Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-07 / 56. szám
4 A Itt-Hon 1995. Március 7., Kedd Az önkormányzat szükséglakást biztosított Forró (ÉM) - Korábbi lapszámunkban hírt adtunk arról a tragédiáról, mely Forrón, a Fő út 28. szám alatt lévő családi házban történt. Mint ismeretes, február 11-én, az esti órákban felrobbant egy 11,5 kilogrammos propán-bután gázpalack, mely az ott lakó házaspár és három kiskorú gyermekük tragédiáját okozta. A Forrói Polgármesteri Hivatal jegyzőjétől, Nagyné Pail Mariannától kapott információ alapján megtudtuk, hogy az édesanyát Balázs Jánosnét és két gyermekét már hazaengedték a kórházból, ám a félj és a nagyobbik gyermek még mindig kórházi megfigyelés alatt van. Megtudtuk továbbá, hogy a Forró és Vidéke Takarékszövetkezetnél vezetett 272-98305- 0360 számú elkülönített számlán - mely „Balázs János és családja megsegítésére” lett létrehozva - eddig 190 ezer forint gyűlt össze. A szerencsétlenül járt családnak az ön- kormányzat kibérelte a Fő út 23. szám alatti üres- családi házat, mivel saját házuk a robbanás után lakhatatlanná vált, valamint a legkedvezőbb ajánlatot adó Hemádmenti Építőipari Szövetkezetei felkérte arra, hogy kezdjék el a romos ház rendbetételét, bár abban még nem született végleges megállapodás, hogy a költségek kit vagy kiket terhelnek. Félve azonban a nagyobb kár keletkezésétől (időjárási tényezők), a munkálatok elkezdődtek. Farsang Aszalón Aszaló (ÉM) - Farsangi bál megrendezésére került sor az aszalói Napköziotthonos Óvodában a gyerekek részére február 16-án. A hagyományokhoz híven, az apróságok most is különféle jelmezeket öltöttek magukra, mellyel még emlékezetesebbé tették ezt a mulatságot. A jelmezek sokszínűsége, változatossága dicsérte a gyerekek, a szülők, az óvónők találékonyságát, ügyességét. Volt itt Zor- ró, a nagy Ho-ho-ho, de a teknős, a robot, a boszorkány, a törp, a párduc, a hirdetőtábla jelmezek is igen népszerűek az óvodások körében. A szülői munkaközösség is kivette részét a farsangi készülődésből, így' az ügyes anyukák a mulatság közben a maguk sütötte farsangi fánkkal kínálták a gyerekeket, szülőket egyaránt. Az óvodások számára ez a délután sokáig élményt jelent majd, hisz a felvonulás mellett volt itt csoportos ének, tánc, vetélkedő. Összegezve, jól sikerült a ’95-ös télbúcsúztató farsang. Sokáig élményt jelent Mező István karikatúrái a Megyeháza Galériában Homrogd, Szikszó, Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat épületében, az úgynevezett Megyeháza Galériában a kiállításmegnyitókat a közgyűlés időpontjához időzítik. A Megyeháza Galéria így lassan „intézménnyé” növi ki magát. Február 23-án a Szikszón élő Mező István karikaturista tárlatát Szabó György, a megyei közgyűlés elnöke nyitotta meg e szavak kíséretében: „Miután Mező István országgyűlési képviselő is, sajátos hangvételű megközelítése új színeket jelent a politikában.” Szűkebb pátriánkban nem szorul különösebb bemutatásra Mező István. Nem árt azonban bővebben idézni katalógusa fülszövegéből: ,A Bács megyei Du- napatajon születtem 1951-ben. Mivel édesapám katonatiszt volt, így elég sok helyen laktunk az országban. Az általános iskola első osztályát például három helyen végeztem. Miskolcon érettségiztem 1970- ben az 1. Számú Ipari Szakközépiskolában. Még ezen a nyáron bevonultam katonának, és a honvédségnél készítettem első karikatúráimat. Akadt itt ötlet bőven. Leszerelés után úgy döntöttem, hogy a csekély jövedelmet biztosító autószerelő szakmát felcserélem a jóval busásabb pedagógusira. Elmentem Se- lyebre tanítani képesítés nélküli nevelőként. Ekkori fizetésem már majdnem elérte az egyezer forintot, amiből hatszázat albérletre fizettem. Közben felvettek a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola földrajz-rajz szakára, amit levelező úton végeztem el. Nehéz évek voltak ezek, hiszen közben megnősültem, fiunk született. Munka és család mellett végeztem el a főiskolát. Azt csak én tudom: négy év alatt hányszor kellett felkelnem hajnalok hajnalán, hogy a kis csereháti faluból bebuszozzak Miskolcra, onnan pedig Nyíregyházára. A négy év alatt több mint százszor megtettem ezt az utat! Ezért szoktam ironikusan visszavágni azoknak az embereknek, akik a nyári szünetben azt mondják: ’De jó a pedagógusoknak!’ Én meg azt mondom: ’Az út mindenki előtt nyitva áll, tessék megpróbálni!’ Homrogdon 1979 óta tanítok. Közben Szikszón építkeztünk, most ott lakom. Két fiunk van: a nagyobbik elsős egyetemista, a kicsi pedig az általános iskola hatodik osztályába jár. A viccet, a humort mindig szerettem, s mint már említettem, a honvédségnél kezdtem karikatúrát rajzolni. Első rajzaimat a Déli Hírlap közölte 1974-ben. Azóta több mint hatezer rajzom jelent meg az ország legkülönfélébb lapjaiban. Rajzaimmal több mint tíz pályázaton nyertem díjat. Kedvenceim a szöveg nélküli karikatúrák. Karikaturista példaképem Kaján Tibor. Szeretnék még nagyon sokat rajzolni, és szeretném, ha rajzaimmal én is hozzájárulhatnék a szebb és jobb világhoz.” Mező István karikatúrái április 24-ig tekinthetők meg a Megyeháza Galériában. A megnyitón egyébként közreműködtek a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola hallgatói is. 1995. Március 7., Kedd Itt-Hon A 5 A település működőképessége a tét Büttös polgármestere bizakodó a jövőt illetően Büttös (ÉM) - Az alig 300 lelket számláló Büttösön az innotív és a munkaképes lakosság közötti arány 50-50 százalékos, a munkaképes lakosság 85 százaléka szociális segélyből él, a születések és halálozások aránya kiegyenlítődött, mivel a kétgyermekes anyák a főállású anyaságért járó biztos jövedelemért harmadik gyermeket vállalnak. A sötét foltok ellenére Gyurcsó András polgár- mester lát kiutat a semmittevésre ítélt büttösi lakosság jövőjét illetően. • A nyolcvanas évek végén még virágzott ez a település, ám az elmúlt négy év volt az az időszak, amikor egy gazdasági szerkezetváltozás következett be: nagymértékű munkanélküliség, emberek egy részének ellehetetlenülése. Éz a folyamat alapvetően meghatározta a négyéves tevékenységünk nagyobb hányadát - mondta keserűen Gyurcsó András Büttös polgármestere, majd így folytatta. - A választási ciklus vége felé járt le a lakosság zömének a munkanélküli segély folyósítása, így az önkormányzatunkra hárult ezen emberek jövedelempótló támogatásban részesítése is. □ Milyen beruházásokat tudtak ennek ellenére megvalósítani az elmúlt négy év során? • A beruházásunk az elmúlt négy esztendőben szinte egyetlen dologra összpontosult, az egészséges ivóvízre. Sajnálatos módon ugyanis 1990-ben úgy örököltük - akkor megyei tanácsi támogatással elkezdett - ezt a beruházást, hogy településünkön a vezetékes ivóvízhálózat kiépítése nem volt teljes körű. Az „örökség” a lehetőségünket a 90 százalékos beruházástámogatástól elvette, mivel már egy meglévő, létező vízről volt szó. így az önkormányzatunkra hárult az a feladat, hogy átmeneti jellegű beruházást a település teljes egészén kiépítse, a víz minőségét szabványosítsa és az átmeneti vízellátást véglegesítse. Ez a fejlesztésünk négy évet vett igénybe, mivel mindent saját erőből, saját kivitelezéssel kellett megoldanunk. Óriási előrelépést jelentett viszont számunkra, hogy múlt év december 1-jén bekapcsolták településünket az ország vérkeringésébe, így elmondhatom, hogy Büttös község rendelkezik az infrastrukturális alapellátás egyik fontos A polgármester: Gyurcsó András eszközével, működő crossbartelefonnal. □ Az idei költségvetési keret mire elég a településen ? • Mindenre és semmire. Büttös olyan község, hogy egyetlen középülete sincs. Értem ezalatt: iskola, közösségi ház, orvosi rendelő. Ezek az intézmények hozzánk legközelebb Krasznokvajdán vannak, így résztulajdonként mindezen intézmények fenntartásához, üzemeltetéséhez hozzá kell járulnunk más társközségekkel egyetemben. Azonban ez sokszor megoldhatatlan terhet jelent számunkra, mivej költség- vetésünk több mint 40 százalékát az alapoktatásra kell fordítanunk, ezen túlmenően kiadást jelent a körzeti egészségügy fenntartása, a falugondnoki autó üzemeltetése, mellyel a betegeket szállítjuk orvoshoz, kórházba, a gyermekeket óvodába, iskolába. □ Tudnak-e támogatást nyújtani gyermekes családok részére; értem ezalatt: beiskolázási segély, tanszervásárlás, étkezési hozzájárulás? • Az itt élő emberek nagy része jövedelempótló támogatásból élő nagycsaládos, így minden gyermek részére megvásároljuk a füzet- és könyvcsomagokat, ezen túlmenően az önkormányzat magára vállalta a szociális étkeztetést, támogatjuk gyermekeink encsi úszásoktatását, kirándulásaikat. □ Távolabbi céljaik? • Szeretnénk az imaházunk helyett egy templomot építeni a község hívei számára. A hely adott, a tervek elkészültek, ám a korábban elkészített költség- tervezet ma már jócskán túlhaladja az akkori árakat. Ezt a beruházást csak hitelek felvételével lehetne finanszírozni, mi azonban félünk felvállalni a mai nehéz gazdasági helyzetben az eladósodással járó bizonytalanság állapotát, amikor a település működőképessége a tét. Ismerve gazdasági helyzetünket, csak kis lépésekkel célszerű fejlesztési programokat terveznünk, de önkormányzatunk nem zárkózik el attól, hogy ez a templom megépüljön: Ehhez azonban szükségünk van a hívek adakozásán túl kívülálló személyek, szervek támogatására is. Énnek megfelelően önkormányzatunk első lépésként létrehozott erre a célra egy „A Keresztény Büttösért” alapítványt, melynek a templom építésén túl a helyi fiatalok keresztény szellemű nevelése is feladata. így valószínű, nem botlunk akadályokba. Az Itt-Hon konyhája Telkibányai postai bélyegzővel ellátott levél érkezett szerkesztőségünkbe, melynek tartalma: az Itt-Hon konyhája rovatban szeretné a tisztelt levélíró, ha megjelenne két különleges ételreceptje. Valóban különleges, mivel valamennyi ételhez vadhús, vadszárnyas szükségeltetik. Fácánleves Hozzávalók: 1 egész fácán, 30 dkg vegyes zöldség, 1 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 3 gr egész bors, 2 szem fenyőmag, só. Elkészítés: a fácánleveshez öreg fácán a legalkalmasabb, amely már sütésre nem használható, viszont levesnek kitűnő. A fácánt szárazon megtisztítjuk, jól megmossuk, majd 5-10 percre közepesen forró sütőbe tesszük átsülni. Ézután kivesszük a sütőből, és hideg vízben feltesszük főni. Felforralás után lehabozzuk, be- zöldségeljük, megsózzuk és fűszerezzük. Ha a fácán megpuhult, kivesz- szük a levesből, a húst leszedjük a csontról, s vékony metéltre felvágjuk. A levest átszűrjük és így tálaljuk. (Ugyanígy fogolyból is kitűnő levest főzhetünk.) Nyúl vadasan Hozzávalók: 1 nagy húsos nyúl, 6 dkg füstölt szalonna, 5 dkg zsír, í fej vöröshagyma, 30 dkg vegyes zöldség, 2 evőkanál ecet, babérlevél, egész bors, 3 dl tejföl, 5 dkg liszt, 1 dl fehérbor, 1 evőkanál mustár, 5 dkg cukor, citromhéj, só. Elkészítés: a nyulat a megnyúzás és a hártyáitól való megtisztítás után bepácoljuk. A páclevet a következőképpen készítjük el: 3 liter vízben 30 deka karikára vágott vegyes zöldséget, 1 fej kalákákra vágott vöröshagymát, 1 babérlevelet, néhány szem egész borsot megfőzünk. Mikor a zöldség, megfőtt, 1 deci ecetet öntünk hozzá, és hűlni hagyjuk. A megtisztított nyulat besózzuk, és a hideg páclébe tesszük 1-2 napig. Ezután a léből kiemeljük, konyharuhával megtörölgetjük, és gyufa vastagságú füstöltszalonna-csíkokkal sűrűn megtűzdeljük. Ezután a nyúlgerincet és combokat tepsibe rakjuk, a pácléből leszűrt vegyes zöldséget, zsírt, hagymát, babérlevelet, egész borsot teszünk alá, és sütőben megsütjük. Majd kiszedjük egy lábasba, és a fehérborral puhára pároljuk. A gerincet és a combot feldarabolva tálra helyezzük. A nyúl zöldséges zsíros levét zsírjára lesütjük, beletesszük a mustárt, tejfölös habarással és egy kevés vízzel felengedjük. Cukorral, citrom héjával, sóvaí ízesítjük, jóí felforraljuk. Rászűijük á feldarabolt nyúlhúsra, és csőtésztával, zsemle- vagy burgonyagombóccal tálaljuk. Fotó: Knyizsák Ferenc
