Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-20 / 67. szám
8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1995. Március 20,, Hétfő „APROPÓ Szökőkút Dobos Klára A féltékeny Zaréma megöli Máriát, mire Cirej kán roppant elkeseredésében szökő- kutat állíttat a lány emlékére, amely az idők végezetéig ontja könnyeit... A közönségnek tetszett az előadás, nagy taps fogadja a táncosokat. De ez a színházlátogatás még nem ér véget, van harmadik felvonás is. Hiszen ez itt a Páholy- party, ahol a város kultúrára áldozó, polgárosodó közönsége szórakozhat. Hidegtálak és italok várják az Aszafjev-muzsi- kán elpilledt nézőket, szerencsét lehet próbálni a rulettasztalnál, gyönyörködni néhány kiállított szobai szökőkútban (könnyeznek vagy nem, oly mindegy, ez itt már nem a beleélés, hanem a felhőtlen szórakozás helye). Kiállítás is nyílik, mint az már hagyomány, most az egykori táncos Eifert jános fotóművész képeiből. Közben a népszerűség létra foka in egyre magasabbra jutó műsorvezető, Fábry Sanyi (design) brill frozik. Igaz, van egy kis keveredés a feleségekkel, Sanyi ugyanis más házastársát mutatja be a művész nejeként - ám a közönség oldott, meg egyébként is erősebb a beszélgetés hangja, mintáz optimális volna, mikor valaki a tömegnek beszél. Ez még tovább élesedik az igazi megnyitón, és most nincs itt Verdes Tamás ex- Romeo, aki (minta múltkor) kemény „atyai szigorral" lehalkítaná a közönséget. De sebaj, ezen is túl vagyunk, és nem volt olyan kínos, mint mikor árverés van, s nemigen kapkod senki a képek után... A Páholy-partyk fénypontja mindig az előadás szereplőivel való találkozás. Sanyi most is a helyén van, vált néhány szót a főszereplőkkel. Alexander Komarovnak mond egy „jő" viccet, megkérdi, tudja-e, mi az orosz gruppenszex, Szása nem tudja, a válasz: két orosz egy csecsen, mire a vendégművész nem kacag túl nagyot, biztos nem érti, de látnivalóan inkább szomorúan néz maga elé, mint felszabadultan... Kérdés hangzik Zarémához (Markó Éva) is, Máriához való viszonyával kapcsolatban. „Nem bocsátottam meg neki, hogy őt is szereti a kán, és nem is fogom soha" - halljuk a kedves választ. Könnyű neki, hiszen ha megbocsát, akkor is le kell szúrnia a másik asszonyt. Az már egy lezárt történet. De a party még alakulhat... „TÁRLAT Színekkel beszélni Miskolc (ÉM) - „Nem szeretem én a sok beszédet, a sok szót. Néha úgy érzem, minél többet mond az ember, annál kevesebb a szavak hitele. A szavaké általában is. Egész életemben azt tartottam, hogy ami erős és igaz, az egyszerű, s egyszerűen elmondható. A színekkel beszélni, a színekkel pontosan, kifejezően fogalmazni - mint festőnek - ez vált életcélommá” - írta Kunt Ernő festőművész. A hetvenötödik születésnapjára tervezett tisztelgő tárlatból emlékkiállítás lett. A Miskolci Galéria a művész műtermi hagyatékából válogatta a kiállítás anyagát: festményeket, egyedi és sokszorosított grafikákat. Az emlék- kiállítást júliusban és augusztusban a Sárospataki Képtár is bemutatja. A kiállítás alkalmából a Miskolci Galéria Könyvek sorozatában kötet jelenik meg Kunt Ernő művészetéről. Kunt Ernő 1920-ban született Sopronban. A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István növendéke volt. 1946-60-ig az ózdi József Attila Gimnáziumban tanított, majd tavaly bekövetkezett haláláig Miskolcon élt. Népi klasszikus összhangzattan Magyar zenészek a magyarpalatkaiak között Miskolc (ÉM - M.L.) - Rendhagyó népzenei koncerten vehetett részt nemrégiben a miskolci Vian klub közönsége. Az már megszokottá vált, hogy a klubban keddenként csángó táncházban ismerkedhetnek a fiatalok a népzenei hagyományokkal és a néptánccal, az azonban nem mindennapos esemény, hogy határainkon túlról, a romániai Magyarpalatkáról érkezett muzsikások húzzák a talp- alávalót. A Mezőségből jött háromtagú zenekar cigány muzsikusait arról szerettük volna faggatni, milyen ma is élő hagyományai vannak Érdélyben a magyar zenének... A magyarpa- latkaiakkal azonban egyáltalán nem sikerült szóba elegyednünk. Beszélgetésünknek egyetlen, azonban áthidalhatatlan akadálya volt: kizárólag a román nyelvet ismerték. Muzsikájukkal viszont, amit azon az estén hallhattunk tőlük, a honi hagyományokat idézték. De nem is rejlik ebben megfejthetetlen kettősség, hiszen egykor - éppúgy, mint a mi vidékeinken - a zenélés a cigányok dolga volt. Míg ez Magyarországon - a népzenét tekintve - hiányzik, Erdélyben néhol még ma is cigányok játszanak a lagzikban, a bálokon, a legénybúcsúkon, és ők kísérik a bevonuló katonákat is. Hasonlóképp a palat- kaiakhoz, akik előzőleg egy tiszafüredi lakodalomban játszottak, majd Miskolcon is bemutatták, milyen a magyar népzene legősibb formája...- A hangszeres zene az elmúlt évszázadokban sok változáson ment keresztül - hallottuk Erős Lászlótól, a miskolci Bölcsész Egyesület hallgatójától, aki nemcsak a vendégeket ismerte, hanem zenéjükről is mesélt. - A magyarpalatkaiak ennek ellenére a hangszerkezelés módjának azt a formáját őrizték meg, amelyek évszázadokkal ezelőtt is szokásban voltak. Ebben bizonyára közrejátszott, hogy nem csak térbelileg, de társadalmi szinten is a perifériára szorultak. Vegyük például a hangszereket. A bőgő háromhúros, a zenész azonban egyszerre csak az egyiken játszik, rövid vonóval, amit egy klasszikus műveltségű zenész aligha lenne képes használni. A brácsa pallója, a húrláb egyenesre vágott, ami lehetővé teszi, hogy hármashangzato- kat fogjanak le, de csak dúr akkordokat használnak. A hegedűjátékot pedig a durva, kemény, határozott vonókezelés jellemzi. Az elmúlt húsz évben, félig negatív értelemben, rengeteget fejlődött a zene, így az ő előadásukban is keverednek az évezredes hagyományok^ rétegei a néhány évtizedesekkel. Ok is megtanulták a klasszikus összhangzattant, és ma már mindent eljátszanak, ami korábban nem volt szokásos. Előadásmódjuk mégis népzenévé teszi muzsikájükat. Érdekes azonban, hogy a magyaroknak nyugat-európai hatásra műdalokat játszanak, míg a románoknak a régi magyar dalokat adják elő. Napkirályfi Miskolc (ÉM) - A Premier Színház Napkirályfi című mesemusical előadását - Korzsényi Tibor rendezésében - március 22-én, szerdán délután 2 órától láthatják az érdeklődők a Vasas Művelődési Központban. A darab története egy meséből kifelejtett királyfiról szól, aki elindul, hogy Ityisz-Fityisz varázsló fogságából kiszabadítsa az elvarázsolt királylányt, a Napot és a Szelet, és keressen magának egy mesét. E körül szövődik a bonydalom, amely végül - mint általában a mesék - jól végződik. Versmondóverseny Mezőnagymihály (ÉM) - Anyám az álmok nem hazudnak” címmel országos versmondóversenyt hirdetett a mezőnagymihályi művelődési ház. Március 25-ig várják a 11 év feletti versbarátok jelentkezését (cím: Művelődési Ház, 3443 Mező- nagymihály, Kossuth u. 73.). A versenyzők három szabadon választott vers közül a zsűri által kijelöltet adják elő, egy költeménynek azonban, mivel a döntőt május 7-én, anyák napján tartják, alkalomhoz illőnek kell lennie. Az elődöntőket április 8-9-én és 22-23-án rendezik. A verseny kétkategóriás: 11-15 éves korig és 15 éven felülieknek. A rendezvényre a MÁV és a GYSEV kedvezményes menetjegyet biztosít az ország egész területén. A verseny fővédnökének Horn Gyulánét és Fodor Gábor művelődési és közoktatási minisztert kérték fel. A zsűri tagjai között lesznek Vass Tibor és Ka- bai Zoltán miskolci költők. Vendéglátósok Miskolc (ÉM) - A kereskedelmi és vendéglátó szakmák kiváló tanulói országos versenyének döntőjét március 20-án és 21-én rendezik meg 3 miskolci Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola és Szakközépiskola a Munkaügy1 Minisztériummal, az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal, 3 Nemzeti Szakképzési Intézettel és 3 Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskolák Szövetségével közösen. Ä versenyre - az ország 50 iskolájában megtartott elődöntők után - 52 kereskedelmi és 54 vendéglátós szakmunkástanulójutott be. A szakmunkások 3 gyakorlatban mérik össze tudásukat a kétnaposra tervezett versenyen, amelyet a miskolci iskola a vele képzési kapcsolatban álló szervezetek és vállalkozások közreműködésével és támogatásával valósíthatott meg. Március 21-én, kedden délután 3 órától a vendéglátós versenyzők díszmunkáiból kiállítás nyílik az Otthon étterem vendéglátó tanüzemében (Könyves Kálmán u. 4A míg a verseny ünnepélyes eredményhirdetésé március 22-én, ked' den délelőtt 10 órakor a Nemzetköz' Kereskedelmi Központban lesz. Az Evangélium Téli Zsoltára Miskolc (ÉM) - Kovách Aladár Téli Zsoltár című drámai játéka a XVII. században játszódik Hollandiában és Erdélyben. Hőse Apáczai Cseri János, tudós és pedagógus, aki nyugati egyetemeken tanult, 28 éves korában hazatért Erdélybe, ott halt meg fiatalon, 34 évesen. Vérbeli pedagógus volt, aki sok diáknak osztotta szét életét, rájött, hogy az iskolákban fontosabb hadiszer készül, mint az ágyúgolyó. Filozófiai, teológiai és pedagógiai törekvései súlyos konfliktusokba sodorták tanártársaival, sőt a fejedelmi udvarral is, de soha meg nem alkudott. Magyar Enciklopédiája az első magyar nyelvű tudománytár. A darabot most az Evangélium Színházban rendezte meg Udvaros Béla. Apáczai „feltámasztásával” mintegy felzárkóztatni kívánják őt a magyar kultúra legnagyobbjaihoz. Az előadást a miskolci közönség is láthatja március 22-én délután 3 és este 7 órától a Rónai Sándor Művelődési Központban. Pieter von der Maet szerepében Simon György Jászai-díjas érdemes művészt láthatjuk, aki hosszú éveken át a Miskolci Nemzeti Színház tagja O. Szabó István (mint Apáczai Cseri János) és Kenderesi Tibor (Az öreg Keresztúri) a Téli Zsoltárban ÉM-repró volt. További szerepekben: Forgács Szilvia, O. Szabó István, Baracsi Ferenc, Létay Klári, Antal Anetta, Badacsonyi Angéla, Kenderesi Tibor, Imre István, Szoboszlai Éva, Csir- maz Ádám, Galgóczy Imre. Jegyek elővételben vásárolhatók a Nemzeti Filharmóniánál (Miskolc, Kossuth u. 4.) és a Mini Galériában (Kossuth u. 11.), valamint előadás előtt a helyszínen, a Rónai Művelődési Házban is. Majoros István koreográfus-rendező és Hegyi Árpád Jutocsa igazgató-főrendező Páholy-party A három évvel ezelőtt megkezdett sorozat folytatásaként - a Diótörő és a Coppelia után - Aszafjev A bancsiszeráji szökőkút című tánckölteményét mutatta be az idén a Miskolci Nemzeti Színház balettkara. Az elmúlt szombaton este a Páholy-party közönsége az előadás után megismerkedhetett a darab szereplőivel. A programban műsort adtak a színnáz művészei, bemutatkozott a Ködmön tánc- együttes, kiállítás nyílt Eifert János fotóművész alkotásaiból. Aki a virágot szereti... Kozma Attila (Girej kán) és Alexander Komarov (Waclav) Fotók: Dobos Klára Eifert János és Halmai László
