Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-18 / 66. szám
6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Március 18-, Szombat „APROPÓ Kalózok Fecske Csaba Ismerősöm újságolja, olvasta versemet egy antológiában, a címére sajnos már nem emlékszik. Gyermekek számára készült könyvről van szó. Biztosan valami régebbi könyv-mondom neki. Nem, nem, válaszolja, új kiadvány, akkor érkezett épp a könyvesboltba. Az ember örül, ha munkáját figyelemre méltatják, hogyne örülne, ha beválogatják egy antológiába, mondjuk. A hiúságát legyezgeti. A legszerényebb költő is exhibicionista. Azért ír verseket, hogy azokat elolvassák. Lehetőleg minél többen. A siker fölöttébb kétes egziszlenciájú, ledér hölgy ugyan, de majd elepedünk utána. Még ha momentán tagadjuk is. A költő örül, ha szerepel egy antológiában. De nem árt, ha ő maga is tud róla. Ennyit, azt hiszem, minimum megérdemel. Néhány hét múlva ismerősöm elhozta nekem az ominózus könyvet, amelynek címéül egy Nemes Nagy Ágnes-vers címét adták. Föllapozom benne saját versemet. Ismerősként köszön vissza, először egy azóta már megszűnt képes hetilapban jelent meg, majd egy mórás antológiában. Volt honnét beszereznie hát a titkos szerkesztőnek. Az impresszumban jelzett kiadó számomra teljesen ismeretlen, ami nem jelentsemmi különösebbet, hiszen any- nyi kiadó van már, hogy lehetetlenség volna mindet észben tartani. Az irodalom háborgó vizein sok-sok, zömmel könnyű mozgású kis kiadó lavírozik, hogy ne mondjam, kalózkodik. Eloroz, zsákmányol, elvesz, lop, csen, csór. Különböző szellemi termékeket, regényt, memoárt, vagy „csupán" mindezekhez nevet, afféle védjegyet, ami kelendővé teheti az árut. No lám, már verset is csórnak! Ezt a versantológiát is a szerzők tudta és hozzájárulása nélkül jelentették meg. Lehet, hogy a kiadó célja nemes, a módszere azonban elítélendő, mégiscsak kalózkodás. Az antológia egyébiránt a mai magyar költészet reprezentásainak gyerekverseiből ad ízelítőt. Régen úgy volt, hogy a kiadó szerződést küldött, amely tartalmazta az adott műre vonatkozó leglényegesebb adatokat. Például - a mindig igen szerény mértékű - honoráriumot is. Szerző aláírta. Slussz, passz, minden el volt intézve, már csak a nyomdai levonatot kellett elolvasni, szükség esetén kijavítani. Igazán nem nagy strapa. A kiadó most ezt spórolta meg, no meg a szerzői díjat, az enyémet és a többiekét. A kiadó bízvást kitűzhetné a kalózok közismert zászlaját, a régiekben ennyi tisztesség legalább volt. Mágnás Miska A Premier Színház tegnap délután a szikszói művelődési házban mutatta be a Mágnás Miska című előadást, ma, szombaton este 6 órától pedig a bocsi művelődési házban láthatja őket a közönség. Képünkön: Marcsa szerepében Ötvös Éva, Miska szerepében pedig Somló István. Fotó: Varga Zoltán A természet csöndje Varga János festőművész az ezerarcú természet elhivatott ábrázolója.Szőnyi István tanítványaként a hegyek és a vizek vonzották. A művész festményeinek kiállítása március 24-ig tekinthető meg Miskolcon a Petőfi Középiskolai Kollégiumépületében. Fotó: Laczó józsef Nász: földhöz kötött emberek Kispolgári nász: öröm a romok fölött. Szerémi Zoltán, Posta Lajos, Horváth Zsuzsa Fotók: Dohos Klára Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - Embert csak az ember tud a földhöz kötni, nem a nehézkedés - vallja a moralista. Persze nyilván nem e bölcseleti tétel szemléltetése érdekében tűzött Nász címmel három egyfelvonásost műsorára a miskolci Játékszín. Hiszen önmagában is szórakoztató dolog megmutatni: mit gondolt az esküvőről - tágabb értelemben a szerelmet tartós együttéléssé olvasztó rítusról - három különböző országban három különböző szerző. Nagyjából ugyanazt: a frigyre lépés a minőségi váltás pillanata. Ez az a helyzet, amelynek már köze sincs az őt életre hivó okhoz. Amíg a szerelem magasztos lebegés, a nász földhözragadt, a szerelem édes, a nász keserű, a szerelem önfeledt boldogság, jobbik énünk lankadatlan keresése más, szívünknek oly kedves emberekben, a nász: hideg, számító tervezés. Amíg a szerelem - többnyire - két ember szívügye, a nász egy egész sokadalomé. Molnár Ferenc Menyegzőjében két atya alkudozik a hozományról. Éppenséggel nem szeriőz urak ők: ádáz szócsatájukban a gyermekeik boldogságánál is fontosabb a számukra, hogy ki kit győz le, hogy sikerül-e előnyt kovácsolni a fiúnak a leány miatt elkövetett öngyilkossági kísérletéből (ha hajlandó lett volna magát megölni érte, hozomány nélkül is elveszi), vagy abból, hogy a leánynak egyéves gyermeke van (tehát a papa fizetni kénytelen, ha nem akaija, hogy kitudódjon a dolog). Csehov groteszk közjátékában egy érdekházasság teljesedik be: primitív parvenü família boldog óráiban osztozhatunk. Oly’ kisszerű emberek ők, akik fizetni is hajlandók érte, csak a felsőbbséghez dör- gölőzhessenek: egy tábornokkal emelnék az ünnep fényét, de csak másodosztályú tengerészkapitány jut nekik. Brecht bohózatában a boldogság elérésének eszköze helyett a boldogság céljává válik a saját kezű fészekrakás. Az ilyen alapon szerveződött kapcsolatok éppen úgy nem illeszkednek, ahogy az ifjú pár által összetákolt bútorok sem: minden szétesik, a romokon ösztön hajtotta, érzelmekre, az önismeret hiányának felismerésére képtelen emberek maradnak. Mondjuk: nem ezek az egyfelvo- násosok hozták meg a világhírt a szerzők számára. Ettől azért lehet még jót múlatni a darabokon. Azon persze lehetne vitatkozni: helyes-e, hogy a vendégrendező Salamon Suba László a szerzők korához köti az előadást. (Akárcsak a szintén vendég Békés Rozi díszletei, vagy Bozóki Mara jelmezéi.) Félő ugyanis, hogy a közönség jelentős részének nincsenek közvetlen tapasztalatai a kispolgárságról (néha az az érzésünk, hogy a színészeknek se mindig: a Jakob nevű vőlegényt alakító Posta Lajosról például direkt az abszurd tévésorozat Besenyő Pista bácsija jut az ember eszébe). Amíg Molnár közönsége azért dőlt a nevetéstől, mert pontosan ismerte a gyermekei boldogsága ürügyén alkudozó típust, a mai publikumnak legfeljebb a helyzetből fakadó komikum jut. (Valljuk be: szegényes dolog azon görögni, hogy milyen nevetségesen néz ki az orosz menyasszonyi ruhába öltöztetett Túróczi Éva...) E gondolat mentén eljuthatunk akár addig a kérdésig is: mi indokolta a darabválasztást, mit mondhat a kispolgárokról az a kor, amelyben nincsenek kispolgárok. A kor - ahogy ez kinéz - nem kedvez a tömeges polgárosodásnak. Enélkül viszont legfeljebb értékcélzatukban követhetnek polgári vágyakat az emberek, magyarán: csak ácsingózhatnak azután, amit polgári létnek gondolnak. Ez a helyzet pedig táptalaja lehet a kispolgári- ságnak. Ha elfogadjuk is ezt az okfejtést, látnunk kell, hogy ez itt egy köztes kor, amiben a színészek becsülettel küzdenek, próbálják hozni a figurákból, amit ismernek. Egészen kiváló például Honti György a hősszerelmes, szalonbuta Jaty táv- írász és Mindner, a háziúr minden szóra lecsapni kész fia szerepében. Szegedi Dezső főleg a Kispolgári nász apájaként jó: ha van férfiban trampli, akkor ő az, ahogy mindenről valami lehetetlen dolog jut az eszébe. A nászi ágyról teszem azt a vízkórságban meghalt rokon. Matus György a hozományért perelő apaként marad emlékezetes: látnivaló belső haragja, ahogy türtőzteti magát. Túróczi Éva menyasszonya árnyaltan formált szerep. Horváth Zsuzsa Nasztaszja Tyimofejevna- ként igazi smucig anyós, biztosak lehetünk benne, sose kapja meg tőle veje a hozományba ígért két sorsjegyet. Szerémi Zoltán mint Aplom- bov savanyú zálogházi becsüs, világfájdalmas ábrázatú: na ja, hideg vizet ihat a sorsjegyekre. A Kispolgári nászban a vőlegény barátjaként igazi cinikus-intrikus, az ilyen férfiaktól okkal féltik arájukat a férjek. A nagybőgő macska akar lenni Miskolc (ÉM - BG) - Barangolás a zene birodalmában címmel a hangszerekkel és zenetörténeti korokkal való játékos ismerkedésre hívja a miskolci városháza dísztermébe az óvodásokat és kisiskolásokat március 19-én, délelőtt fél tízkor az Ifjúsági és Szabadidő Ház szervezésében a Gál Károly vezette Reményi Kamarazenekar. Csuka Tímeával, a kamarazenekar tagjával beszélgettünk a koncert előzményeiről és arról, hogy a nagybőgő miért akar cica lenni. □ A műsor ötlete az ifjúsági házé vagy a zenekaré volt ? • Égyértelműen az ifjúsági házé. Bay Judit kereste meg a zenekart azzal az elképzeléssel, hogy adhatnánk egy koncertet a miskolci óvodásoknak, és a zenekaron belül nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy összeállíthattam a műsort. U Nem veszélyes egy kicsit komolyzenei koncertre invitálni a hat év körüli apróságokat? • Azzal mi is tisztában vagyunk, hogy az ilyen koní gyerekeknek még nem lehet koncertszerúen játszani. Egyszerűen azért, mert nem köti le őket huzamosabb ideig a zene. Még a kisiskolások is csak körülbelül harminc percig tudnak egy dologra figyelni. Tanárként gyakran találkozom ezzel a korosztállyal, és tudom, hogy ha kalandozni kezd a figyelmük, akkor mesélni kell nekik. Éz a koncert sem lesz egy szabályos hangverseny, mert egy kicsit „becsapjuk” a gyerekeket. Ugyanúgy mint a budapesti Kakaó koncerteken, ahol a gyerekek úgy élnek át egy hangversenyt, hogy tulajdonképpen nem is tudnak róla. A mi műsorunk is lényegében egy mese, amiben szinte elbújtatjuk a zenét. így a gyerekek végighallgatnak egy mesét, miközben mintegy mellesleg „megismerkednek” Vivaldival, Bartókkal és más zeneszerzőkkel. □ Miről szól a mese? • Egyelőre még csak a fejemben állt össze, teljesen majd a zenekari próbán alakul ki. De lehet, hogy még ott sem születik végleges változat, mert a tervek szerint be akarjuk vonni a gyerekeket is a játékba. Könnyen elképzelhető, hogy az általunk eltervezett mesébe a nézők beavatkoznak és más irányba fordítják. Annyit azért előre el lehet árulni, hogy a mese elején a nagybőgő fogja „elénekelni” a Ha én cica volnék kezdetű dalocskát. □ Miért akar a nagybőgő cica lenni? • Mert nem lehet az. Mert a nagybőgő a kutya. U Akkor „ki” a macska ? • Ez egyelőre maradjon titok. Mint ahogy az is, hogy ki az egér. □ Egyszeri előadás lesz ez a vasárnapi, vagy várható a folytatás is? • Áprilisban és májusban még szeretnénk hasonló játékos barangolásra invitálni a gyerekeket a zene világában, és ha ez a fajta műsor kedvező fogadtatásra talál, akkor megpróbálunk kilépni Miskolcról és a megye más településein is igyekszünk mesélve koncertezni a kicsiknek. A kék kiskutya kalandozásai Balogh Beatrix egy angol meseregény alapján írta meg Hupikék Péter történetét. A miskolci Csodamalom bábszínház előadásában ugyan már láthatta a közönség ezt a darabot, ám most (vasárnap délelőtt 10 órától) egészen más szereposztásban, teljesen felújítva ismét bemutatják. A bábszínészképző stúdió tagjai adják elő. Látványos előadásnak ígérkezik, élő szereplővel kombinálva, vetített háttérrel. A zenei anyagot is újra felvették, s a mostani bemutatóra az egész darab tömörebb, feszesebb lett. „Hanghiány” Miskolc (ÉM) - Elmarad az első Csúcstalálkozó. M. Kiss Csaba új sorozatának első vendége, Bornai Tibor ugyanis megfázott, s hanghiányra hivatkozva lemondta a szereplést. így az első Csúcstalálkozót csak áprilisban tartják, ahol a Pa- DöDö lesz a műsor vendége.Ebben a sorozatban egyébként a művészeti élet kiemelkedő egyéniségeivel, találkozhat majd a közönség. A Fűre lízni tilos című előadás ma este 6 órától lett volna a Nemzetközi Kereskedelmi Központban. A belépők a váltás helyén visszaválthatók. Esti muzsika Kazincbarcika (ÉM) - A Kazincbarcikai Zenei Fórum Kulturális Egyesület március 20-án, hétfőn a helyi áfész székház hangverseny- termében fél hétkor kezdődő esti muzsikálásra hívja a zeneszerető közönséget. Műsoron Mozart-mú- vek szerepelnek (Esz-dúr divertimento, G-dúr fuvolanégyes, g-moll zondoranégyes). Közreműködnek: Balázs Attila (zongora), Bukovinsz- ki Péter (gordonka), Mezei Gyula (hegedű), Paróczay Gábor (fuvola), Radnai Róbert (brácsa). Show-műsor Miskolc (ÉM) - Karda Beáta és Bajor Imre közös műsoros estjét március 20-án, hétfőn este 6 órától láthatja a közönség a Vasas Művelődési Központban. Az érdeklődők az előadásra belépőjegyet a művelődési központban vásárolhatnak (Miskolc, Ándrássy u. 36.). Sík, tér, felület Budapest (EM) - Fajó János plasztikáiból Sík, tér, felület címmel kiállítás nyílik március 20-án, hétfőn délután 5 órakor a budapesti MHB Immo Art Galéria, valamint a Körmendi Galéria szervezésében. A művész - aki egyben az encsi képzőművészeti alkotótábor vezetője is - tárlatát Körner Éva művészettörténész nyitja meg. A kiállítást április 2-ig délelőtt 10 és este 6 óra között tekinthetik meg az érdeklődők Budapesten (V. kerület, Deák F. u. 15.). Majorette-jubileum Miskolc (ÉM) - A spanyolországi Narancsünnep Fesztivál megnyitójára utaznak hétfőn a miskolci ma- jorette-ck, akik ez év februárjában ünnepelték megalakulásuk tizedik évfordulóját. Mostani útjuk egyben tizenkettedik külföldi bemutatkozásuk, amelyre a Tiszaújvárosi Fúvószenekar kíséri cl őket. A Kirov helyett... Miskolc (ÉM) - Elmarad a Kirov Balett április 2-i, vasárnap este 7 órára meghirdetett vendégszereplése. Az előadás helyett az ínterba- lett ’95. keretében Seregi László: Csodálatos mandarin, Markó Iván: Trisztán és Izolda, valamint a Boleró című balettdarabokat mutatják be a Miskolci Nemzeti Színházban Pongor Ildikó, Szakály György és Ladányi Andrea főszereplésével- A megvál tott jegyek továbbra is érvényesek, vagy március 26-ig a színház jegypénztárában visszaválthatók. Felvételi oviból Miskolc (ÉM) - Matematikából és testnevelésből tehetnek felvétek vizsgát március 22-én, szerdán délután 2 órától a leendő első osztályosok a miskolci 4. sz. Istvánffy Gyula Általános Iskolában. A gyerekeket és szüleiket a Kis-Hunyad u. 7. sz. alatti épületben várják. Előzetes tájékoztatást a 345-867-es és a 348-808-as telefonon adnak. Fotós stúdió Miskolc (ÉM) - Művészi szándékkal fényképező fiatalok jelentkezését várják az Ifjúsági és Szabadidő Házban most alakult Rubycon Dia- poráma és Fotó Stúdióba. Bővebb felvilágosítást Kozma István vizuális előadótól kérhetnek az érdeklődök. (Ifjúsági és Szabadidő Ház, 3531 Miskolc, Győri kapu 27., telefon: 340-657, 342-740)
