Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-01 / 51. szám

8 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Kultúra 1995. Március 1-, Szerda _TÁRLAT Grafikák a Miniben Miskolc (ÉM) - „Számunkra a kelet nem a nyugat által képzelt mesés, egzotikus füstölő- illat, hanem a szellemben vállalt katabasis.” A Keleti-Part Csoport tagjai vallják ezt, akiknek alkotásaiból tegnap délután Miskolcon a Mini Galériában (Kossuth u. 11.) nyílt kiállítás. A csoport 1993-ban alakult két Budapesten és két Tiszaújvárosban élő fiatal művész kez­deményezésére (Madácsi István, Nagy Gábor György, Orosz Csaba és Síró Lajos). Mind­annyian a keleti országrészből származnak, és szorosan kötődnek a tágabb értelemben vett keleti régióhoz. Tevékenységük sokrétű, a tér­konstrukcióktól a hagyományos táblaképeken át az experimentális fotográfiáig terjed. Ezen a kiállításon grafikai anyagukból láthatunk válogatást. Madácsi István: A törvény Kedvezményes balett Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Színház balettkara - Majoros István koreográfus-ren­dező irányításával - március 3-án este mutat­ja be a Bahcsiszeráji szökőkút című tánckölte­ményt. A pénteki premier előtt holnap este az Egyetemi bérlet tulajdonosai láthatják az elő­adást, a ma este 7 órakor kezdődő nyilvános főpróbára pedig - kedvezményes jegyekkel - a munkanélkülieket várják. _ÉM-portré A zenei ügyintéző Miskolc (ÉM - DK) - „Most megint szeretek dolgozni” - mondja Tőzsér Istvánná, a Nemze­ti Filharmónia miskolci kirendeltségének ügyintéző adminisztrátora. Meséli, hogy soká­ig gyógyszertárban volt pénztáros, majd mikor megszűnt a gyógyszertár, majdnem egy évig a Gyógyszertári Központ portáján ült. „Nagyon nehéz volt ez egy olyan nyüzsgő ember számá­ra, mint amilyen én vagyok. Az az egy év tízet vett el az életemből...” Aztán négy hónappal ezelőtt a filharmónia munkatársat keresett. Neki megvolt a közgazdasági végzettsége, pá­lyázott, és övé lett az állás. Zenei végzettsége viszont nincs. Nem szé­gyellj hogy eddig nem volt túlságosan fontos része életének a zene. „Most alakulok, most rázódom bele. Szerencsére merek kérdezni, és választ is kapok a főnökömtől, Gonda Fe- renctől... Persze a három tenort megnéztem a tévében, ismerem nagyjából a neveket, tu­dom, ki Petrovics, ki Szokolay. A családban sincsenek zenészek, de a fiam gitározik.” Hogy mi a feladata? El kell adni a jegyeket („Emberekkel eddig is foglalkoztam. Nagy tü­relmem van, nem tudnak kihozni a sodrom­ból.”), ügyelni a koncerteket, szervezési felada­tokat ellátni („Ha valaki azt mondja nekem tíz évvel ezelőtt, hogy Benkő Lászlóval fogok Sá­rospatakon vacsorázni, hát nem hiszem el...”) Benkő László az ifjúsági koncertek kereté­ben tartott előadásokat a megyében. Ezek az ifjúsági koncertek különösen közel állnak Tő­zsér Istvánná szívéhez. „Nagyon szeretem a gyerekeket, és vallom, hogy mindannyiukhoz vezet út. Le lehet kötni őket a komolyzenével is, és persze a művésznek is meg kell találni velük a megfelelő hangnemet.” Petrovics Miskolcon is csatát nyert A Miskolci Szimfonikus Zenekar és Gunde Péter hangversenye Petrovics Emil Concertino trombitára és zenekarra című művének bemu­tatása után a szerzőt is köszönthettük Fotó: Dobos Klára Bánhegyi Gabor Miskolc (ÉM) - A Szezonbérlet hangversenysorozat keretében február 27-én este Gunde Péter vezényletével Csajkovszkij Ró­meó és Júlia nyitányfantáziá­ját, Petrovics Emil Concertino trombitára és zenekarra című opuszát - Geiger György trom­bitaművész közreműködésével - illetve Muszorgszkij-Ravel Egy kiállítás képei című művét adta elő a Miskolci Nemzeti Színházban a Miskolci Szimfo­nikus Zenekar. A műsorfüzet tanúsága szerint Csajkovszkij Rómeó és Júlia nyi- tányfantáziája nem követi pontosan Shakespeare tragédiájának cselek­ményét, csupán költői lényegét ra­gadja meg. Éhhez talán csak annyi teendő hozzá, hogy a szerző nyugod­tan adhatta volna címnek - némi tiszteletlenséggel -, hogy Iván és Natasa nyitányfantázia, mert ez a mű az első pillanattól az utolsóig minden porcikájában szikrázóan orosz. A műben kibontakozó és be­teljesülő dráma „oroszul” is tökéle­tesen teljes és érthető. Mindehhez természetesen hozzájárult az is, hogy Gunde Péter és a zenekar egyaránt kitűnően felkészült a mű­ből. Az előadáson végig érződött, hogy a dirigens a próbák alatt alig­hanem „ízekre szedhette” Csaj­kovszkij remekét, mert a nézőtérről úgy tűnt, hogy ezúttal semmi sem történik véletlenül, minden apró hangsúlynak ott és éppen ott van a helye. A precizitás ellenére azonban a karmester néha olyannyira áten­gedte magát a zene sodrásának, hogy példának okáért szabályszerű­en eljátszotta Rómeó és Tybalt vég­zetes kardpárbaját. Az egyetlen pici zavaró momentum csak amiatt volt, hogy a fúvósok még nem igazán szokhattak hozzá a színpad végé­ben elhelyezett hangvető „falhoz”, ezért a fúvós párbeszéd alatt a kísé­ret kissé elnyomta a dallamot. A Németországban élő Gunde Péter szokatlan aprólékossága is­mételten a hangzás javára szolgált a Petrovics-mű megszólaltatásakor. Igaz, a játékhoz ezúttal olyan brili­áns szólista szolgált partnerül, mint Geiger György. A- trombitaművész bámulatos könnyedséggel adta elő ezt a hallatlan nagy felkészültséget és koncentrációt igénylő darabot. Tulajdonképpen nem is történhe­tett ez másként, hiszen Geiger György tevőlegesen is részt vett a concertino végleges formába öntésé­ben. Ezért még véletlenül sem for­dulhatott elő, hogy Petrovics Emil kompozíciója „megerőszakolja” a szólistát, viszont szívósan feszegeti a hangszer és az azt megszólaltató művész korlátáit. Összhatásában stilisztikailag és hangszertechnika- ilag egyaránt virtuóz és viszonylag könnyen befogadható művet hall­hattunk, így méltán fogadta tapsvi­har a mű végén a színpadon megje­lenő szerzőt. Maurice Ravel legnagyobb érde­mei közé tartozik, hogy nem hagyta meg a zongoristák privilégiumá­nak, hanem nagyzenekarra hang­szerelte Muszorgszkij remekművét, az „Egy kiállítás képei”-t. Ravel még arra sem törekedett, hogy a maga képére formálja az orosz mes­ter kompozícióját, két apróbb módo­sítástól eltekintve végig az eredeti művet, annak hangulatát követte. A tudósító bevallottan elfogult Mu­szorgszkij ezen műve iránt, éppen ezért feszült figyelemmel igyekezett követni a darabot. A feszült figye­lem azonban egyre inkább szükség­telenné vált, hiszen a Miskolci Szimfonikus Zenekar egész egysze­rűen fantasztikus előadást produ­kált. Az apró etűdök minősítésekor csak a nagyon tetszett, és a nagyon- nagyon tetszett kifejezések közül le­hetne válogatni, de amit a zenészek a Bydlo, a Katakombák, a Baba-Ya­ga kunyhója és A kijevi nagykapu megszólaltatásakor produkáltak, az talán csak a káprázatos jelzővel le­hetne illetni. Ez volt az a koncertbe­fejezés, ami után hiába dübörög hosszú percekig a vastaps, bűn rá­adást játszani, mert ugyanazt a hangulatot képtelenség vissza­csempészni. Gunde Péter személyében pre­cíz, alaposan felkészült karmestert ismerhetett meg a miskolci közön­ség, olyan dirigenst, aki az utolsó pillanatig segít a zenészeknek, aki a problémásabb részeknél szinte hangról hangra lejátssza a művet, akitől nem áll távol a szenvedély, és akiben mindezek ellenére valamifé­le fékként mindig működik egy pici gátlásosság is. Tizenötödször is: Tavaszi Fesztivál Budapest (ISB - D.Á.) - A Buda­pesti Tavaszi Fesztiválra min­den évben rengeteg látogatót vonzott a művészet, elsősorban a komolyzene hívei közül. Idén a nyitóhangversenyre március 10-én a Budapest Kongresszusi Központban kerül sor, ahol a Liszt Ferenc Kamarazenekar lép fel. A záróesemény, Magyar Állami Hangversenyzenekar koncertje április 2-án szintén a kongresszusi palotában lesz. A keddi budapesti sajtótájékoztatón Klenjánszky Tamás fesztiváligaz­gató számolt be a nagyszabású programsorozatról, melyet idén is hét vidéki város egészít ki kisebb helyi fesztiválokkal. A fővárosi koncertek között különös csemegé­nek ígérkezik Gidon Kremer hege­dűművész fellépése, s a külföl­di vendégek közül kiemelhetjük a skót Capella Nova együttest, amely XV. és XVI. századi skót ze­nét ad elő a Mátyás-templomban. Idén talán a táncművészet terüle­téről érkeznek a legrangosabb kül­földi vendégek. A német Wupper- tali Táncszínház például igazi vi­lágmárka, de hasonlóan a legjob­bak közé tartozik az orosz Kirov Balett és az amerikai Marta Gra­ham Táncegyüttes. Lesz meglepetés a színházakban is. Március 31-én mutatja be az Új Színház Moliere Don Juan-ját. A Budapesti Tavaszi Fesztivál esemé­nyei közé besorolt premiernek az adhat pikantériát, hogy a néhány hónapja alakult kitűnő színtársu­latnak noha ez már negyedik bemu­tatója, most jött el az igazgató-fő­rendező, Székely Gábor és a szí­nész, Cserhalmi György első, itteni bemutatkozása. A kiállítások közül is emeljünk ki néhányat: március 11-én nyílik a Műcsarnokban az európai „kunst- hallék” kiállítása, a Néprajzi Múze­umban március 10-től látható a Saj­tófotó 1994, a Budapest Galériában pedig március 16-tól április 19-ig láthatják az érdeklődők a miskolci ifj. Kunt Ernő tiszteletére rendezett emlékkiállítást. Dreyfus kapitánytól a tekerőlantig Az Alliance Francaise miskolci szervezetének programajánlata Miskolc (ÉM) - Pierrette Dupoyet francia előadóművész Semmelweis- ről, illetve Maupassant novelláiból született műsorát már láthatta a miskolci közönség, hiszen tavaly is, tavalyelőtt is járt nálunk. Pierrette Dupoyet az idén Drey­fus kapitány történetét hozza el Miskolcra. Egyszemélyes színházá­ban ő a kapitány, az ügyvéd, a bíró egyaránt. Az előadást március 13- án este 7 órától láthatja a közönség a Csodamalom Bábszínház (Kos­suth u. 11. ) nagytermében. S ha va­laki nem ismerné a történetet, de tud franciául, az meghallhatja Jacques Javerttől, a Miskolci Egye­tem francia lektorától. Az egyik elő­adást éppen ma délelőtt 10 órától tartja, március 3-án pedig délután 5 órára varja az érdeklődő tanárokat, diákokat, az Alliance Francaise nagytermébe. Dreyfus egyébként francia vezérkari tiszt volt, aki ellen 1894-ben indítottak pert kémkedés és hazaárulás hamis vádjával. Pierrette Dupoyet - mint Dreyfus kapitány ÉM-repró 1906-ban aztán a széles körű társa­dalmi nyomás hatására felmentet­ték és rehabilitálták. Március 2-án, délután 3 órától az AIDS elleni nap alkalmából filmve­títés lesz az Alliance Francaise-ben. Cyril Collard író-színész-rendező már nem érhette meg, hogy ’92-ben forgatott önéletrajzi ihletésű Vad éj­szakák című filmje ’93-ban Cezar- díjat kapott. Március 17-én, este 6 órától Isa­belle Oemichen, Cziffra György-dí- jas zongoraművésznő ad koncertet a Miskolci Szimfonikus Zenekar Székházában. Március 23-án a deb­receni KLTE francia szakos hallga­tói a Herman Ottó Gimnáziumban adják elő a Kopasz énekesnő című darabot. Március 27-től az ősszel már itt járt francia mesemondó, Guy Gatepaille három napot tölt a városban, a Zrínyi, a Herman és a Kilián Gimnáziumokban. Előadást tart franciatanároknak arról, ho­gyan lehet használni a mesét a nyelvtanításban. Városunkba láto­gat még a Viellistic Orchestra, a ti­zennégy tekerőlantosból álló zene­kar, akik fellépnek Felsőzsolcán, Sárospatakon és Mezőkövesden is. Csúcstalálkozó Miskolc (EM) M. Kiss Csaba Szó szóró sorozata az elmúlt év decern herében véget ért, de már akkor i.' sejteni lehetett, hogy valami új kéz dődik helyette. Mosit már tudjuk eí lesz a „Csúcstalálkozó” lesz. Az ú; sorozat vendégei a művészeti élet kiemelkedő egyéniségei, „csúcsai lesznek. Az első alkalommal, márci­us 18-án, szombaton este 6 órától £ Nemzetközi Kereskedelmi Közponl színpadán Bornai Tibor Fűre lízn1 tilos című műsorával szórakoztatja a közönséget. Nemzeti-ügy Budapest. (MTI) - A nemzet else számú teátrumának feladatairól tar­tott kerekasztal-beszélgetést a mű­velődési minisztérium és a Nemzeti Színház alkotó gárdája tegnap Bu- dapesten. A Merlin Színházban megrendezett eszmecserén Ablonczy László színigazgató nem jelent meg­írásba foglalt nyilatkozatát Béres Ilona színművész olvasta fel. A tár­sulat igazgatója nyilatkozatában többek közt féltette a kérdést: „vajon nem hibbant gondolat- és arányté- vesztés-e, egyik színház dolgát egy másikban vitatni? Vajon nem a szu­verenitás semmibevétele-e, ha még tanácsunkat sem kérik az előkészü­letek során - saját ügyünkben?” Török András a tárca helyettes ál­lamtitkára a fórumon hangsúlyoz­ta: olyan viszonyokat kell teremte­ni, amely lehetővé teszi, hogy ű-sz‘ tesség és öröm legyen a Nemzetiben játszani. Beiratkozás Miskolc (ÉM) - A Fazekas Utcai Általános Iskola és Zeneiskola az 1995/96-os tanévre beiratkozást hirdet első osztályának ének-zene valamint komplex tánctagozatára. Az iskolában 3. osztálytól angol es francia nyelvi tagozat, 4. osztálytol pedig matematika tagozat műkö­dik. Az iskola iránt érdeklődő szülő­ket reggel 8 és délután 4 óra között fogadják az igazgatóhelyettesi iro­dában. Versmondóknak Miskolc (ÉM) - Március 15. tiszte- letére az idén is megi’endezi ko zépiskolasok számára meghirdetett városi versmondóversenyét a Sze­mere Bertalan Középiskola. A ver­seny elődöntője és döntője március 15-én reggel 8 órakor kezdődik a Szemere Bertalan Középiskolában (Miskolc, Ifjúság u. 16-20.). Az ér­deklődő középiskolások levélben vagy személyesen március 10-ig je­lentkezhetnek - a 200 forintos ne­vezési díj befizetésével - az iskola 1...U '. 1-------I«*-.,-, óvónál. M onitor ’95 Budapest (MTI) - A Művelődési és Közoktatási Minisztérium megbízá­sából az ország négyszázötven isko­lájának kilencszáz osztályában ez év március 1-je és 10-e között repre­zentatív felmérés készül a tanulói teljesítményekről. Az Országos Közoktatási Intézet (OKI) Értékelé­si Központja hat korcsoportnak - a harmadik, a negyedik, a hetedik, a nyolcadik, a tizedik és a tizenkette­dik évfolyamon mérik fel a diákok olvasásmegértési készségét, mate­matikai, természettudományi és számítástechnikai tudását. Minder­ről Báthory Zoltán közoktatási he­lyettes államtitkár és Vári Péter, az Országos Közoktatási Intézet igaz­gatóhelyettese tájékoztatta kedden a sajtó munkatársait. A helyettes államtitkár tájékoz­tatójában kiemelte: a vizsgálat cél­ja, hogy az oktatáspolitikai és szak­mai döntésekhez empirikus adato­kon nyugvó információk álljanak rendelkezésre. Hozzátette: a vizsgá­lat; eredményeiről először a résztve­vő iskolák számára készül rövid je­lentés, majd május végére, illetve únius elejére összeállítják az orszá­gos trendeket tartalmazó anyagot. Ez utóbbi kiindulópontját jelenti az ősszel megjelenő Jelentés a magyar szoktatás helyzetéről című beszá­molónak. Báthory Zoltán végezetül iláhűzta: mivel ez a mostani felnié- 'és a Nemzeti alaptanterv bevezeté­se előtti helyzetet rögzíti, alapul szolgálhat ahhoz, hogy a későbbiek­ben értékelni lehessen az alaptan- erv hatását a tanulók isme- 'etszin tjére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom