Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-17 / 65. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995» Március 17., Péntek NOTESZ Szavazógép M. Szabó Zsuzsa Megalakulása óta talán legsúlyosabb döntését hozta meg kedden a miskolci ön- kormányzati képviselő-testület, amikor tagjai úgy határoztak, majdnem 50 százalékkal megemelik a távfűtés- és a melegvízszolgáltatás díját. A képviselőkkel való beszélgetésekből kihallatszott: erősen szívják emiatt a fogukat, még azok is, akik látszólag gondolkodás nélkül és a szavazás mindkét aktusánál (február végén és március közepén) megnyomták az igen gombot. Voltak persze, akik kormánypárti létükre nemet mondtak, őket az vezette, hogy majdan el kell számolniuk választóikkal, el kell nekik mondani, hogy az ő voksuk is hozzájárulta terhek növeléséhez. Azért is nehéz volt a döntés, mert többen úgy vélik, azok, akik ma távfűtött lakásban élnek, nem önként választották a fűtés eme szabályozhatatlan, takarékoskodásra alkalmatlan módját. Gondoljunk főként az Avason élőkre: örültek, hogy egyáltalán lakáshoz jutottak, dehogy is bánták a radiátort, a központi meleg vizet. Többek között azért, mert ha szerényen is, de ennek kifizetése mellett is meg tudtak élni. Mára változott a helyzet. Éppen az avasi- ak között él a legtöbb munkanélküli, nekik kell egyre nehezedő helyzetben fizetni a mind nagyobb számlákat, s nevelni gyermekeiket hamarosan családi pótlék és mindenféle támogatás nélkül. A képviselők tudják, sokuk éppen a hőszámlák nagysága miatt kerül kilátástalan helyzetbe. A miskolci közgyűlés stabilitását négy párt koalíciója biztosítja. S ez akkora többséget jelent a polgármesternek, ami már az előző, nagyobb létszámú képviselő-testületben is elég lett volna rendeletalkotáshoz. A grémium képes valódi szavazógépként működni. Ehhez persze az kell, hogy a döntés előtt kellőképpen megindokolják a frakciótagoknak, hogy miért várják tőlük az igent, az egyetértést. Február 28-án, amikor először szavaztak a megemelt távhődíjakról, a szavazógép elromlott. Nem jött össze a szükséges 25 voks, rendkívüli ülést kellett összehívni március 14-re. Ez már eredményes volt abból a szempontból, hogy nem hagyták cserben a frakcióikat a képviselők, megalkották a kemény rendeletet. Akadtak így is, akik valamilyen módon kibújtak a kötelesség alól: nem mentek el az ülésre, vagy bár ott voltak, nem szavaztak. A szavazógép azonban összességében jól működött. Az a hatalmas többség, amivel a miskolci polgármester rendelkezik, ugyanis lehetővé teszi, hogy néhányan ne az eszükre, hanem a szívükre hallgassanak. Elvégre: a szavazatok mögött is ott áll az ember, a képviselő. Megyei körkép a piaci árakról Miskolc K.barcika T 5 O Zöldpaprika/db 45 50 35 Paradicsom/kg 250 270 250 Uborka/kg 200 230 240 Burgonya/kg 70 80 75 Sárgarépa/kg 50 70 60 Petrezs.gy./kg 60 70 70 Karalábé/kg 90 90 100 Zeller/kg 120 120 100 Vöröshagyma/kg 50 60 50 Pokhagyma/kg 130 135 150 Gomba/kg 200 220 170 Karfiol/kg 250 200 180 Kelkáposzta/kg 70 80 80 Fejes káposzta/kg 90 75 70 Tojás/db ír 7.50 8.00 Alma/kg 60 65 60 Szárazbab/kg 240 270 "260... D ióbél/kg 40Ó 4Ó0 450 Sav. káposzta/kg 85 80 90 Zöldhagyma/cs 24 30 30 Saláta/db 45 25 40 Mik 360 400 350 Retek/cs 35 iÓO/kg 36 A táblázatban szereplő árak forintban értendők. Ahol az egyes termékek áraiban szóródás tapasztalható, ott a középárat jelöltük meg. Nem döntöttek a kékzászlós tiltakozásról Sérelmezik a megszorító intézkedéseket a pedagógusok Tegnap még lehetetlen volt felmérni, ma hány épületre tűzik ki a kormánydöntések ellen tiltakozók a kék lobogót Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - B. A.) - Sok oktatási intézményben tegnap délelőtt még nem döntöttek arról, kitűzik-e ma az épületek homlokzatára a kék lobogót. Mint ismeretes, a pedagógusok szakszervezete a hét elején felhívásban kérte az oktatási intézményeket, hogy a kormánydöntések elutasításának jeleként pénteken tűzzék ki a kék lobogót, illetve mindazok a PSZ-tagok, illetve magánszemélyek, akik nem értenek egyet a kabinet megszorító intézkedéseivel, ezt a hajtókájukra tűzött kék szalaggal jelezzék. Szabados Rudolf, miskolci PSZ- vezető kérdésünkre elmondta: arra kérték tagjaikat, hogy éljék el intézményeikben a kék zászló kitűzését. Több iskolában érdeklődtünk, szinte sehol sem döntöttek még arról csütörtökön délelőtt, hogy mitévők legyenek. Az avasi Herman Általános Iskolában Mudri István igazgatóhelyettes például úgy nyilatkozott, hogy az intézmény dolgozóit élénken foglalkoztatja ugyan a kormánycsomag, de nem esett szó a kék zászló kitűzéséről. A Miskolci Egyetem szakszervezeti bizottságán azt a felvilágosítást kaptuk, hogy nem rakják ki a kék zászlót, a felhívást ugyanis nem az ő szakszervezetük fogalmazta meg. Simon Istvánná, a pedagógusok szakszervezetének megyei vezetője arról számolt be, hogy külön nem kérték tagjaikat az akcióhoz való csatlakozásra. Simonné ma részt vesz a PSZ országos fórumán, ahol a pedagógus kollégáival egyeztetett véleményét fejti ki. Magánemberként azonban lapunknak elmondta: igaz, hogy sokkhatásként érte az embereket a kormányzat döntéseinek bejelentése, de szerinte árnyaltabban kellene ezt a kérdést megközelíteni, szükség lenne például annak a higgadt elemzésére is, hogy a pedagógusokat mi és mennyire érinti a kormánycsomagból, a szak- szervezetnek nem a Torgyán-féle stílust kellene képviselnie. Az arnóti általános iskolában valószínűleg kitűzik a kék zászlót - tájékoztatott Nagy Józsefné igazgatóhelyettes. Az iskola dolgozói elsősorban azt sérelmezik, hogy a különfélejuttatásokat - például a gyedet - nettó 15 ezer forintos keresethez kötné a kormány. Márpedig ennél valamivel többet keresnek a pedagógusok, akiknek fizetésébe viszont egyáltalán nincs belekalkulálva a gyermeknevelés költsége. Tehát a munkavállalók egyértelműen rosszul járnának egy ilyen változtatással. A girincsi általános iskolában - ahol szintén nem született döntés arról, csatlakozzanak-e a PSZ kezdeményezéséhez - azzal egyetértenek, hogy a magasabb jövedelműek ne kapjanak a juttatásokból, de szintén alacsonynak tartják a tervezett nettó 15 ezer forintos határt. A tiszaújvárosi Eötvös Gimnázium igazgatója, Búzás Bálint szerint a tantestületet foglalkoztatta a kormánycsomag, a kollégái aszerint ítélték meg a kabinet döntéseit, ahogyan az érintette őket. A PSZ felhívásáról eddig csak újságokból értesültek, az abban foglaltakkal érdemben nem foglalkoztak. Barcikai városháza Kazincbarcika (ÉM) - Ma reggel 8 órától tartja soros ülését Kazincbarcika önkormányzatának képvi- selő-testülete. Veszélyes híd a Tardonán A grémium egyebek között ma határoz arról is, hogy megkezdjék-e a Jószerencsét úti, a Tardona patakon átívelő - még 1955-ben épült - vasbeton híd felújítását, illetve, hogy nyújtson-e be pályázatot e feladat megvalósításához állami támogatás elnyerésére. A döntés azért fontos - olvassuk az előterjesztésből -, mert a híd egyik főtartójának állapota már életveszélyes. A Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium útalapról szóló törvénye értelmében a támogatás mértéke a bekerülési költség legfeljebb 50 százaléka lehet, de ezen felül további támogatás is igényelhető, amely a bírálóbizottság egyedi döntése alapján még 20 százalékot jelenthet. Á híd felújítási költsége egyébként áfával együtt 9,9 millió forint, az önkormányzatnak 4,95 millió forintot kellene biztosítani a költségvetéséből a felújításhoz. Új élelmezési normák A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat biztosító intézményeknél új élelmezési normák megállapítására is javaslatot tesznek a mai ülésen. Mint az indítvány fogalmaz, az élelmiszerárak alakulása indokolttá teszi, hogy az energia és tápanyagtartalom biztosítása érdekében rendezzék a nyersanyag- normákat, amelyek egyben alapul szolgálnak az étkeztetést, illetve az intézményi ellátást igénybe vevők körében a térítési díjak megállapításának is. A javaslat szerint - az étkeztetés minőségi és mennyiségi megóvása érdekében - átlagosan 23 százalékos nyersanyagnorma-emelésre lenne szükség. HÍRHÁTTÉR: A miskolci távhő-díjakról M. Szabó Zsuzsa Miskolc (ÉM) - A miskolci ön- kormányzati képviselő-testület először február 28-án emelte volna a távhőszolgáltatás díjait. Lévén a grémium 48 tagú, az erről szóló előterjesztés elfogadásához 50 százalék plusz egy, vagyis: 25 igen kellett volna, ám csak 24 jött össze. Annak ellenére, hogy az előterjesztő polgármester alaposan megindokolta a kellemetlen, ám szükségszerű díjemelést. Az egyik érv, hogy tudniillik legutóbb 1993-ban emelték az árakat, már önmagában is nyomós; hiszen nem kell különösebben senkinek bizonygatni, hogy időközben minden jelentősen megdrágult, s a Miskolci Távhőszol- gáltató Vállalat képtelen tovább elviselni az ezzel járó terheket. A másik érv is zsebbe vágó: az év elején drasztikusan emelkedtek az energiaárak, a gáz, a villany - mi sem természetesebb, hogy drágább az a hő is, amit ezen energia- hordozók segítségével állítanak elő. A testület mégsem szavazta meg az előterjesztést. Az első nemek és igenek Igent mondtak: Bistei Attila (MSZP), Csiba Gábor (KDNP), Fejér István (MDF), Förster Gyula (KDNP), Hámori Zoltán (KDNP), Iván József (FKGP), Káli Sándor (MSZP), Mándi András (KDNP), Nyulászi Istvánná (MSZP), Rimán János (MSZP), Szűcs Erika (MSZP), Üveges Lajos (KDNP), Barta György (MSZP), Berkessy Sándor (MSZP), Burai Aladár (cigány kisebbségi képviselő), Feledy Péter (KDNP), Hardonyi András (MSZP), Horváth Ottóné (MSZP), Kelemen István (KDNP), Répássy Róbert (Fidesz), Simon Gábor (MSZP), Tavaszi Zsolt (Fidesz), Varga Zoltán (MSZP), Zámbó Ti- borné (MSZP). Nemmel szavazott: Barna István (SZDSZ), Becze Árpád (Munkáspárt), Szabó Tamás (SZDSZ), Emődi Gyula (Munkáspárt), Horváth Zoltán (MDF), Koppányi György (MIÉP), Nyírő Pál (MSZP), Orosz Lajos (MSZP). Tartózkodott: Horváth Sándor (SZDSZ), T. Asztalos Ildikó (SZDSZ), Tóth István (SZDSZ), Szentesiné Szilágyi Gizella (MSZP). Nem szavazott: Kis Péter (MDF), Párkányi Zsolt (MSZP), Nyakó István (MSZP), Zambó Péter (MDF), Molnár Pál (KDNP), Szűcs Lajos (SZDSZ), Steierhoffer György (SZDSZ), Ju- ga György (Fidesz), Sutóczki Zoltán (SZDSZ), Tóth Pál (MSZP), Kobold Tamás (KDNP), Torna József (KDNP - ő egész nap hiányzott). Tudni kell a miskolci közgyűlésről, hogy nagyon széles alapokon nyugszik a polgármestert támogató koalíció, amelynek tagjai: MSZP, KDNP, MDF, Fidesz. (Ellenzékben van Miskolcon a Munkáspárt, az SZDSZ, a MIÉP-es, és az ÉKGP-s képviselő.) Kobold Tamás tehát általában 38 igen szavazatra számíthat - természetesen attól függően, hogy hogyan működik a közgyűlési „szavazógép”. Mint a fenti névsorból látszik, az első voksoláskor ez nem működött. Akik megszavazták A második alkalommal, március 14-én azonban már igen. Mint a város jegyzője, Szádeczki Zoltán kérdésünkre válaszolva elmondta: jelentős, kimutatható költségeket nem okozott az újabb közgyűlés összehívása, legfeljebb a meghívók postai díját vehetjük annak. Ennél lényegesen jelentősebb az a majd’ 50 millió forint mínusz, ami a Mihőnél jelentkezik a díjemelés egy hónapos csúszása miatt. Az hogy egy hónapról van szó, végül is a keddi képviselő-testületi ülésen derült ki, amikor a rendelettervezetet olyan nagy többséggel fogadták el a képviselők, ami már megérdemli a „csontnélküli” jelzőt. Ugyanis 32-en igent, 8-an nemet mondtak rá, ketten tartózkodtak, nem voltak ott 4-en, s bár ott tartózkodtak, ketten egyik gombot sem nyomták meg. Igent mondott: Orosz Lajos (MSZP), Nyulászi Istvánná (MSZP), Bistei Attila (MSZP),Káli Sándor (MSZP), Zambó Péter (MDF), Nyakó István (MSZP), Szentesiné Szilágyi Gizella (MSZP), Rimán János (MSZP), Csiba Gábor (KDNP), Nyírő Pál (MSZP), Hámori Zoltán (KDNP), Feledy Péter (KDNP), Simon Gábor (MSZP), Kobold Tamás (KDNP), Hardonyi András (MSZP), Barta György (MSZP), Párkányi Zsolt (MSZP), Varga Zoltán (KDNP), Mándi András (KDNP), Horváth Ottóné (MSZP), Zámbó Tiborné (MSZP), Berkessy Sándor (MSZP), Kelemen István (KDNP), Torna József (KDNP), Juga György (Fidesz), Répássy Róbert (Fidesz), Tavaszi Zsolt (Fidesz), Förster Gyula (KDNP), Fejér István (MDF), Kis Péter (MDF), Horváth Zoltán (MDF), Iván József (FKGP). Nemmel voksolt: Tóth István (SZDSZ), Sutóczki Zoltán (SZDSZ), Steierhoffer György (SZDSZ), Horváth Sándor (SZDSZ), Szabó Tamás (SZDSZ), Barna István (SZDSZ), Emődi Gyula (Munkáspárt), Becze Árpád (Munkáspárt). Tartózkodott: Szűcs Lajos (SZDSZ), Koppányi György (MIÉP). Nem szavazott, bár ott tartózkodott: Burai Aladár (cigány kisebbség), Üveges Lajos (KDNP). Nem vett részt a közgyűlésen: T. Asztalos Ildikó (SZDSZ), Molnár Pál (KDNP), Tóth Pál (MSZP), Szűcs Erika (MSZP). Mint látható, a megismételt szavazáskor direkt módon már egyetlen kormánypárti képviselő sem utasította el az áremelési javaslatot. A képviselők nagy következetességgel voksoltak, hiszen az ellenzékiek mondtak nemet, hasonló a tartózkodók beállítottsága, ketten pedig - valószínű, hogy lelkiismereti okból - egyik gombot sem nyomták meg. Ezzel életbe lépett Miskolcon az önkormányzat 15/95-ös rendelete, ami azt jelenti: majdnem 50 százalékkal drágult a fűtés és a melegvíz díja április 1-jétől. Majdnem a felével drágább Cselédes Károly, a Mihő igazgatója egy 55 négyzetméteres, 150 lég- köbméteres átlagos nagyságú lakás példájával szemléltetve mutatja be az új árakat. Eszerint az eddig 3445 forintos havi hődíj- számla 5006 forintra nő, 5 köbméteres melegvíz-fogyasztást alapul véve, a fűtési szezonban. Az említett átlagos lakás éves fűtési és melegvíz-ellátási költsége (5 köbméter/hó melegvíz-fogyasztással) évente 50 445 forint. Ä felsorolt tételek közül egyedül a fűtési alapdíjat támogatja a város - az idén 232 millió forinttal. Minimális nyereség A Mihő nyereségesnek válj a a múlt évet (pontos mérlegük még nincs, csak becslésük) és nyereségesnek tervezi az idei évet. A ’94- es 8 és a ’95-ös 7 millió forint azonban olyan csekély, amit a cég kétmilliárd forintos kiadásai mellett nyugodtan nevezhetünk 0- szaldósnak, mondta az igazgató. Ráadásul az idén terheli a céget az áremelés egy hónapos csúszása miatt egy 50 millió forintos plusz teher, amit valószínűleg a város fog kifizetni, óm ez még nem biztos - félévkor áttekintik a Mihő gazdálkodását, a lakossági támogatás rendszerét, várhatóan akkor születik döntés. A Mihő kis túlzással önmagát éli fel, hiszen a kötelezően képzett (az idén 115 millió forintos) amortizációs alapot hiányainak kitömésére használja, ahelyett, hogy arra fordítaná, amire létrehozzák, fejlesztésre. Ráadásul várható, hogy aki eddig fizetett, az ezután is fog, aki korábban nem, az az idén sem. Vagyis: várhatóan 40 százalékkal nő a cég kinnlevősége. Miközben igyekszik pontosan fizetni a Tigáznak, az Émásznak, a saját dolgozóinak. A Mihőnél átlagosan 15 százalékos béremelés várható, miközben tavaly 20 százalékos, az idén 26-28 százalékos infláció lesz - nyilatkozta lapunknak a cég igazgatója. Az egyes díjtételek változását mutatjuk be a következőkben. 1 Díj fajtája előző díj új díj (Ft) mértékegység emelkedés I fűtési alapdíj 85 131,70 Ft/légm3/év 55 % 1 /fűtési hődíj 97 137,10 Ft/légm3/idény 41 % 1 melegvíz alapdíj 19 26,90 Ft/légm3/év 42 % | melegvíz hődíj 92 101,50 Ft/m3 10%
