Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-21 / 68. szám

2 ESZAKtMagyarország Országban-Világban 1995. A berlini könyvégetés emlékműve Berlin (MTI) - Emlékművet avattak hétfőn Berlinben azon a helyen, ahol 1933-ban 20 ezer, „a német szellemhez méltatlan” könyvet éget­tek el a nemzeti szocialisták. 1933. május 10- én, három hónappal Hitler hatalomra jutása után a náci párt tagjai országszerte máglyákat raktak 200 zsidó származású vagy haladó szellemű író műveiből. Sok más szerző alkotá­sai között Heine, Brecht, Thomas Mann, Tu­cholsky könyvei is a lángok martalékává vál­tak. Prófétainak bizonyult Heine egy évszá­zaddal korábbi intése: „Aki könyveket éget, utóbb emberek égetésétől sem riad vissza.” Az emlékmű - Micha Ullman izraeli mű­vész alkotása - magát az ürességet, a hiányt ábrázolja: 20 ezer kötet befogadására képes könyvtár polcai tátonganak reménytelenül; nem kiemelkedve, felfelé törekedve, mint a vi­tézek szobrai, hanem üveglap alatt, ötméteres gödör mélyén. Az emlékmű az egykori máglya helyén, a Humboldt Egyetem előtti téren van. Meskov még elnöknek tekinti magát Kijev (MTI) - Jurij Meskov még mindig az Ukrajnához tartozó Krími Köztársaság elnö­kének tekinti magát és semmisnek véli az uk­rán törvényhozás múlt heti döntéseit. Ezt ma­ga a hatalmától megfosztott krími politikus je­lentette ki hétfői, szimferopoli sajtóértekezle­tén. A kijevi parlament előzőleg megszüntette az elnöki tisztséget az autonóm területen és az ottani alkotmányt is törvényen kívül helyezte. Meskov (képünkön) ismét azt hangoztatta, hogy őt a nép választotta elnöknek, és ezért semmiféle ukrán parlamenti határozat nem érvénytelenítheti ezt az akaratot Fotó: AP rMAGYARORSZAG Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Csömök Mariann Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15.. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341-611, titkárság: (fax is) 341-888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Tiszaújváros, Bartók Béla u. 7., tel: (49) 343-316. Szikszó, Kálvin tér 25„ tel: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111-4475,269-5706 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817,411-276. Telefax: 341-817. Reklám és hirdetés: Toka Zoltán Telefon, telefax: (46)411-425 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Polgár Miklós Telefon: (46) 412-162 Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Felelős vezető: Drágossy Richárd ügyvezető igazgató Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a ki­adóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 349-98911 023-02322/7007 pénzforgalmi jelzőszámá­ra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díja egy hónapra 378 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 21,90 forint, a pénteki lapszám 24,50 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi tele­fonszámokat : Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 323-340 Tiszaújváros (49) 349-025 „Mi nem értelmezzük a szerződéseket” Horn Gyula beszéde a párizsi Stabilitási Értekezleten Párizs (MTI) - Edouard Balla­dur francia miniszterelnök hét­fő délben külön megbeszélésen fogadta a hivatalos franciaor­szági látogatáson tartózkodó Horn Gyulát. A rövid, negyed­órás tárgyaláson az Európai Stabilitási Egyezmény jövőjé­ről, a jelenleg magyar elnökség alatt álló Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ezzel kapcsolatos sze­repéről volt szó (a dokumentum betartását ez a testület fogja fi­gyelemmel kísérni), és emellett megvitattak néhány kétoldalú kérdést is. Horn Gyula még ezt megelőzően az UNESCO párizsi székházában részt vett az Európai Stabilitási Ér­tekezlet zárókonferenciájának meg­nyitásán. Horn beszédében rámuta­tott: Közép-Európa viszonyait nem lehet a sokmilliós kisebbségek hely­zetétől elválasztani, jogaik megsér­tése, érvényesítése alapvetően befo­lyásolja a térség stabilitását.- Az elmúlt évtizedekben bebizo­nyosodott, hogy a térség országai­nak egymás közötti vitáit csak euró­pai módon lehet megoldani. A ma­gyar-szlovák alapszerződés első íz­ben rendezi a kétoldalú kérdéseket, első ízben rögzít olyan elveket egy kétoldalú dokumentumban, ame­lyek megfelelnek az európai nor­máknak - mondta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az alapszerző­dés, és minden ilyen további doku­mentum, így a későbbi ma­gyar-román megállapodás is, csak annyit ér, amennyit megvalósíta­Horn Gyula az ülésen mondott beszédében nagy jelentőségű eseménynek minősítette a konferenciát Fotó: ÉM-archív nak belőle. - Mi nem értelmezzük a megkötött szerződéseket, nem kibú­vókat keresünk a végrehajtással szemben, hanem ellenkezőleg, arra törekszünk, hogy végrehajtsuk a vállalt kötelezettségeket és a végre­hajtást ellenőrizzük - szögezte le, nyilván az alapszerződéssel kapcso­latos hétvégi szlovák kormánynyi­latkozatra is utalva. A magyar miniszterelnök még hétfő reggel, a stabilitási értekezlet kezdete előtt újból találkozott ro­mán kollégájával, Nicolae Vaca- roiu-val, és Balladur francia kor­mányfő jelenlétében véglegesen el­fogadták azt a közös román-ma­gyar nyilatkozatot, amelyet a két ország a Stabilitási Egyezményhez csatol. Vacaroiu azt hangsúlyozta, hogy Románia már kinyilvánította szilárd elhatározását a magyar- román tárgyalások sikeres befejezé­sére. Hétfő délelőtt szólalt fel a ta­nácskozáson Vladimír Meciar szlo­vák kormányfő, aki azt hangsúlyoz­ta, hogy az Éurópai Unió kezdemé­nyezése, a stabilitási értekezlet meghirdetése „bátorító lökést” adott Szlovákiának a magyarokkal foly­tatott tárgyalások intenzívebbé té­telére. A kétoldalú alapszerződés kisebbségi részéről szólva úgy véle­kedett: - Itt következetes módon az emberi jogok egyéni koncepciójára támaszkodtunk: ez az a koncepció, amelyet általánosan elfogad a nem­zetközi közösség, és amely alapként szolgál az összes fontos nemzetközi dokumentumnál. Vélemények az alapszerződésekről Marosvásárhely (MTI) - Az, hogy eddig nem került sor a román-magyar alapszerződés alá­írására, sajnos azt mutatja, hogy a román kormányban és a kormányt támogató pártokban nincs meg a politikai akarat a kisebbségi kér­dés alapvető rendezésére - mon­dotta hétfő reggel Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. - Ez an­nál is inkább sajnálatos, mivel itt az alapvető nézetkülönbségek az Európa Tanács 1201-es ajánlásá­val függtek össze, márpedig ezt a dokumentumot két évvel ezelőtt a román kormány és a román politi­kai pártok írásban fogadták el. Bukarest (MTI) - „Románia legna­gyobb kudarca az elmúlt években” - címmel szentel hosszabb vezércikk­folyamot, keddre ígérve a folytatást Ion Cristoiu, az Evenimentul Zilei főszerkesztője annak a ténynek, hogy Magyarország Szlovákiával aláírta az alapszerződést a párizsi értekezlet kezdetéig, Romániával nem. Egész oldalas írásban bírálja viszont a kormányt az alapszerző­déssel kapcsolatban a Demokrata Párt napilapja, az Azi. Románia a lap szerint teljesen felkészületlen egy alapszerződés aláírására. London (MTI) - A nyugat hóna­pok óta erőteljesen ösztökélte Ma­gyarországot és Szlovákiát - csak­úgy, mint a térség egyéb, egymásra acsarkodó államait - arra, hogy még az európai stabilitás ügyének szentelt, hétfőn kezdődött párizsi konferencia előtt borítsanak fáty­lat nézeteltéréseikre -) írta hétfői kommentáijában a Financial Times. A vezető brit gazdasági-politikai napilap szerint a nyugati közösség nem hagyott kétséget afelől, hogy a kelet-európai országok számára hiú ábránd a teljes jogú tagság az Európai Unióban és a NATO- ban egyaránt, ha nem keresnek megoldást viszályaikra. Bonn (MTI) - A vezető német lapok hétfői kommentárjaikban a térség stabilitását növelő, történelmi je­lentőségű megállapodásként mél­tatták a magyar-szlovák alapszer­ződést. A Die Welt című lap vélemé­nye szerint Horn Gyula és a magyar kormány elsőrendű sikere a megál­lapodás, amelyben a kisebbségi ügyeket illetően az európai alapnor­mákon túlmutató jogokat sikerült rögzíteni. A Süddeutsche Zeitung szerint mindkét országnak szüksé­ge volt a szerződésre, mert ezzel bi­zonyítják, hogy érettek az EU-val folytatandó partneri viszonyra. Prága (MTI) - A szlovák-magyar alapszerződés ellenőrzésének kér­dését, a szerződés jelentőségét, va­lamint cseh vonatkozását kommen­tálta hétfőn a Lidové Noviny buda­pesti munkatársa. Balladur francia kormányfő elégedett lehet, hogy a nyugati biztonságpolitika sorozatos jugoszláviai kudarca után, a nevé­vel összekapcsolt európai stabilitási paktum előkészületeinek végső sza­kaszában végre sikert hozott szá­mára a szlovák-magyar alapszerző­dés parafálása. Csecsenföld - orosz támadás Argunnál Moszkva (MTI) - Halálos áldoza­tokat is követelő támadást in­téztek a csecsenföldi orosz erők a Groznijtól keletre fekvő Ar­gun, illetve Sztarije Atagi nevű települések ellen vasárnap. A csecsen vezérkar erre vonatko­zó állítását nem erősítette meg hétfőn reggel az orosz erők mozdoki parancsnokságának il­letékese. A jelentések szerint heves tűzpárbaj bontakozott ki az érintett települé­sek térségében. A mintegy négy­órás ütközetet követően az orosz erők visszavonultak, majd ezután a tüzérség ágyúkkal, illetve sorozat­vetőkkel lőni kezdte a települése­ket. A támadás a csecsen fegyvere­sek, illetve a polgári lakosság köré­ben is szedett áldozatokat, pontos számokat viszont nem említett a csecsen forrásra hivatkozó beszá­moló. Az abban foglaltakat függet­len forrásból nem erősítették meg. A csecsenföldi állandó EBESZ-kép- viselet létesítésének ügyében az orosz fővárosban tartózkodó Gyar­mati István nagykövet, az EBESZ soros elnökének megbízottja hétfőn Moszkvában találkozott Dzsohar Dudajev elnök moszkvai állandó képviselőjével, Hamad Kurbanov­val. Gyarmati tárgyalt Arkagyij Volszkijjal, az orosz elnök mellett működő társadalmi megbékélési kamara csecsen albizottságának ve­zetőjével is. A magyar diplomata a tervek szerint szerdán utazik a vál­ságövezetbe. Gyarmati István hétfői tárgyalá­sairól elmondta: Dudajev elnök moszkvai képviselőjével találkozva kifejtette a válsággal és annak rende­zésével kapcsolatos EBESZ-állás- pontot, így azt, hogy Oroszország te­rületi egységének fenntartását kiin­duló alapnak tekinti a szervezet. Ezt megértéséről biztosította Kurbanov, és támogatta az EBESZ törekvéseit. Muzulmán offenzíva kezdődött Tuzlánál Belgrád (MTI) - Heves harcok törtek ki hétfőn délelőtt az északkelet-boszniai Tuzlában és a várostól északra fekvő Ma- jevica-hegységben. Elképzelhető, hogy a január elsején életbe lépett tűzszüneti egyezmény megsértését jelentő támadás a szer- bek elleni átfogó muzulmán offenzí­va első szakasza. Tuzla környékén eddig mintegy 500 tüzérségi gránát robbant, a muzulmán erők több mint ezer katonát vetettek be. A szerb erők tűz alá vettek egy tuzlai laktanyát, a becsapódó lövedékek az első jelentések szerint 30 katonát megöltek, és mintegy nyolcvanat megsebesítettek. A tuzlai kórházak­ba eddig mintegy 200 sebesültét szállítottak be. A hétfőn reggel indí­tott offenzíva kérdéssé teszi a bosz­niai válság békés megoldásának le­hetőségét. A szerb erők tartják állá­saikat, és valamennyi rendelkezé­sükre álló eszközt bevetnek az of­fenzíva visszaverésére. A muzul­mán támadásnak hármas célja le­het: a Tuzla környéki magaslatok elfoglalásával átvághatóvá válik a szerb területeket összekötő közleke­dési folyosó, s a kormányerők kezé­re kerülne a boszniai szerb televízió számára nélkülözhetetlen majevi- cai adótorony is. A horvát hadsereg katonái hétfőn Horvátország déli részén rálőttek egy ENSZ-járőrre, és megsebesítettek egy kéksisakost -jelentette be Christopher Gunnes, az UNPROFOR zágrábi képviselő­je. Az UNPROFOR illetékese el­mondta, hogy a Budim környékén járőröző kéksisakosok elleni táma­dás szándékos akció volt, a lövöldö­zés közel egy óráig tartott. Az ENSZ a békeerők elleni közvetlen táma­dásnak tartja az akciót - mondta Gunnes. Március 21., Kedd Keleti György Albániába utazik Budapest (MTI) - Keleti Győr©' honvédelmi miniszter kedden két­napos hivatalos látogatásra Albáni­ába utazik albán kollégája, Safet Zhulali meghívására. A megbeszé­lések középpontjában a kétoldalú katonai kapcsolatok állnak. Keleti György részt vesz az Albániában zajló békepartnerségi hadgyakorlat zárórendezvényén is. A magyar honvédelmi minisztert a tervek sze­rint fogadja Sáli Berisha államfő és Aleksander Meksi miniszterelnök. KMKSZ-közgyűlés Beregszászon Ungvár (MTI) - Beregszászon tar­totta sörös évi közgyűlését vasár­nap a Kárpátaljai Magyar Kulturá­lis Szövetség. A tanácskozáson részt vettek a megyei és a beregszá­szi városi tanács, a Magyarok Világ- szövetsége, a Magyar Köztársaság ungvári főkonzulátusa, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az MSZP és a Független Kisgazdapárt képvi­selői is, de voltak vendégek az Együttélés Mozgalom képviseleté­ben Szlovákiából is. Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke beszámolójában ne­héznek nevezte a legutóbbi közgyű­lés óta eltelt évet, s nemcsak az or­szágot sújtó gazdasági válság miatt, hanem azért is, mert a KMKSZ-ben szakadás történt, kivált belőle, és önálló szervezetet alakított a Bereg- vidéki Magyar Kulturális Szövet­ség, az Ungvidéki Magyar Szövet­ség és técsői városi szervezet. En­nek ellenére a KMKSZ megerősö­dött, és továbbra is ez Kárpátalján a legjelentősebb magyar érdekvédel­mi szervezet. Jelentős török hadművelet Irakban Ankara (MTI) - Törökország hétfő reggel jelentős hadműveletet kez­dett a szeparatista Kurd Munkás­párt (PKK) észak-iraki táborai ellen - közölte Ankarában Ferhat Ata­man török külügyi szóvivő. Szavai szerint ezekben a táborokban felte­hetően 2400-2800 „terrorista” tar­tózkodik. A hadműveletben 30-35 ezer fős katonai erő - közöttük ro- hamosztagosok - vesz részt páncé­lozott szállítójárművekkel és a légi­erő támogatásával. Burundi merénylet — öt halott Bujumbura (MTI) - Öt személy életét vesztette és hatan megsebe­sültek a burundi főváros, Bujumbu­ra közelében, amikor gépkocsijukra ismeretlen fegyveresek tüzet nyitot­tak. Ahmedou Ould Abdallahnak, az ENSZ burundi különmegbízott- jának közlése szerint feltehetően a hutu törzshöz tartozó fegyveresek támadták meg a négy gépkocsiból álló konvojt. A halottak között há­rom, a sebesültek között pedig két belga állampolgár van. _RÖVIDEN ___ M oszkva - Borisz Jelcin sajtószol­gálata hétfőn megerősítette: Bili Clinton amerikai elnök elfogadta a meghívást a május 9-i, a moszkvai győzelmi napi ünnepségre, amelyet követően május 11-én kerülne sor a csúcstalálkozóra. Washington - Teller Ede nézete szerint mindenképpen helyes dön­tés volt az atombomba bevetése 1945 augusztusában, mert a táma­dás gyorsan véget vetett a háború­nak, és életek tízezreit mentette meg mindkét oldalon - ugyanakkor bizonyosan jelentősen csökkentette volna a nukleáris robbantás okozta pusztítást, ha a Tokiói-öbölre dob­ják le a szerkezetet. Kairó - A Hamász fegyveres szár­nyának, az Ezzedin Al-Kasszámn- ak egyik kommandója követte el va­sárnap este Hebron közelében a busz elleni merényletet, melynek során két izraeli életét vesztette. Kartúm - Kiutasítják Szudánból azt az öt etióp állampolgárt, aki a múlt héten eltérítette az etióp lég1' társaság egy belföldi járatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom