Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-30 / 76. szám
1995. Március 30-, Csütörtök z .. Megyei Körkép É S ZAK-MAGYARORSZÁG 5 ■ Nincs járvány Miskolc (ÉM) - A hírek szerint néhány dunántúli megyében az iskoláskorú gyermekek körében megnőtt felsőlégúti-megbetegedések száma, s az orvosok influenzajárványról beszélnek. A helyileg illetékes népegészségügyi szolgálat viszont cáfolja, hogy járvány lenne. Lencsés Katalin, a B.-A.-Z. Megyei Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat epidemiológusa kérdésünkre elmondta, megyénkben nincs influenzajárvány, s hogy március vége felé már egyre kisebb az influenzavírus okozta megbetegedések járványos előfordulása. Természetesen más kórokozók is felelősek lehetnek a felsőlégúti-, hu- rutos megbetegedésekért. A megyében egyébként folyamatosan működtetik a szokásos influenzafigye- lő-szolgálatot, de még szórványos influenza-megbetegedésről sem érkezett hozzájuk jelzés. Liga a tüntetésen Miskolc (ÉM) - A Liga-szakszervezetek ma, Budapesten demonstrációval tiltakoznak a kormány közismert megszorító intézkedései ellen. Kovács Ferenctől a Liga Szakszervezetek Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetségének vezető ügyvivőjétől megtudtuk, hogy a tüntetésre utaznak megyénkből is a fővárosba. A létszámra vonatkozó pontos adatot az ügyvivő nem tudott megjelölni. Annyit viszont elmondott, hogy megyénkből a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselői utaznak ma nagyobb számban a megmozdulásra. Holnap...- A Nagy Imre Társaság B.-A.-Z. megyei szervezete előadássorozatot szervez Nagy Imre születésének 100. évfordulója alkalmából. Az első előadást március 31-én délután 3 órakor Rainer M. János, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főmunkatársa tartja Miskolcon, a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet előadótermében (Széchenyi u. 35. 2. emelet).- Matyi László, az SZDSZ országgyűlési képviselője Sárospatakon, a Művelődés Házában tart lakossági fórumot este fél 6-kor. A fórum témái: az SZDSZ kormányzati szerepe, az ország gazdasági helyzete.- T. Asztalos Ildikó, az SZDSZ ön- kormányzati képviselője fogadóórát tart a párt Városház tér 2. sz. alatti székházában. Bejelentkezés 9-16 óráig a 348-692-es telefonszámon.- Tompa Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő és Bartha György, a 24-es vk. önkormányzati képviselője délután fél 3-tól fél 5-ig fogadóórát tart a 34-es Sz. Általános Iskolában (Miskolc, Könyves Kálmán u. 2.).- Tompa Sándor országgyűlési képviselő és Horváth Ottóné, a miskolci 28-as sz. választókerület ön- kormányzati képviselője délután 5- től órától lakossági fórumot tart a felsőhámori szociális gondozószolgálatnál (Palota u. 26.).- Korinthus Katalin MSZP-s országgyűlési képviselő és Nyulászi Istvánné, a miskolci 4-es sz. választókerület önkormányzati képviselője 16 órától fogadóórát tart a Szput- nyik úti általános iskolában. ~ Az új teljesítményfinanszírozási rendszer hatása a kórházak gyógyító tevékenységére címmel rendeznek konferenciát március 31- én és április 1-én a lillafüredi Palotaszállóban. Az összejövetelen szó lesz e témán belül az ápolási munka, a kórházi menedzsment kialakulásának lehetőségeiről, a kórház az alapellátás kapcsolatáról, illetve arról, mivel segítheti a gazdasági vezetés a gyógyítómunkát. Világgá menni jöttek Miskolc (ÉM) - A megyei közgyűlés vendégeként katowicei idegenforgalmi delegáció érkezett tegnap Miskolcra. Ma részt vesznek a Miskolci Nemzeti Színházban a Menjünk világgá című kiállítás megnyitóján, majd szakmai és üzleti találkozókkal folytatódik programjuk. A bölcsődék még fogadókészek Az esetlegesen megnövekvő igényeket is ki tudják elégíteni Bölcsődében. Miskolcon tovább nem csökkenthető a férőhelyek száma - állítja a szakember. Fotó: Farkas Maya Kovács Judit Miskolc, Sárospatak, Tisza- újváros (ÉM) - A megye városaiban nem okozna gondot, ha a kormány szociális szférát érin- tő intézkedései nyomán nőne a bölcsődei férőhelyek iránti igény. A megkérdezett önkormányzatok intézményeiben van még kihasználatlan férőhely. A kormány gyessel, gyeddel kapcsolatos módosító, megszorító intézkedései hatására a szakemberek szerint várhatóan megnövekszik a bölcsődei férőhelyek iránti igény, mivel sok kismama kényszerül majd munkába állni a család megélhetésének érdekében. Miskolcon az elmúlt négy évben a bölcsődék száma 18-ról 12-re csökkent, a bölcsődei férőhelyeké pedig 1130-ról 690-re. A jelenlegi kihasználtság optimálisnak tekinthető, de az is tény, hogy tovább nem csökkenthető a bölcsődék száma - tudtuk meg Juhász Barnabástól, a polgármesteri hivatal egészségügyi tanácsosától.- Amikor a megszüntetésekről döntött az önkormányzat, akkor azért arra is gondolt, hogy szükség esetén ezek a funkciók visszaállíthatok legyenek - mondta. - A mai napig is vannak olyan bölcsődék, amelyekben egy-egy egység teljesen üresen áll, nem hasznosították más célra. A működőkben is lehetőség van további 80-120 gyermek elhelyezésére, Miskolcon tehát nem látszik problémának az esetlegesen megnövekedő igények kielégítése, jóllehet erre vonatkozó felmérést nem készített még a város. Sok olyan megszüntetett bölcsőde is van még a megyeszékhelyen, amelyet anyagi fedezet híján nem sikerült olyan ütemben átalakítani, ahogy terveztük, ezekkel most mint potenciális bölcsődékkel számolhatunk. Kiinga Ágnes, Sárospatak jegyzője szerint ahol van munkahely, ahová visszamehetnek dolgozni a kisgyermekesanyák, ott bizonyára megemelkedik a bölcsődei férőhelyek iránti igény. Eire vonatkozó felmérést a városban nem végeztek, mert - mint mondta - rövid volt a kormánydöntés óta eltelt idő. Sárospatak egyetlen bölcsődéjében egyébként 2 bölcsődéskorú gyermek van, a kihasználtság érdekében ugyanitt mintegy 18-20 óvodást látnak el. Jelenleg nincs igény újabb bölcsődei férőhelyre a városban, az esetlegesen jelentkezőket azonban el tudják helyezni, nem lesz gond a férőhellyel. Az önkormányzat egyébként még az előző ciklusban felvetette a magánbölcsőde gondolatát, lehetőségét, s ennek megvalósítására inspirálta a dolgozókat, de az ötlet nem talált követőkre. Tiszaújvárosban sem tapasztaltak egyelőre növekvő érdeklődést a férőhel}'ekkel kapcsolatban - hallottuk Heiszmann Géza jegyzőtől, aki elmondta, hogy jelenleg két bölcsőde működik a városban. Kihasználtságuk nem teljes, ezért most úgy látják, hogy ha a kormány intézkedései miatt több férőhelyre leime is szükség, kezelni tudnák a helyzetet. Elfogadták Miskolc költségvetését Megemelték a normát, áprilistól 30 százalékkal drágább a napközi Miskolc (ÉM - MSZ) - Miskolc 1,1 milliárd forintos többlettel zárja 1994-et, az idén 900 millió forint hitelfelvétellel számol - derült ki a képviselő-testület tegnapi ülésén. Fejér István alpolgármester tájékoztatta a képviselőket a tavaly vásárolt Fűtőmű Kft. privatizációjával kapcsolatos pályázatról, amellyel kapcsolatban megkapta a felhatalmazást a további tárgyalásosa. A cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, Kala Ernő kevesellte a nekik szánt félmillió forintos támogatást, Kobold Tamás és képviselőtársai egyetértettek abban, hogy ez az összeg csak kiindulópont. Sürgősségi napirendként fogadták el a város szenátorai, hogy 1996-ra címzett támogatást kéijen a város Lyukó- völgy, Nagyszentbenedek és Kom- lóstető-Vargahegy egészséges ivóvízzel való ellátása érdekében. A múlt év gazdálkodását értékelve Kobold Tamás polgármester kiemelte, bár 1,3 milliárd hitel felvételére kényszerült a város, végül is maradt a tavalyi büdzsében 1,1 milliárd forint maradvány, ami a mérleget pozitívvá teszi. Á tavalyról áthúzódó kötelezettségek teljesítése után maradt pénzt városfejlesztési stratégia kialakítására, a költség- vetési reformmal összefüggő szakértői díjazásra és általános tartalékként „pántlikázta” a testület. Az idei költségvetés 13 milliárd forint bevétellel, 875 millió forint hiánnyal (hitelfelvétellel) számol - ebben sem volt különösebb vita a képviselők között. Amiál inkább az egyes összegek átcsoportosításában. Bár tartalékot nem szokás forrásként jelölni, most mégis megtörtént. Az ominózus szavazásnál az MSZP-frakció utcák aszfaltozására, vízelvezetésére hagyatott jóvá a testülettel az általános tartalékból egy 13 millió forint körüli összeget. Idézzünk .néhányat a tegnap megszavazott javaslatok közül: az idős korúak szociális otthonának jut 5 millió a vizesblokk felújítására, a perecesi öregek otthona ugyanennyit kap tetőfelújításra, telik a Csodamalom Bábszínház támogatására, a városi tv sugárzott adásának erősítésére. A sok igenlés közepette - mondván: nincs rá forrás - leszavazták a képviselők az SZDSZ javaslatát, hogy jusson 150 millió forint a vízdíjak és a távfűtés támogatására. A város idei költségvetését 36 igen szavazattal, imponáló többséggel fogadta el a testület. A város költségvetési intézményeinek étkezési norma emelése volt a képviselők soros feladata: a döntés értelmében 30 százalékkal nő a nyersanyagok költsége, nagyjából ennyivel lesznek magasabbak a térítési díjak március 31-től. A bölcsődékben például napi 85, az óvodákban 74, az általános iskolák napközijeiben 94 forint lesz a napi térítési díj - a nagyobb gyermekek esetében az intézmény típusától függően eltérőek a díjak. Határozott a testület a Miskolci Vízművek részvénytársasággá alakításáról: az rt. igazgatójának öt évre Vojtilla Lászlót nevezték ki. Módosítottak két szociális rendeletet. Az egyik határt szab a kedvezményes szociális étkezést igénylőknek, kimondja, hogy azt csak 18 ezer forint egy főre jutó jövedelemnél kevesebből élők igényelhetik. A másik módosítás pedig megszabja, menynyit kell fizetni az idősek otthona egyes részlegeinek, szolgáltatásainak igénybe vételéért. Mint sejteni lehet, sem a szállás, sem az étkezés, ellátás nem lesz olcsóbb. A Mátyás király utcai intézményben például havi 8730, a Bársony János utcai emelt szintűben pedig 12 690 forintot kell egy hónapra fizetniük a bentlakásért, ellátásért az idős embereknek. Gondot okoz a betegszállításban a túlóra Szeptemberig még nem fenyegeti különösebb veszély a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mentőszolgálat működését - tájékoztatta lapunkat Breitenbach Géza mentőfőorvos. Addig ugyanis rendelkezésre állnak a tevékenységükhöz szükséges anyagi feltételek, amelyeket egyébként az országos központ biztosít számukra, mivel nem gazdálkodnak önállóan. A mentési feladatokat maradéktalanul teljesíteni tudják, a betegszállításnál viszont adódnak problémák, késések. Ezt azonban nem a tárgyi vagy az anyagi feltételek hiánya okozza, hanem az, hogy a közalkalmazotti törvény csak 16 túlórát engedélyez a szolgálatnál foglalkoztatottaknak. A betegségek, szabadságolások miatt ez nem elegendő a jelenlegi létszám mellett. A megyében rendelkezésre álló 111 korszerű mentőautó 70-80 százalékát tudják csak üzemeltetni e miatt. Fotó: Fojtán László _ INNEN SZÓLVA Sóhintés Udvardy József Nem hinném hogy akadna magyar város, amely az elmúlt években többször szerepelt volna a hazai médiában, mint Ózd. A Kossuth rádió szombati, 16 óra című adásában elhangzott riport mégis szolgált újdonsággal. Megtudhattunk két, a maga nemében megdöbbentő adatot. A biztonsági őrök keserűen sorolták, hogy egy gyermek ötvenkilónyi, egy terhes nő pedig akár százkilónyi, tehát egy mázsa vasat is képes elcipelni. A hulladékkereskedőtől kapott pénz kenyérre kell. Ózdon, de Diósgyőrben is sokan vannak, akik az ócskavasból nyomorognak. Még egy új szó is keletkezett: „vasazásnak" hívják azt a munkát, vagy ma már inkább tevékenységet, amikor valaki rendszeres vas- vagy acélhulladék gyűjtésére adja a fejét. Néhányan megéldegéltek belőle a kommunista világban is. Tömeges méreteket öltött viszont a munkanélküliség térnyerésével, a szegénység elterjedésével. Ozdon bontják a kohókat. A pár száz szerencsés, aki még dolgozhat lángvágóval, vasfűrésszel, miegyébbel, szabványméretűre darabolja az épületekből, a berendezésekből, a volt munkaeszközökből visszanyert vasat. A hulladéknak még piaca is van, hiszen jelenleg Olaszországba szállítanak az ócskavasból. A foglalkoztatási társaságnak még bevétele is származik a munkából. Már ha nem lovasítják meg a kibontott, vagy éppen a föld színe alatt rejtőző rozsdás hulladékot. Mert a „vasazás" nem elsősorban a gyűjtést, hanem sokkal inkább a szerzést, a kerítést, magyarán és őszintén szólva: a lopást jelenti. Az éhség nem válogat az eszközökben. A vastolvajok igyekszenek kijátszani az őröket, de kést, borotvát is hordanak maguknál. Harcolnak a hulladékért, pontosabban az életükért. A rómaiak, miután harmadszor is elpusztították Karthágót, sóval hintették be a punok fővárosát. A só hintése Ózdra márhosz- szú évekkel ezelőtt megkezdődött. Manapság pedig sajnos csak tovább folytatódik. Az ipari minisztérium államtitkára arról beszélt, hogy a tervbe vett miniacélmű felépítéséhez 2-3 milliárdot ad az állam, de hiányzik még 5-6, amelyet csakis befektetők révén lehetséges előteremteni. Úgy tűnik, hogy a székesfővárosban a csodában reménykednek. A sóhintés roppant fájdalmas dolog, különösen azoknak, akik elviselni kénytelenek következményeit. Ki tudná megmondani, milyen gyötrelmek várnak még az ózdiakra? Perel a barcikai önkormányzat Kazincbarcika (ÉM - U.J.) - A város pol» gármestere, Király Bálint szerint érvénytelen határozatot hoztak az Észak-magyarországi Hulladékgazdálkodási Kft. taggyűlésén, amikor a település önkormányzatát kizárták a társaságból. A közelmúltban a hulladékgazdálkodási társaság taggyűlésén a kft. tagjainak sorából kizárták a kazincbarcikai önkormányzatot. Az indoklás szerint az önkormányzat további tagsága nagymértékben veszélyeztetné a társaság céljainak elérését. A határozatot a polgár- mester érvénytelennek tartja. Mint a holnapi képviselő-testületi ülésre készített beszámolójában megjegyzi: a viharos taggyűlést az ön- kormányzat megbízottjai a határozat meghozatala előtt elhagyták. A kizáró határozat megsemmisítésére kérelemmel fordultak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bírósághoz, majd a Miskolci Városi Bírósághoz is. Az anyagban foglaltak szerint a hulladékszállítás színvonala az események, a pereskedés megindítását követően nem romlott, ám az önkormányzat és a left, vezetői között hűvösebbé vált a viszony. ' - Mindezek után milyen felelőssége lehet az önkormányzatnak a kazincbarcikára vitt azbeszt elszállításában? - kérdeztük Király Bálintot.- Az önkormányzat közvetlen felelősségét a kizárás előtt sem állapították meg, hiszen tudta nélkül, kijátszásával vitték a veszélyes anyagot a hulladéktelepre. A kizárást követően pedig már semmilyen kötelezettséget nem vállalunk magunkra. A veszélyes hulladék ártalmatlanítására hatástanulmány készül Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter tavalyi ígéretének alapján. A tanulmányt kidolgozó cég kiválasztására a környezetvédelmi felügyelőség a pályázatot meghívásos alapon meghirdetette.
