Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)
1995-03-13 / 61. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1995. Március 13-, Hétfő APROPÓ Csittag Jankó Filip Gabriella Csillag Jankót ma Jánosnak hívnák. Bár az is lehet, hogy valami divatosabb névre hallgatna. Szóval ez a János már nagyon számolgatná a napokat: ma még tanítás, holnap már rövidített órák lesznek, délben iskolai ünnepség a tornateremben - és kész. Jobb, ha nem is kérjük rajta számon az ünnepi érzést. Pedig ha János ismerné Csillag Jankó történetét?! Csillag Jankó „szülei" Sajókazán élnek. Hegedűs Gábor és felesége, Petkovics Katalin népművelők, mindenesek vagy inkább megszállottak írták meg, álmodták színpadra ezt a kisfiút. Jankó 1848. március idusának forgatagában válik felnőtté. Részt vesz a döntő csatában, dobosként jár elől a harcban. Az előadás - ahogy azt már a szerzőpárostól megszokhattuk - most is rendkívül látványos lesz. A hatás, a katarzis kedvéért bevetnek mindent, amit a színpadtechnikájuk tud. Csobog a vízesés, kavarog a füst, szikráznak majd a tűzijáték fényei. Sőt, tömegjelenetek is lesznek: az évszázados kazai kastély árkádjai alatt legalább ötvenen táncolják majd a toborzót. Hogy miből futja minderre?! Az önkormányzat kasszájából itt sem telik több a kultúrára, mint más településeken, ahol telefont, gázt vezetnek. A március 15-i, augusztus 20-i szabadtéri előadások szervezői évről évre minimális anyagi támogatásból, valamint lelkesedésből, elhivatottságból, az együttjátszás öröméből és hasonló erőforrásokból dolgoznak. Csillag Jankó megértette, miért harcoltak a márciusi ifjak, nem engedett a 48-ból, a mese szerint hős lett, hős lehetett. A mai Jánosok számára mindez mártávolinak tűnik, és azt sem biztos, hogy megérinti őket a márciusi ünnep. De mindenképpen kivétel az a hetven fiatal, akik részesei lehetnek a bemutatónak, és azok is, akik az ünnep előestéjén megnézik a sajókazai előadást. A múzeum feltámadása Miskolc (ÉM - DK) - Több nemzet, több nemzetiség több évszázados öröksége látható a Miskolci Ortodox Egyházi Múzeumban, amelyet az utóbbi időben - mióta újra az egyház tulajdonában van - csak időszakosan tartottak nyitva. Az egyháznak ugyanis nem volt pénze a működtetésre, máshonnan pedig nemigen kaptak segítséget. Az elmúlt év decemberében azonban létrejött egy alapítvány, amely céljaként éppen a múzeum fenntartását, működtetését tűzte ki. Tegnap délelőtt erről tartottak sajtótájékoztatót a múzeumban a kuratórium tagjai: Boleszka László paróchus, Kárpáti László muzeológus, Kovács Tibor, a műszaki-technikai ügyekkel foglalkozó alelnök és Utry Attila, a kuratórium elnöke. A téma miskolci ortodox keresztény gyűjteményi központ múltja, jövője volt. A múltról Boleszka László elmondta, hogy a kiállított tárgyak 200 év óta egyházi tulajdonban vannak. Elsősorban ma sem csak múzeumi darabok, hanem liturgiái tárgyként szerepelnek. Az egyház keserves körülmények között „ őrizte meg őket. A gyűjtemény tíz évvel ezelőtt jött létre, kompromisszumos megoldásként: az állami tulajdonba került épület így valamelyest megőrizhette egyházi jellegét. Az anyagot annak idején Kárpáti László dolgozta fel. Elmondta, hogy bizony a tárgyak, főleg az ikonok 85-90 százaléka olyan állapotban volt, hogy nem lehetett kiálb'tani. Konzerválni, majd restaurálni kellett. S bizony az egykori munkával még nem szűnt meg ez a gond, hiszen a restaurálás állandóan esedékes. De miután már nem tartoznak a Herman Ottó Múzeumhoz, ez (is) pénzbe kerül. A sajtótájékoztatón Kovács Tibor elmondta, hogy nyitás előtt felmérték a múzeum műszaki állapotát. Kiderült, hogy a villanyhálózat teljes felújításra szorul, az ajtókat ki kell cserélni, és nagy szükségük volna telefonra is. A jövő legnagyobb terve az, hogy az ortodox diaszpóra kincsei együtt maradjanak, sőt, gyűjteményi központ alakuljon ki. Ez az alapítvány kuratóriumának hatékony működésétől függ, de számítanak az egyház támogatására is. És természetesen a megyére, a városra, hiszen ha nem bizonyulunk jó gazdának, bármelyik pillanatban megtörténhet, hogy az egyház más városba viszi az anyagot... A lényeg, hogy újra látogatható a múzeum, ahol az ortodox egyház liturgikus tárgyait, műkincseit, ikonokat, könyveket, valamint az egykori görög iskola dokumentumait láthatják az érdeklődők. A múzeum vasárnaponként és hétfőnként zárva lesz, de előzetes bejelentésre (tel.: 46/368-258) csoportokat akkor is fogadnak. A többi napokon május 1-ig délelőtt 10-től délután 4 óráig, május 1. után pedig este 6 óráig látogatható a múzeum. Művészetek szomorú találkozása A Miskolci Képtárról - Goda Gertrúd művészettörténésszel Az iskolások saját műsorukat is bemutatták a Miskolci Képtárban Fotók: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - A Miskolci Képtár kiállítását március közepén lebontják. Ennek az az oka, hogy itt lesz a helye a nagy honfoglaláskor! emlékkiállításnak. Goda Gertrúd, a múzeum művészettörténésze, a Miskolci Képtár kiállításának rendezője viszont furcsának tartja, hogy a meglévőt kell lebontani az újért. • Még tart az iskoláknak a Művészetek találkozása címmel meghirdetett programsorozatunk. Kértük, hozzanak valami kis műsort a diákok, zenét, verseket. Ezzel az volt a szándékunk, hogy ne passzív befogadókként nézzék végig a kiállítást, hanem ahhoz az ismeretanyaghoz, produkcióhoz kapcsolódhasson a tárlatvezetés, amit ők hoztak magukkal. Jó hogy most ilyen nagy számban jönnek a csoportok, de ez egy kicsit fájdalmasan összeesik azzal, hogy a kiállítást temetjük. □ Mi az ön - mint a legilletékesebb - véleménye a Képtár időleges lebontásáról? • Minden rendezés szerzői jogvédelem alatt áll. Az állandó kiállítás múzeumi gyakorlatban legalább tíz évet jelent, a mostani tárlatnál ebből még több mint nyolc hátra van. Úgy néz ki, hogy most fél évig szünetelni fog, de egy ilyen hosszan tartó lebontás mást is jelenthet... □ Például mit? • Mi a garancia arra, hogy legközelebb, ha hasonló probléma adódik, nem ugyanezt a megoldást választják? Én kicsit furcsának tartom, hogy egy meglévőt kell lebontani az újért. □ Így felfrissülhet egy kicsit a kiállítás, hiszen a miskolciak, megyeiek már nagyrészt látták, új ötletekkel újra megnézik... ® Ez azért nem annyira egyszerű. Egy új kiállítást újra zsűriztetni kell, minden képről elfogadtatni, hogy hiteles. A másik dolog az, hogy egy művészettörténész életében egyszer adódik állandó kiállítás rendezése, úgyhogy az mindig nagyon megtervezett. Hogy miskolci művészek falra kerüljenek, hogy megtaláljuk a kellő egyensúlyt, „eldöntsük”, ki a művész, ki nem. A művészettörténész emberek sorsáról, hírnevéről dönt, mikor kiállít egy képet, meg mikor levesz a falról. A harmadik pedig, hogy ez a gyűjtemény a városé, a közvélemény odafigyel rá, és az én feladatom, hogy megőrizzem. A köztudatban egy műtárgy eltűnése még mindig nagyobb felháborodást kelt, mint egy történelmi tárgyé. □ Végül is a lebontás már tény. Raktárba kerül az anyag, vagy esetleg bemutatják más városokban? • Az biztos, hogy raktárban tárolni vétek. De a kiállítás elég nagy gondot jelent. Hiszen vannak kölcsönkért művek, amelyek tovább nem adhatók, vannak, amelyeket lekötöttek más kiállításokra (például Aba Novák Laura című képe Rómába megy, Szinyei Mező című képe - az évforduló kapcsán - Németországba), és köteleznek a biztonsági előírások is. Szállítani műtárgyszállító autóval lehet, és egy ilyen ad hoc dolognál sok hibalehetőség adódik. Még a leggondosabb csomagolás mellett is lehet probléma. Mi kivételes helyzetben vagyunk azzal, hogy van restaurátorunk, különben még ennyit sem szállíthatnánk... De szó van arról, hogy Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen rendezünk kiállítást. □ De azért „drukkol” a honfoglalás- kori. bemutatónak? • Hát hogyne! Csak most saját dolgaim kötnek le. A lebontásra nem számítottam, és az is elég nagy feladat. És közben itt 16 ezer műtárgyat kell gondoznom... De meg kell gondolni azt is, hogy hazánkban a Dunán innen itt van a legértékesebb anyag, egy természetes megvilágítású térben, egy olyan nagy csarnokban, ami erre lett kitalálva, és erre jó. El lehet varázsolni az embereket, hogy itt egy jurtában vagyunk, de ha kinéznek a francia erkélyablakra, már nem biztos, hogy elhiszik... Shakespeare-től a házi szerzőkig A negyedik angol nyelvű drámafesztivál területi döntőjén Jelenet a nyíregyházi Bem József Általános Iskola diákjainak előadásából Miskolc (ÉM) - A Békehadtest kezdeményezte négy évvel ezelőtt az angol nyelvű drámafesztivál megrendezését, melynek egyik célja a magyarországi angol nyelvtanítás segítése, támogatása. Azóta minden évben meghívják az angolul tanuló csoportokat, hogy mutassanak be egy kis jelenetet, „versenyezzenek” angol nyelvtudásból. A negyedik magyarországi fesztivál területi döntőjét Miskolcon rendezték meg az elmúlt hétvégén. Tavaly Gyöngyösön volt a területi döntő, ahol részt vett a miskolci Nagyváthy János Általános Iskola csapata is - a két éve itt tanító Winifred Loop anyanyelvi tanár vezetésével. Az ő ötlete volt, hogy idén Miskolcon legyen ez a vetélkedő, hiszen ebben a városban is sok iskolában van nyelvtagozat. A fesztiválra minden korosztály nevezhet, így főiskolások, egyetemisták is, akik ugyanebben az időben Szegeden mutatkoztak be. A miskolci területi döntőn Borsodból, Hevesből és Szabolcsból összesen mintegy 450 gyerek -16 középiskolás és 16 általános iskolás csoport - adott elő maximum 30 perces drámarészletet, amelynek kiválasztásánál nem volt kikötés, hogy klasszikus darabból szármázzon, gyerekek által írt részlet is lehetett. S mert drámafesztiválról van szó, nemcsak azt értékelte a zsűri, hogyan beszélnek (tudnak) angolul a tanulók, hanem azt is, hogy adták elő produkciójukat. A zsűri tagjai közül természetesen mindenki értett angolul, volt amerikai és angliai szakember, de a nyelvi bírók mellett felkértek színházi szakembert is. Pontozták a dramatizálást, az előadásmódot, a jelmezt, világítást, azt, hogy a darabbal lekötik-e a nézők figyelmét, megértik-e a nézők a cselekményt és a szereplők motivációját, hogy a diákok eredeti és alkotó módon játsszák-e szerepüket, illetve milyen a verbális és a nemverbális (mozgás, mimika) kommunikáció... A színvonal persze előadásról előadásra változott, hiszen volt olyan tanár, aki a rendezésre fektetett nagyobb hangsúlyt, volt aki a tiszta kiejtéssel „nyúzta” hónapokon át diákjait. Közülük kapja majd meg valaki a „legszebb kiejtésű színész” címet. Ugyanilyen változatos volt a műsorválasztás is, láthattak, hallhattak az érdeklődők részleteket a Lú- das Matyiből, A Hókirálynőből, A kis hercegből, jelenetet Carolyn Grahamtől, James Thurbertől, Mark Twaintől, Poe-tól, és persze Shakespeare-ről sem feledkeztek el az ifjú színészek. Áz ünnepélyes megnyitót Miskolc város polgármestere vállalta, ám az utolsó pillanatban lemondta a „szereplést”. Itt volt viszont William Carroll, a USIS oktatásért felelős tagja. Az eredményhirdetést tegnap délelőtt az Ady Endre Művelődési Házban tartották - ahol egyébként az előző napon a közép- iskolások vetélkedője folyt. Az általános iskolások a Nemzetközi Kereskedelmi Központban mérték össze tudásukat. Petőfi-napok Encs (ÉM) - Az encsi Petőfi Sándor Általános Iskola háromnapos rendezvénysorozattal emlékezik az iskola névadójára, és az 1848-as eseményekre. Ma iskolai tanulmányi versenyt rendeznek, holnap, március 14-én az emlékműsor és a koszorúzás után szavalóverseny kezdődik. A házigazdák erre a versenyre meghívták a környező települések - Méra, Forró, Ináncs, Felsődobsza — iskolásait is, és természetesen itt lesznek az encsi Kazinczy Ferenc Általános Iskola versemondói is. A rendezvénysorozat következő eseménye a hagyományos Petőfi-kupa lesz, a megyei szintű űszóversenyt március 18-án rendezik. * Kács (ÉM) - A kácsi Petőfi Sándor Művelődési Házban március 14-én, kedden délelőtt fél 10-kor Markó László alpolgármester, Bohus László iskolaigazgató és Balogh Istvánná, a Kács Kulturális Fejlődéséért Egyesület képviselőjének köszöntőjével kezdődik a II. Petőfi-napok rendezvénysorozat. Ezt követően Kelemen Csaba, az .egri Gárdonyi Géza Színház művésze Petőfi Sándor megzenésített verseiből összeállított műsorát mutatja be. A keddi programban szerepel még gyermek- raj z-kiállítás, irodalmi vetélkedő és versmondóverseny (mezőnagynuhá- lyi, bogácsi, szentistváni, bükkábrányi, mezőkövesdi, cserépfalui, vattai és kácsi diákok részvételével). Március 15-én, szerdán reggel fél 10-kor a Petőfi-szobornál rendezik meg a községi ünnepséget, majd népzenei találkozóval folytatódik a program. A rendezvényen bogácsi, bükkábrányi, mezőkeresztesi, cserépfalui, mezo- nagymihályi, vattai általános iskolai kórusok, zenekarok és szólisták mutatkoznak be, délután fél 3-tól pedig a mezőkövesdi „Nagymama-kórus lép színpadra. Szülők iskolája Miskolc (ÉM) - A szülő is ember, avagy hogyan kezeld gyermekedet- Ez lehet a mottója annak a 30 órás tanfolyamnak, amely márciusban indul a „szülői szakmáról” a Gordon Egyesület szervezésében. A tanfolyam elsősorban a gyerekekkel kapcsolatos problémákra ad választ, illetve a konfliktushelyzetek feloldását tanítja meg (például hogyan bírd szóra gyermeked, ha magába zárkózik), de ezen túl erősíti az önbizalmat, segít a megfelelő önértékelés és önismeret kialakításában. Érdeklődni a 46/347-550 és 46/314-495 telefonokon lehet. Az Aranyszegelet Miskolc (ÉM) - A Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola diákszínpada a honfoglalás 1100 éves évfordulója és március 15-e alkalmából március 14-én, kedden este 6 órától bemutatja az Aranyszegelet című előadását a Miskolci Nemzeti Színházban. A darabot Kerepesi Istvánná írta, zenei vezető: Lökös Béláné, koreográfia: Polényiné Kubicskó Zsuzsa, rendező: Várhegyi Márta, a Miskolci Nemzeti Színház művésze. A kékszakállú Miskolc (ÉM) - Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára című balladáját mutatja be ma, hétfőn délután 4 órától a Pécsi Sándor Guruló Színházi Egyesület a diósgyőri Vasas Művelődési Központban. Bartók Béla zenéjére Kriston Ákos, Recsó Ilona, Kriston Szabolcs, Zám- borszky Eszter, Lehóczki Emese és Pajdos Annamária színjátszók elevenítik fel a történetet. Az előadást Szép László rendezte. A díszletek Sárossi László tervei alapján készültek. A mai bemutatót követően a következő előadások a diósgyőri Vasas Művelődési Központ színháztermében március 21-én, 27-én, 28-án és 29-én lesznek, a kezdés időpontja minden alkalommal délután 4 óra. Tájak, színek... Izsófalva (ÉM) - Kriston Béla festőművész Tájak, színek, hangulatok című kiállítását ma, hétfőn délután fél 4 órakor nyitják meg az izsófalvai Izsó Miklós Művelődési Ház kiállítótermében. A tárlatot Hadobás Sándor, az intézet igazgatója ajánlja a közönség figyelmébe.
