Wenckheim Béla, majd a Tisza Kálmán vezette kormányban a közmunka- és közlekedésügyi tárca élén állt. Péchy 1829-ben született Abaújban, Alsó-Kázsmárkon. Ta­nulmányait szülőfalujában, majd Eperjesen és Sárospa­takon végezte. Többek között Tompa Mihály is tanóra Miniszterek Abaújból, Borsodból, A költő a Rákóczinkra, Perényiekre, Lorántffyakra gondolt Ok valóban a magyar történelem, a magyar sors formálói voltak. Am a jeles személyek köre tovább bővíthető! S nem csupán Patak vonatkozásában! Zemplén, Abaáj, Borsod, vagyis szőkébb pátriánk földje ugyanis szinte „teremte” a sorsformálókat, a történelem alakítóit. Szülőhelye vagy éppenséggel lakhelye volt e táj históriánk sok meghatározó személyiségének. Károlyi Gáspár, Kazinczy Ferenc, Szenei Molnár Albert, Szepsi Csombor Márton, Munkácsy Mihály, Izsó Miklós, Herman Ottó, Fazola Henrik, Móricz Zsigmond, Tompa Mihály, Lévay József, Cserépfalvi Imre, Zsedényi Béla és sokan mások e vidék fiai. Miként azok is, akik az elsőfüggetlen felelős magyar minisztérium 1848. március 17-i megalakulása óta Kossuth Lajos, 1848-ban pénzügyminiszter volt volt. 1848-ban fogalmazó Deák Ferenc minisztériumá­ban, majd elment honvédnek, és a szabadságharcban őrnagyi rangot szerzett. A világosi fegyverletétel után közkatonaként az osztrák hadseregbe sorozták be, hol fél évet szolgált. Megszabadulván, előbb külföldre ment, majd 1861-ig visszavonulva gazdálkodott. A politikai élet felélénkülése rá is pezsdítőleg hatott, bekapcsoló­dott a vármegye közéletébe. Előbb szolgabíró, majd 1867-ben alispán lett. A szikszói kerület országgyűlési képviselőjének 1869-ben választották, s a parlamentben a balközép vezérkarában foglalt helyet. Miniszterként elsősorban a vasútügyben vannak elévülhetetlen érde­mei. Posztjától 1880. április 14-én vált meg, előző nap ugyanis a képviselőház elnökének választották. Ezt a pozíciót 1892. február 20-ig töltötte be. Péchy Tamás 1897. szeptember 17-én szülőfalujában, Alsó-Kázsmár­kon hunyt el. felelősségteljes rangban, miniszterként szolgálták (sajnos akadlak közöttük negatív figurák is) a haza ügyét. Ebben az összeállításban most őket, a minisztereket mutatom be, akik a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén születtek, illetve akik életük bizonyos szakaszában szorosan kötődtek e megyéhez. Az összeállítás egy hosszabb gyűjtőmunka eredménye, ám ennek ellenére nem állítom róla, hogy teljes lista. Éppen ezért szívesen veszem olvasóink észrevételeit illetve kiegészítő információit, melyeknek lapunkban később természetesen helyt adunk. Hajdú Imre □ A Pesten 1866. június 16-án született gróf Seré­nyi Béla pályafutása alatt háromszor is betöltött miniszteri posztot. Először 1910-ben lett miniszter, ak­kor a földművelésügyi tárcát bízták rá, s egészen 1913. június 10-ig vezette a minisztériumot. Másodszor 1917- ben a kereskedelemügyi tárca élére került, majd har­madsorra újra földművelésügyi miniszter lett 1918 ele­jétől az őszirózsás forradalomig. Serényi Béla emlékét Putnokon a szakközépiskola falán emléktábla őrzi, s azt hirdeti: az iskolaalapító tiszteletére állították. A grófot ezer szál kötötte Putnokhoz. Itt volt kastélya, birtokai, amelyeken kiválóan gazdálkodott. Serényi Béla elévül­hetetlen érdemeket szerzett Putnok mezőgazdasági kul­túrájának felvirágoztatásában. A direkttermő szőlőfaj- ■ ták helyében a nemes fajtákat honosította meg. Oltvá- nyos telepén azok további nemesítését végeztette. A nor- folki négyes vetésforgó bevezetésével ismertté tette a modem váltógazdálkodást. Majorsági udvarán volt a gyöngyösi katonai méntelep igázásra és katonai célokra kihelyezett tenyészállatainak istállója. Jól tejelő és hús­termelő szarvasmarha fajtákat hozatott be külföldről to- vábbtenyésztés céljára. Serényi Béla az uradalmi cse­lédség sokgyermekes családjainak naponta egy-két liter tejet, s urasági koszton tehén- és anyakocatartást enge­délyezett. Minimális megváltási összegért legelőt adott a putnoki és kelemén zsellérségnek. Emlékét a két há­ború között szobor is őrizte Putnokon. □ Báró Harkányi János nevét minden bizonnyal csak a Taktaharkány környékiek ismerik. A bárói címet 1895-től viselő Harkányi 1859. április 6-án, az ak­kor Zemplén megyei Taktaharkányban látta meg a nap­világot. Nagybirtokos, iparmágnás, 1929-től a Hitel­bank elnöki tisztét is betöltötte. Ezenkívül korábban négy nagy iparvállalatnak is elnöke volt. Báró Harkányi 1913. július 13-tól 1917. június 15-ig volt miniszter. Tisza István második kormányában Beöthy Lászlót felváltva, ő töltötte be a kereskedelemügyi minisz­teri posztot. Harkányi báró 1938. november 18-án hunyt el Budapesten. □ A Páduában 1848. március 18-án született Palla- vicini János őrgróf egész élete diplomáciai szol­gálattal telt. 1874-ben fizetés nélküli fogalmazó a közös külügyminisztériumban, majd követségi segéd, rendel­kezés alatti címzetes követségi titkár. 1897. december 22-től rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel rendelkezett. Volt a monarchia bukaresti, majd konstantinápolyi nagykövete. 1911. március 9. és május 23. között Aehrenthal gróf közös külügyminiszter beteg- szabadsága miatt a külügyminiszter helyettese volt megfelelő jogkörökkel. Feladatát olyan jól ellátta, hogy mindezért 1911. május 31-én legfelső elismerésben ré­szesült. Pallavicini János őrgróf megyénkben, Pusz- taradvány községben hunyt el 93 éves korában 1941. május 4-én. □ A jogi doktor Mezőssy Bélát Tokaj-Hegyalján mint földbirtokost tartották nyilván. Tolcsván szü­letett 1870. november 13-án. Tanult Pécsett, Sárospata­kon, Budapesten. A jogi doktori cím megszerzése után egy darabig csak gazdálkodott. Politikai pályája 1896- ban kezdődött, amikor is a Szabolcs megyei Nagykállón országgyűlési képviselővé választották. Ellenzéki, Kos- suth-párti programjával megnyerhette választói rokon- szenvét, hisz’ 1901-ben ugyanott ismét honatyának vá­lasztották. Mezőssy a második Wekerle-kormány idején lett földművelésügyi minisztériumi államtitkár, majd hét évvel később, az 1917. június 15-én hatalomra ke­rült, Esterházy Móric gróf vezette kormányban mór ő a földművelésügyi miniszter. A harmadik Wekerle-kor­mány megalakulásakor (1917. augusztus 23-án) is Me­zőssy e tárca vezetője, ám még e kormány leköszönése előtt, 1918. január 25-én megvált ettől a pozíciójától. Mezőssy Béla 1939-ben hunyt el Ujfehértón. □ Érdekes, hogy a sorrendben következő miniszte­rünk is tolcsvai születésű. Búza Barna 1873. janu­ár 1-jén látta meg a napvilágot e jó bortermelő helyen. Talán nem véletlenül lett kiváló bortermelő, bár ügy­védnek, hírlapírónak, lapszerkesztőnek, politikusnak, szónoknak sem volt utolsó. Búza az 1918-as polgári de­mokratikus forradalom idején Károlyi Mihály kormá­nyában a földművelésügyi és - 1918. október 31-e és 1918. november 4-e között az - Igazságügyi Minisztéri­umot is irányította. A Károlyi-kormányt váltó Berinkey Dénes vezette kormányban 1919. március 21-ig, a Ta­nácsköztársaság kikiáltásáig Búza megőrizte a földmű­velésügyi tárcát. Nevéhez fűződik az 1919. február 16- án megjelent (de végre nem hajtott) törvény a földre­formról, az ötszáz holdon felüli nagybirtok felosztásáról. □ A most említésre kerülő Nagy Ferenc nem azonos a második világháborút követő koalíciós idők mi­niszterelnökével. Ez a Nagy Ferenc az imént említett Károlyi-kormányban (1918. október 31. és 1919. január 19. között) mint tárca nélküli miniszter az Országos Közélelmezési Hivatalt vezette. Korábban is ennél a hi­vatalnál volt alelnök és államtitkár. Nagy Ferenc 1880. január 7-én Igriciben született. Volt városi tisztviselő, majd 1912-től Miskolc polgármestere. A Veszprém me­gyei Pétfürdőn halt meg 1937-ben. □ Ferdinándy Gyula Kassán született 1873. június elsején. Megyei tisztviselő volt, majd 1905-től Aba- új-Torna megye főjegyzője. 1912-től kassai, majd 1920- tól miskolci jogakadémiai tanár. Kétszer volt miniszter. A Simonyi-Semadam-kormányban 1920. március 15-től július 19-ig az igazságügyi tárca vezetője volt, majd az azt követő első Teleki-kormányban 1921. február 19-ig a belügyminiszteri posztot töltötte be. Ferdinándy Géza 1960. január 16-án Szikszón halt meg 87 éves korában. □ Puky Endre ugyancsak Kassán született, mégpe­dig 1871. február 20-án. Előbb megyei tisztviselő, majd 1906-1919 között alispán. Emellett bankigazgató, valamint alapító igazgatója volt a kassai zeneegyletnek ie. 1920-ban lett a Magyar-Olasz Bank miskolci fiókjá­nak elnöke. Abaúj-Torna vármegye főispánjának 1922 márciusában választották, ám 1922 szeptemberében már Miskolc város főispánja. 1924-1944 között kor­mánypárti programmal képviselő. 1932. október elsején a Gömbös-kormány külügyminisztere lett, s ezt a pozíci­ót 1933. január 7-ig töltötte be, akitor a közigazgatási bí­róság elnökének nevezték ki. Puky 1941. július 20-án halt meg a Maros-Torda megyei Szovátafürdőn. □ A következő, e tájon született miniszterünk Los- sonczy István. Ő1883. december 29-én Miskolcon született. Hivatásos katonatiszt, huszárőrnagy volt, 1922-től a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöke. 1938-41 között főispán, s országmozgósítási kormány- biztos is. 1941. szeptember 21-től 1942. június 30-ig az Országos Közellátási Hivatalban államtitkár, majd a hintapolitikájáról közismert Kállay Miklós kormányá­ban 1942. június 30-tól október 19-ig közellátásügyi tár­ca nélküli miniszter. Lossonczy István 1944. szeptember 1-jén hunyt el Budapesten. □ VrrÉz Lukács Béla Rimaszombaton született 1892. június 8-án. Katonatiszt és földbirtokos. 1933-1938 között a Tisza-jobbparti Mezőgazdasági Kamara elnöke, 1935-től miskolci főispán. Később, 1938. december 10-től 1940. november 9-ig a földművelésügyi minisztérium ál­lamtitkára, majd pedig a Kállay-kormányban 1942. ápri­lis 17-től 1944. március 22-ig a hadigondozás tárca nélkü­li minisztere. Az ónodi kerület országgyűlési képviselője volt, itt volt kastélyuk, birtokuk. Felesége az a Melczer Dó­ra, akinek az édesanyja (Purgly Janka) nővére volt Horthy kormányzó feleségének, Purgly Magdolnának. □ Sajószentpéteri és nyomári kapcsolatai voltak a ko­rábban nagysikerű Századok filmsorozatból újra megismert Lakatos Géza tábornoknak, aki 1944. au­gusztus 29. és október 16. között volt Magyarország mi­niszterelnöke. Lakatos 1951-1956 között kitelepítve, majd megyénkben Borsodgeszten élt. Később a leányá­hoz került ki Ausztráliába, ahol 1967. május 21-én hunyt el. □ Miniszteri arcképcsarnokunkba olyan politikusok is bekerültek, akikről legszívesebben hallgatnánk, akiket legszívesebben elfelednénk. Sajnos, nem tehet­jük. Nevüket ők is beírták a történelemkönyvbe, termé­szetesen nem aranybetűkkel. Közöttük a legnegatívabb figura a tiszatarjáni születésű Jurcsek Béia. Éz az ok­leveles gazda, uradalmi jószágigazgató a hitleri Német­ország ügynöke volt. Az ő nevéhez fűződik az 1940. októ­ber 10-én megkötött Jurcsek-Moritz-féle egyezmény, amelyben a magyar mezőgazdaság termelésének irá­nyát még inkább a német igényekhez igazították. En­nek konkrét és hírhedt jele volt az 1942-ben kidolgozott Jurcsek-féle rendszer, mely a beszolgáltatást, a szántó- terület kataszteri tiszta jövedelme után vetette ki. Ez a rendszer - mint ismeretes - az egy holdra eső kataszte­ri jövedelmet a kisparaszti gazdaságoknál magasabban állapította meg, mint a nagybirtoknál, ezért a kisbirto­kosokra különösen kedvezőtlen volt. Jurcsek 1942 nya­ra és 1944. március 22-e között államtitkár volt a Közel­látási Hivatalnál. Innen került miniszteri székbe, még­hozzá az ugyancsak nem jó emlékű Sztójay Döme kor­mányának lett földművelésügyi minisztere és közellátás­ügyi tárca nélküli minisztere. Ugyanezeket a funkciókat a Lakatos-kormány idején is ellátta. Mint nyilas a Szá- lasi hatalomátvétel után a nyilas kormánynak is tagja maradt, közellátási miniszter minőségben. Jurcsek me­nekülés közben, 1945 áprilisában az ausztriai Kitzbü- helben halt meg. Öngyilkos lett. □ Elérkeztünk a második világháború végéhez. Az 1944 végén megalakult Ideiglenes Kormányban mint közellátásügyi miniszter, majd az azt felváltó Tildy- kormányban mint kereskedelmi és szövetkezetügyi mi­niszter ott volt az egykori miskolci születésű kőműves, Rónai Sándor is. A szociáldemokrata, majd kommunis­ta Rónai 1910-től vett részt a munkásmozgalomban. A Tanácsköztársaság idején a miskolci munkástanács tag­ja. 1922-től az MSZDP miskolci kerületi titkára volt. 1945 után a szociáldemokrata baloldal következetes képviselő­je a párt országos vezetőségében. Rónai a kereskedelmi és szövetkezetügyi tárcának élén marad a Tildy-kormányt követő, Nagy Ferenc, Dinnyés Lajos és Dobi István vezet­te kormányokban is. Ez utóbbi miniszterelnöksége ide­jén, 1949. június 11-én tárcát cserélt, attól kezdve (1950. május 8-ig) ő a külkereskedelmi miniszter. 1950 májusá­ban az Elnöki Tanács elnökének, majd 1952. augusztus 18-án az Országgyűlés elnökének választották meg. Ez utóbbi pozíciót 1962 őszéig töltötte be, de közben ebben a minőségében 1956. november 4-től 1957. február 28-ig a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak is tagja volt. Rónai Sándor 1965-ben hunyt el Budapesten. □ Akik akár fiatalon, akár felnőttként átélték az „ötvenes éveket”, azok fülében bizony nagyon rosz- szul cseng Farkas Mihály neve. A törvénysértő perek, eljárások egyik fő irányítója, 1904-ben Ábaújszántón született. (Eredeti neve Lówy Herman volt.) Mint nyom­dász, 1920-ban lépett be a kassai Szocialista Ifjúmun­kás csoportba. 1921-től volt Csehszlovákia Kommunista Pártjának tagja. A második világháború idején Moszk­vában a Kossuth-rádiónál dolgozott, s a hadifoglyok kö­rében antifasiszta propagandát fejtett ki. 1944 végén tért haza. Idehaza 1945-1956 között a Politikai Bizott­ság tagja, 1945-1946 és 1953-1956 között a Központi Vezetőség titkára. 1948. szeptember 9. és 1953. július 4. között ő a honvédelmi miniszter. Előbb vezérezredes

Next

/
Oldalképek
Tartalom