Észak-Magyarország, 1995. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1995-04-11 / 86. szám

2 M Itt-Hon 1995. Április 11., Kedd _ NEKÜNK ÍRTÁK Adóemelési rekord a Mályi tónál Feleségem szüleinek elhalálozása után hozzájutottunk a Mályi-tó partján egy telekhez, amire 33 négyzetméteres fa- házat vásároltunk 1979-ben. Ennek az adója 1990-ig ötszáz forint volt, amit 5940 forintra emeltek. Ebben az évben értesített az adóügyi előadó, hogy ezt most 9200 forintra emelték. Gyönyörű szép eredmény, négy év alatt a hússzo­rosára nőtt az adóm, ami szerény vé­leményem szerint a világrekordok köny­vébe is bevezethető lenne. Tovább rago­zom a dolgot, az én nyugdíjam ezalatt a háromszorosára emelkedett. Az én időmben még úgy tanították a matema­tikát, hogy a húsz a háromnál, majd’ hétszer nagyobb, vagy nem így van? A hivatkozott 1990. évi c. törvény 8 (2) bekezdése szerint az önkormányzat a beszedett adó összegéről évenként kö­teles beszámolóban tájékoztatni a la­kosságot. Nekünk képviselőinken ke­resztül kérelmezést és véleményezési jo­gunk van, és ez annyit jelent, hogy leg­jobb esetben meghallgatják a kérelme­ket és a véleményeket. Amint azt a szé­les körű elégedetlenség bizonyítja, ezt az ónkormányzat nem teljesíti. Nem sért törvényt, mert nem kötelezhető ar­ra, hogy az üdülőtulajdonosok kérel­mét és véleményét figyelembe vegye. Kérdem én, hogy van-e értelme a hússzor nagyobb adót fizetni, ha az ég­világon semmi jogunk nincs az adóból befolyt összeg felhasználását befolyá­solni. Ez a törvény az üdülőtulajdono­sok kötelezettségeit szigorúan megköve­teli - az adófizetés elmulasztása ese­tén szigorúan büntet - anélkül, hogy beleszólást engedne a befizetett adó fel- használásába. A szemétszállítási díjak tarifájának csökkentése, esetleg meg­szüntetése látszik valamilyen kedvez­ménynek a víkendházak tulajdonosai számára. A kedvezmény évi 500-600 forint, az emelés 3300 forint, ötszöröse az eme­lés mértéke a kedvezménynek. A hely­zet elvezethet oda, hogy a vikendház- tulajdonosok igyekeznek majd megsza­badulni e céltalan teher viselésétől. Arra szerettem volna felhívni a figyel­met gondolataimmal, hogy a jó törvény akkor elviselhető, ha hatásai ember­közeli gondolkodásra vallanak. Üdvözlettel: Somorjai István Miskolc, Stadion utca 31. Itt-Hon Az Eszak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Nagy József. A Miskolc és környéke melléklet címe: Miskolc. Bajcsy-Zsílinszky Endre u. 15. Pf: 178.' Telefon: 341-611. Telefax: 341-817. Honi hírek 9 Honi hírek 9 Honi hírek > Honi hírek 0 Honi hírek • Patikaengedély egy kis késéssel Kisgyőr (EM - NJ) - Hasáb­jainkon az utóbbi hónapokban többször is szóvá tettük, hogy kitartó ostrom ellenére sem kapták meg a kisgyőriek a he­lyi gyógyszertár megnyitásához szükséges engedélyt a Népjólé­ti Minisztériumtól, s valahány­szor hozzátettük, hogy az ügy­ben eljáró Kovács Károly pol­gármester annak idején egyet­len esetben sem kapott szak­mai tanácsot, milyen javítani­valójuk volna még, ami akadá­lya lehet a nyitásnak. Legutób­bi beszélgetésünkkor a polgár- mester már annak a reményé­nek adott hangot, hogy ha más esélyük nincs, megkeresi majd az ügyben Szabó Györgyöt, a megyei önkormányzat eddigi elnökét, tisztázza helyzetüket a minisztériumban, amelynek élére jelölték. (írásunk dátuma: 1995. március 31. A szerk.) Er­re már azonban már nem volt szükség, mert hosszú hónapok, majd fél év fölösleges várakoz­tatás után végre megérkezett a létesítési engedély a miniszté­riumból. A következő lépés most a patika feltöltése gyógy­szerekkel, ami a polgármester szerint legfeljebb egy-két he­tet vesz igénybe, hiszen a Mis­kolcról kijáró gyógyszerésszel megegyeztek abban, hogy amint a nyitás lehetősége kar­nyújtásnyi közelségbe kerül, gombnyomásra megy minden. A nyitáshoz szükséges helyi szakmai engedélyért a megyei főgyógyszerészhez folyamod­nak, és miután valamennyi elő­írásnak már az átalakítás, a bebútorozkodás időszakában eleget tettek, valóban eljuthat a falu a fiókpatika megnyitásá­ig, amit nagyon régen vártak. Mint megírtuk már, a helyi la­kosság számára jelentős több­letkiadást jelent a gyógyszerek beszerzése, hiszen azokért rendszeresen a harmincöt kilo­méteres távolságra lévő Mis­kolcra kell utazni. Alsózsolcai iskolák költségvetése Alsózsolca (ÉM - VB) - A köz­ség önkormányzatának 1995. évi költségvetési koncepcióját a képviselő-testület az 1995. ja­nuár 25-i ülésén tárgyalta meg és fogadta el. A nagyközség pol­gármestere, Horváth János adott felvilágosítást a költség- vetés iskolákra vonatkozó ré­széről. Elmondása szerint a ki­adásoknál a működtetés meg­teremtését tekintik elsődleges célnak. Fejlesztést nem tervez­nek, sőt a korábbi gyakorlat­tal ellentétben négy első osztály helyett hármat indítanak a Herman Ottó és a Benedek Elek Általános Iskolában. A szülők megértéssel fogadták ezt a döntést. A nagyobb arányú fejlesztés hiányának egyik oka az, hogy az Országgyűlés által elfogadott költségvetési törvény alapján a bevételek az 1993. évi szinten realizálódnak, figyel­men kívül hagyva az 1995. évi várható inflációs hatásokat. Az önkormányzat ez évi kiadását közel 227 miihó forintra terve­zik, ebből 67 millió forint kö­rüljut majd az oktatásra, bele­értve a többszörösen hátrányos helyzetűeket befogadó 3. Sz Ál­talános Iskolát és a néhány éve működő Zeneiskolát is. Ez az összkiadás 30 százaléka, ami a tavalyi 27 százalékhoz képest növekedést mutat. A pedagó­gusszakszervezet és az önkor­mányzat között napi, élő kap­csolat van, amelynek célja, hogy az oktatás jelenlegi szín­vonalát az önkormányzat pénzügyileg legalább a jelenle­gi szinten támogassa, és a pe­dagógusok foglalkoztatása biz­tosított maradjon. A polgármester szerint, ha 1995-ben talpon akarnak ma­radni, akkor szigorú, racionális gazdálkodást kell bevezetniük. Az év első felében indokolt, hogy az intézményekben, csak a legszükségesebb kiadások ke­rüljenek kifizetésre, hiszen sze­rinte így tudják elkerülni az összeomlást. Kegyeleti park és kapuszentelés Felsőzsolca (ÉM - NJ) - Öt évvel ezelőtt kezdett hozzá a helyi önkormányzat a régi te­mető területén egy kegyeleti park kialakításához, ahol a hő­si halottaknak is állítottak em­léket. Az 1990-ben kezdődött fel­újító munkálatok 1991 júniu­sában befejeződtek, ám a park továbbfejlesztése, szépítése mind a mai napig tart. Legu­tóbb például arról intézkedett a Gamesz, hogy a területen ezentúl ne lehessen átjárni gép­kocsival. Ehhez az olvasónak tudnia kell, hogy a kegyeleti park meglehetősen tágas terü­leten húzódik, bokros, fás, li­getes környezetben. S ahhoz, hogy a közeli jövőben a sétá­nyok kialakítását is elvégez­hessék, a forgalom kizárására is szükség van. Legutóbbi ülésén az önkor­mányzat ezt jóváhagyólag tu­domásul vette, illetve meghall­gatták a képviselők Fehér At­tila polgármester beszámolóját a helyi egyházi vezetőkkel tör­tént megbeszéléseiről, amelyek­ben a jövő elképzelései is helyet kaptak. A közelmúltban került sor az új temető kapujának és az újból felállított kereszt megszentelésére. Nemrégiben adtuk közre e hasábokon, hogy részben a helyi kisipa­rosréteg összefogásával az új temetőben a község rangjához illő kegyeleti helyet, ravatalo­zót adtak át. Az ülésen szóba került a vá­rosi pályázat anyagának kiegé­szítése is, amit a Belügyminisz­térium kért a korábbi pályázat­hoz csatolni. Mint ismeretes, Felsőzsolca város szeretne len­ni a nagyváros tőszomszédsá­gában, és az erre vonatkozó döntés hivatalosan 1995. júni­us 30-ig várható, tudták meg a képviselők a polgármestertől, Fehér Attilától. 1995. Április 11., Kedd Itt-Hon M 7 Nagypénteken mossa holló a fiát... Minden évben, ez a madár költi ki elsőként a fiókáit Miskolc (ÉM - K.L.) - Tucat­nyi szólásmondást tart számon a magyar nyelv a „rejtőzködő” madárról, a hollóról, s nem ke­vesebbet a vele összefüggésbe hozott nagypéntekről. Azt a mondást azonban, hogy „nagypénteken mossa hol­ló a fiát”, hiába keressük a le­jegyzettek között. Kimaradt abból, mint az a másik is, hogy „ritka, mint a fehér hol­ló”. A népdal azonban megem­lékezik róla, mégpedig imi­gyen: „Nagypénteken mossa holló a fiát. Éz a világ kígyót, békát rámkiált.” Ennek erede­te pedig az, hogy egyes vidé­keken pálcával, máshol kul­csok zörgetésével „űzték ki a házból a férgeket”. Ez a szokás, társulva a vét­kesek „bűnüknek nyilvános megvallásával”, a húsvéti ün­nepek előtti „tisztálkodáshoz” kapcsolódik. A „hollómosdatás” rejtélyé­nek egyik lehetséges magyará­zata, hogy a madarak biológi­ai „naptárának” megfelelően a holló az a madár, amely ta­vasszal elsőként kelti ki fióká­it. Ezek pedig kibújva a tojás­ból, kezdeti fakóságuk után nagypéntek körüli időben nye­rik el tollazatuk fénylő, csillo­gó fekete színét. Ám nemcsak a fehér, az al­bínó, hanem a fekete holló is a szigorúan védett, ritka mada­rak közé tartozik. Noha az utóbbi években elszaporodásu­kat figyelték meg. „Rejtőzködő” madár, mert fészkelőhelyeit az emberektől nem háborgatott, kirándulóktól nem látogatott erdőségekben választja meg. Itt költi ki fiókáit is, amelyet az­tán szorgosan védenek is az er­dészek, mert a „fészekrablók” jó árat kapnak azokért. Megyénkben számos helyen tartanak számon hollótanyá­kat. így például a zempléni he­gyekben lévő „ősvadonokban” csakúgy, mint a Bükk egyes vi­dékén, de megfigyelték megte­lepedésüket a Tisza menti ár­téri erdőségekben is. Számukat aligha lehet meg­becsülni pontosan éppen az em­berkerülő „rejtőzködő” tulaj­donságuk miatt. Az Itt-Hon keresztrejtvénye VÍZSZINTES 1. Hiszékenysé­günkben könnyen becsapható emberek. 8. Becézett férfinév. 13. Az Itt-Hon ez évi első számában a „Ha arra jár­nak” rovatában mutatta be e matyóföldi fővárosi neve- zetességet. 15. Félig üreges! 16. Sport is van ilyen. 17. Gépkocsimárka. 19. Hordó mértékegység. 21. Cél néme­tül. 23. A nikkel vegyjele. 25. Közösség egyede. 26. Állóvíz. 27. Kossuth-díjas költő (Zol­tán). 28. Fütyköse. 30. Na­rancs angolul. 32. Szlovákiai város. 33. Zola regénye. 34. Adó és Pénzügyi Hivatal rö­vidítve. 39. Olasz, luxembur­gi és norvég autók jele. 40. Ba­laton melléki borfajta jelzője (rizling). 43. A berillium és ká­lium vegyjele. 44. ...ió: károso­dás. 46. Vízi növény. 47. A ház része. 49. Amerikai katonai műholdtípus. 51. Megbízójá­nak képviselővé választásáért buzgolkodó személy. 53. Szé­kely Bertalan (1835-1910) festménye. 56. Belső-Mongóli- ában ma is vadon élő lófajta. 57. Kettősbetű. 58. Kártyában közepe! 59. Fordított kettősbe­tű. 60........not least: utoljára, de nem utolsósorban. 61. „Vajh .. . , és merre van ha­zája?” (Vörösmarty Mihály). 62. Félig tüzelőfa! 64 .......faci­u nt collegium: hárman alkot­nak gyűlést. 66. Durva, fehér posztó. 71. Női név. 72. Kibí­rom. FÜGGŐLEGES: 1. Legnagyobb állóvizünk. 2. Az americinum vegyjele. 3. Gyermekek építő­játéka. 4. Középen kezel! 5. Város Vas megyében. 6. Félig okol! 7. Sziklák. 8. Dressz. 9. Szamár latinul. 10. Rádió azo­nos betűi. 11. 149 római szá­mokkal írva. 12. Fogyasztha­tó. 14. Félig villog! 18. Dupláz­va: biológiai táptalajnak hasz­nált, tengeri algákból nyert zselatin. 20. Telepekben élő tengeri virágállat. 22. Bélcsa­varodás latinul. 24 ........Olivér: i gen korán érő szőlőfajta. 27. Szinva páros betűi. 28. Az épület alkotó elemei. 29. Ré­szesül. 31. Női név. 32. Van ilyen növény is. 35. Ravasz dúvadak. 37. Kutyát. 38. So­mogyi település lakója. 40. Já­tékos beugratás. 41. A tyúk hímje. 43. Hálámat fejezem ki. 45. Becézett női név. 47. Há­rom oroszul. 48. Csinos. 50. Finálék. 52. Tanítá. 54. Aba­újszántó határában a Höm- pörgő-völgyben található hazánk legészakibb, de fel­tehetőleg legkeletibb is, ez az érdeklődés körében ál­ló, kivételes természeti, ré­gészeti, néprajzi emlék. 55. Döcögtette. 56. Bolti csomago­lóeszköz. 60. Albán pénzegy­ség. 61. Károly idegen válto­zata. 63. Én táviratban. 65. ... de Janeiro. 67. Táncmulat­ság. 68. Morzejel. 69. 3,14. 70. Kiütés röviden. H.A. Megfejtendő: a vízszintes 13. és függőleges 54. sorok. Előző heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: Bocskai Istvánt Magyarország feje­delmévé választották. Az Itt-Hon konyhája Az ünnepkör ételei ízletes és speciális ételeivel előkelő he­lyet foglal el a magyar konyha a gaszt­ronómiában, de egyes ünnepköröket te­kintve megtartotta hagyományos ét­rendjét. A karácsony például napjaink­ban is elképzelhetetlen mondjuk a diós-mákos bejgli nélkül. Mint ahogy a húsvéti ünnepek a főtt sonka nélküí. Mert a húsvéti ünnepkörben is megta­lálhatók a hagyományos ételek. Kez­dődnek ezek mindjárt zöldcsütörtök­kel. E napon, ahol mód van rá, madár­sóska, póréhagyma, pénzesebb helye­ken zöldsaláta, illetve ezekkel készült ételek kerülnek az asztalra. Tavaszkö­szöntőként az a lényeg, hogy idei zöld­séget fogyasszanak. A következő na­pi, a nagypénteki étrend már szigo­rúbb. Van, ahol egész nap böjtölnek. Van, ahol csak vízben főtt ételeket fo­gyasztanak, tehát semmilyen állati ter­méket, sem tejet, sem tojást nem fo­gyasztanak. Máshol is legfeljebb tejle­vest, tejbegrízt. A böjtölés nagyszombaton az egy­házi szertartás, a „feltámadás” után ér véget. Ekkor kerül az asztalra a hús­véti főtt sonka. Napjainkban azonban ezt sok helyen a füstölt tarja, illetve a füstölt csülök pótolja. Ám akármely fustöltféleség kerül is az asztalra, annak ízletes elkészítése szinte külön tudomány. Még a gyakorló háziasszonyok is gyakorta megfeledkeznek néhány alap­vető követelményről. Ezek közé tarto­zik, hogy a füstölt húst nem azonmód kell megfőzni, hanem azt már előtte este langyos vízben kell áztatni. Nem ázik ki így sem az íze! Az áztatás azért szükséges, hogy a tárolás során kiszá­radt hús rostjai folyadékot vegyenek fel. Másik fontos szabály, hogy kizá­rólag kis lángon, lassan történjen a fő­zés. Mert a lobogó, forró lé szétroncsol­ja a zsírrészecskéket, a hús kemény, szívós lesz. A hús akkor főtt meg, ha a csontja magától kicsúszik belőle. Sa­ját levében hagyjuk kihűlni, melegen soha ne szeleteljük. Ha kihűlt, vágjuk szeletekre, s ha melegen akarjuk fo­gyasztani, tegyük vissza saját levébe, s úgy melegítsük fel újra. Szeletelni mindig a hús rostjaira merőlegesen kell. Az így szeletelt füstölt hús omlós, nem esik szét. Ha a maradékot tárolni akarjuk, azt legjobb alufóliába csomagolni, s úgy tenni a hűtőszekrénybe. így a szaga nem terjeng. Nem színeződik el, és nem is szárad ki. Nyugodtan kínálhat­juk vele a húsvéthétfőn bekopogó lo- csolkodókat. Természetesen a hozzá tartozó tojással és tormával. A főtt tojást legegyszerűbben úgy „márványozhatjuk”, hogy keményre főzzük, majd tenyerünkkel, óvatosan „megsüntörgetjük”, hogy megrepedez­zen, de a héja ne váljon le. így tegyük vissza a sonkalébe, s főzzük át. A re­pedések mentén színeződik, „már- ványosodik” a keményre főtt tojásfe­hérje.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom