Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-21 / 68. szám

8 M Itt-Hon 1995. Március 21., Kedd „MISKOLCI PORTRÉ A női szabó Miskolc (ÉM - NJ) - Gyerekkorától a Sajón érezte igazán jól magát, még­pedig kajakban, és az evezés volt az, amit sohasem tudott megunni. Csak akkor adta fel a folyóra való kijárást, amikor annak vize az erős szennye­ződés miatt alkalmatlanná vált már a sportolásra. Akkortól pedig a Mályi-tavat sze­melte ki úszásra, evezésre férjével Pé­kár Nándorral. Tavasszal, május első napján mindmáig ők az első fürdőzők, és mint úszók, ők búcsúztatják a tavat mindahány őszön úgy október elején. Akkor, amikor a szabadstrandok még nem nyitnak a hűvös, kellemet­len idő miatt, és amikor már rég szá- razak a medencék, s eszébe sem jut senkinek sem a szabad ég alatti fürdő­zés. Télen sem hűtlenek kedvenc ta­vukhoz; rendszeresen kijárnak a nagy hidegekben is, s ha a jégpáncél elég erős a tavon, általában a rövidebb utat választják, átsétálnak rajta. Pekárnét azonban elsősorban mint jónevű női szabót ismerik Miskolcon, aki évtize­deken át a legszebb ruhákat varrta. „A jó példát az ember a szülői ház­ból hozza, hiszen azt látja meg leg­előbb, mit érdemes követni. Egészsé­gesen élni, ez volt az édesapám sze­mében a legfontosabbak egyike, amit ránk hagyott, meg a munka megbecsü­lését. Női szabónak taníttattak, és ez a foglalkozás nagyon illett az egyéni­ségemhez. Imádtam a szakmámat, a szép ruhákat, s ebből adódóan gazdag volt az életem”. Pekámé a közelmúltban fél évszá­zados női szabó munkájának elismeré­seként átvehette az ipartestület által adományozott jubileumi aranygyűrűt. A nyugdíj nagyon kevés, ezért a 77 éves félj és a 73 éves feleség minden nap kénytelen dolgozni, elvállalni va­lamilyen szakmai feladatot, hogy ne kelljen nagyon visszalépniük. Most, március közepén azonban már mind gyakrabban gondolnak a kö­zeli kiköltözésre. S mint hetven felet­tiek számíthatnak az ingyenes autó­busz-közlekedésre, a kocsit sem indít­ják be. Kint a tónál aztán egy új élet vár rájuk a friss levegőn. A tenyérnyi kert, a kedves kis fészek éppen elég munkát ad nekik tavasztól késő őszig. Mai miskolci zenekarok (21.) A Kingston együttes a Nyugati Parti Rokka! rukkolt elő Fotó: Fojtán László Varga Zoltán Miskolc (ÉM) - Az 1994 janu­árjában alakult, stílusában West Coastot - Nyugati Parti Rockot - játszó zenekar. Ez az irányzat a hetvenes évek végén Amerikában kapott szárnyra a hard rock és a pop keveréke­ként, mely műfaj miskolci kép­viselői a Kingston együttes tag­jai. A zenekar magját Kasza L. Róbert billentyűs, Takács Pé­ter basszusgitáros és Tamás Zoltán gitáros alkotja. Eredeti felállásukban a dobos Nagy Ró­bert, az énekes pedig Györke- falvi Andrea volt, akikkel együtt önerőből kiadtak egy ki- lencszámos angol nyelvű kazet­tát ’94 júniusában „Universe of the Silence” címmel. Tavaly ősszel játszottak a Rockyban, ahol már érezhető volt az együttes széthúzása, melynek következményei a tagcserék lettek ’95 januárjában. A dobos Nagy Viktor, a szaxofonos a so­rozat olvasói számára már biz­tosan ismert Czakó Péter, az énekes pedig Király Csaba lett, aki magára vállalta a dalszöve­gek megírását is. Az éneklés­ben és külsejüket tekintve a színpadi megjelenésben is je­lentősen kiveszik részüket a vo- kálos lányok, név szerint: Sza­bó Sára és Ráski Lívia. Immár ebben az új, nem kis létszámú felállásban elkészítették első kétszámos demószalagjukat, Kingstonék az új felállásban amelyet elküldték a Marlboro Rock In elnevezésű tehetségku­tató versenyre, és február ne­gyedikén a Miskolci Bölcsész Egyesület bálján megtörtént a debütálásuk is. Viszonylag ha­mar sikerült segítőket találni­uk: Kisgyörgy Zsolt személyé­ben egy menedzsert, Hercsik Istvánt és a Sondex Kft.-t pe­dig mint pénzügyi támogatót. A Kingston együttes tavaszra időzítette „bombáját”, hiszen napjainkban kezdik meg remél­hetőleg végeláthatatlan kon­certjeiket, és eleget tesznek számos meghívásnak, amelye­ket a jövőben is szívesen fogad­nak. Sőt, nyár elejére tervbe vették első videoklipjük elké­szítését is, amelyet saját beval­lásuk szerint igényesen és kül­földön is eladhatóan fognak rögzíteni a filmszalagra. Min­dezen történések közben termé­szetesen készül az új, az előző­nél jóval tartalmasabb demoka- zetta, amely remélhetőleg to­vább népszerűsíti hazánkban az A.O.R. stílust. Tervek tehát, csakúgy mint a többi zenekarnál, itt is van­nak szép számmal, kíváncsian várjuk, a miskolci Kingston együttes mennyit tud belőle megvalósítani. Gyerekek honi rajzasztala Harcban a hétfejű sárkánnyal Fehér Zsuzsi miskolci elsős kislány rajza Aluljárók újabb felülnézetben Helyreállításra vár a megrongált márványfal Fotó: Fojtán László Nagy József Miskolc (ÉM) - Nem változott sokat a miskolci Búza téri alul­járó az utóbbi időben, hiszen ugyanolyan lehangoló a külse­je, mint amilyen eddig volt. A csekély változást az újabban összetört márvány falburkoló lapok jelzik, illetve a kosz lett nagyobb a tavaszias idő érkez- tével. Ugyanis a zugárusok szá­ma megnőtt, amióta a hűvös, huzatos aluljáróban tavaszi vi­rágokat is kínálnak a cigaretta és a kávé mellett. Nem sokkal jobb a helyzet a többi aluljáróban sem, legfel­jebb azoknak kisebb a forgal­muk, és a rajtuk „átfolyó” em­beráradatban ennél fogva ke­vesebb a rongáló, a festő hajlamú. Ha van kivétel, talán az avasi az, és ennek oka a követ­kező: annak van gazdája, aki nemcsak üzleteket tart fenn (lent), hanem emiatt kötelessé­gének érzi az átjárórendszer rendben tartását, épségének megóvását is. Ha mégis kézre kerít egy-egy randalírozó ga­rázdát, azzal jobbára egyedül marad, mert igazán hathatós segítségre senki részéről sem számíthat. Többször megírtuk már, hogy a megnyugtató megoldás az lenne, ha a többi aluljáró is gazdára lelne, ha az ott lévő üz­letek révén a tulajdonos gon­doskodna azok és a környezet biztonságáról. Nemrégiben még azt adtuk közre, hogy a város egyik ve­zetője szerint nem kellene hely­reállítani a szétvert Búza téri aluljáró hiányzó márványlapja­it, hadd legyen ez örök memen­to az arra járóknak. Nos, ezzel azt hiszem, a világon egyedül maradtunk volna, hiszen sehol sem büntetik az utakat, járdá­kat, aluljárókat igénybe vevő helyi lakosságot, az ott megfor­duló idegeneket, turistákat, az­zal hogy elszenvedjék az egye­lőre megfékezhetetlennek lát­szó kisebbség kártételeinek kö­vetkezményeit. Ha a károkozókat nem sike­rül megtalálni, álljon helyt a város a helyreállítás költségei­nek vállalásával. De ha a város ezernyi igen súlyos gondjai mellett nem is vállalkozik erre, hagyná boldo­gulni azokat, akik ezt átvállal­nák tőle méltányos bérleti dí­jak ellenében. Ä felújítást, a rend megkövetelését, a bizton­ság garantálást, a további ron­gálások megakadályozását. A szerkesztőségünkben járt Gábor József mérnök levélmá­solatokat mutat fel, melyek ere­detijével hónapok óta „ostro­molja” a várost, s azokban az áll, gondoskodik a falak helyre- állításáról, új, a város ékessé­gének számító üzletekről gon­doskodna a föld alatt, és mind­ezért természetesen bérleti dí­jat is hajlandó fizetni. Nem ke­vesebbet ígér, mint hogy a vá­ros számára nyereségessé teszi az aluljárót. Referenciának pe­dig a hasonló, avasi aluljárót nevezi meg leveleiben. Ám le­veleivel eddig nem jutott messzire. Miközben a rongá­lok újabb márványlapokat tör­nek össze. Önszerveződő közösségek Vannak, akik felismerték már Felsőzsolcán, hogy együtt többre jutnak (4. oldal) A TARTALOMBÓL Költségvetés van, de a gondok maradtak Kisgyőrben is összeállt az idei költség- vetés, és az bizony meglehetősen for­ráshiányosra sikerült. Pedig az előző években sem a költekezés jellemezte a falu vezetőinek munkáját. A norma­tívák megmerevedése, a bevételek stagnálása várhatón ide vezetett. Ke­resik a kiutat, pályázattal igyekeznek enyhíteni a kiadások és a bevételek kö­zött kialakult feszültségeken. Költség- vetés tehát már van, a fejlesztési és működési gondok azonban változatla­nul megmaradtak. (2. oldal) Új lesz a szervezeti, működési szabályzat Olyan sok változás történt az önkor­mányzatok működésének rendjében, hogy a szervezeti és működési szabály­zat módosításai ebben a helyzetben már nem vezetnének célra. Ezért a ré­páshutai önkormányzat elé ezekben a napokban egy új szervezeti és műkö­dési szabályzat javaslata kerül, tájé­koztatta lapunkat a település jegyző­je, Korózs Érzsébet. Ebbe mintegy át­vezetik az új szabályozásból ide tarto­zó előírásokat, egyebek mellett azt is, milyen ügyek kerüljenek át a polgár- mester illetve valamelyik bizottság ha­táskörébe. (2. oldal) Vers és dal szárnyalt a könyvtárban Az anyagi gondokkal küszködő ember­nek legkevésbé köti le figyelmét a vers, a széppróza, arról nem is szólva, hogy erre áldozhat a legkevesebbet a nehéz megélhetési viszonyok mellett. Mégis vannak, akik nem tudnak, nem akar­nak elszakadni a költészettől, a daltól, sőt nyomon követik a környezetükben születő értékeket. Ezt tették azok, akik részt vettek Horváth Gyula miskolci költő estjén, amelyet a II. Rákóczi Fe­renc Megyei Könyvtárban rendeztek. A versek mellett dalok is elhangzottak. Akik ismerik Horváth Gyula költészetét kíváesian várták a legújabb termésből való verseket, és ebben nem kellett csalódniuk. (4. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom