Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-16 / 64. szám

10 SZABADIDŐ HI-FI 1995. Március 16., Csütörtök Fesztiválhírek Debrecen - Ötvenegy műsoros rendezvényen vehet részt, illetve öt kiállítást tekinthet meg a közönség március 12. és 31. között Debrecen­ben, a legnagyobb szabású vidéki tavaszi fesz­tiválon. A programokra több mint húszezer lá­togatót várnak. A fesztiválra Japánból, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Izraelből, Franciaországból, Görögországból, Skóciából, Oroszországból és Erdélyből érkez­nek együttesek, művészeti csoportok. A feszti­vál idején Debrecenben lép közönség elé a hí­res szentpétervári Kirov Balett, és az Állami Hangversenyzenekar Kobajasi Kenicsiro ve­zényletével. Az ötéves hagyományoknak meg­felelően a fesztivál idején több templomi kon­certet is rendeznek Debrecenben. Gödöllő - Megkezdődött a Gödöllői Tavaszi Napok április 8-ig tartó színes, mozgalmas rendezvénysorozata. A Budapesti Tavaszi Fesztivál részét alkotó programból minden korosztály képviselői megtalálják az érdeklő­dési körüknek megfelelő produkciót. Március 29-én este ad jazzkoncertet torontói John Ár­pin és az USA-beli Evergreen Classic Jazz Trio, másnap az olasz Pietro De Maria, a züri­chi Anda Géza zongoraverseny győztese lép a közönség elé. Botrány a Bolsojban Moszkva (MTI) - A moszkvai Nagyszínház­ban tartott pénteki sztrájk és az intézmény ve­zetésével kialakult nézeteltérések miatt a hét végén felmentették Jurij Grigorovicsot, a Bol- soj balettmesterét. A világhírű színtársulat már tavaly is összetűzésbe került a főnökség­gel, miután Vlagyimir Kokonyin igazgató nem tudott együttműködni a művészekkel. A ba­lettmester emiatt szeptember közepén benyúj­totta lemondását. Az ország első számú szín­házában uralkodó feszült hangulatról a kor­mány is értesült, és kérte a művészeket, hogy a személyi kérdések végleges rendezéséig ne tartsanak tiltakozó akciókat. Jurij Jarov, a mi­niszterelnök helyettese azonban a hét közepén bejelentette: a Bolsoj igazgatójának bizalmat szavaztak, Vlagyimir Vasziljevet pedig művé­szeti igazgatónak nevezik ki. Grigorevics ez­után megerősítette távozási szándékát, a tár­sulat pedig pénteken sztrájkkal tiltakozott a döntés ellen. Az igazgató a fellépést provoká­ciónak minősítette, s aláírta a balettmester felmentését. Kokonyin pert indított a tizenöt sztrájkoló táncos ellen, és a bírósági döntésig rendelkezési állományba helyezte őket. Jurij Grigorovics Fotó: AP Madonna lesz Evita Hollywood (MTI) - Valóra válhat a világhírű popsztár Madonna egy régen dédelgetett ál­ma. Hosszas huzavona után ugyanis most ko­moly esélye van arra, hogy megkapja a címsze­repet az „Evita” című musical tervezett film- változatában. A Cinergi vállalat rövidesen rendelkezésre bocsátja a film elkészítéséhez szükséges és ed­dig valamilyen oknál fogva mindig halogatott ötvenmillió dollárt azzal, hogy Evita Peron szerepét Madonna kapja meg. Igaz hogy a popsztárt a múltban már esélyesnek tekintet­ték a néhai Peron elnök feleségének szerepére, mindig akadtak azonban szkeptikusok a szak­mában, akik nem tartották őt alkalmasnak a szerép eljátszására. Behár György temetése Budapest (MTI) - Behár György zeneszerző hamvasztás utáni búcsúztatása március 23- án 11 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Az Erkel Ferenc- és Huszka Jenő-díjas művész március 3-án, 81. születésnapján hunyt el. A Magyar Zeneszerzők Egyesülete Behár Györ­gyöt saját halottjának tekinti. Rockarchívum: The Cream A második LP, a Disraeli gears borítója Fotók: ÉM-archív Szakács Gábor Úgy tűnik, hogy a Creamről már mindent megírtak, vagy mégsem? Ha az összefüggések megvilágítása céljából mindazokról a zenészekről is szót ejtenénk, akikkel a sors pá­lyafutásának csak kezdeti szaka­szában összehozta a három muzsi­kust, már az is megtöltené az oldal jelentős részét. Azonban legyünk tö­mörek. Hogy is kezdődött? 1966. július 3-án a windsori Na­tional Jazz and Blues Festival-on a Cream történelmet csinált. A glas- gow-i születésű Jack Bruce csellózni tanult és bolondult Bach zenéjéért. Ez még nem lett volna baj, ha emel­lett szabadjára engedheti improvi­zációra termett fantáziáját. Ez per­sze zenesuliban ugyanúgy tilos volt, mint skótéknál a borravaló, így az­tán barátunk másutt kereste a bol­dogulást. Ezt végül is Graham Bond zene­karában találta meg, akárcsak azt az istencsapást, amit esetünkben Ginger Baker testesített meg. A hosszúra nőtt dobos - talán irigy­ségből? - kezdettől fogva utálta a kistermetű skótot, akit nem egyszer „kézrátétellel gyógyított” - rossz nyelvek ezt csapott horognak neve­zik -, majd egyszerűen kirúgta a bandából. Bruce ezt követően nyugalma­sabb hónapokat élt meg John Ma- yall és Mansffed Mamn társaságá­ban, de itt meg a fizetés volt csapni­való. A hír igaz; a nagysikerű „Pret­ty Flamingo” hangszereléséért' mindössze 18 font ütötte a markát. Bizony a legjobbkor állított be hozzá Ginger, az egykori „pofozógép”, egy bizonyos Eric Clapton - aki tanuló­éveit a Yardbirds-ben szolgálta le - társaságában. A többi már tör­ténelem. A trió gondolata Ginger, a név Clapton szüleménye. A három vir­tuóz harmóniája azonban már kez­detben sem csengett tisztán, Bruce és Baker rivalizálása fokozódott, miközben Clapton kettejük között őrlődött. Minthogy jóformán beszélő viszonyban sem voltak, indulatai­kat a koncerteken vezették le. „Kezdettől fogva magunknak, illet­ve egymás ellen, de még véletlenül sem a közönségnek játszottunk” - emlékezik Bruce. A turnékon külön szállodában alszanak, Bruce pedig egy Wembley show folyamán egy­szerűen buli közben levonul a szín­padról, magára hagyva elképedt társait. A stúdiómunka — ezt Bruce irá­nyította - ezzel együtt zseniális. A „Fresh Cream” LP slágerformátu­mú, három perces nótái - ,N-SU”, „Sweet wine” - mellbe vágták a le­mezvásárlót, akinek füle addig csak Nancy Sinatra behízelgő hangját tudta befogadni. Bruce fantasztikus orgánuma és énekétől tökéletesen függetlenített basszus futamai, Clapton riffjei és ujj technikája, Ba­ker bombasztikus játéka új távlato­kat nyitott a rock számára. Új pél­dakép született. A második LP - „Disraeli gears”, szintén Clapton kitalációja - ontot­ta az azóta klasszikussá vált örök­zöldeket: „Sunshine of your love”, „Strange brew”, „Swablr”. A stúdió­munka tökéletes ellentéte volt azonban a Baker irányította Cre- am-koncert. A sokszor húszpercesre nyújtott mamut-improvizációk nem vezettek sehová, aminek tökéletes bizonyítéka a „Wheels of fire” LP live oldala. Nem akarom kihívni a rajongók haragját, de ezzel a fáradt­sággal akár ötven percig is impróz- hattak volna csak azért, hogy egy­mást übereljék. A stúdióban most is profik voltak, a „White room”, a „Sitting on top of the world” meg­marad, míg a világ a világ. Véletlent?) egybeesés, hogy amíg Európában a Mary Hopkon féle gyermeteg „Those vere the days”, addig Amerikában ezzel egyidejűleg az azonos című Cream kompozíció aratott. Az állandó turnék miatti össze­zártság megtette a magáét, és 1967 végén már nem az volt a kérdés, hogy felbomlik-e a csapat, hanem az, hogy mikor. Annyira unták egy­mást, hogy szabad idejüket sem pi­henéssel, hanem mások társaságá­ban töltötték. Bruce Colosseum-os barátaival ekkortájt rögzített kon­certje 1970-ben „Things we like” cí­men jelent meg, míg Clapton az ak­kor még havernak számító George Harrison „Whilw my guitar weeps” című kesergőjében engedte el az uj­jait (Beatles: White album). A Royal Albert Hall-ban 1968. november 26-án tartott búcsúkon­certről film is készült, miközben Ji- mi Hendrix még aznap bejelentette a TV-ben, hogy gyászol a rock’n roll. A rajongók kedvéért még piacra dobták a „Good bay” LP-t, de a lé­nyegen már ez nem változtatott. „Fejlődés helyett mindig ugyanazt játszottuk. Három évet eltékozol- tam az életemből” - kesergett Clap­ton. Belső konfliktusaik ismereté­ben csoda, hogy eddig együtt maradtak. Nem búcsúzhatunk azonban tő­lük két kulcsfigura említése nélkül. Az egyik Pete Brown szövegíró, si­kerszámaik társszerzője, a másik Felix Papplardi producer. O később basszuson erősítette a Mountain legénységét, míg 1983-ban egy csa­ládi perpatvar végén felesége agyonlőtte. 41 éves volt. És a ze­nésztársak? Graham Bond, aki a szigetországban elsőként használt mellotront, 1974-ben a londoni met­ró alá esett - ugrott? -, Bill Graham koncertszervező 1991-ben helikop­terbaleset áldozata lett. Alexis Cor- nerrel a tüdőrák végzett 1984-ben. Bruce nálunk legutóbb a PE- CSÁ-ban, Baker a Globe-ban lépett fel. „No Cream, just jazz” - mondta már a buli elején. A két békétlen kö­zött őrlődő Clapton - „The God”, - lett a nevető harmadik, akár hírne­vét, akár anyagi helyzetét tekint­jük. Legyen ez intő példa minden zenész számára. Harminc éve alakult az Illés zenekar Tahi (MTI) - Harminc évvel ez­előtt, 1965 tavaszán szerveződött meg az Illés zenekar. Az első ma­gyar nyelven éneklő legendás beat- együttes tagjai: Illés Lajos, Bródy János, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Pásztori Zoltán részvéte­lével tartottak „születésnapot” Tahiban. Illés Lajos, a zenekar alapító­névadója, a találkozó házigazdája elevenítette fel a harminc évvel ez­előtt történteket, a be- és letiltáso­kat. Szörényi Levente elmondta, hogy nem sok sikert jósoltak a ma­gyar zenei gyökerekből táplálkozó és anyanyelven előadott daloknak, miután akkoriban az angolszász popzene egyeduralkodó volt Ma­gyarországon. Több mint két évtize­de már nem zenekari tag, de - véle­ménye szerint - későbbi pályáját hi­telesítik az Illés együttesben eltöl­tött évek. Bródy János közölte: „nem igazán érti, hogy ő tulajdon­képpen miért van itt”, hiszen az egykori csapat tagjai - Pásztori ki­vételével - nem mentek el például az ő tavalyi koncertjére. Szörényi Levente Arra a kérdésre válaszolva, hogy fellépnek-e még együtt a „nagy ge­neráció tagjai”, lesz-e újabb Illés- koncert, a muzsikusok külön-külön válaszoltak. A dobos Pásztori közöl­te: örömmel, ha mellette négy társa muzsikál. Szörényi Szabolcs el­mondta, hogy nem igazán kíván új­ból színpadra lépni, de azért az ötle­tet nem kell véglegesen elvetni. Il­lés Lajos a korára is hivatkozva adott kitérő feleletet. Bródy János - aki utalt rá, hogy ma is folyamato­san játssza-énekli az Illés számokat - arról szólt: Szörényi Leventének újólag azokat a dalokat kellene megszólaltatnia, amelyeknek ő írta a szövegét. Szörényi akképpen vála­szolt: „ha nem is sokat értett meg a szövegekből, mégis szívesen énekel­né a régi slágereket”. Elkészült és a közeljövőben már megvásárolható Illés Lajos Cantus Hungaricus, Magyar Ének című kompozíciójának magnókazettája. Szörényi Levente pedig a honfogla­lás 1100. évfordulójáról megemlé­kező filmhez komponál muzsikát, a zenei anyaggyűjtés munkálatait végzi. A születésnapi torta harminc gyertyájának tüzét csapatmunká­ban oltották el a harmincéves együttes tagjai. Pluszpénz nélkül a Fesztiválzenekar Budapest (MTI) - A korábbi öt he­lyett az idén négy alapot képezve felosztotta 103 millió forintos kere­tét a Fővárosi Önkormányzat Kul­turális Bizottsága. Vég Gábor elnök elmondta, hogy a színházi alap 53, a zenei 24, a képzőművészeti 10, az összevont tudományos-közművelő­dési pedig 16 millió forint felett ren­delkezhet. A bizottság határozott arról is, hogy az alapok 70 százalé­káról a később létrehozandó szakér­tői grémiumok, a fennmaradó rész­ről pedig közvetlenül a testület dönt. Az előző bizottság elkötelezettségei miatt 103 millió forintból 15 milliót már lekötöttek. A színházi terület 8 milliós és a zenei szféra 5,7 milliós kötelezettségvállalásait egyforma arányban a bizottsági, illetve a ku­ratóriumi keretből fedezik. A képző- művészeti, a tudományos-közműve­lődési alap ígérvényeit a bizottsági keretből teljesítik. Arra a kérdésre, hogy a Fesztiválze­nekar számára miből fizetik a Schif­fer János főpolgármester-helyettes által pótlólag megígért 11 millió fo­rintot, Vég Gábor nem tudott vála­szolni. Szerinte ugyanis nem járha­tó az az út, hogy a zenei alapnak, amelyből amúgy is már több mint ötmilliót elígértek, mintegy a felét a Fesztiválzenekarra fordítsák. Schif­fer János úgy vélte, hogy az zene­kar a bizottsági, illetve a főpolgár­mesteri keretből hozzájuthat a 11 millió forinthoz. A költségvetést emiatt nem módosítják, így a támo­gatásnak nem is lesz áthúzódó ha­tása a jövő évre. Magyar Kortárszenei Alapítvány Budapest (MTI) - A Magyar Zene­szerzők Egyesülete nehezményezi, hogy már csaknem egy éve húzódik a Magyar Kortárszenei Alapítvány létrehozása. A hazai kortárs zene, zenetudomány és zenepedagógia ki­adását támogató közalapítvány megalakításához még az 1994 má­jusában ígért 75 millió forintot sem kapták meg az Állami Vagyonkeze­lő Rt.-től - mondta Jeney Zoltán, az egyesület elnöke. A Zeneműkiadó egy részét a Ricordi cég vette meg. A szakma ezt nem fogadta örömmel, egy részük azonban úgy vélte: a már meglévő szerződést ne bontsák fel, de tegyék lehetővé egy olyan alapítvány létrehozását, amely va­lamelyest kárpótolhatná azokat a szerzőket, akiknek a munkáját egy piaci alapon működő kiadó nem óhajtja terjeszteni. Csépi Lajos, az ÁV Rt. korábbi vezérigazgatója a Magyar Zenei Tanács, a Magyar Ze­nei Kamara, a Magyar Zeneművé­szeti Társaság, a Magyar Zeneszer­zők Egyesülete és a Ricordi cég kép­viselőinek jelenlétében 1994. május 10-én ígéretet tett arra, hogy a pri­vatizációból befolyt összegből 75 millió forintot a közalapítvány lét­rehozására fordítanak. A tárgyalá­son elhangzottakról írásos anyag nem született. A Szerzői Jogvédő Hivatalt és a Magyar Zeneszerzők Egyesületét bízták meg az alapít­vány létrehozásával. Az SZJH a szakmai szervezetek egyetértését követően még tavaly decemberben elkészítette az alapító okiratot és el­küldte Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztosnak. Lascsik Attila, az ÁV Rt. új vezérigazgatója febru­ár 8-i levelében arról írt, hogy az ÁV Rt.-nek nincs lehetősége és nem is feladata az ilyen alapítvány létre­hozása. Szerintük a művelődési mi­nisztériumnak kellene a költségve­tésből előteremtenie az összeget. Stuttgarti Carmen magy ar művészekkel Bonn (MTI) - Hosszan tartó ün­nepléssel fogadta a stuttgarti kö­zönség a minap Bizet Carmen című operájának majdnem négymillió márkába kerülő látványos előadá­sát, amelyen számos magyar mű­vész működött közre. A Hans-Mar- tin-Schleyer csarnokban több mint hétezer néző foglalt helyett, hogy megtekintse a Nagy Viktor rendez­te előadást, amelyben Don Jósét a világhírű spanyol tenorista, Jose Carreras, Carment pedig Stefánia Toczyszka alakította. David Gime- nez vezényelte a Magyar Állami Operaház zenekarát és kórusát, és közreműködött a budapesti opera balettkara is. A több emeletes szín­padképet Csikós Attila tervezte, a jelmezeket Vágó Nelly alkotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom