Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-13 / 88. szám

8 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Kultúra 1995. Április 13., Csütörtök Nagycsütörtök Hajdú Imre Júdás után, által az erdőn/ sátánarcú fáklyá­sok jönnek./ Testvéreim, tanítványaim!/ Égig nyúló kemény kereszten/ holnap megölnek en­gem!/ És ti alusztok, mélyen alusztok! Dsida Jenő, a költő idézi így e napot, amely­ről Máté evangéliuma többek között a követ­kezőket örökítette meg: „...monda Jézus a so­kaságnak: Mint valami latorra, úgy jöttetek fegyverekkel és fustélyokkal, hogy megfogja­tok engem? Naponként nálatok ültem, tanít­ván a templomban, és nem fogtatok meg en­gem. Mindez pedig azért lön, hogy beteljesed­jenek a próféták írásai.” (Máté 26. 55-56.) Nagycsütörtök az Oltáriszentség szerezte- tésének ünnepe, Jézus szenvedésének kezde­te. Zöldcsütörtöknek is szokták nevezni egyes vélekedések szerint a Getsemani zöld kertről. Valószínűbb azonban, hogy a Gründonnerstag tükörfordítása, ám eredetileg a grün ezúttal nem zöldet, hanem bűnnélkülit jelentett. Az egyházi előírások szerint nagycsütörtö­kön a nagymisén szólalnak meg utoljára a ha­rangok, majd „Rómába mennek”, s újra csak a nagyszombati feltámadáskor kondulnak meg. Addig a szertartásokra való hívogatásnak, je­ladásnak, de még a gonoszűzésnek is ősi mód­ja a kerepelés, kerepülés, amit megyénkben Hangonyban és Szentsimonban korpitálásnak mondanak. Nagycsütörtökön van a lábmosás szertartá­sa, amelyet a Habsburg uralkodók is elvégez­tek, tizenkét szegény öreg lábát megmosva. Nagycsütörtöki egyházi szokás a kereszt­járás, amely során a települések népe a köz­ségükben, határukban lévő kereszteket sor­ban felkeresi, s ott Jézus szenvedéseiről imádkoznak. A palócoknál keresztjárással egybekapcsolódik a hajnali mosakodás. Ha a keresztjárás éjfél utánig eltartott, akkor in­nen indultak a patakra mosakodni, ha nem, akkor a templomban virrasztottak egészen nagypéntek hajnalig. Szakértői levélváltás Miskolc (ÉM) - Az alábbi két levelet a „szakértésről” az érintett hozzájárulásá­val közöljük. Kommentár nélkül. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Helyettes Államtitkár Csorba Piroska Tisztelt Csorba Piroska! Értesítem, hogy az Országos szakértői név­jegyzékre történő felvétel céljából benyújtott pályázatát a Bírálóbizottság elfogadta. A döntés alapján Ön a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 101. paragrafusában foglalt feltételek szerint felkerült a névjegy­zékre és 1995. január 1-től 1999. december 31- ig terjedő időszakában szakmai ellenőrzést, il­letőleg szakértői tevékenységet láthat el. Szakértői szakterülete: iskolai testnevelés és sport, általános iskolai testnevelés és iskolai sportszervezés. Szakértői tevékenységét a mindenkori hatá­lyos jogszabályok rendelkezései szerint kell végeznie. Az Országos szakértői névjegyzék a Művelődé­si Közlöny 1995. májusi számában jelenik meg. Ez a levél a szakértői igazolvány kiadásá- ig'az igazolványt helyettesíti. Szakértői munkájához sok sikert kívánok! Budapest, 1995. április 11. Üdvözlettel Dr. Báthory Zoltán Művelődési és Közoktatási Minisztérium Dr. Báthory Zoltán helyettes államtitkár Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Örömmel olvastam levelét, melyben arról ér­tesít, hogy pályázatomat elfogadva fölvettek az Országos szakértői névjegyzékbe. Az értesítésben az szerepel, hogy szakértői szakterületem az iskolai testnevelés és sport; az általános iskolai testnevelés és iskolai sportszervezés. Ez bizonyára tévedés, vagy elírás, mert - mint pályázati kérelmemben is szerepelt - a magyar nyelv és irodalom tan­tárgy szakértőjéül jelentkeztem. Magyar-tör­ténelem szakos vagyok, s a magyartanítás el­mélete és gyakorlata az, amihez értek. (Az én tankönyvem c. irodalomkönyv-családom há­rom könyvének megírásához a Pro Renovanda Cultura Alapítvány támogatását is elnyertem; hosszú idő óta tartok továbbképzéseket, órá­kat, előadásokat a magyartanítással kapcso­latban stb.) Kérem Önt, hogy amennyiben a szakértői iga­zolványra, vagy a Művelődési Közlöny májusi számába is a téves adat került, szíveskedjenek korrigálni. Ellenkező esetben az a veszély fe­nyegeti az általános iskolákat, hogy testneve­lés és sportügyekben szaktanácsokat fogok ne­kik osztogatni... Nehéz munkájukhoz sok sikert, jó egészséget és humorérzéket kíván tisztelettel: Miskolc, 1995. április 11. Csorba Piroska Miskolc (ÉM) - A miskolci Kossuth Gimnázium meghívására érkezett Miskolcra a finnországi Lapuan Nuovisokuovo (Lapua város ifjúsági kórusa). Ennek a kisvárosnak na­gyon gazdag kóruskultúrája van. Általában - mint az ifjúsági kórust is - templomok, egyházközségek működtetik ezeket a közösségeket. A kórus tagjai - mintegy hatvanan - 15-19 éves fiatalok. A Kossuth Gimnáziumnak régebben volt más kóruskapcsolata is, Hollandiából lá­togatott hívásukra Miskolcra egy együttes. Am ebben már felnőttek énekeltek, úgyhogy ez a mostani ta­lálkozás egészen más. A fiatalok jobban megértik egymást. Az együttes karnagya Paula Pääkkönen, a kórus elnöke Jarmo Hictala. Mint elmondták, Magyar- országon még nem jártak. S bár eb­ben az időpontban - hiszen Finnor­szág egyik legjobb ifjúsági kórusá­ról van szó - Belgiumba is hívták őket, mégis örülnek, hogy Magyar- országot választották. Ezzel az uta­zással „ajándékozták meg” magu­kat fennállásuk harmincadik évfor­dulója alkalmából. A hét elején a Bartók-teremben mutatkoztak be egymásnak a kóru­sok. Kölcsönösen nagy sikert arat­tak, annál is inkább, mert a finn kó­A Lapuan Nuovisokuovo hangversenyén rus egy Bárdos-művel is készült, amit természetesen magyarul ad­tak elő. A Kossuth Gimnázium ta­nulói közül pedig sokan énekelték együtt a vendégekkel Sibelius Fin­landia című művét. Tegnap délután az Avasi református templomban tartottak koncertet. Ide hívták ven­dégként a mezőkeresztesi férfikart, a Zeneművészeti Főiskola rézfúvós Fotó: Fojtán László kvartettjét, orgonálni pedig Varga László orgonaművészt. A miskolci­ak is kaptak egy nagyon szép meg­hívást: augusztus első hetében Tamperében léphetnének fel ők is. Ha összejön a pénz a repülőútra. A kinttartózkodást már fizetik a ven­déglátók, akik nagyon szeretnék, ha otthonukban is találkozhatnának a magyarokkal... Ifjúsági kórus Lapua városból Kétszer több előadás, mint nap Megrendezik az első alternatív színházi szemlét Budapesten Budapest (ISB - D.Á.) - Az első al­ternatív színházi szemlét április 18- tól 30-ig tartják, Budapesten. A 12 nap alatt a nézők összesen 24 elő­adást láthatnak. A résztvevő együt­tesek névsorát látva feltettük a kér­dést, hogy miért szinte kizárólag budapesti együttesek lépnek fel. Mint megtudtuk, ennek főként praktikus, anyagi okai vannak, hi­szen például a szállás, az elhelyezés is gondot jelentene a szervezőknek. Mindenesetre az Alternatív Színhá­zi Szövetség tervei szerint az ősszel - talán Veszprémben - egy olyan szemlére kerül majd sor, ahol a vi­dékiek is ott lesznek. Az Alternatív Színházi Szövet­ség 1994-ben alakult, s az alapító tagok között a következők voltak: Egyetemi Színpad, Hold Színház, Merlin Színház, MU Színház, Pin­ceszínház, RS9 Színház, Studio K, Szkéné Színház, Arvisura és Tér­színház. Társult tagjai között az or­szág legkülönbözőbb részeiben dol­gozó színházi csoportok, műhelyek is megtalálhatók. Mint a szemle szervezőinek saj­tótájékoztatóján Fodor Tamás el­mondta: e színházak közös jegye a kísérletező szándék. A mindannyiu- kat összekötő szál a magas színvo­nalú, professzionális, kísérletező színházművészeti forma, a folyama­tos keresés, új és új válaszok megta­lálása. Magyarországon 1994-ben minden ötödik színielőadás alterna­tív volt. A nézők tizenöt százaléka ilyen, nem a hagyományos for­mák szerinti színházi produkció­ra váltott jegyet. Ugyanakkor a költségvetésből színházra jutó mintegy ötmilliárd forintnak mindössze két százaléka jut az al­ternatívoknak. Néhány az előadások közül: ápri­lis 19-én az Arvisura a Szkéné Szín­házban adja elő a Hamletet, a Studio K. 25-én ugyancsak a Szkénében lép fel a Vesztegléssel, 27-én pedig a Theoréma Kondor Béla: Angyal, ör­dög, költő című darabjával mutatko­zik be az Egyetemi Színpadon. Két pogány közt - a Somogybán Miskolc (ÉM - H.S.) - Hinnénk-e, hogy már a 17. században is (s rá­adásul jó) hírünk volt a világban? Zrínyi Miklós, az eposzköltő, a had­vezér és politikus szerepel a korabe­li sajtóban, s Angliában életrajzot írnak róla. Úgy szerepel, mint az európai (keresztény) Európa védel­mezője, tényező, akivel számolni kell. A mi történelmi tudatunkban úgy él, mint a Habsburgok ellenlá­basa, aki XTV. Lajostól remél segít­séget, s emiatt halála (vadászsze­rencsétlenség) is gyanús hírbe keve­redik. Angliában - az ismeretlen életrajzíró - viszont a költő és politi­kus gondolatait idézi, német, cseh írásokban mint egy jóslat beteljesí- tőjét emlegetik. Kapcsolatban állt Comeniusszal is, aki az Európai egység gondolatáért szállt síkra - tudjuk meg R. Várkonyi Ágnes ta­nulmányából a Somogy című folyó­iratban. Megszívlelendőnek tartom, amit a magyar mentalitásról ír. Az egyik a visszahúzódó, hallgató, passzív, amely nem akar beavat­kozni, elvegyülni, részt venni, a má­sik a prédikátor hevületű, mindent kimondó. Sajnos a legritkább - te­szem hozzá — a Zrínyik, Széchenyik gondolkodó, konstruktív tettrekész- sége, amely nemcsak mondja, de te­szi is, amit kell. Ahogy lehet. A mai értelmiség is így megosztott. Talán még soha nem volt ennyi sértett és sértődött, megundorodott, passzivi­tásba visszahúzódott ember, mint ma. Akik tudnák nem teszik, akik teszik nem (mindig) tudják, s az ör­dögi kör itt zárul. Zrínyi a költő, író, gondolkodó egyik legfontosabb fela­datának éppen azt tartotta a hábo­rúk, hadjáratok szünetében, hogy felrázza a magyart, mert ha nem cselekszünk, elveszünk a két po­gány között. Sajátos történelem­szemléletünk és gyakorlatunk vi­szont mintha csupán a vereségein­ket tartaná számon, azt ünnepelné meg. Meddig még? Csatát nyerni, országot építeni csak bizakodva le­het. Végül is nem lettünk se törökök (muzulmánok, mint például a bos- nyákok), se németek, se oroszok, se bolsevikok, s ez már önmagában is óriási eredmény! Salome és az átjárható történelem Oscar Wilde Salome című drámá­ját Kamondi Zoltán írta át, és állította színpadra a Miskolci Nemzeti Szín­házban. Talán elmondható, hogy ez az egyik legsikeresebb előadása volt az évadnak. Azaz, még korai a múlt idő, hiszen ma, holnap és a hét vé­gén délután 5 órától még láthatjuk az előadást a Csarnokban. „A Saloménak Miskolcon bemutatott átirata, a maga ironikus módján, egy időjáték révén, nem állít többet, igaz kevesebbet sem, mint hogy a törté­nelem igenis átjárható, és némely je­lenségek, helyzetek és érzések vissza-visszatérve örökkévalók. Já­nos próféta jövendölései korokon át­hatoló volta, vagy Salome évezrede­ken keresztül nem szűnő, vérszom­jas szerelme az átdolgozó-rendező szerint, olyan bizonyítékok, ame­lyek a Wilde-i paradoxont támaszt­ják alá: Nem a művészet utánozza a természetet, hanem a természet a művészetet" - olvashatjuk az elő­adásról. Az idő- és színjáték főbb szerepeiben Margitai Ágit, Kuna Ká­rolyt, Szerémi Zoltánt és Létay Dórát láthatjuk. Fotó: Dobos Klára Matematikusok Miskolc (ÉM) - A Bede Lajos váro­si matematikai verseny eredmény- hirdetését tegnap délután tartották a versenynek helyet adó Zrínyi Ilo­na Gimnáziumban. A díjakat a gim­názium igazgatója és a versenyt anyagilag támogató Borsodi Sör­gyár képviselője adta a következő tanulóknak. I. évfolyam: 1. Bodrogi Balázs (Ava­si Gimnázium), 2. Subert Krisztián (Avasi Gimnázium), 3. Nagy Ádám (Földes Ferenc Gimnázium). II. évfolyam: 1. Csontos Péter (Föl­des Ferenc Gimnázium), 2. Fekete Márk (Herman Ottó Gimnázium), 3. Taba Györgyi (Földes Ferenc Gimnázium) és Pelyhe Gábor (Her­man Ottó Gimnázium). III. évfolyam: 1. Járási István (Her­man Gimnázium), 2. Kozma Balázs (Földes Ferenc Gimnázium), 3. Gyenes Gábor (Földes Ferenc Gim­názium). IV. évfolyam: 1. Borbás Gergely (Herman Ottó Gimnázium), 2. Jós Antal (Földes Ferenc Gimnázium), 3. Turánszki Mónika (Herman Ottó Gimnázium). Szakmai napok Miskolc (ÉM) - Az épületburkoló, épületszobrász és műkőkészítő szakmákban tanuló diákok számá­ra kiírt a „szakma kiváló tanulója” országos versenyt április 13. és 14. között rendezik meg a miskolci Eöt­vös József Szakmunkásképző és Szakközépiskolában. A versenyt. - amelyre az ország 16 iskolájából 57 diák érkezett - szak­mai napok kísérik, amelyen a meg­jelentek előadásokat hallhatnak többek között a vendéglátó iskola szakmai munkájáról, a szakmun­kások egyéni vállalkozóvá válásá­nak lehetőségeiről, valamint a mis­kolci belváros helyreállításának munkáiról is. A szakmai verseny ünnepélyes eredményhirdetését pénteken, a délutáni órákban tartják meg. Rejtvényfejtők Encs (ÉM) - Immár tizenegyedik alkalommal rendezték meg az Aba- új Kupa országos keresztrejtvény- fejtő-versenyt április 1-jén. A ver­seny annak idején a keresztrejtvény készítésének országosan ismert mestere, Kiss József bábáskodásá­val indult. A nemes hobbi megszál­lottjai azóta is évente találkoznak Abaújban, hogy összemérjék tudá­sukat. Az idén a haladó kategóriá­ban az ózdiak győztek, őket köve­tik: a Balassagyarmat ESZE, az encsi Diótörő, a budapesti Négy muskétás, a szászhalombattai Matrica klub és a pesti GOBE. A mesterfokú kategóriában a mis­kolci Firesz érte el az első helye­zést, a második Pécs, a harmadik Szolnok csapata. Az idén - a kazincbarcikaiak jóvol­tából - továbbgazdagodott a versen­gés lehetősége az Egressy Kupával. A jövőben tehát megyénkben két gazdája lesz a versenyeknek. Az el­ső Egressy Kupa győztese haladó kategóriában a balassagyarmati ESZE, őket követi a debreceni Re- disz, a pesti KMO Anonimusz, a szolnoki Olajozott agyak, az encsi Diótörő és az ózdi csapat. A mester­fokú kategóriában itt is a miskolci Firesz győzött, a második helyet a szolnoki, harmadikat a pécsi csapat nyerte el. Hímes tojások Putnok (ÉM) - Hímes tojások cím­mel időszaki kiállítás nyílik április 15-én, pénteken délután 3 órakor a putnoki Gömöri Múzeumban. A tárlatot Bodnár Mónika ajánlja a közönség figyelmébe. A megnyitót követően Cseh István plébános Nagyhét a katolikus egyházban címmel tart előadást az érdek­lődőknek. A kiállításon a múzeum gazdag hí- mestojás-gyűjteményét tekinthetik meg a látogatók. Valamennyit ugyanaz a személy, a ragályi tojás­íróasszony, a két éve elhunyt Hárs­kúti Imréné készítette. Erzsiké néni tudását édesanyjától örökölte, és fejlesztette művészi szintre. Legin­kább a hagyományos színezést és díszítésmódot kedvelte, de olykor kipróbált új színeket, új techniká­kat is. 1988 óta rendszeres vendége volt a Gömöri Múzeumnak, sok-sok gyerek ismerhette meg tőle a tojás­írás technikáját. x

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom