Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-01 / 51. szám

1995, Március 1„ Szerda Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Elhunyt kiskatonák - bizottsági vizsgálat Budapest (MTI) - Az Ország- gyűlés emberi jogi és alkotmány- ügyi bizottsága a Jogsértettek Egyesületének felkérésére közös al­bizottságot hozott létre, amely a sorkatonai szolgálat ideje alatt el­hunyt honvédek halálával kapcso­latos eseményeket vizsgálja. A ked­di ülésen a Pozsár János halálával kapcsolatos nyomozati anyaggal is­merkedtek. Gellért Kis Gábor, az emberi jogi bizottság elnöke el­mondta: Pozsár János 1987-ben halt meg, az eddigi ismeretek alap­ján őrszolgálatot teljesítő katona­társa lőtte le. Édesanyja szerint vi­szont fiát nem az lőtte le, akit elítél­tek, a tragédia sem ott történt, ahol azt a nyomozati anyag tartalmaz­na; előkészített merénylet áldozata lett a fia. A bizottság elnöke hang- sülyozta: nem áll jogukban az ítéle­teket megkérdőjelezni, jogorvosla­tot kezdeményezni. Egyet tehet­nek: ha megalapozottnak ítélik a gyanút, akkor olyan állásfoglalást készítenek, amellyel elejét vehetik, hogy a jövőben hasonló esetek elő­forduljanak. Gazdasági halálos ítélet és közöny Budapest (MTI) - Az ország lakos­sága bámulatos nyugalommal és közönnyel fogadja azt a tényt, hogy gazdasági értelemben halálra van főéivé. Ezt Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciójá­nak szóvivője jelentette ki kedden a Magyar Sajtó Házában, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MUOSZ) Levelezési Szakosztálya által a szociálpolitika aktuális kér­déseiről rendezett beszélgetésen. Véleménye szerint az Antall- és a Boross-kormány eljátszotta a gaz­dasági kitörés esélyeit. Az állampol­gárokban meglévő lelkesedés az el­múlt öt évben elszállt, megmaradt ymzont az államadósság, amelynek terhei már az idén is elérhetik a költségvetési kiadások 31 százalé­kát- Ez az arány három éven belül akár a 40 százalékot is elérheti - fi­gyelmeztetett Lányi Zsolt. Szakképzés: vita a vizsgáról Budapest (MTI) - A munkavállalói °Wal egészében, a munkaadói oldal Pec% több pontjában ellenezte a Szakképzési törvény módosítására •^dolgozott kormányzati javaslatot az Országos Képzési Tanács keddi lésén. A munkavállalóknak elfo­gadhatatlan, hogy a törvényterve- szerint a szakképesítést minősí- y1 vizsgabizottságokban nem vehet- ek részt a szakszervezetek képvi- .e‘ői. A munkaadói oldal vitatta azt p?’ n°gy a kormányzati javaslat a gyakorlati oktatóhelyek felügyele- et megosztja a gazdasági kamarák íj.® képzést végző iskolák között. p 'lsP(>ntjuk szerint az iskoláknak ebK at^dig kellene közreműködni ben az ellenőrzésben, amíg a ka- arák felkészülnek az új feladatra. MDF—MPP tárgyalás " »nőst először ^Hdapest (MTI) - Először találko- s?i íenn;dlása óta az MDF és a ovákiai Magyar Polgári Párt leg- e a®asabb szintű vezetése. Ezt ív -°„ ki egybehangzóan Szabó an ügyvezető elnök, MDF-frakció- óÖktÓ és A- Nagy Lászió MPP-el- tái í3 kikólkozót, követő keddi sajtó- A. Nagy László el- koriC3,a: Pai'i;]a számára a minden­jó k maRyar kormány a partner, de jv.-aPcsolatra kívánnak törekedni a Jvakon ellenzékkel is. Szabó IViDp aZt hangsúlyozta, hogy az Véle 3 szi°vákiai magyar pártok ies Menyét az alapszerződésről tel- '^^Qrtékben elfogadja. ^agyarország j\s a Fehér Könyv ifi** iklTI) - Befejeződtek a piap|rrország Európai Unió belső szef(i °? való kapcsolódásával ősz­iekkel c° ®s intézményi feltéte- gyar i oglalkozó tárgyalások a ma­sáé k„r,rmany as az Európai Bizott- az p, PVls°lői között. Susan Binns, nakvezew-1 ,Rizottsag delegációjá- géi'e a , -ia bejelentette: április vé- késztíiL cskésőbb május elejére el­4Veklegesi'sSgrZCU FC'1Cr KÖnyV A fecskendőgyár ügye nem veszhet Még bizonytalan, ki finanszírozza a farkaslyuki beruházást Ózd (ÉM - U.J.) - Az EI-Co Rész­vénytársaság vezérigazgatójá­nak nem áll szándékában meg­akadályozni az egyszerhaszná- latos gyógyászati segédeszkö­zök gyárának felépítését Óz- don, ugyanakkor aggályai van­nak a külföldi fél megbízhatósá­gát illetően. Erről hosszú hall­gatás után tegnap nyilatkozatot adott lapunknak Illés József, a cég többségi tulajdonosa. Korábban már beszámoltunk róla: a farkaslyuki fecskendőgyár beruhá­zásának finanszírozására az ózdi önkormányzat és az El-Co Korlátolt Felelősségű Társaságot hozott létre. A kft.-ben a társaságnak 57, az ózdi városházának 43 százalékos tulaj­donrésze van. Időközben jelentke­zett az angol Omikron Group cég, amely jelentős tőkét és technológiai, valamint forgóeszközhiteit helye­zett kilátásba. Illés József az El-Co tulajdonosa tegnap elmondotta, hogy az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban bi­zonyos aggályok merültek fel az Omikron finanszírozói, illetve piaci hátterével kapcsolatban. Bár a vég­leges vélemény még nem alakult ki, annyi már most sejthető, hogy az adóparadicsomnak számító Virgine szigeteken, „Off-shore” (az esetre vonatkoztatott, közelítő magyar for­dításban: adózáson kívül eső) cég­ként bejegyzett Omikron nem min­denben felel meg a magyar finanszí­rozási jogszabályoknak. Illés József angliai és olaszországi útján nem tudott hitelt érdemlő bizonyítékok­hoz jutni az angol társaság megbíz­hatóságát illetően. Az ipari minisz­térium illetékes főosztálya ismételt adatszolgáltatásra szólította fel a céget. Andrik László, a Gyógyászati Eszközgyártó és Forgalmazó Kft. ügyvezetője a finanszírozási kérdé­sekről nem kívánt nyilatkozni. El­lenben elmondta, hogy az egyszer- használatos fecskendőkre a piacku­tatások szerint van igény a világpi­acon és Magyarországon is. Filep Gyula ózdi alpolgármester pedig ki­jelentette, a bizonytalanság senki­nek sem használ, de feltétetlenül fontos, hogy a munkahelyteremtő beruházás megvalósuljon. A kávé nem mérgez, csak károsíthat) A védjeggyel ellátott termékért felelősséget vállalnak Csak nagy mennyiségű szennyezett kávé fogyasztása okozhat vesekáro­sodást Fotó: Laczó József Budapest (ISB - HM) - Az egész­ségügyi hatóság a múlt év októ­berében figyelt fel először arra, hogy a Magyarországra érkező nyerskávé a megengedettnél lé­nyegesen több, úgynevezett ochratoxint tartalmaz. Az Or­szágos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) akkor magához kérette a nagyobb kávéimportőröket, akiknek figyelmét felhívta a je­lenségre, egyúttal pedig intéz­kedett, hogy a hivatal megyei kirendeltségei készüljenek fel nagyobb mennyiségű kávé fo­lyamatos, rendszeres vizsgála­tára - hallhattuk az OTH sajtó­tájékoztatóján. Az ochratoxin szennyezettséget egy penészgomba termeli, amely többfé­le élelmiszerünkben is megtalálha­tó, de csak meghatározott körülmé­nyek között, főként rossz raktáro­zás esetén, magas nedvességtarta­lom mellett termel jelentős meny- nyiségű toxint. Ez az anyag jelentős mennyiség esetén (a szakemberek szerint csak a szennyezett kávé tar­tós fogyasztásával lehet a mérge­zéshez elegendő mennyiséget jut­tatni szervezetünkbe) vesekárosító hatású, és csökkenti a szervezet vé­dekezőképességét is. Tavaly novembere óta - vagyis a mind sűrűbbé váló vizsgálatok óta ­jelentősen csökkent a magas ochra­toxint tartalmazó nyerskávé mennyisége, és a Tisztiorvosi Hiva­tal vezetői állítják, szennyezett ká­vé ezentúl nem kerülhet a fogyasz­tókhoz. A hivatal természetesen csupán a védjeggyel ellátott, üzlet­ben vásárolt kávéért tudja a felelős­séget vállalni, miután a piacokon, rejtett csatornákon érkező, rendsze­rint olcsóbban árult kávék minősé­gét senki nem vizsgálja. A vizsgálatok költségét a termék- felelősségiül szóló törvény értelmé­ben az importőröknek kell állniuk, ami jelentős összeget tehet ki, hi­szen ma már valamennyi, az ország­ba érkező nyerskávét megvizsgál­nak. A pörkölés, keverés, csomago­lás után, még a forgalombahozatal előtt szintén vizsgálat alá veszik a kávészemeket. A Doloár Kft. enge­dély nélkül forgalomba hozott ter­mékét visszavonják, azt kötelesek a cég telephelyén visszavásárolni, és a cég ellen büntetőeljárást kezdemé­nyez az Országos Élelmezés- és Táp­lálkozástudományi Intézet. Rejtett gazdaság: gond és haszon Budapest (MTI) - A szakértők úgy látják, az egyfelől nagyon sok gon­dot okozó rejtett gazdaságnak más­felől számos hasznos vonatkozása is van. Bizonyos helyeken ugyanis a munkavégzés egyetlen lehetőségét az árnyékgazdaság jelenti, más­részt nagyon sok ember számára a szürke-, illetve feketepiacon történő vásárlás ad módot a normális szin­tűnek tekinthető fogyasztásra - mondta Ékes Ildikó, a Szakszerve­zetek Gazdaság- és Társadalomku­tató Intézetének megbízott igazga­tója az MSZOSZ székhazában ked­den tartott sajtóértekezleten. A Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége közelgő kong­resszusára készülve szakértői talál­kozót szervezett a rejtett gazdaság leküzdésének módjairól ágazati szakszervezeti képviselők, szakér­tők és közgazdászdk részvételével. A szakértők alapkérdésnek te­kintik a rejtett gazdaság azon ré­szének felszámolását, ahol súlyos jogsértések révén jutnak jelentős jö­vedelmekhez. Elhangzott: legfonto­sabb a javaslat szerint a jövedelem- tulajdonosokra vonatkozó adatnyil­vántartásokat - melyekkel a külön­böző hatóságok rendelkeznek - össze kell hangolni. A harmonizáció egyben segítené kiküszöbölni a feleslegesen végzett ellenőrzéseket. A rejtett gazdaság mérete jelen­tős: egy 1992-es felmérés szerint a GDP csaknem egynegyedére tehető. Ez a méltánytalan teherviselés erő­södését is elősegíti: sokan nagy ösz- szegeket tudnak zsebre tenni adó­zatlanul, másoknak ennek követ­keztében növekednek az adóterhei. Nyikos László, az Állami Szám­vevőszék alelnöke úgy vélte, hogy a szétesett ellenőrzési rendszert kell újra összerakni. Mint mondta, az ÁSZ, az APEH, az illetékhivatalok és a gazdasági rendőrség között nincs intézményes, jogilag szabá­lyozott együttműködés. Azt javasol­ta, hogy a szakszervezeti mozgalom a maga eszközeivel késztesse arra a törvényhozókat, hogy a szétesett el­lenőrzési rendszer mozaikjait újra összerendezzék. Az APEH összefog más szervekkel Szombathely (MTI) - Az APEH a feketegazdaság ellen átfogó, komp­lex pénzügyi vizsgálatokkal kíván fellépni a jövőben. A folyamatba be­vonják a bűnüldöző szerveket, a Vám- és Pénzügyőrséget is, ugyanis csak összehangolt munkával szűr­hetők ki a tiltott tevékenységet foly­tatók, az indokolatlanul magas jö­vedelmet szerzők és mindazok, akik kibújnak a közteherviselés alól - mondotta kedden Szombathelyen Pitti Zoltán, az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal elnöke, aki szer­vezetének vasi részlegével ismerke­dett. Az elnök szerint a feketegaz­daság 30 százalékos részaránya mi­att romlik az ország külföldi meg­ítélése, sőt a külföldi tőke beáramlá­sa is csökken. Pitti Zoltán figyelmeztető jelként említette azt, hogy a vállalkozói életben a készpénzes forgalom meg­emelkedett, ami feketepénzek jelen­létét sugallja; ez pedig - hangsú­lyozta az ÁPÉH elnöke - rontja a tisztességes vállalkozók verseny­helyzetét. Jól fejlődnek kapcsolataink az USA-val Budapest (MTI) - Honi Gyula mi­niszterelnök március 6-a és 9-e kö­zött hivatalos látogatást tesz Orosz­országban és Kazahsztánban - kö­zölte szokásos keddi tájékoztatóján Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. A magyar kormányfő megbeszélést folytat Borisz Jelcin orosz elnökkel, akivel kicserélik a mindkét ország törvényhozása által ratifikált ma­gyar-orosz alapszerződést, és aláír­ják a két ország beruházásvédelmi szerződését is. A magyar delegáció tagja lesz Kovács László külügymi­niszter, Pál László ipari és kereske­delmi miniszter, Lakos László föld­művelésügyi miniszter. Oroszor­szágba valamint Kazahsztánba is elkíséri a kormányfőt egy magyar üzletemberekből álló küldöttség. A magyar külügyminiszter előrelát­hatólag Andrej Kozirjev orosz kü­lügyminiszterrel aláír egy egyez­ményt a két országban található ha­disírok gondozásáról. Aláírják azok­nak a magyar-orosz szerződések­nek a listáját, amelyek a Szovjet­unió felbomlása után is érvényben maradnak Magyarország és Orosz­ország között. Áz oroszországi láto­gatáson elsősorban gazdasági kér­dések, az orosz adósságállomány „levásárlása” valamint a kétoldalú politikai és kulturális kapcsolatok kerülnek terítékre. Szent-Iványi István külügyi ál­lamtitkár beszámolt múlt heti, wa­shingtoni és New York-i tárgyalá­sairól, amelyek során azt tapasztal­ta, hogy hazánk és az Amerikai Egyesült Államok kétoldalú kapcso­latai problémamentesek, és gazda­sági téren igen jól fejlődnek. Közöl­te: áprilisban Kovács László kül­ügyminiszter, ót követően Keleti György honvédelmi miniszter, majd júniusban Horn Gyula kormányfő látogat az Egyesült Államokba. A PARLAMENTBŐL Zavaros vizek Budapest (ÉM - B.I.) - A két új miniszter es­kütételének ünnepélyes pár perce hozott egy szusszanásnyi csendes, békés időszakot teg­nap a parlamentben. Egyébként vitákkal ter­hes volt a nap, bár a délutáni szünet előtt egyöntetű nagy taps köszöntötte a távozó és el­köszönő pénzügyminisztert. Békési László gratulált utódjának, reményét fejezve ki, hogy sikeres gazdaságpolitikát folytat majd. Folytatódott viszont a Duna egyoldalú elte­relése miatti vízpótlás kérdésének részletes vi­tája. Látszólag az volt a kulcskérdés, hogy kell-e az úgynevezett fenékküszöb vagy nem, ám a probléma ennél bonyolultabbnak és álta­lánosabbnak tűnt. Kelemen András (MDF) kafkainak látja a helyzetet, mert véleménye szerint nincs tényleges megoldás. A kisgazda Lányi Zsolt hangsúlyozva azt, hogy a szomjazó Szigetköznek vízre van szüksége az elektro­mos szivattyúzás mellett tette le a garast. Hasznos Miklós (KDNP) bizonyos fenntartá­sokkal elfogadta az ideiglenes gát megépítésé­nek tervét, de reményét fejezte ki, hogy az nem lesz drága, s a kormány harcolni fog a szlovák ígéretek teljesítéséért a magyar érde­kekért. Az ezt követő tucatnyi kétperces rea­gálásban éppúgy szó esett a jogi, a műszaki ag­gályokról, mint a garanciáról és a külpolitikai megítélésről. Deutsch Tamás (Fidesz) egy hét évvel ezelőtti Bős elleni tüntetés gyakran skandált jelszavára hivatkozott: „lakást építs, ne gátat!” A Fidesz azért mond nemet a hatá­rozattervezetre, mert az drága, ökológiai hasz­na kétséges, nem lát garanciát a lebontására, s figyelmen kívül hagyja a politikai érdekeket. Salamon László (MDÉ) is garanciákat kért ar­ra vonatkozóan, hogy ha megépül a küszöb, azt bármikor és feltétel nélkül lebonthassuk. A privatizációval kapcsolatos eszmecsere Szalay Gábor (SZDSZ) felszólalásával kezdő­dött újra. Aggodalmát fejezte ki a még eladat­lan, nagy értékű állami vagyon (energetika, bank, vegyipar) magánosításával kapcsolat­ban. Mádi László (Fidesz) a legveszélyesebb­nek a kormány bizonytalanságát tartotta. Ta­kács Imre (MSZP) a tulajdonváltás morális problémáit vetette föl. Arra hivatkozott, hogy a piac, az etika, a gazdaságosság és az igazsá­gosság nehezen fér meg egymással. Áz ózdi tervezett múanyagfeldolgozó kapcsán a tisz­tességre és a nyilvánosságra hivatkozott fi­gyelmeztetve a meggondolt, minden érdeket szolgáló döntésre. Még egy, szúkebb hazánkat érintő téma is terítékre került az azonnali kérdések és vála­szok órájában. A kereszténydemokrata Rusz- nák Miklós arra volt kíváncsi, hogy mi a kor­mány szándéka a felszámolás alatt álló sátor­aljaújhelyi Elzett Certa gyárral. Az ipari és ke­reskedelmi minisztérium államtitkára, Soós Károly Attila elmondotta, hogy a tavaly öt- százmilliós termelési értéket produkáló, biztos piacú vállalat erőn felüli, húszmilliárd forintos beruházásba kezdett (repülőgépmotor és alu­mínium italdoboz), ez megrendítette a gazdál­kodás feltételeit, s a fizetésképtelenség szük­ségszerűen magával hozta a felszámolási eljá­rás megindítását. Az államtitkár szerint az új­helyi üzemet továbbra is működtetni kell, eh­hez hitel szükséges, s az egész ügyet a kor­mány elé teijeszti. _A NAP KÉRDÉSE Mi lesz a Mecénás alap helyett? Miskolc (ÉM - FG) - A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat az el­múlt héten csütörtökön fogadta el az idei költségvetést. Ekkor döntöttek arról is, hogy a szűkös anyagi lehetőségek miatt megszüntetik a különböző pályázati ala­pokat, így a kulturális élet támogatására szolgáló Mecénást is. Mi lesz a Mecénás helyett? Erről kérdeztük Porkoláb Alber­tet, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ön- kormányzat művelődési és közoktatási osztályának munkatársát.- A megyei önkormányzat továbbra sem mond le a megye kulturális életének támogatásáról - mondta Porkoláb Albert. - Viszont arra nincs lehetősége, hogy átvállalja a települési önkor­mányzatok feladatait. A Mecénáshoz a legtöbb pályázat a különböző intézményektől érkezett. Az alap megszüntetése ellenére a megye ön­kéntes vállalásként továbbra is támogatja a megyei jelentőségű kulturális rendezvényeket. A konkrét összegről a közgyűlés dönt. Hogy né­hány példát is mondják, továbbra is kap támo­gatást a sátoraljaújhelyi Édes anyanyelvűnk országos nyelvhasználati vetélkedő, az ugyan­csak újhelyi Nemzetközi néptáncfesztivál, az Éneklő ifjúság című sorozat, az Istvánfíy Gyu­la honismereti gyújtőpályázat, a Miskolcon megjelenő Holnap és Dimenziók című folyóirat, a Felsőmagyarország Kiadó... Viszont arra már semmiképpen nem jut a megye költségve­téséből, hogy kis klubokat, művelődési házak­ban működő szakköröket, helyi jelentőségű rendezvényeket támogasson. A megyei Mecé­nás alap megszűnt, de megmaradtak a külön­böző dijak, és ezek is valamiképpen a kulturá- ' lis élet mecénálását szolgálják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom