Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-20 / 67. szám

8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1995. Március 20,, Hétfő „APROPÓ Szökőkút Dobos Klára A féltékeny Zaréma megöli Máriát, mire Cirej kán roppant elkeseredésében szökő- kutat állíttat a lány emlékére, amely az idők végezetéig ontja könnyeit... A közönségnek tetszett az előadás, nagy taps fogadja a táncosokat. De ez a szín­házlátogatás még nem ér véget, van har­madik felvonás is. Hiszen ez itt a Páholy- party, ahol a város kultúrára áldozó, pol­gárosodó közönsége szórakozhat. Hideg­tálak és italok várják az Aszafjev-muzsi- kán elpilledt nézőket, szerencsét lehet próbálni a rulettasztalnál, gyönyörködni néhány kiállított szobai szökőkútban (könnyeznek vagy nem, oly mindegy, ez itt már nem a beleélés, hanem a felhőtlen szórakozás helye). Kiállítás is nyílik, mint az már hagyomány, most az egykori tán­cos Eifert jános fotóművész képeiből. Közben a népszerűség létra foka in egyre magasabbra jutó műsorvezető, Fábry Sa­nyi (design) brill frozik. Igaz, van egy kis ke­veredés a feleségekkel, Sanyi ugyanis más házastársát mutatja be a művész nejeként - ám a közönség oldott, meg egyébként is erősebb a beszélgetés hangja, mintáz op­timális volna, mikor valaki a tömegnek be­szél. Ez még tovább élesedik az igazi meg­nyitón, és most nincs itt Verdes Tamás ex- Romeo, aki (minta múltkor) kemény „atyai szigorral" lehalkítaná a közönséget. De se­baj, ezen is túl vagyunk, és nem volt olyan kínos, mint mikor árverés van, s nemigen kapkod senki a képek után... A Páholy-partyk fénypontja mindig az előadás szereplőivel való találkozás. Sa­nyi most is a helyén van, vált néhány szót a főszereplőkkel. Alexander Komarovnak mond egy „jő" viccet, megkérdi, tudja-e, mi az orosz gruppenszex, Szása nem tud­ja, a válasz: két orosz egy csecsen, mire a vendégművész nem kacag túl nagyot, biz­tos nem érti, de látnivalóan inkább szo­morúan néz maga elé, mint felszabadul­tan... Kérdés hangzik Zarémához (Markó Éva) is, Máriához való viszonyával kap­csolatban. „Nem bocsátottam meg neki, hogy őt is szereti a kán, és nem is fogom soha" - halljuk a kedves választ. Könnyű neki, hiszen ha megbocsát, akkor is le kell szúrnia a másik asszonyt. Az már egy le­zárt történet. De a party még alakulhat... „TÁRLAT Színekkel beszélni Miskolc (ÉM) - „Nem szeretem én a sok be­szédet, a sok szót. Néha úgy érzem, minél töb­bet mond az ember, annál kevesebb a szavak hitele. A szavaké általában is. Egész életem­ben azt tartottam, hogy ami erős és igaz, az egyszerű, s egyszerűen elmondható. A színek­kel beszélni, a színekkel pontosan, kifejezően fogalmazni - mint festőnek - ez vált életcélom­má” - írta Kunt Ernő festőművész. A hetvenötödik születésnapjára tervezett tisztelgő tárlatból emlékkiállítás lett. A Mis­kolci Galéria a művész műtermi hagyatékából válogatta a kiállítás anyagát: festményeket, egyedi és sokszorosított grafikákat. Az emlék- kiállítást júliusban és augusztusban a Sáros­pataki Képtár is bemutatja. A kiállítás alkal­mából a Miskolci Galéria Könyvek sorozatában kötet jelenik meg Kunt Ernő művészetéről. Kunt Ernő 1920-ban született Sopronban. A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István növendéke volt. 1946-60-ig az ózdi József Atti­la Gimnáziumban tanított, majd tavaly bekö­vetkezett haláláig Miskolcon élt. Népi klasszikus összhangzattan Magyar zenészek a magyarpalatkaiak között Miskolc (ÉM - M.L.) - Rendha­gyó népzenei koncerten vehe­tett részt nemrégiben a miskol­ci Vian klub közönsége. Az már megszokottá vált, hogy a klub­ban keddenként csángó tánc­házban ismerkedhetnek a fiata­lok a népzenei hagyományok­kal és a néptánccal, az azonban nem mindennapos esemény, hogy határainkon túlról, a ro­mániai Magyarpalatkáról érke­zett muzsikások húzzák a talp- alávalót. A Mezőségből jött háromtagú zene­kar cigány muzsikusait arról sze­rettük volna faggatni, milyen ma is élő hagyományai vannak Érdélyben a magyar zenének... A magyarpa- latkaiakkal azonban egyáltalán nem sikerült szóba elegyednünk. Beszélgetésünknek egyetlen, azon­ban áthidalhatatlan akadálya volt: kizárólag a román nyelvet ismer­ték. Muzsikájukkal viszont, amit azon az estén hallhattunk tőlük, a honi hagyományokat idézték. De nem is rejlik ebben megfejthetet­len kettősség, hiszen egykor - épp­úgy, mint a mi vidékeinken - a ze­nélés a cigányok dolga volt. Míg ez Magyarországon - a népzenét te­kintve - hiányzik, Erdélyben néhol még ma is cigányok játszanak a lagzikban, a bálokon, a legénybú­csúkon, és ők kísérik a bevonuló katonákat is. Hasonlóképp a palat- kaiakhoz, akik előzőleg egy tisza­füredi lakodalomban játszottak, majd Miskolcon is bemutatták, mi­lyen a magyar népzene legősibb formája...- A hangszeres zene az elmúlt évszázadokban sok változáson ment keresztül - hallottuk Erős Lászlótól, a miskolci Bölcsész Egye­sület hallgatójától, aki nemcsak a vendégeket ismerte, hanem zené­jükről is mesélt. - A magyarpalat­kaiak ennek ellenére a hangszerke­zelés módjának azt a formáját őriz­ték meg, amelyek évszázadokkal ezelőtt is szokásban voltak. Ebben bizonyára közrejátszott, hogy nem csak térbelileg, de társadalmi szin­ten is a perifériára szorultak. Ve­gyük például a hangszereket. A bő­gő háromhúros, a zenész azonban egyszerre csak az egyiken játszik, rövid vonóval, amit egy klasszikus műveltségű zenész aligha lenne ké­pes használni. A brácsa pallója, a húrláb egyenesre vágott, ami lehe­tővé teszi, hogy hármashangzato- kat fogjanak le, de csak dúr akkor­dokat használnak. A hegedűjátékot pedig a durva, kemény, határozott vonókezelés jellemzi. Az elmúlt húsz évben, félig negatív értelem­ben, rengeteget fejlődött a zene, így az ő előadásukban is keverednek az évezredes hagyományok^ rétegei a néhány évtizedesekkel. Ok is meg­tanulták a klasszikus összhangzat­tant, és ma már mindent eljátsza­nak, ami korábban nem volt szoká­sos. Előadásmódjuk mégis népzené­vé teszi muzsikájükat. Érdekes azonban, hogy a magyaroknak nyu­gat-európai hatásra műdalokat ját­szanak, míg a románoknak a régi magyar dalokat adják elő. Napkirályfi Miskolc (ÉM) - A Premier Színház Napkirályfi című mesemusical elő­adását - Korzsényi Tibor rendezé­sében - március 22-én, szerdán dél­után 2 órától láthatják az érdeklő­dők a Vasas Művelődési Központ­ban. A darab története egy meséből kifelejtett királyfiról szól, aki elin­dul, hogy Ityisz-Fityisz varázsló fog­ságából kiszabadítsa az elvarázsolt királylányt, a Napot és a Szelet, és keressen magának egy mesét. E kö­rül szövődik a bonydalom, amely vé­gül - mint általában a mesék - jól végződik. Versmondóverseny Mezőnagymihály (ÉM) - Anyám az álmok nem hazudnak” címmel országos versmondóversenyt hirde­tett a mezőnagymihályi művelődési ház. Március 25-ig várják a 11 év feletti versbarátok jelentkezését (cím: Művelődési Ház, 3443 Mező- nagymihály, Kossuth u. 73.). A ver­senyzők három szabadon választott vers közül a zsűri által kijelöltet ad­ják elő, egy költeménynek azonban, mivel a döntőt május 7-én, anyák napján tartják, alkalomhoz illőnek kell lennie. Az elődöntőket április 8-9-én és 22-23-án rendezik. A verseny kétkategóriás: 11-15 éves korig és 15 éven felülieknek. A rendezvényre a MÁV és a GYSEV kedvezményes menetjegyet biztosít az ország egész területén. A verseny fővédnökének Horn Gyulánét és Fo­dor Gábor művelődési és közoktatá­si minisztert kérték fel. A zsűri tag­jai között lesznek Vass Tibor és Ka- bai Zoltán miskolci költők. Vendéglátósok Miskolc (ÉM) - A kereskedelmi és vendéglátó szakmák kiváló tanulói országos versenyének döntőjét már­cius 20-án és 21-én rendezik meg 3 miskolci Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakmunkásképző Iskola és Szakközépiskola a Munkaügy1 Minisztériummal, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztériummal, 3 Nemzeti Szakképzési Intézettel és 3 Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskolák Szövetségével közösen. Ä versenyre - az ország 50 iskolájában megtar­tott elődöntők után - 52 kereskedel­mi és 54 vendéglátós szakmunkás­tanulójutott be. A szakmunkások 3 gyakorlatban mérik össze tudásu­kat a kétnaposra tervezett verse­nyen, amelyet a miskolci iskola a ve­le képzési kapcsolatban álló szerve­zetek és vállalkozások közreműkö­désével és támogatásával valósítha­tott meg. Március 21-én, kedden dél­után 3 órától a vendéglátós verseny­zők díszmunkáiból kiállítás nyílik az Otthon étterem vendéglátó tan­üzemében (Könyves Kálmán u. 4A míg a verseny ünnepélyes ered­ményhirdetésé március 22-én, ked' den délelőtt 10 órakor a Nemzetköz' Kereskedelmi Központban lesz. Az Evangélium Téli Zsoltára Miskolc (ÉM) - Kovách Aladár Té­li Zsoltár című drámai játéka a XVII. században játszódik Hollan­diában és Erdélyben. Hőse Apáczai Cseri János, tudós és pedagógus, aki nyugati egyetemeken tanult, 28 éves korában hazatért Erdélybe, ott halt meg fiatalon, 34 évesen. Vérbe­li pedagógus volt, aki sok diáknak osztotta szét életét, rájött, hogy az iskolákban fontosabb hadiszer ké­szül, mint az ágyúgolyó. Filozófiai, teológiai és pedagógiai törekvései súlyos konfliktusokba sodorták ta­nártársaival, sőt a fejedelmi udvar­ral is, de soha meg nem alkudott. Magyar Enciklopédiája az első ma­gyar nyelvű tudománytár. A darabot most az Evangélium Színházban rendezte meg Udvaros Béla. Apáczai „feltámasztásával” mintegy felzárkóztatni kívánják őt a magyar kultúra legnagyobbjai­hoz. Az előadást a miskolci közön­ség is láthatja március 22-én dél­után 3 és este 7 órától a Rónai Sán­dor Művelődési Központban. Pieter von der Maet szerepében Simon György Jászai-díjas érdemes mű­vészt láthatjuk, aki hosszú éveken át a Miskolci Nemzeti Színház tagja O. Szabó István (mint Apáczai Cseri János) és Kenderesi Tibor (Az öreg Keresztúri) a Téli Zsoltárban ÉM-repró volt. További szerepekben: Forgács Szilvia, O. Szabó István, Baracsi Ferenc, Létay Klári, Antal Anetta, Badacsonyi Angéla, Kenderesi Tibor, Imre István, Szoboszlai Éva, Csir- maz Ádám, Galgóczy Imre. Jegyek elővételben vásárolhatók a Nemzeti Filharmóniánál (Mis­kolc, Kossuth u. 4.) és a Mini Galé­riában (Kossuth u. 11.), valamint előadás előtt a helyszínen, a Rónai Művelődési Házban is. Majoros István koreográfus-ren­dező és Hegyi Árpád Jutocsa igazgató-főrendező Páholy-party A három évvel ezelőtt megkezdett sorozat foly­tatásaként - a Diótörő és a Coppelia után - Aszafjev A bancsiszeráji szökőkút című tánckölteményét mutatta be az idén a Miskolci Nemzeti Színház balettkara. Az elmúlt szombaton este a Páholy-party közönsége az előadás után megismerked­hetett a darab szereplőivel. A programban műsort adtak a színnáz művészei, bemu­tatkozott a Ködmön tánc- együttes, kiállítás nyílt Eifert János fotóművész alkotá­saiból. Aki a virágot szereti... Kozma Attila (Girej kán) és Alexander Komarov (Waclav) Fotók: Dobos Klára Eifert János és Halmai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom