Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-03 / 53. szám
4 ESZAK-Magyarország Dokumentum 1995, Március 3., Péntek A gimnáziumok országos sorrendje A felsőoktatásba felvettek és a IV. osztályos tanulók aránya szerint az 1990-1994. évek átlaga alapján (az első 125). GIMNÁZIUM VÁROS % 1. Fazekas M. Budapest 75 2. Földes Ferenc Miskolc 71 3. Apáczai Cs. J. Budapest 70 4. Révai Miklós Győr 67 5. Nagy Lajos Szombathely 66 6. Radnóti M. Budapest 66 7. Ságvári E. Szeged 64 8. Piarista Budapest 63 9. Radnóti M. Kíséri. Szeged 62 10. TrefortÁ. Budapest 62 11. Lovassy László Veszprém 60 12. Kossuth Lajos Debrecen 60 13. Varga Katalin Szolnok 59 14. Zrínyi Ilona Nyíregyháza 58 15. Verseghy Ferenc Szolnok 58 16. Zrínyi Miklós Zalaegerszeg 58 17. Krúdy Gyula Nyíregyháza 57 18. Szent István Budapest 57 19. III. Béla Baja 56 20. Katona József Kecskemét 56 21. Lehel Vezér Jászberény 56 22. TóthÁ*pád Debrecen 56 23. Berzsenyi Dániel Budapest 55 24. Eötvös József Tata 53 25. Táncsics Mihály Kaposvár 52 26. Református Koll. Sárospatak 51 27. Vörösmarty M. Érd 51 28. Leővey Klára Pécs 51 29. Toldy Ferenc Budapest 51 30. Nagy Lajos Pécs 50 31. Móra Ferenc Kiskunfélegyh. 49 32. Teleki Blanka Székesfehérvár 49 33. Petőfi Sándor Mezőberény 48 34. Bencés Pannonhalma 48 35. Avasi Miskolc 48 36. Bolyai János Salgó taiján 47 37. Herman Ottó Miskolc 47 38. Váci Mihály Encs 46 39. Árpád Budapest 46 40. Evangélikus Budapest 45 41. Bányai Júlia Kecskemét 44 42. Garay János Szekszárd 44 43. Frankel Leó Baja 43 44. Szent István Kalocsa 43 45. Bethlen Gábor Hmvásárhely 43 46. Czuczor Gergely Győr 43 47. Dobó István Eger 43 48. Kölcsey Ferenc Könnend 43 49. Ságvári Endre Kazincbarcika 43 50. Szlovák nyelvű Kőszeg 42 51. Jurisics Miklós Kőszeg 42 52. Fazekas Mihály Debrecen 42 53. Patrona H. Budapest 42 54. Kisfaludy Károly Mohács 41 55. Piarista Kecskemét 41 56. Széchenyi István Sopron 41 57. Kanizsai Dorottya Szombathely 41 58. Deák Ferenc Szeged 41 59. József Attila Budapest 41 60. Rózsa Ferenc Békéscsaba 40 61. Széchenyi István Dunaújváros 40 62. Kazinczy Ferenc Győr 40 63. Berze Nagy János Gyöngyös 40 64. Kossuth Lajos Cegléd 40 65. Karinthy Frigyes Budapest 40 66. Német nemz. Budapest 40 67. Felsőbüki Nagy P. Kapuvár 39 68. Eötvös József Budapest 39 69. Városmajori Budapest 39 70. József Attila Székesfehérvár 38 71. Tóparti Székesfehérvár 38 72. A-any János Budapest 38 73. Ferences Szentendre 37 74. Berzsenyi Dániel Celldömölk 37 75. Apáczai Cs. J. Pécs 37 76. Balcescu Gyula 36 77. Vak Bottyán Paks 36 • 78. Gönczi Ferenc Lenti 36 79. Vajda János Keszthely 36 80. HorvátGimn. Budapest 36 81. Váci Mihály Tiszavasvári 35 82. Petőfi Sándor Bonyhád 35 83. Körösi Csorna Budapest 35 84. Ságvári Endre Zalaegerszeg 34 85. Veres Péter Budapest 34 86. Veres Pálné Budapest 34 87. Szerb Gimn. Budapest 34 ' 88. Károlyi Mihály Budapest 34 89. Horváth Mihály Szentes 33 90. Svetits Katolikus Debrecen 33 91. Zrínyi Ilona Miskolc 33 92. Hunyadi János Bácsalmás 32 93. Berzsenyi D. Sopron 32 94. Dobó Katalin Esztergom 32 95. Temesvári Pelbárt Esztergom 32 96. Balassi Bálint Bgyarmat 32 97. Kölcsey Ferenc Budapest 32 98. Szilágyi Erzsébet Eger 31 99. Korányi Frigyes Nagykálló 31 100. Tinódi Sebestyén Sárvár 31 101. Lóczy Lajos Balatonfüred 31 102. Református Koll. Debrecen 31 103. Szilágyi Erzsébet Budapest 30 104. Móricz Zsigmond Budapest 30 105. Óbudai Budapest 30 106. Bolyai János Kecskemét 29 107. József Attila Makó 29 108. Bocskai István Hböszörmény 29 109. Jókai Mór Komárom 29 110. Széchenyi Ferenc Barcs 29 111. Zalka Máté Fehérgyarmat 29 112. Kossuth Lajos Nyíregyháza 29 113. Vasvári Pál Nyíregyháza 29 114. Madách Imre Budapest 29 115. Nagy László Komló 28 116. Bocskai István Szerencs 28 117. Madách Imre Vác 28 118. Bessenyei György Kisvárda 28 119. Bercsényi Miklós Töröksztmiklós 28 120. Kisfaludy Sándor Sümeg 28 121. Babits Mihály Budapest 28 122. Táncsics Mihály Budapest 28 123. Bárdos L. Tatabánya 27 124. Váry Emil Demecser 27 125. II. Rákóczi Ferenc Vásárosnamény 27 Felvételi esélyek és lehetőségek Budapest (MTI - KE.) - A 18 évesek száma tavaly tetőzött, 1994-ig növekedett. Az idén, várhatóan mégis többen lesznek olyanok, akik a középiskolából kikerülve - akár a választott szakra készülve, akár a munkanélküliség rémétől a továbbtanulási parkolópályára menekülve - valamelyik egyetemet, főiskolát célozzák meg. Az idén 67-70 ezren hagyják el a középiskolát. Természetesen többen szeretnének a felsőoktatásba bejutni, mint amennyien végeznek, hiszen pályázhatnak a korábban elutasítottak is. 1994-ben például 83 ezren jelentkeztek, s ebből a keretből 31 100 diákot vettek fel. A továbbtanuláshoz helyet és módot kereső fiatalok többsége gimnáziumban végez. Neuwirth Gáborral, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda főtanácsadójával arról beszélgetünk, hogy milyen következtetések vonhatók le a számítógép által rangsorolt adatokból, melyek az általános tanulságok a felvételben érintettek számára. • Sietek leszögezni, hogy ez a felmérés nem tarthat igényt semmiféle egyedüli igazságosztásra, kizárólagosan érvényes értékelésre. A középiskolákat ugyanis számos szempont alapján sorrendbe lehetne rakni. Például: hogyan nevelnek, milyen ott az erkölcsi színvonal, mennyire veszik igénybe a diákok energiáját, milyen sikerélményhez juttatják őket? Egyik jelzőrendszer csupán, hogy hány gyereküket veszik föl az egyetemekre, főiskolákra. Ezért tehát az a szülő, aki csak ennek alapján választ iskolát, hibát követ el. Ennél is komolyabb a vétsége annak az önkormányzatnak, amely ilyen lista alapján dönt iskolájának dotálásáról! Előrebocsátom azt is, hogy a felmérés nem tartalmazza sem az alapítványi főiskolák, sem a papképzés adatait, erről nincsenek információink. A művészeti iskolákat pedig szándékosan hagytuk ki, ott másképpen alakulnak az arányok. Ezek tehát a lista belső hiányosságai. Egyébiránt, a pontosítás érdekében minden adatot megküldtünk a középiskoláknak, így tehát korrigált listával dolgozhatunk. □ Melyek a gimnáziumi lista legfontosabb tanulságai? Felértékelődött a gimnázium • Az elmúlt négy-öt év alatt csaknem megkétszereződött az egyetemekre, főiskolákra felvettek száma. Az érettségizettek és a közülük felvettek viszonyát vizsgálva megállapítható, hogy alig van iskola, ahol a csökkenés volna a jellemző. Megjegyzem, hogyha a jelentkezőknek a felvettekhez való viszonyát néznénk - mert ilyen felmérésünk is van - pontatlanabb lenne a kép. Hiszen, ha például egy iskola 100 végzettje közül 1 diák akarna továbbtanulni és azt fel is veszik, ez 100 százalékos eredményt jelentene. Százalékban jobb lenne annál, mintha mind a 100 gyerekjelentkezne, de csak 99 jut be. A kérdésre tehát az a válasz, hogy ugrásszerűen nőtt azoknak az aránya, akiket gimnáziumból vesznek fel. Öt esztendő vonatkozásában ez a 40-50 százalékot is eléri. Nyilván azért, mert nőtt a továbbtanulási kedv, de nyilván benne van a munkanélküliség elől való menekülés is. Az adatok nem tartalmazzák a már eléggé elterjedt postszekunderi képzésformában résztvevőket, vagyis azokat, akik a felsőoktatásnál alacsonyabb, de a középfokú képzésnél magasabb szinten tanulnak. Ez pénzes képzési forma. A bekerülés esélyeit tovább növeli, hogy közel 40 felsőfokú intézmény úgynevezett „0” évfolyamos, önköltséges, felkészítő képzést szervez. □ Név szerint mely gimnáziumok reprezentálják az ugrásszerű felvételi eredményt? Akik előre törtek • A budapesti Karinthy Gimnázium az első, 5 év alatt 60 százalékos növekedéssel. A miskolci Avasi Gimnázium 58, az esztergomi Temesvári Pelbárt 42, a mezőberényi Petőfi 40, a kecskeméti Piarista Gimnázium 33, a szolnoki Varga Gimnázium 30, a mohácsi Kisfaludy Gimnázium 27, a kecskeméti Katona 24 százalékkal emelte az Az idén 67-70 ezer fiatal hagyja el a középiskolát elmúlt fél évtizedben felvett diákjai arányát, a végzettekhez viszonyítva. Ugyanakkor szembetűnő a kapuvári Felsőbüki Gimnázium 32, illetve a budapesti Szent István Gimnázium 7 százalékos visszaesése. □ Hogyan tükrözik az ismert és feldolgozott adatok azoka t a változásokat, amelyek a gimnazisták - avagy a szüleik - pályaképét jellemzik? Arra gondolok, ami nyilvánosan is elhangzott: túlképzés van az orvosegyetemeken, tehát számolni kell majd az elhelyezkedés gondjaival. Egyáltalán, melyek a ma divatosnak mondható pályák ? • Két terület erős felfutása biztosan látszik a jelentkezések tükrében, a gazdasági és a jogi. Ez mind a jelentkezők, mind a felvettek számában megjelenik. Igaz, bővülnek az alkalmazás területei is - elsősorban a gazdaságban -, nyilván ehhez alkalmazkodik a képzés is. Például e legtöbb műszaki főiskolán menedzser szakot indítottak. A jogászképzés újabb lehetőségét jelenti a Károli Gáspár Református Egyetem, amely a szegedi jogi karral kooperálva indította új formációját. □ Mi a helyzet a gazdasági átalakulást talán legjobban megérző műszaki, illetve agrárképzés iránt megnyilvánuló érdeklődésben? Orvosból mérnököt? • Az előbb mondottak ellentéte jellemzi az egész műszaki felsőoktatást. Nőtt ugyan a felvettek száma, de ezt nem követte a jelentkezők számának növekedése. Ez abból adódott, hogy bár a demográfiai hullám emelkedésével több hallgatót vettek fel, a jelentkezők aránya azonban igen alacsony volt. Hasonló jelenség érzékelhető az agrárterületen is: többet vettek fel, de a jelentkezők aránya - vélhetően távlati megfontolásból - nem növekszik. Minthogy az orvosi egyetemekre konkrétan is rákérdezett, nos azt tudom mondani, hogy ott sajátos helyzet alakult ki. Először is, itt nem emelkedett olyan mértékben a jelentkezők száma, mint ahogyan a demográfiai hullámból feltételezhető lett volna. Többen jelentkeztek, de nem olyan mértékben, mint az egyéb, divatosnak mondható szakokra. És talán ennél is fontoFotrí: Laczo) sabb, hogy továbbra is kiváló jelöltek igyßke?n?._ az orvosegyetemekre. És mivel nehéz bejutni, érvényesül az önszelekció elve. Vagyis, aki úgy,®' zi, hogy nincs esélye, meg sem kísérli a ; A kép teljessége megkívánja, hogy elmondjam- mind a jogi, mind az orvosi egyetemek lényeg ben kizárják az átjelentkezést. Ha sikerül, beju , ha nem sikerül, azonos szakterületre nem men a felvételiző. A jogi egyetemekre jelentkezők ne mehetnek más területre, az orvoskarokra kezőket azonban fogadja a műszaki felsőoktat3 • Mivel az orvosjelölteknek tudniok kell aj®“,’ nos, ez belépő lehet a műszaki pályára is- kérdés, ha valaki orvos szeretett volna lenni, n gyan képzeli el az álom beteljesülését a muszam pályán... ‘ , □ Nem esett szó a folyamatosan ostromolt o csészkarokról. Bejutni, mindenáron • Nagyon nagy a jelentkezők száma, de vaaní kiskapuk. Például aki két szakra jelentkezni, csak az egyiken felel meg, erre a szakra felvesz • Emellett lehetséges bölcsész-TTK szakparosi is. Ha például az angol-matematika s , „y lozza meg valaki, az esélye aszerint alakul, n fer mennyien tülekednek az előbbire, illetve nu y eredménnyel lehet bejutni az utóbbira. hava tos, hogy egy bölcsész két szakon végezzen, m a középiskolában keresettebb a kétszakos Pe gógus, mint az egyszakos. A tömeges bölcsész ri jelentkezések másik levezetési módja a ta képző, tanítóképző, illetve óvónőképző intéz - nyekbe való átjelentkezés, illetve az ezekbe v< felvétel „egy szuszra” elintézhető módja. , □ Akik valamilyen szempontból érintettek vo a felvesznek-nem vesznek fel össznépi tór.saV , . kában, azt tapasztalhatták, hogy a szabályom élték a rendszerváltást is. Várható-e módosítás egyetemi, főiskolai bejutás terén, amikor az o tás széles körű reformja van napirenden. • Úgy tudom, hogy dolgoznak a rendszer m b változtatásán. És talán jövőre már másképp vizsgázhatnak a jelentkezők. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei gimnáziumok sorrendje Helye zés- Gimnázium 5 év Város átlaga a felvettek százalékában 1990 Felvettek százalékaránya az osztálylétszámhoz viszonyítva 1991 1992 1993 1994__ 2 Földes Ferenc Miskolc 71 63 68 77 78 70 __ 2 6 Református Koll. Sárospatak 51 44 46 51 62 53__ 3 5 Avasi Miskolc 4814 51 55 72__ 3 7 Herman Ottó Miskolc 47 46 50 44 55 44 38 Váci Mihály Encs 46 45 46 44 44 55__ 4 9 Ságvári Endre Kazincbarcika 4340 40 49 42_ 91 Z rínyi Ilona Miskolc 33 21 29 37 46 32__ 1 16 Bocskai István Szerencs 28 22 24 23 35 39 132 Kilián György Miskolc 26 21 20 34 26 32 __ 170 Izsó Miklós Edelény 16 15 16 16 13 21 184 Szepsi Csombor M. Szikszó 12 15 15 6 18 10
