Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)
1995-04-12 / 87. szám
14 ÉSZAK-Magyarország Gazdaság - Hirdetés 1995. Április 12., Szerda Bokros: A stabilizáció pillére a privatizáció Az EBRD előtt a csomagterv London (MTI) - A márciusban összeállított gazdasági csomagterv ismertetésével kezdte keddi felszólalását Bokros Lajos. A magyar pénzügyminiszter a londoni székhelyű Európa Bank, az EBRD éves közgyűlésének utolsó napján, a pénzintézeti országkormányzók ismertetőinek sorában elmondta: az állami kassza hiányának tervezett, radikális lefaragása az első lépés a maastrichti EU-előírásokban szereplő költségvetési állapotok megteremtése felé. A stabilizációs program másik pillére a privatizációs folyamat folytatása, sőt, gyorsítása - mondta Bokros Lajos. A miniszter szerint a bejelentett intézkedések természetesen nem helyettesíthetik a gazdaság korszerűsítését célzó, átfogó - és a társadalom számára elfogadható - programot. A magyar kormány éppen ezért már dolgozik azon a középtávú modernizációs csomagterven, amely az elkövetkező évek gazdaságpolitikája számára jelöli ki az irányt - tette hozzá Bokros Lajos. A pénzügyminiszter az EBRD magyarországi tevékenységéről szólva kijelentette: elismerést érdemel az a tény, hogy a bank a komoly belső takarékossági intézkedések közepette is növelte a célországoknak nyújtott finanszírozásokat, a kormány ugyanakkor némi aggodalommal tapasztalja, hogy a pénzintézet magyarországi új kezdeményezéseinek száma csökkenésnek indult. Bokros szerint mindazonáltal a stabilizációs program és a privatizáció gyorsulása újabb lehetőségeket biztosít majd az EBRD-nek a magyar piacon is. (Az éves közgyűlés előtt a bank magyar szekciójának vezetői is elismerték, hogy a pénzintézet jó ideje alig vesz részt új magyarországi programokban, ezt azonban annak tulajdonították, hogy a hazai privatizációs folyamat egy éve gyakorlatilag áll.) Beszéde végén Bokros Lajos kijelentette: fontos kérdés az EBRD tőkéjének megemelése. A pénzügyminiszter véleménye szerint alapvető jelentőségű lenne az Európa Bank alaptőkéjének bővítése a célországok átalakítási programjainak további támogatása szempontjából. E téma egyébként már a közgyűlés első napján is meglehetősen sarkított formában vetődött fel. A tőke zömét adó nyugati részvényes államok képviselői jelezték: komoly csatározásokra kell felkészülni, ha az EBRD külső forrásokból igyekszik majd kiegészíteni alaptőkéjét. Banki források szerint már jövőre az 1991-ben 10 milliárd ECU-ban rögzített készlet megkétszerezésére lenne szükség, ha a nemzetközi pénzintézet hatékonyan folytatni kívánja a kelet-európai gazdaságok támogatását, a legnagyobb részvényes, az Egyesült Álamok képviselője azonban kijelentette: Washingtonban inkább azt látnák szívesen, ha az EBRD - felbuzdulva az általa támogatott gazdaságok példáján - záros határidőn belül saját magát is privatizálná. Amerikai szakértő a magyar kormány gazdasági programjáról Az EBRD közgyűlésén a magyar kormány gazdasági csomagtervéről Lawrence Summers, az amerikai pénzügyminiszté: rium államtitkára felszólalásában elismerően említette „az új magyar gazdasági vezetés merészségét, amellyel belevágott a tornyosuló gondok megoldásába”. Summers olyan problémának nevezte a magyar pénzügyi egyensúlyhiányt, amelyre - úgymond - gyors ütemben kell gyógyírt találni, mégpedig oly módon, hogy az állam mindeközben szinte eltűnik a mindennapi életből. Az amerikai kormánytisztviselő a közép-európai reform- országok előtt álló feladatok közül kiemelte a közszolgálati szféra kívánatos leépítését. Summers szerint az állami kiadások még mindig a GDP felével azonos összeget képviselnek Magyarországon és Szlovákiában, és csaknem ilyen arányban vannak jelen a bolgár, a cseh és a lengyel gazdaságban is. Az Egyesült Államokban ugyanez a mutató nem haladja meg a 30 százalékot - tette hozzá a felszólaló. VIGYÁZAT! KI NE MARADJON! TAVASZI VÁSÁRPARÁDÉ Nemzetközi Kiállítás és Vásár Miskolcon az EGYETEMI VÁSÁRVÁROSBAN 1995. május 2-7. között, ahol III. ÉPÍTÉSZET ÉS LAKBERENDEZÉS Szakvásár építészeti, építőanyag- és gépipari, bútoripari, asztalosipari, valamint falburkolás III. BÜROTECH Szakvásár irodatechnika, irodabútor, telekommunikáció és számítástechnika I. DOHÁNY - ITAL - KÁVÉ (DIK ’95) Szakvásár élelmiszeripari élvezeti cikkek szakvására témakörökben várjuk jelentkezését. A rendezvény általános jellegű termékek és szolgáltatások bemutatására is lehetőséget ad. Jelentkezés és bővebb információ: MIXPO Kiállításszervező Kft. 3530 Miskolc, Szemere u. 1. Telefon/fax: 46/411-110, 323-692 josp* NE VÁRJON TOVÁBB! ELŐZZE MEG A KONKURENCIÁT! Meredek úton a magyar gazdaság Kornai János: A kormányprogram alapgondolataival egyetértek Ha mindenki azt teszi, amit ezen a meredek úton tennie kell, akkor az eredmények hamar mutatkozhatnak. Nem rögtön mindenkinek, de minél előbb, minél több embernek. Az esélyek megvannak, a többi rajtunk múlik. Fotó: Laczó József Szabó László Zsolt Kornai János, a Collegium Budapest és a Harvard Egyetem professzora. A neves közgazdász az év egyik felében Budapesten, az év másik felében az Egyesült Álamokban tanít és kutat. Könyvei rendre megjelennek angolul, illetve egyéb idegen nyelveken is. Április kilencedikén este a Duna Televízió interjút sugárzott a világhírű szakemberrel, ennek a beszélgetésnek a rövidített változatát közöljük. □ Hogyan fogadta a kormány márciusi intézkedéscsomagját? 9 Vannak kritikai megjegyzéseim, hiányérzeteim, de ezek másodrendűét Le szeretném szögezni, és ez a legfontosabb, hogy a most bejelentett kormány- programnak az alapgondolataival egyetértek, azokat szükségesnek, helyesnek és elkerülhetetlennek tartom. Ehhez rögtön hozzá kell termem, hogy ezek az intézkedések sok megpróbáltatással is járnak, sokaknak szenvedést okoznak. Teljes mértékben együttérzek velük. Nem úgy tekintek erre a kormányprogramra, mint örömhírre, hanem úgy, mint olyan terápia megkezdésére, ami elkerülhetetlen, és amit szükséges elvégezni az ország érdekében. □ Melyek azok a főbb gazdasági mutatók, amelyek ezt az immár tarthatatlanná váló helyzetet jellemzik'? 9 Azt hiszem, a legfőbb probléma a rövid lejáratú stabilizációs problémák közül a külső egyensúly kérdése, ami közvetlenül a fizetési mérleg egyensúlyzavarában mutatkozik. Magyarországon a fizetési mérleg problémái elsősorban a kereskedelmi mérleg problémáival függnek össze, tehát az export és az import arányaival. Ezt érzem a leginkább veszélyes zónának. Itt olyan jelenségek mutatkoztak, amelyek világossá tették, hogy a helyzet tarthatatlan. Magyarország már 1993-ban erős negatív kereskedelmi mérleget produkált, lényegesen többet importált, mint amennyit exportált. 1993-ban még megfordulhatott a fejünkben az, hogy ez talán egyszeri jelenség, és hogy helyreáll egy ennél jobb ai'ány. A helyzet akkor vált igazán súlyossá és nagyon szorongatóvá, amikor 1994 is nagyon erősen negatív fizetési mérleget produkált. Itt közismertek a számok. A negatív egyenleg 9-10 százaléka a GDP-nek. Ez elviselhetetlenül magas. Hogy ha egy ország két éven át ilyen fizetési mérleget és ehhez tartozó ennyire negatív kereskedelmi mérleget produkál, akkor lépni kell. Akkor, azt hiszem, nincsen olyan józan közgazdász a világon, aki azt mondaná, hogy ebben csak úgy tovább lehet menni. Ami most Magyarországon kívánatos, az a GDP felhasználásának szerkezeti változása. Félő, hogy most, amikor a stabilizációs intézkedésekről van szó, kissé elsikkad a vitákban ennek a szerkezeti változásnak a gondolata. A kívánatos szerkezeti változás az, hogy Magyarország többet exportáljon, többet ruházzon be, és beruházásainak számottevő része is az export szolgálatában álljon. Tehát olyan kapacitások jöjjenek létre, amelyek exportál- hatóak. Ez nem mehet végbe másképp, mint hogy - ha adott GDP-n belül valamit növelni akarunk, valamit csökkenteni kell - a fogyasztásnak kell relatív arányaiban csökkennie. Ezen belül az a kívánatos, hogy az állami fogyasztás, a költség- vetés által finanszírozott fogyasztás csökkenjen inkább, mint a költségvetésen kívüli szférának a fogyasztása. Még egy további kívánatos változás, hogy az import csökkenjen. Pontosabban, ha mindezt dinamikusan nézzük, akkor a relatíve gyorsabban növekvő rész legyen az export és a beruházás, a sokkal lassabban növekvő rész, vagy akár egy ideig stagnáló rész legyen az import. És ezzel helyreálljon a fizetési mérleg, elsősorban a kereskedelmi mérleg egyensúlya. Ezek lennének a kívánatos szerkezeti változások. Kizárja egymást az, hogy most hamar rendbe hozzuk a fizetési mérleget, és ugyanakkor nagy gőzerővel élénkítsük fiskális úton a termelést, és ezzel azonnal látványos eredményeket is érjünk el. Aki ezt a kettőt egyszerre ígéri, az komolytalan és felelőtlen. Én ezt nem ígértem, nem is javasoltam. Most sem tanácsolnám senkinek, hogy ezt ígérje. Egyfajta párhuzamos gondolkodást tartok fontosnak. □ Mit nevez párhuzamos gondolkodásnak? • Vannak olyan intézkedések a növekedés érdekében, amelyeket most kell megtenni, amelyek nem halaszthatóak, ugyanakkor nem mennek a sürgősen napirenden lévő stabilizációs feladatok rovására, és amelyek jól beleférnek a rövid távú kormánycsomagba. Itt elmondom az egyik aggályomat és negatív benyomásomat. Valahogy mindenkit elkapott az azonnali és rövid távú feladatok elvégzésének és vitatásának a láza. A jelenlegi kormánycsomag védelmezői és bírálói mind a rövid távú problémákról vitatkoznak, és eközben elsikkad az, hogy az országnak közép- és hosszú távú problémái vannak. □ A kormányintézkedések közül a legnagyobb vihart az kavarta, hogy a. szociális ellátásokat le fogják faragni. Ezzel kapcsolatban gyakran idézik az ön 1992es „koraszülött jóléti állam” kifejezését. Mit. értett ön ez alatt? • Én a koraszülött jóléti állam alatt azt értettem, és azt értem most is, amikor egy ország a reális gazdasági lehetőségeihez képest előre szalad. □ Nálunk akkor most ezek szerint ez történt, legalábbis szociálisjóléti téren? 9 Nálunk hosszú időn át ez történt. És nem is egyszerre ment végbe, hanem hosszú idő alatt épült fel, egy, két, három évtized alatt. Már a ’70-es, ’80-as években kezdődött, és a ’90-es évek ezt tovább folytatták. Tehát kezdődött még olyankor, amikor az ország termelése felfelé ment, de folytatódott olyankor is, amikor az ország termelése stagnálni kezdett, illetve csökkenni kezdett. És ettől ez az olló, a teherbíró képesség és a jóléti szolgáltatásokban folytatott állami aktivitás között tovább nyílt. Nem vagyok a jóléti állam felszámolásának a híve. És bizonyára nem vagyok a jóléti államnak az ellensége. Ellenkezőleg, a jóléti államot a XX. század civilizációja egyik nagy vívmányának tartom, olyan értéknek, amelyet meg kell őrizni. És amelyre büszkék lehetünk mi, mint a nyugati civilizáció tagjai, hogy ez létrejött. De egy dolog azt mondani, hogy ez vívmány, és ezt meg kell őrizni - másik dolog azt hinni, hogy ezt változatlan formában és változatlan mértékben kell megőrizni. A jóléti állam túlszaladt a kívánatos mértéken - az állami tevékenység ezzel kapcsolatban túlszaladt. Ezt csökkenteni kell, reformálni kell, és ugyanakkor megtartani olyan mértékben, amilyen mértékben ez kívánatos és szükséges. □ A politikusok nem mertek vagy nem akartak a jóléti államhoz hozzányúlni.. Talán azért nem, mert él egy olyan kép a közvéleményben, hogy aki a jóléti államhoz nyúl, az tulajdonképpen a munkavállalók, a dolgozók ellen vét valamit? • Ha ezt a szót halljuk, hogy dolgozó vagy munkás, és ehhez hozzákapcsolunk olyan kérdéseket, mint a jövedelem vagy kereset, akkor az én számomra az első kérdés, ami felmerül: mennyi az a kereset, mennyi az a reáljövedelem, amelyet a dolgozó ember a munkája után kap, amelyet azért fizetnek neki, mert dolgozik. 1960-ban az összes reáljövedelmek 80 százaléka a munkából származó jövedelem volt. Ez az arányszám évről évre csökkent. 1992-re ez az arányszám lement 52 százalékra. Azt hiszem, hogy ez meghökkentő szám. Nagyon el kell rajta gondolkozni. Ez azt jelenti, hogy a magyar társadalom, a dolgozó emberek háztartási jövedelmét tekintve csak kereken minden második forint származik munkából. Most kérdezem én, hogy fér ez össze a munka megbecsülésével? Hogy fér össze olyan értékrenddel, amelyik elsősorban a munkát, a teljesítményt akaija jutalmazni és ösztönözni? Teljesen időszerű, szükséges, nélkülözhetetlen mind közgazdasági szempontból, ösztönzési szempontból, de etikai szempontból is, hogy a munka kapjon nagyobb megbecsülést, és a munka részesüljön az összjövedelmeken belül nagyobb jövedelemben. □ Mikor lesz már végre megindulás felfelé ezen a meredek úton? 9 A GDP, a termelés, a fogyasztás növekedése végső eredménye a kollektív tevékenységnek, amelyben millióan vesznek részt - amelyben részt vesz a kormány, minden parlamenti képviselő, minden szakszervezeti vezető, a sajtó minden munkása, és minden magyar munkaadó és munkavállaló. Ezeknek az együttes teljesítményétől függ a jövendő termelés. A szereplők mindegyike követhet el külön-külön és együttvéve kis hibákat vagy végzetes nagy baklövéseket. És akkor három év múlva is ott tartunk, ahol most - vagy még rosszabb állapotban leszünk. De nem zárom ki az esélyét annak, hogy itt valamennyi résztvevő azt teszi, amit ebben a nehéz helyzetben, ezen a meredek úton tennie kell. És akkor az eredmények hamar mutatkozhatnak. Nem okvetlenül rögtön, minden mutatószámban, de sok mutatószámban. Nem rögtön mindenkinek, de minél előbb, minél több embernek. Az esélyek erre megvannak, a többi rajtunk múlik. TEHERGÉPKOCSIK 3,5-60 t ÖSSZGÖRDÜLŐTÖMEGGEL HASZONGÉPJÁRMŰ ÉS ALKATRÉSZ ÉRTÉKESÍTÉS RENAULT REGITRUCK Kazincbarcika Ózdi út 3. Telefon/Fax: (48) 313-160 A RENAULT VEHICULES INDUSTRIELS hivatalos márkakereskedője. RENAULT HIRDESSEN, HOGY HIRDETHESSEN
