Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-18 / 66. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Március 18-, Szombat „APROPÓ Kalózok Fecske Csaba Ismerősöm újságolja, olvasta versemet egy antológiában, a címére sajnos már nem emlékszik. Gyermekek számára ké­szült könyvről van szó. Biztosan valami régebbi könyv-mondom neki. Nem, nem, válaszolja, új kiadvány, akkor érkezett épp a könyvesboltba. Az ember örül, ha munkáját figyelemre méltatják, hogyne örülne, ha beválogat­ják egy antológiába, mondjuk. A hiúságát legyezgeti. A legszerényebb költő is exhi­bicionista. Azért ír verseket, hogy azokat elolvassák. Lehetőleg minél többen. A si­ker fölöttébb kétes egziszlenciájú, ledér hölgy ugyan, de majd elepedünk utána. Még ha momentán tagadjuk is. A költő örül, ha szerepel egy antológiában. De nem árt, ha ő maga is tud róla. Ennyit, azt hiszem, minimum megérdemel. Néhány hét múlva ismerősöm elhozta ne­kem az ominózus könyvet, amelynek cí­méül egy Nemes Nagy Ágnes-vers címét adták. Föllapozom benne saját versemet. Ismerősként köszön vissza, először egy azóta már megszűnt képes hetilapban je­lent meg, majd egy mórás antológiában. Volt honnét beszereznie hát a titkos szer­kesztőnek. Az impresszumban jelzett ki­adó számomra teljesen ismeretlen, ami nem jelentsemmi különösebbet, hiszen any- nyi kiadó van már, hogy lehetetlenség vol­na mindet észben tartani. Az irodalom há­borgó vizein sok-sok, zömmel könnyű moz­gású kis kiadó lavírozik, hogy ne mondjam, kalózkodik. Eloroz, zsákmányol, elvesz, lop, csen, csór. Különböző szellemi termékeket, regényt, memoárt, vagy „csupán" mind­ezekhez nevet, afféle védjegyet, ami kelen­dővé teheti az árut. No lám, már verset is csórnak! Ezt a versantológiát is a szerzők tud­ta és hozzájárulása nélkül jelentették meg. Lehet, hogy a kiadó célja nemes, a módsze­re azonban elítélendő, mégiscsak kalózko­dás. Az antológia egyébiránt a mai magyar költészet reprezentásainak gyerekverseiből ad ízelítőt. Régen úgy volt, hogy a kiadó szerződést küldött, amely tartalmazta az adott műre vonatkozó leglényegesebb adatokat. Pél­dául - a mindig igen szerény mértékű - honoráriumot is. Szerző aláírta. Slussz, passz, minden el volt intézve, már csak a nyomdai levonatot kellett elolvasni, szük­ség esetén kijavítani. Igazán nem nagy strapa. A kiadó most ezt spórolta meg, no meg a szerzői díjat, az enyémet és a töb­biekét. A kiadó bízvást kitűzhetné a kaló­zok közismert zászlaját, a régiekben en­nyi tisztesség legalább volt. Mágnás Miska A Premier Színház tegnap délután a szikszói művelődési házban mutatta be a Mágnás Mis­ka című előadást, ma, szombaton este 6 órá­tól pedig a bocsi művelődési házban láthatja őket a közönség. Képünkön: Marcsa szerepé­ben Ötvös Éva, Miska szerepében pedig Som­ló István. Fotó: Varga Zoltán A természet csöndje Varga János festőművész az ezerarcú termé­szet elhivatott ábrázolója.Szőnyi István tanít­ványaként a hegyek és a vizek vonzották. A művész festményeinek kiállítása március 24-ig tekinthető meg Miskolcon a Petőfi Kö­zépiskolai Kollégiumépületében. Fotó: Laczó józsef Nász: földhöz kötött emberek Kispolgári nász: öröm a romok fölött. Szerémi Zoltán, Posta Lajos, Hor­váth Zsuzsa Fotók: Dohos Klára Bujdos Attila Miskolc (ÉM) - Embert csak az ember tud a földhöz kötni, nem a nehézkedés - vallja a moralis­ta. Persze nyilván nem e bölcse­leti tétel szemléltetése érdeké­ben tűzött Nász címmel három egyfelvonásost műsorára a mis­kolci Játékszín. Hiszen önmagában is szórakoztató dolog megmutatni: mit gondolt az esküvőről - tágabb értelemben a szerelmet tartós együttéléssé ol­vasztó rítusról - három különböző országban három különböző szerző. Nagyjából ugyanazt: a frigyre lé­pés a minőségi váltás pillanata. Ez az a helyzet, amelynek már köze sincs az őt életre hivó okhoz. Amíg a szerelem magasztos lebegés, a nász földhözragadt, a szerelem édes, a nász keserű, a szerelem önfeledt boldogság, jobbik énünk lankadat­lan keresése más, szívünknek oly kedves emberekben, a nász: hideg, számító tervezés. Amíg a szerelem - többnyire - két ember szívügye, a nász egy egész sokadalomé. Molnár Ferenc Menyegzőjében két atya alkudozik a hozományról. Éppenséggel nem szeriőz urak ők: ádáz szócsatájukban a gyermekeik boldogságánál is fontosabb a szá­mukra, hogy ki kit győz le, hogy si­kerül-e előnyt kovácsolni a fiúnak a leány miatt elkövetett öngyilkossá­gi kísérletéből (ha hajlandó lett vol­na magát megölni érte, hozomány nélkül is elveszi), vagy abból, hogy a le­ánynak egyéves gyermeke van (tehát a papa fizetni kénytelen, ha nem akaija, hogy kitudódjon a dolog). Csehov groteszk közjátékában egy érdekházasság teljesedik be: primitív parvenü família boldog óráiban osztozhatunk. Oly’ kisszerű emberek ők, akik fizetni is hajlan­dók érte, csak a felsőbbséghez dör- gölőzhessenek: egy tábornokkal emelnék az ünnep fényét, de csak másodosztályú tengerészkapitány jut nekik. Brecht bohózatában a boldogság elérésének eszköze helyett a boldog­ság céljává válik a saját kezű fé­szekrakás. Az ilyen alapon szerve­ződött kapcsolatok éppen úgy nem illeszkednek, ahogy az ifjú pár által összetákolt bútorok sem: minden szétesik, a romokon ösztön hajtotta, érzelmekre, az önismeret hiányá­nak felismerésére képtelen embe­rek maradnak. Mondjuk: nem ezek az egyfelvo- násosok hozták meg a világhírt a szerzők számára. Ettől azért lehet még jót múlatni a darabokon. Azon persze lehetne vitatkozni: helyes-e, hogy a vendégrendező Sa­lamon Suba László a szerzők korá­hoz köti az előadást. (Akárcsak a szintén vendég Békés Rozi díszletei, vagy Bozóki Mara jelmezéi.) Félő ugyanis, hogy a közönség jelentős részének nincsenek közvetlen ta­pasztalatai a kispolgárságról (néha az az érzésünk, hogy a színészek­nek se mindig: a Jakob nevű vőle­gényt alakító Posta Lajosról például direkt az abszurd tévésorozat Bese­nyő Pista bácsija jut az ember eszé­be). Amíg Molnár közönsége azért dőlt a nevetéstől, mert pontosan is­merte a gyermekei boldogsága ürü­gyén alkudozó típust, a mai publi­kumnak legfeljebb a helyzetből fa­kadó komikum jut. (Valljuk be: sze­gényes dolog azon görögni, hogy mi­lyen nevetségesen néz ki az orosz menyasszonyi ruhába öltöztetett Túróczi Éva...) E gondolat mentén eljuthatunk akár addig a kérdésig is: mi indokolta a darabválasztást, mit mondhat a kispolgárokról az a kor, amelyben nincsenek kispolgá­rok. A kor - ahogy ez kinéz - nem kedvez a tömeges polgárosodásnak. Enélkül viszont legfeljebb értékcél­zatukban követhetnek polgári vá­gyakat az emberek, magyarán: csak ácsingózhatnak azután, amit polgá­ri létnek gondolnak. Ez a helyzet pedig táptalaja lehet a kispolgári- ságnak. Ha elfogadjuk is ezt az okfejtést, látnunk kell, hogy ez itt egy köztes kor, amiben a színészek becsülettel küzdenek, próbálják hozni a figu­rákból, amit ismernek. Egészen ki­váló például Honti György a hősszerelmes, szalonbuta Jaty táv- írász és Mindner, a háziúr minden szóra lecsapni kész fia szerepében. Szegedi Dezső főleg a Kispolgári nász apájaként jó: ha van férfiban trampli, akkor ő az, ahogy minden­ről valami lehetetlen dolog jut az eszébe. A nászi ágyról teszem azt a vízkórságban meghalt rokon. Matus György a hozományért perelő apa­ként marad emlékezetes: látnivaló belső haragja, ahogy türtőzteti ma­gát. Túróczi Éva menyasszonya ár­nyaltan formált szerep. Horváth Zsuzsa Nasztaszja Tyimofejevna- ként igazi smucig anyós, biztosak le­hetünk benne, sose kapja meg tőle veje a hozományba ígért két sorsje­gyet. Szerémi Zoltán mint Aplom- bov savanyú zálogházi becsüs, világ­fájdalmas ábrázatú: na ja, hideg vi­zet ihat a sorsjegyekre. A Kispolgári nászban a vőlegény barátjaként iga­zi cinikus-intrikus, az ilyen férfiak­tól okkal féltik arájukat a férjek. A nagybőgő macska akar lenni Miskolc (ÉM - BG) - Barangolás a zene birodalmában címmel a hangszerekkel és zenetörténeti korokkal való játékos ismerke­désre hívja a miskolci városhá­za dísztermébe az óvodásokat és kisiskolásokat március 19-én, délelőtt fél tízkor az Ifjúsági és Szabadidő Ház szervezésében a Gál Károly vezette Reményi Ka­marazenekar. Csuka Tímeával, a kamarazenekar tagjával be­szélgettünk a koncert előzmé­nyeiről és arról, hogy a nagybő­gő miért akar cica lenni. □ A műsor ötlete az ifjúsági házé vagy a zenekaré volt ? • Égyértelműen az ifjúsági házé. Bay Judit kereste meg a zenekart azzal az elképzeléssel, hogy adhat­nánk egy koncertet a miskolci óvo­dásoknak, és a zenekaron belül ne­kem jutott az a megtiszteltetés, hogy összeállíthattam a műsort. U Nem veszélyes egy kicsit komoly­zenei koncertre invitálni a hat év kö­rüli apróságokat? • Azzal mi is tisztában vagyunk, hogy az ilyen koní gyerekeknek még nem lehet koncertszerúen ját­szani. Egyszerűen azért, mert nem köti le őket huzamosabb ideig a ze­ne. Még a kisiskolások is csak kö­rülbelül harminc percig tudnak egy dologra figyelni. Tanárként gyak­ran találkozom ezzel a korosz­tállyal, és tudom, hogy ha kalandoz­ni kezd a figyelmük, akkor mesélni kell nekik. Éz a koncert sem lesz egy szabályos hangverseny, mert egy kicsit „becsapjuk” a gyereke­ket. Ugyanúgy mint a budapesti Kakaó koncerteken, ahol a gyere­kek úgy élnek át egy hangver­senyt, hogy tulajdonképpen nem is tudnak róla. A mi műsorunk is lé­nyegében egy mese, amiben szinte elbújtatjuk a zenét. így a gyerekek végighallgatnak egy mesét, miköz­ben mintegy mellesleg „megis­merkednek” Vivaldival, Bartókkal és más zeneszerzőkkel. □ Miről szól a mese? • Egyelőre még csak a fejemben állt össze, teljesen majd a zenekari pró­bán alakul ki. De lehet, hogy még ott sem születik végleges változat, mert a tervek szerint be akarjuk vonni a gyerekeket is a játékba. Könnyen elképzelhető, hogy az álta­lunk eltervezett mesébe a nézők be­avatkoznak és más irányba fordít­ják. Annyit azért előre el lehet árul­ni, hogy a mese elején a nagybőgő fogja „elénekelni” a Ha én cica vol­nék kezdetű dalocskát. □ Miért akar a nagybőgő cica lenni? • Mert nem lehet az. Mert a nagy­bőgő a kutya. U Akkor „ki” a macska ? • Ez egyelőre maradjon titok. Mint ahogy az is, hogy ki az egér. □ Egyszeri előadás lesz ez a vasár­napi, vagy várható a folytatás is? • Áprilisban és májusban még sze­retnénk hasonló játékos barango­lásra invitálni a gyerekeket a zene világában, és ha ez a fajta műsor kedvező fogadtatásra talál, akkor megpróbálunk kilépni Miskolcról és a megye más településein is igyekszünk mesélve koncertezni a kicsiknek. A kék kiskutya kalandozásai Balogh Beatrix egy angol mesere­gény alapján írta meg Hupikék Pé­ter történetét. A miskolci Csodama­lom bábszínház előadásában ugyan már láthatta a közönség ezt a darabot, ám most (vasárnap dél­előtt 10 órától) egészen más sze­reposztásban, teljesen felújítva is­mét bemutatják. A bábszínészkép­ző stúdió tagjai adják elő. Látvá­nyos előadásnak ígérkezik, élő sze­replővel kombinálva, vetített hát­térrel. A zenei anyagot is újra felvet­ték, s a mostani bemutatóra az egész darab tömörebb, feszesebb lett. „Hanghiány” Miskolc (ÉM) - Elmarad az első Csúcstalálkozó. M. Kiss Csaba új sorozatának első vendége, Bornai Tibor ugyanis megfázott, s hanghi­ányra hivatkozva lemondta a sze­replést. így az első Csúcstalálkozót csak áprilisban tartják, ahol a Pa- DöDö lesz a műsor vendége.Ebben a sorozatban egyébként a művészeti élet kiemelkedő egyéniségeivel, találkozhat majd a közönség. A Fű­re lízni tilos című előadás ma este 6 órától lett volna a Nemzetközi Ke­reskedelmi Központban. A belépők a váltás helyén visszaválthatók. Esti muzsika Kazincbarcika (ÉM) - A Kazinc­barcikai Zenei Fórum Kulturális Egyesület március 20-án, hétfőn a helyi áfész székház hangverseny- termében fél hétkor kezdődő esti muzsikálásra hívja a zeneszerető közönséget. Műsoron Mozart-mú- vek szerepelnek (Esz-dúr diverti­mento, G-dúr fuvolanégyes, g-moll zondoranégyes). Közreműködnek: Balázs Attila (zongora), Bukovinsz- ki Péter (gordonka), Mezei Gyula (hegedű), Paróczay Gábor (fuvola), Radnai Róbert (brácsa). Show-műsor Miskolc (ÉM) - Karda Beáta és Bajor Imre közös műsoros estjét március 20-án, hétfőn este 6 órától láthatja a közönség a Vasas Műve­lődési Központban. Az érdeklődők az előadásra belépőjegyet a művelő­dési központban vásárolhatnak (Miskolc, Ándrássy u. 36.). Sík, tér, felület Budapest (EM) - Fajó János plasz­tikáiból Sík, tér, felület címmel kiál­lítás nyílik március 20-án, hétfőn délután 5 órakor a budapesti MHB Immo Art Galéria, valamint a Kör­mendi Galéria szervezésében. A mű­vész - aki egyben az encsi képzőmű­vészeti alkotótábor vezetője is - tár­latát Körner Éva művészettörténész nyitja meg. A kiállítást április 2-ig délelőtt 10 és este 6 óra között te­kinthetik meg az érdeklődők Buda­pesten (V. kerület, Deák F. u. 15.). Majorette-jubileum Miskolc (ÉM) - A spanyolországi Narancsünnep Fesztivál megnyitó­jára utaznak hétfőn a miskolci ma- jorette-ck, akik ez év februárjában ünnepelték megalakulásuk tizedik évfordulóját. Mostani útjuk egyben tizenkettedik külföldi bemutatko­zásuk, amelyre a Tiszaújvárosi Fú­vószenekar kíséri cl őket. A Kirov helyett... Miskolc (ÉM) - Elmarad a Kirov Balett április 2-i, vasárnap este 7 órára meghirdetett vendégszerep­lése. Az előadás helyett az ínterba- lett ’95. keretében Seregi László: Csodálatos mandarin, Markó Iván: Trisztán és Izolda, valamint a Bo­leró című balettdarabokat mutat­ják be a Miskolci Nemzeti Színház­ban Pongor Ildikó, Szakály György és Ladányi Andrea főszereplésével- A megvál tott jegyek továbbra is ér­vényesek, vagy március 26-ig a színház jegypénztárában vissza­válthatók. Felvételi oviból Miskolc (ÉM) - Matematikából és testnevelésből tehetnek felvétek vizsgát március 22-én, szerdán dél­után 2 órától a leendő első osztályo­sok a miskolci 4. sz. Istvánffy Gyula Általános Iskolában. A gyerekeket és szüleiket a Kis-Hunyad u. 7. sz. alatti épületben várják. Előzetes tá­jékoztatást a 345-867-es és a 348-808-as telefonon adnak. Fotós stúdió Miskolc (ÉM) - Művészi szándék­kal fényképező fiatalok jelentkezé­sét várják az Ifjúsági és Szabadidő Házban most alakult Rubycon Dia- poráma és Fotó Stúdióba. Bővebb felvilágosítást Kozma István vizuá­lis előadótól kérhetnek az érdeklő­dök. (Ifjúsági és Szabadidő Ház, 3531 Miskolc, Győri kapu 27., tele­fon: 340-657, 342-740)

Next

/
Oldalképek
Tartalom