Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-24 / 71. szám
TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Posta-fiók 72. 4001 Telefon: (52) 412-144 Telefax: (52) 412-326 1995. MÁRCIUS 25-31 ♦ Önnek mi a kedvenc műsora? Dóczi Sándorné vállalkozó, téglási lakos A Danubius rádió egész nap szól - háttérként - a munkahelyemen, s a Debrecen és Cívis rádiót is hallgatom. Jónak tartom a helyi jellegű, aktuális problémákat feldolgozó riportokat, különösen Farkas Erika és Barta Éva tolmácsolásában, s kedvelem Szabó Tamást is. Tégláson most végzik a kábeltelepítést, reméljük, rövidesen válogathatunk a jobbnál jobb programokban. Igaz, csak az esti órákban nézek tévét, de kedvenceim: Vágó István, Friderikusz és Vitray műsora ilyenkor látható. Szeretem az ismeretterjesztő filmeket, amelyek olyan világba kalauzolnak, ahová talán sohasem jutok el. Örülök a közelmúltban ismét feltűnt Derrick- nek is. A könnyűzenei műsorok közül azokat a koncerteket kedvelem, amelyeken az én korosztályom művészei: Koncz Zsuzsa, Zorán, az Illés, illetve a Fonográf együttes lépnek fel. A krimiket nem szeretem, de a jó angol és amerikai filmeket megnézem. Az érzelmekben gazdag, komoly témájú műveket szívesen nézem, kikapcsolódásként pedig gimnazista lányommal együtt a Szerencse- kereket, a Leporellót, Vámos Miklós Lehetetlenjét, s A férfi, aki tetszik nekünk című műsort nézem. Az Objektív és Juszt László Nyitott száj című műsora is kedvenceim közé tartozik. K. I. Duna TV - Ranódy-Kosztolányi: Pacsirta A Vajkay házaspár még a széltől is óvja egyetlen lányát, a csúnya, öregedő Pacsirtát, és még maguk előtt is szégyellik bevallani, mennyire nyomasztja őket kilátástalan sorsa. Amikor a lányt rokonai egy hétre birtokukra hívják, hogy házasság céljából összehozzák egy özvegyemberrel, az idős házaspár szinte fellélegzik. Vendéglőbe, színházba mennek, felkeresik régi barátaikat. Egyre felszabadultabban érzik magukat, amikor hideg zuhanyként megérkezik lányuk levele, amelyből megtudják, reményeik nem váltak valóra. Az „aranykalitkából”, szomorú, zárt világukból nincs kitörési lehetőség... Kosztolányi Dezső hasoncímű regényében családi emlékeket elevenített fel: Pacsirtában saját húgát, Mariskát mintázta meg, a kisváros lump katonatisztjeiben, kisiklott, alkoholba menekült féltehetségeiben pedig azt a közeget, amelyet oly jól megismert vidéki újságíróskodása idején. „Kosztolányi volt az első olyan élő művész, akit láthattam. Számomra ő testesítette meg az írót...” nyilatkozta a film keletkezésével kapcsolatban a rendező, Ranódy László. - „A hatvanas évek elején tértem vissza hozzá újra. Akkor jutott eszembe a Pacsirta megfilmesítése. Az időben sokat írtak az elidegenedésről o- kos tanulmányokat, de a szép- irodalomban is gyakran botlott ebbe a tematikába az ember. Úgy éreztem, ezt Kosztolányi már sokkal jobban, humánusabban és hitelesebben megrajzolta, észlelve a századvég magyar valóságában." Ranódy Lászlónak, talán legszebb és legmegrendítőbb alkotása a Pacsirta. A külföldi és magyar díjeső is erről tanúskodik, amelyek közül kiemelkedik a főszerepet alakító Páger Antalnak az 1964-es cannes-i filmfesztiválon elért a legjobb férfi alakításért odaítélt díja. A hét témája Nemesek a képernyőn Akadt olyan honatya a magyar .parlamentben, aki vissza akarta állíttatni azokat a nemesi címeket, amelyeket annak idején megszüntettek. Végül is nem került sor a kérdés törvényi szabályozására. Ettől függetlenül senkinek sem harapták le az orrát, ha az elmúlt parlamenti ciklus egyik gazdasági szakemberét legrófozta, de senki sem hiányolja, hogy Ghyczy György kereszténydemokrata pártvezetővel nem teszik ugyanezt. Ahol háborítatlan maradtak a nemesi címek és rangok, ott természetes, hogy nem akadnak fenn rajtuk, használják is. Például a letűnt német gazdasági minisztert csak Otto von Lambsdorf grófnak nevezték. Ugyanakkor tisztelik is a nemességet, mint azt egy az RTL műsorán vasárnap 20.15-kor bemutatandó, 1994-ben készült filmből is láthatjuk. Már az alcím sem akármilyen, pszicho, szocio, erotikus thriller elnevezésekhez szokott fülünknek: nemesi dráma. Arról van benne szó, hogy egy ősi grófi család egyetlen lányát férjhez akarják adni egy herceghez. Minden előkészületet megtesznek az őszi szezon nagy társadalmi eseményére, csak egyet hagynak ki a számításból. A herceg egy másik, polgári származású lányt szeret, bizonyos Ka- tharinát, aki a lányos grófi ház egyik ellenségének a lánya. Vajon kit választ a herceg, ez itt a kérdés, amelyet a kétrészes filmnek majd csak a végére tudunk meg. A végkifejlet azért drámai, mert a gazdag polgár és az ősi nemesi família között évtizedek óta folyik a vetélkedés. Gőz József
