Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-04 / 54. szám
6 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Kultúra 1995» Március 4»« Szombat Vers és muzsika Horpácsi Sándor Miskolc (ÉM) - Már nem szeretem azokat az író-olvasó találkozókat, amikor kiáll a közönség elé a költő-író, és slágfertigen válaszol minden kérdésre. A rendszerváltással lejárt az ideje a beolvasásoknak, a sanda üzengetéseknek, a politizálásnak az irodalom ürügyén. Úgy vélem, az irodalomnak vissza kell szereznie a rangját, méltóságát. Ugyanakkor az esztétikum lehet szórakoztató, érdekes is. Ennyit elöljáróban Horváth Gyula költő, Tatár Iván gitárművész és Kotricz György zenész irodalmi estjéről. A megyei könyvtárba a költő barátai, ismerősei jöttek el. Sötét terem fogadta a közönséget. Helyesebben egy lámpa világította meg a lepedő-paravánra kirakott egzotikus képeket, s ez kicsit bizarr, de mégis családias hangulatot teremtett. A műsor szerkesztett, a meghívó kifejezését kölcsönözve „koreografált” volt, azaz a vers és a zene jó ritmusban váltotta egymást. A buzuki ritkán hallható nálunk, s Kotricz György keze alatt szépen szólt, Horváth Gyula „beöltözött” (fekete bőrnadrág, piros öv, fehér ing), s noha nem igazán jó versmondó (a szerzők ritkán azok) olyan őszinte szenvedéllyel mondta el fájdalmasan szép verseit, hogy mint produkciót is megtapsolták. Azon pedig még jó ismerősei is elámultak, amit a két kanállal művelt. Szólóban is, és a magnóról szólt cigány dalok kísérő- jeként is. Tatár Iván nagyobb sikert aratott gitáijáté- kával, mint versmondásával. Saját verseit ka- maszos félszegséggel mondta - játszotta el. Mintha csak úgy mellékesen ima verset. Erről vitám van vele, mint ahogyan a bevezetőjével is. Mert valóban nem a szerkesztők a fontosak, de a nyilvánosságot mégis ők biztosítják. Ha a költő eleve lemond erről, önmagát és az olvasót is sújtja. Ha azt mondtam a műsorról, hogy családias volt, ez fokozottan érvényes a Kós-házbeli kvaterkázásra, ahol az est folytatódott. A költészet (a zene is) intim dolog, igényli a szeretetek a baráti odafigyelést. Nekünk is szükségünk van erre. Rajztanárok tárlata A Rajztanárok Zempléni Alkotóköre tagjainak munkáiból nyílt kiállítás tegnap Miskolcon a Herman Ottó Gimnáziumban. Ez már a harmadik alkalom a gimnáziumban, hogy a rajztanárok továbbképzéséhez kapcsolódva kiállítást rendeznek. Csáki Imre, a megyei művelődési osztály vezetője köszöntötte a kiállítókat és a vendégeket. Elmondta, hogy a kör majd' 20 éve alatt - Seres János tanár úr vezetésével - valóban értékeket teremtett. Egyrészt természetesen azzal, hogy művészeti alkotásokat hoztak létre, de ugyanilyen érték a hagyomány: a sárospataki, gönci táborok, a közös munka. Könyvtári összefogás Mezőkövesd (ÉM - M.L.) - A községi könyvtárosok részére tartanak továbbképzést március 6-án, hétfőn a mezőkövesdi Városi Könyvtárban. Csirmazné Cservenyák Ilonát, a könyvtár igazgatónőjét arról kérdeztük, miért tartják fontosnak a községi könyvtárak támogatását?- Amióta megszüntették a"városi könyvtárak módszertani szerepét, 1990-től, a községi könyvtárak magukra maradtak. Mivel statisztikai jelentéseiket változatlanul mi gyűjtjük össze. Látjuk, milyen problémákkal küszködnek a leltározástól kezdve az adó visszaigényléséig. A továbbképzést tulajdonképpen már tavaly szerettük volna megtartani, azonban az erre pályázat útján megszerzett pénzt nem kaptuk meg idejében. Mindenesetre 4 év után ez lesz az első találkozónk. Vonzáskörzetünkbe korábban 23 községi könyvtár tartozott. Arról azonban, miként működnek, illetve mű- ködnek-e egyáltalán, van-e könyvtárosuk, nem sokat tudunk. Hétfőn derül majd ki, hány könyvtárral számolhatunk a kistelepüléseken. Tavalyi felhívásunkra 8 önkormányzattól kaptunk visszajelzést, reméljük azonban, ennél több településről jönnek el. A mostani továbbképzésnek a célja egyébként az, hogy megtudjuk a községi a könyvtárosoktól, miben segíthetünk nekik akár a módszertanban, akár például abban, hogyan pályázhatnak alapítványokhoz. Anyagi támogatást azonban mi sem adhatunk nekik. Sörgyári capriccio a Csarnokban Kelet-európai groteszk Hrabal könyve és Menzel filmje alapján A Miskolci Nemzeti Színházban ma, szombaton este 8 órától tartják a Söi- gyári capriccio bemutató előadását Fotók: Dobos Klára Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Telihay Péter rendező ebben az évadban a Pá- ris, Texas című - Wim Wendersfilm alapján készült - színpadi mű után most ismét olyan történetet állított színpadra, melyet előbb moziban láthatott a közönség. A forgatókönyvet Bohu- mil Hrabal regényéből és Jiri Menzel forgatókönyvéből írta Faragó Zsuzsa dramaturg és a rendező, Telihay Péter. □ Korábbi rendezései és ez az ú jabb bemutató is azt sugallja, mintha bizonyítani szeretné: a fűm átírható a színház nyelvére... • Nem a film volt a kiindulási alap, hanem a regény - mondta a rendező. — Egyrészt, mert a film tipikusan cseh. Nagyon jó film, de Menzel személyiségét tükrözi. Nekem egészen más a világlátásom, és - ha van egyáltalán - a humorom is más, mint az övé. Másrészt ez a film olyan módon meséli el a történetet, ahogy színházban semmiképpen nem lehet. De a legfontosabb indok, hogy miért nem a film alapján dolgoztam, az az, hogy ebben a történetben engem egészen más érdekelt, mint Menzelt. Először is az a szürreális világ foglalkoztatott, ami a Hrabal világa. Ezenkívül pedig arra kerestem a választ, hogy mit jelent az idegen megjelenése egy zárt hierarchiában. Egy olyan idegenről van szó, aki nem hajlandó tudomást venni erről a zárt világról, ennek működéséről. Ezzel a magatartásával a szabadság szelét hozza be a közösségbe. Természetesen Menzel filmjében vannak olyan pillanatok, vannak olyan jelenetek, amelyek nagyon jó segítséget adtak a történet bizonyos pontjainak megjelenítéséhez, egy-két megoldást, ötletet, dialógusrészletet felhasználok a filmből, de az előadás inkább a regényhez kötődik. Meg hozzám - természetesen. □ Ne is keressünk olyan alkotói törekvést, hogy színházat csinál a Hirdetés —. = .................... ........... fi lmből, vagy bizonyos esetekben fűmet a színházból? • Semmiféle ilyen szándékom nincs. □ Véletlen lenne, hogy legutóbb éppen két „filmes” témát választott, vagy véletlen, hogy a Pesti Színházban „fekete-fehér” volt Mesél a bécsi erdő című előadása ? • Persze, nem véletlen. Valóban vonzódom ehhez a formához. Úgy próbálok elmesélni egy történetet a színházban, mintha az film volna. Biztos a zsigereimben van, hiszen nem ez az első, nem ez a második rendezésem, ami ilyen filmszerű kíván lenni. Ilyen volt a Jó estét, nyár, jó estét, szerelem! című darab. Aztán itt rendeztem Miskolcon a Háromlevelű lóherét, ami ugyancsak snittekből épült. Hajói számolom, ez lesz az ötödik előadásom, amire jellemző ez a filmszerűség. □ Hrabal a saját szülei történetét írta meg ebben a regényében, Menzel ugyancsak jól ismerte ezt a cseh kisvárosra jellemző hangulatot. Menynyire tudja visszaadni ezt a világot a miskolci előadás? • Erről a „csehségről” azt gondolom, nincs olyan, hogy cseh vagy nem cseh. Ahogy az összefüggéseket látom, és figyelem magam, egyre inkább úgy tűnik: azokat a történeteket szeretem, amelyekből érződik valamiféle közép-európaiság. Ez jelent tragikumot, misztikumot, humort, groteszket - egyszerre. Azt gondolom, e tekintetben nincs különbség Hrabal, Örkény és mondjuk Gombrovitz között. A világnak ezen a fertályán összefüggnek ezek a dolgok, és nyilván - mivel én is itt élek - hozzám ezek a történetek állnak közel. Úgy érzem, hogy ebben nincs semmi specifikus „csehség”. Az egyik próba után azt mondták a kollégák, Pepin utolsó monológjában fogalmazódik meg a tipikus középeurópaiság. □ Se cseh város, se cseh humor?! • Az előadásnak másfajta humora lesz, mint a regénynek vagy a filmnek. Olyan, ami belőlünk fakad. Persze, nagyon sok hasonlóságot lehet találni. Nem változtattuk meg sem a helyszínt, sem a történetet. Nem akartuk mindenáron átírni az eredeti művet. Számomra nem formailag fontos a másság, hanem tartalmilag. fcMÍ wfWÉMm Veress Sándor-est Miskolc (ÉM) - Veress Sándor (1907-1992) művészete a 20. századi magyar zeneszerzés második nemzedékének kimagasló jelensége. Veress, aki Bartók és Kodály példája nyomán legalább három hivatásterületen működött, s mint zeneszerző, népzenekutató, pedagógus meghatározta zenekultúránk sorsát, egyszersmind az európai zenetörténet jelenkorának is neves személyiségévé vált. Veress Sándor Kolozsvárott született 1907-ben. Zeneakadémiai évei során zeneszerzést Kodálynál, zongorázni Hegyi Emmánuelnél és Bartóknál tanult. Bekapcsolódott a népzenei hagyományok gyűjtésébe, 23 évesen elsőként gyűjtött hangfelvételeken népzenét Moldvában, s néhány év múlva Bartók asszisztenseként végzett kutatómunkát a Magyar Tudományos Akadémián. A II. világháborút követő időszak történeti-politikai visszaélései emig- rációs kényszerpályára vezették: 1949 novemberében Svájcba ment. Vonósnégyesei nemzetközi zeneszerzői fesztiválokon szólaltak meg már a harmincas években, hegedűversenye és kiváltképpen Szent Ágoston Zsoltára már a negyvenes évek első felében a kortárs zeneszerzés élvonalába emelte művészetét. Több mint 120 zeneművet és ugyanennyi zenei, népzenei írást hagyott az utókorra. Manapság elég ritkán hallhatjuk műveit. Ézt pótolja a Nemzeti Filharmónia és a Miskolci Szimfonikus Zenekar, amikor március 6-án, hétfőn este fél 8 órától Veress Sándor tiszteletére szerzői estet tartanak a Miskolci Nemzeti Színházban. (A koncert a Nemzeti Kulturális Alap, a Pro Helvetia és a Suisa Alapítványok támogatásával jött létre.) Éremkiállítás Miskolc (ÉM) - Varga Éva és Sza- nyi Péter szobrászművészek éremkiállítását március 6-án, hétfőn délután 3 órakor Tóth Sándor Mun- kácsy-díjas szobrászművész nyitja meg a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. Mezőségi táncház Miskolc (ÉM) - Az erdélyi Mezőségből érkezett Magyarpalatkai Hagyományőrző Zenekar népzenei koncertjét március 5-én, vasárnap este 7 órától hallgathatja az érdeklődő közönség a Vian-Mubban (Tokaj szolgáltatóház mellett). A koncert után az együttes mezóségi táncházba invitálja a jelenlévőket, akiknek ez alkalommal is Barsi Csaba mutatja be a táncokat. Mohácsi-képek Encs (ÉM) — Mohácsi Gábor alkotásaiból nyílik kiállítás az encsi Városi Galériában március 6-án, hétfőn délután 4 órától. A tárlatot Gulyás Zoltán polgármester nyitja meg- A műsorban közreműködik a Petőfi Sándor Általános Iskola blockflőte együttese. Curie követői Sajószentpéter (ÉM) - A Curie nevét viselő kémiai verseny 5.fordulóját a sajószentpéteri Pécsi Sándor Általános Iskolában rendezték meg. Az országos döntőt március 18-án Szolnokon tartják. A megyéből a következő tanulók versenyezhetnek Szolnokon: Kovács László (Szerencs), Leskó Mihály (Szerencs), Lakatos Andrea (Miskolc), Horváth Viktória (Sajószentpéter), Szabó Balázs (Szerencs), Lengyel Péter (Miskolc), Axman Katalin (Miskolc), Kovács Eszter (Ormosbánya), Balázsfalvi Gábor (Szerencs), Mészáros Tamás (Sajószentpéter), Si- monovics Dóra (Kazincbarcika), Bogár Andrea (Kazincbarcika), Jakab Tamás (Szerencs). Jótékonysági bál Megyaszó (ÉM) - Jótékonysági bállal zárul az a hagyományos farsangi rendezvénysorozat, melyet a megyaszói óvoda és szülői munka- közössége szervezett az elmúlt napokban. A bált ma, szombaton este 7 órától tartják a művelődési házban. A bevételt - az előző évekhez hasonlóan - az óvodás gyerekek javára fordítják. L X