Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-21 / 68. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995. _NOTESZ Döntés Bujdos Attila Egyelőre nem tudni, hány közalkalmazott és köztisztviselő lesz kénytelen új állás után nézni, ha a kabinet - a miniszterel­nök nyilatkozatainak megfelelően - kö­vetkezetesen végigviszi a március 12-i kormánycsomag részeként elhatározott intézkedéseket. Ma még az sem világos, hogy mindez mekkora mértékben érinti az önkormányzati szférát-az önkormányza­ti szakemberek szerint direkt módon se­hogy -, mint ahogy arra sincs válasz: mi­ként derül majd ki bárkiről, hogy fölösle­ges, vagy - finomabban - nélkülözhető a tevékenysége, a személye. Ismerjük az érdekvédők fenntartásait a bárminemű létszámleépítésekkel kapcso­latban: az ilyesfajta lépéseket ma nehéz kellő körültekintéssel meghozni. Például azért, mert a legtöbb-állami, önkormány­zati - munkaadó sem az előző, sem a mos­tani ciklusban nem döntött arról: milyen koncepció szerint kívánja működtetni - a választók által - a gondjaira bízatott tele­pülést illetve ágazatot, mik a közép-, vagy hosszú távú elképzelései mondjuk az ok­tatás, az egészségügy, a művelődés terü­letén, milyen típusú és felszereltségű in­tézmények biztosítanák az általa kiókum- lált célok leghatékonyabb elérését, és így tovább, és így tovább. Alaptalanok-e az érdekvédők aggodal­mad A legtöbb munkaadó erre - kényte­len-kelletlen - legfeljebb bólogathat: bi­zony, tényleg adósak maradtunk a kon­cepcióval, ha lesz is intézmény-átvilágí­tás, az csak mostanában kezdődik. Már­pedig enélkül esetleges, hogy kit menesz- tenek. Vagy sok esetben nem is annyira esetle­ges. Könnyebben kerül például lapátra a munkahelyi közösségnek az az egyébként rendkívül hasznos tagja, akinek nyers a modora, aki nem gazsulál a főnökének. Helyesebbnek látszik tehát az a megköze­lítés, amelyik szerint nem az a kérdés, hogy lesznek-e leépítések - merthogy ezek va­lószínűleg elkerülhetetlenek még akkor is, ha a kormány döntései nem érintenék az önkormányzatokat (amelyek egy jól kö­rülhatárolható része már a működéséhez is kénytelen hiteleket felvenni) -, hanem, hogy ha lesznek, hogyan lesznek. A meg­alapozatlan lépések ugyanis nem csupán személyes tragédiákat okozhatnak, de egész ágazatokat tehetnek tönkre. Drága fényképek Miskolc (ÉM) - Reggel hattól Miskolc belte­rületén és a 27-es út edelényi szakaszán MÉR a traffipax, délután kettőtől Hejőkürt, Tisza- tarján környékén. Drog nélkül élni Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Bűnmegelőzési Alapítvány és a B.-A.-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztálya kollektív alkotói pályázatot hirdet di­ákszínmű megírására és előadására. Témakö­re: „Élni jód) - egészségesen, drog nélkül”. A konkrét alkotást kifejező megjelölést a téma ábrázolásához leginkább illő alcímként lehet szerepeltetni. Tartalmi követelmény, hogy a mű színpa­don megjeleníthető formában fejezze ki az egészséges életmód és a szenvedélybetegségek kontrasztját; az igazi emberi értékek optimiz­musát; késztessen a fiatalok helyes jövőképé­nek kialakítására. Formai szempontok: az egyfelvonásos (de esetleg több jelenetből álló) színdarab maximum harmincperces legyen. Megírása és betanulása után a főpróbáról, vagy a bemutató előadásról készített videofel­vétel beküldése az elfogadható pályázati anyag. A pályázatra a 14-18 éves korosztály jelentkezését várják. Az első helyezett csoport 90 ezer, a második 70 ezer, a harmadik pedig 50 ezer forint díjazásban részesül. A díjazott pályamunkák közönség előtti bemutatását a kiírók szervezik, egyben a színvonaltól függő­en fenntartják a jogot az egyes díjkategóriák visszatartására, illetve átcsoportosítására. A videofelvételen rögzített alkotások beküldési határideje 1995. szeptember 30. Cím: B.-A-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztálya, 3530 Miskolc, Zsolcai kapu 32. A ka­zettához jeligés borítékban mellékelni kell a mű szerzőjének és előadóinak, oktatási intéz­ményüknek nevét és levélcímét, a darab rövid összefoglalóját maximum egy gépelt oldalon. További információk a 340-530-as telefon­számon kérhetők Kratkóczki Ferenc őrnagytól és Dudás Péter őrnagytól. Az önkormányzatok megelőzték a kormányt A leépítések nem mehetnek az ellátandó feladatok rovására Iskolában. Az esetleges létszámleépítések nem mehetnek az ellátandó feladatok rovására - állítják az önkor­mányzati szakemberek. (Képünk illusztráció.) Fotó: Laczó József Kovács Judit Tiszaújváros, Tokaj, Sátoral­jaújhely (ÉM) - Több város ön- kormányzata megelőzte a kor­mányt a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre vonatkozó megszorító intézkedésekben. A szükséges létszámleépítéseket azonban nem az ellátandó fel­adatok rovására kívánják meg­tenni. A március 12-i kormánycsomag­ban a megszorító intézkedések kö­zött egyebek mellett szerepel a köztisztviselők, közalkalmazottak létszámának felülvizsgálata, csök­kentése. Lapunk többek között an­nak járt utána - megkérdezve né­hány városi önkormányzatot -, csökkenthető-e az adott települé­sen az érintett körben dolgozók száma anélkül, hogy az a feladatok végrehajtásának rovására menjen. Kíváncsiak voltunk arra is, milyen területen terveznek leépítést, illet­ve megelőzi-e ezt az intézmények átvilágítása. Jelzett a kabinet Tiszaújváros jegyzője, Heiszmann Géza elmondta, a kérdéskörről még csak a sajtó útján értesültek, a vég­leges és konkrét döntést nem isme­rik. A hallottakat legfeljebb jelzés­ként értékelheti az önkormányzat, s nem olyan konkrétumnak, amely­nek végrehajtásáról most, máris gondolkodni kellene. A jegyző úgy véli, hogy ezek a létszámra irányuló megszorító intézkedések nem első­sorban az önkormányzatokra vo­natkoznak, sokkal inkább a közpon­ti államigazgatásban résztvevő köz- tisztviselőkre és közalkalmazottak­ra. Közvetve persze érintik az ön- kormányzatokat is, hiszen vizsgál­niuk kell, hogy a település a rendel­kezésére álló forrásokból tudja-e biztosítani a közalkalmazottak, köztisztviselők foglalkoztatását il­letve a bérét. Tehát elképzelhető, hogy az önkormányzatok is rá lesz­nek kényszerítve ilyen intézkedés­re, mint ahogy most is sok esetben kényszerhelyzetben vannak. Tisza- újvárosban ez év első felében terve­zik a város egész intézményhálóza­tának átvilágítását, de - hangsú­lyozta a jegyző - nem azzal a ki­emelt céllal, hogy elbocsátásokkal érjen véget. Sokkal inkább azért, hogy megvizsgálják, a korábban ki­alakított és jelenleg működő intéz­ményrendszer megfelel-e a lakos­ság részéről is megfogalmazott el­várásoknak. Tokajban feltárnak Tokaj polgármesterétől, Májer Já­nostól megtudtuk, a város önkor­mányzatát nem befolyásolja a kor­mányintézkedés, hiszen, miután ta­valy decemberben megismerték a működésükhöz rendelkezésre álló „számokat”, rögtön elkezdődött egy feltáró munka. Átvizsgálták vala­mennyi intézményük helyzetét, és a költségvetésük egyensúlyának fenntartása érdekében bizonyos megszorító intézkedéseket hoztak, így többek között néhány fő leépíté­séről is döntöttek. Megelőzték tehát a kormányintézkedést, jóllehet a polgármester véleménye szerint nem lenne szerencsés, ha az önkor­mányzatok tekintetében direktívá­kat írna elő a kormány, hiszen az önkormányzatiság magában hor­dozza azt a kötelezettséget és fele­lősséget, hogy maga döntsön a saját működését befolyásoló kérdések­ben. A polgármester értelmezésé­ben egyébként a kormány nem is az önkormányzatokra, hanem saját in­tézményeire gondolt, amikor ezt az intézkedést meghozta. Mint azt megtudtuk, Tokajban az esetek döntő többségében sikerült minden­féle zökkenők nélkül megoldani a létszámcsökkentést nyugdíjba vo­nulással, vagy állásváltoztatással, radikális leépítési akcióra tehát nem volt szükség. További szűkíté­seket azonban - tette hozzá Májer János - csak akkor tud elképzelni, ha csökken az adott intézményben ellátottak száma. Keresik a tartalékokat Sátoraljaújhely jegyzője, Fedőmé Fráter Zsófia arról tájékoztatott, az idei költségvetési rendeletükbe be­került egy paragrafus, amely sze­rint ismételten át kell tekinteni a város intézményhálózatát - tárgyi és személyi feltételek tekintetében is. Tehát ők is megelőzték a kor­mányhatározatot. A rendelettel nem titkolt céljuk volt feltárni az m- tézmények személyi tartalékait, a vizsgálatot az első félévben végzik el. A vizsgálódás valamennyi intéz­ményükre kiterjed, de az esetleges megszorító intézkedéseket úgy hoz­zák majd meg, hogy azok az ellátan­dó feladatok megoldásának rovásá­ra ne menjenek. Folytatódhatnak a megyei koalíciós tárgyalások A szocialisták még nem találták meg Szabó György utódját Miskolc (ÉM - B.A.) - Az MSZP- nek egyelőre nincs jelöltje a me­gyei közgyűlés hamarosan meg­üresedő elnöki posztjára. A párt megyei elnöke ugyanakkor azt tartja természetesen, hogy maj­dani személyi elképzelésüket egyeztessék a négypárti koalí­ció többi tagjával is. Mint ismeretes, Horn Gyula ajánlá­sára Szabó György, a Borsod-Ábaúj- Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke a népjóléti miniszteri tisztség váro­mányosa. Miniszterré választása esetén - bár a törvény erre vonatko­zóan nem rendelkezik, tudtuk meg Veresné Jakab Zsuzsa főjegyzőtől - lemond a megyei elnöki posztjáról. Amíg az utódlás kérdésében döntés nem születik, Rádóné Gyárfás Ildi­kó, a közgyűlés szocialista alelnöke viszi az ügyeket a megyeházán. Fedor Vilmos, az MSZP megyei elnöke érdeklődésünkre elmondta: egyelőre nincs jelöltjük a közgyűlési elnöki posztra. Álláspontja szerint a párt megyei szervezetének a szocia­listák megyei közgyűlési frakciójá­val egyetértésben kell javaslatot tenni arra, hogy kit jelöljenek. Aje­lölt személyéről a megyei közgyű­lést irányító MSZP-SZDSZ- KDNP-Fidesz koalíciónak is dűlőre kell jutnia. Ugyanígy látja a helyzetet Sója Szabolcs, a Kereszténydemokrata Néppárt megyei elnöke, a megyei közgyűlés alelnöke is. Kérdésünkre válaszolva kifejtette: a megyei elnö­ki poszt az MSZP-t illeti meg, hi­szen Szabó György távozásával nem változnak az erőviszonyok, válto­zatlanul a szocialistáké a legna­gyobb frakció a közgyűlésben. A KDNP - a megye rendkívül nehéz helyzetére való tekintettel - min­denkivel hajlandó együttműködni. A tárgyalások felújítására szá­mít Juga György, a Fidesz megyei alelnöke is. Hatvani Zoltán SZDSZ- es politikus, a közgyűlés alelnöke pedig úgy látja: „a frakcióknak le kell ülniük, de az együttműködési tárgyalásokat csak akkor kell újra kezdeni, illetve új alapokra helyez­ni, ha az MSZP olyan személyt ajánlana elnöknek, akit a többiek nem tudnak elfogadni”. Ami Szabó György miniszteri je­lölését illeti, Fedor Vilmos úgy nyi­latkozott: reformpolitikusként is­meri a leendő népjóléti minisztert. Előnyére válik a kormánynak, hogy egy hátrányos helyzetű megyéből kerül a tárca élére a rendkívül nagy államigazgatási tapasztalattal ren­delkező politikus. Sója Szabolcs arra hívta fel a fi­gyelmet: elismerésre méltó, hogy ebben a kritikus helyzetben Szabó György elfogadta a jelölést. Bár nem orvos, közgazdászként rendel­kezik azokkal a képességekkel és tapasztalatokkal, amelyek alkal­massá teszik e tisztség betöltésére. Hatvani Zoltán szintén alkal­masnak tartja Szabó Györgyöt arra, hogy „ebben a nehéz időben ezt a nehéz feladatot ellássa”. Juga Györgynek az tűnt fel, hogy Horn Gyula „szakértői kormányá­nak” nem sikerült a népjóléti tárca élére szakértőt találni. Ámi nem is csoda: a Bokros-program szociális vonatkozásai olyanok, hogy a szak­mabeliek nem tudták vállalni ezt a megbízatást. Nem lesz könnyű dol­ga Szabó Györgynek, hiszen még az is nehezen elképzelhető, hogy sike­rül megnyernie az MSZP szakmai köreinek támogatását. Kérdés továbbá: mennyire támogatja majd törekvéseit a minisztérium szakap­parátusa. Mile Lajos, a megyei közgyűlés­ben ellenzékben lévő MDF megyei elnöke kijelentette: „Ha cinikus akarnék lenni, azt mondanám: újabb szakértővel gyarapodott a Horn-kormány”. Ő is azt emelte ki, hogy szakmabeliek nem vállalták a dolgot, s mintha csakis a lojalitás számítana a kormányfőnek, aki már a látszatra sem ad - utalt Mile Lajos a szakértői kormánnyal kap­csolatos korábbi ígéretekre, illetve arra, hogy Szabó Györgynek - aki­nek gratulál a jelöléshez - nincs egészségügyi gyakorlata. Azzal per­sze lehet indokolni a jelölést, hogy Szabó szociálisan hátrányos helyze­tű megyében tevékenykedett, így kellő szociális érzékenységgel ren­delkezik. Azt viszont sajnálja - tette hozzá -, hogy akárki követi is a megyei el­nöki székben, valószínűleg kevésbé lesz jártas a közigazgatásban, mint Szabó György. Ózdi városháza Ózd (ÉM - U.J.) - A válság költség- vetését fogadták el a település ön- kormányzatának legutóbbi, képvi­selő-testületi ülésén. Az ózdi bü­dzséről ugyanezt a megállapítást évek óta írjuk. Most annyi az újdon­ság: ha az úgynevezett önhibás pá­lyázaton nem jut kellő mennyiségű pénzhez a város, akkor a válságot a csőd követheti. Leépülés Mint a költségvetési javaslat előter­jesztője, Strohmayer László polgár- mester megjegyzi, az önkormányza­tok várható csődjével kapcsolatos előrejelzések az elmúlt hetekben or­szágszerte felerősödtek. Általános­sá vált a panaszkodás, amelynek van is valóságalapja, de ez elfedi azoknak a településeknek a problé­máját is, ahol valóban kritikus hely­zet alakult ki. Ózdon a város valamennyi bevéte­lét szinte teljes egészében az intéz­mények működtetéséhez nyújtott állami, úgynevezett normatív támo­gatások kiegészítésére kénytelen fordítani. Másra egyszerűen nem futja. A sport és közművelődési fel­adatokra kapott pénz is kevés ter­mészetesen. E tevékenységekhez szponzorálási háttér sincs, így to­vább sorvadnak a lakosság szabad­idős és kulturálódási esélyei. Ez pe­dig a már évek óta megfigyelhető szellemi leépülést is tovább erősíti. Júniusi döntés Mindezek után nézzük a konkrét számokat. A költségvetési rendelet szerint az idei bevételek legfeljebb 3 milliárd 430 millió forintot tesznek ki. Ugyanakkor a kiadások 3 milli­árd 679 millióra rúgnak. A hiány fi­nanszírozására kiegészítő támoga­tási igényt nyújtanak be az önhibá­jukon kívül hátrányos helyzetbeju­tott települések megsegítését célzó pénzalapra. Ez a negyedmilliárdos hiány a lakosság ellátásának alap­vető feladatainál, az intézmény mű­ködtetésnél jelentkezik. Az „önhibás” pályázatokról június­ban döntenek. Több mint valószínű, hogy az alapra sokszoros igény ér­kezik majd az ország minden tájá­ról. Könnyen feltehető, hogy Ózd sem kapja meg teljes egészében a kért összeget. Az elmúlt esztendei igény szintén 250 millió volt, és kaptak 100-at. Ha most hasonló arányban érnek el „sikert”, nem tudni, mi lesz a várossal. Ezzel kap­csolatban jegyezte meg kérdésünk­re egy pénzügyi szakember: akkor bekövetkezik a csőd. Közintézmé­nyeket kell bezárni, iskolákra laka­tot tenni, esetleg kórházi osztályo­kat megszüntetni. Jön a gáz A településen természetesen re­ménykednek, hogy a legsúlyosabb vészt azért elkerülik. Ami a lakos­ságot mostanában leginkább foglal­koztatja: a városba is megérkezik a gáz. Ezt az építkezést az országos területfejlesztési alap által nyújtott támogatásból, a lakosság hozzájá­rulásából, a vállalkozások közcélú felajánlásaiból és hitelből finanszí­rozzák. Az idén erre a célra 216 mil­liót költenek a jelenlegi elképzelé­sek szerint. Á gázberuházással összefüggésben határozatot foga­dott el a képviselő-testület. Többek között meghatározták a munkák sorrendjét is. így elsőként a farkas- lyuki fogadóállomás, és ettől kezdő­dően a Pázmány úton a Táncsics te­lepig kiépítendő vezeték, majd Is­tenmező és Kistó utcáinak vezeték- hálózata, a Bolyki főút, a Csépányi úti vezeték, Farkaslyuk hálózata készül el. Hozzákezdenek a Kerek­hegy és Ráctag utcák „gázosításá­hoz” is, de ez utóbbiakat már csak 1996-ban fejezik be. A lakossági hozzájárulást telkenként 40 ezer fo­rintban határozták meg Ózdon. Új djjak Törvény írja elő, hogy a szociális in­tézményekben fizetendő térítési dí­jakat képviselő-testületi rendelet­ben kell meghatározni. E kötele­zettségének tett eleget az ózdi gré­mium, amikor módosította a szemé­lyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjait meghatáro­zó rendeletét. Eszerint a szociális étkeztetésnél a fizetendő összeg alapja 88 forint ebédenként, és 25 forint a kiszállítás. A szociális kony­hán 98 forintba kerül egy ebéd, míg a házi segítségnyújtásért 162 forin­tot kell fizetni óránként. Hangsú­lyozzuk, az említett összegek alap­ján, az érintett személy jövedelme szerint számolják ki a valóságos té­rítési dijakat. Március 21., Kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom