Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-10 / 59. szám

1995« Március 10-, Péntek Gazdaság ÉSZAIGMagyarország 7 Az agrárkamara tanácskozása Miskolc (ÉM) - Szakmai tanácsko­zást szervez a megyei Agrárkamara Encsen március 14-én délelőtt ki­lenc órától. Az értekezleten Mészá­ros Péter, kamarai titkár tart elő­adást a szervezet tevékenységéről, majd Kerekes Béla, az FM megyei hivatalának képviselője ismerteti az idei mezőgazdasági támogatási rendszer szabályozóit. Dienes Imre, a Mályi Agroker Rt. vezérigazgatója a gépforgalmazás új üzleti lehetősé­geiről beszél majd, Bezeczky Gyulá- né, a Borsodi Sörgyár képviseleté­ben pedig a sörárpa-termeltetésről. Végül tájékoztató hangzik el az ak­tuális növényvédelemről, s ezzel kapcsolatban az Alkaloida által for­galmazott növényvédő szerekről. Cukorrépások tapasztalatcseréje Miskolc (ÉM) - Cukorrépa-ter­mesztési tavaszi tapasztalatcserére invitálja az érintett mézőgazdászo- kat az Eridania Beghin-Say cég és a Szerencsi Cukorgyár Rt. Tisza- vasváriba március 10-én kilenc órától. A várhatóan délutánba hú­zódó eszmecserén szó lesz a cukor­gyár tavalyi eredményértékelésé­ről, illetve az idei terveiről, az öntö­zési tapasztalatokról, a korszerű gépek használatáról, a növényvé­delem aktuális kérdéseiről, vala­mint a kár- és kórtevők elleni leg­újabb védekezési módszerekről, ke­mikáliákról. Idén újra Utazás kiállítás Budapest (MTI) - A belföldi turiz­mus lesz a témája az Utazás ’95 rendezvénysorozatnak, amelyet idén 18. alkalommal tartanak meg. Az utóbbi időben ugyanis a kiállítá­sokon jelentősen háttérbe szorult a különböző regionális tájak bemuta­tása - hangzott el csütörtökön, a Rendezvénysorozatot beharangozó sajtótájékoztatón. Faragó Hilda, a Hungexpo Rt. PR- igazgatója beszámolt arról, hogy Magyarországgal együtt 34 ország közel 500 kiállítója vesz részt a március 16-18. között nyitva tartó Utazás ’95 közönségvásárral egy­bekötött szakkiállításon a budapes­ti vásárvárosban. A kiállítók 15 százaléka az idén először vesz részt a kiállításon. Tóth Judit, az Országos Idegenfor­galmi Hivatal marketing és kül­képviseleti főosztályvezetője arról szólt, hogy 1994-ben a nemzetközi turistaforgalomból 1,4 milliárd dol­lár központilag regisztrált deviza- bevétel származott. Ez 21 százalék­kal több, mint 1993-ban. Negyven- nüllió határátlépőből 21 millió volt a turista, akik 140 millió vendégéj­szakát töltöttek el hazánkban. A szállodák kihasználtsága a tavalyi avben csak 46,5 százalékos volt. Tavaly 1800 kereskedelmi szállás­helyen 245 ezer férőhely állt ren­delkezésre, ami az előző évhez ké­pest 26 ezer hellyel több. Ha hozzá­vesszük a fizetővendéglátást is, ak­kor összesen 800 ezer férőhelyet je- *ant ez az országban. Tóthné Pásztor Zsuzsa, a Hungex- Po vezérigazgatója beszámolt arról, bogy a kőbányai vásárvárosban V^ndezett kiállításokkal 1994-ben a Uungexponak mintegy 11,9 milli- ard forintos bevétele volt. Ebből az U- mintegy 3 milliárd forintnyi adót fizetett be az APEH-nek. ^Röviden U°mplex energiaszolgáltatásra al­kalmas blokkfűtőerőművet fejlesz- j®tt ki a Ganz Gépgyár Motor Kft. berendezést, amely épületek, fal- Vak, kisebb városok energiaellátá­sára képes, csütörtökön mutatták Pe a cég vezetői budapesti sajtótájé­koztatójukon. p yilágméretű műholdas távköz- esi hálózatot működtető londoni székhelyű Inmarsat hírközlési nyelvezet tárgyalásokat folytat a közlekedési, Hírközlési és Vízügyi ^misztériummal hazánk esetleges hadakozásáról. ^ Nagyváthy Gazdaképző Egye­nlet újjáválasztotta vezető tiszt- ogviselőit. Antal András ügyveze- °t az elnökség megerősített tiszt­jében, az elnöki tisztet Bálint jr^orgy, a főtitkári posztot Seprős ^ mié tölti be továbbra is. Háborúra készülnek Hernádvécsén Rögtönzött falugyűlés a bolt előtt. A legelőügyről mindenkinek van véle­ménye Hernádvécsén. Fotók: Fojtán László Balogh Andrea Hemádvécse, Miskolc (ÉM) - Tíz tehéntartó nevében fordul­tak lapunkhoz a hernádvécsei gazdák. Segítsünk, mert ha már az újság sem áll melléjük, szt­rájkot hirdetnek, írta alá a pa­naszos levelet Balogh Gábor, a községi legeltetési bizottság ne­vében. Már ennyiből is kiderül, az elszabadult indulatok fő oka, minden gond forrása a legelő. Kié a föld tulajdonjoga?- A történet 1994 áprilisáig nyúlik vissza. Az akkori közgyűlésen hal­lottuk először, hogy a községi legelő tagosítva lett - mondja nem lris in­dulattal hangjában Balogh Gábor. - Mi, a legeltetési bizottság, úgy is mondhatnám: a tehéntartók, ígére­tet tettünk, hogy kiváltjuk a földet a megfelelő aranykorona értékben. A szükséges 164 aranykorona helyett 209-et vásároltunk fel kárpótlási jegy formájában, s azzal elmentünk a földkiadó bizottság elnökéhez, Szaniszló Bélához. Bélukám, mond­tuk, itt az érték, most már miénk le­het a föld? Akkor aztán bebizonyo­sodott, amit tavaly december 22-én hallottunk először, de nem akartuk elhinni. Azt, hogy a legelőt a bizott­ság december 9-i határozattal már eladta Lakatos Jánosnak. Rögtön rohantunk a bizottság két másik fa­lubéli tagjához, hát ez meg hogyan lehetséges? Itt az írásos nyilatkoza­tuk, miszerint az egyikük, Bencze Miklós nem is tudott a dologi-ól, a másik Urbán Lajos ugyan igen, de ő is csak úgy, hogy véleményét Sza­niszló Béla nem kérte ki.- Hát az biztos, hogy meglehető­sen furcsán intézi a falu dolgait Szaniszló Béla - szól közbe Bencze Miklós. - Ül otthon, s egy személy-' ben írja a földkiadó bizottság nevé­ben a határozatokat, s osztja a par­cellákat, a falu földjét. Mégpedig Balogh Gábor: ígéretet tettünk, hogy kiváltjuk a földet úgy, hogy közben gondja van arra is, hogy ne lehessen ellenszólnunk.- Ez alatt mit ért?- Azt, hogy vigyáz arra, hogy a vitatott földet mindig a rokonság körében ossza szét. így aztán ha va­lami panasza van a parasztnak, leg­inkább saját testvérét, sógorát, anyósát hozza rossz helyzetbe. Néz­ze meg, hogy mi lett az én földem­mel is. Műveltem a háztájimat, s amikor hallottam, ki lesz osztva, re­méltem, hogy azt én kapom meg. Be is jelentettem rá az igényemet. Az­tán mi történt? Megkaptam a hatá­rozatot, nem az az én földem, ha­nem az egy parcellával lejjebb lévő. Amit meg eddig alakítgattam, ápol­tam, az a sógoromé lett. Szaniszló Béla a panaszomra csak annyit mond, hogy intézzem el a dolgot a sógorral, de kérdem én, hogy lehet így ellentétet szítani még a család­tagok között is. Mert akárhogy is lesz a jövőben, egy biztos, köztem és a sógor között a dolog sohasem lesz rendben.- Ugyanígy van ez a legelővel is - veszi vissza a szót Balogh Gábor. Március 3-án volt egy falugyűlé­sünk, ott volt az FM megyei hivata­lának jogásza, a polgármester, meg szinte minden' érintett. De mintha két malomban őrölnénk a búzát. Már nem is két, hanem ki tudja hánvfelé szakadt a falu. Ha így ha­lad, ha ennyire nem akaranak meg­érteni minket, kénytelenek leszünk eladni a maradok jószágot is, s nem lesz ember, aki tehenet tartana. Hát nézze meg, öt éve még több, mint száz tehén volt a faluban, ma meg nincs harminc! Ki kinek a pártján áll? A tíz tehéntartó panaszt nyújtott be ez év február 6-án az FM megyei hi­vatalában is. A kivizsgálást követő­en a hivatal megállapította, hogy a hernádvécsei földkiadó bizottság valóban többszörösen sértette meg a törvényt, ezért egyrészt az ügyet az encsi ügyészségre továbbította, másrészt máx-cius 3-ra falugyűlést hívatott össze. A kedélyek azonban nem csillapodtak, sőt! Pattanásig feszült a hangulat.- Nekem estek a tehéntartók, hogy miért adtam ki a legelőt Laka­tos tulajdonába. Miért, miért? Azért mert csak ő jelentett be igényt rá - magyarázza Szaniszló Béla a falu boltja előtt. Míg beszélgetünk, jön- nek-mennek az emberek - mind­egyik véleményt is formál.- Balogh Gáborék azt mondják, hogy ők is bejelentették az igényü­ket.- Kinek? Mert nekem nem. Mondják, a községházán, de ott sincs írásos nyoma. Mondani min­dent lehet. Májusba, akkor valóban volt egy gyűlés, ott megkérdeztem, kinek kell a legelő, de Cserváknén kívül mindenki hallgatott. Később aztán Lakatos János felvásárolt vagy hétszáz aranykorona értékű kárpótlási jegyet, s megvette többek között a legelőt is. Most aztán, hogy a tehéntartók nem tudnak meg­egyezni Lakatossal engem hibáztat­nak. De amikor a jó földekből juttat­tam nekik, akkor arról nem szóltak semmit. Ugye? Hát én azt mondom, vizsgálja ki az ügyet az ügyészség, meg aki akarja, vegyék el tőlem, s rendezze földek ügyét más, úgy ahogy tudja. Nekem már- nem szá­mít. Mert én csak azt látom, hogy há­borúra készülnek menni egymás kö­zött is a parasztok, aztán meg a pa­rasztok a cigánysággal. Kinek jó ez? Az a baj, hogy megvettük- Kinek jó ez - ismétli meg Lakatos Jánosné. - Most az a baj, hogy a fér­jem megvette a legelőt, de nekik nem jutott eszükbe hamarabb. Sőt, altkor még azt hangoztatták, hogy ők még a kötényükből is kitartják a Szaniszló Béla: A bejelentésről se­hol nincs írás tehenet, nem fogják a pénzüket a legelőre fordítani. Még azzal is meg­vádoltak bennünket, hogy csak azért vettük meg azt a földet, mert akácos van rajta, s a fa kitermelésé­ből akarunk újabb pénzhez jutni. János próbált egyezkedni velük, mert nem akartuk, hogy azt mond­ják, egy cigányember kitúrja őket, de nem lehet velük beszélni. Ha va­lami nem aszerint formálódik, ahogy ők akarják, rögvest fenyege­tőznek. Otthon vannak, ráérnek pusmogni, nreg haragot szítani. De nézze meg, az én féijemet nem ta­lálja meg nappal a faluban, mert ő dolgozik.- Tudja mit, a végén még kisebb­ségi ügyet csinálnak az egészből. Pedig nem lenne itt semmi gond, hi­szen felajánlottak a teheneseknek egy másik legelőt. Az miért nem jó nekik? Miért nem, azt mondja meg- emeli meg hangját indulatában Szaniszló Béla? Égni fog a vécsei mező- Úgy ért engem ez az egész ügy, mint derült égből a villámcsapás. Most választottak meg polgármes­ternek, s ezer dolgom lenne, hiszen szegény a falu, s a működtetés fede­zete sem látszik. S ahelyett, hogy Hemádvécse ügyét rendezném, a legelővel kapcsolatos földvita pana­szainak meghallgatása adja ki a na­pom jelentős részét. Hol érmék nem tetszik ez, hol aimak az. A paraszt a parasztnak esik, aztán cigány a ci­gánynak, majd egymásnak. A köz­ség fele magyar, fele cigány. Azon a bizonyos falugyűlésen Lakatos na­gyon rendesnek mutatkozott. Fel­ajánlotta, hogy bérbe adja a legelőt. No, ez nem tetszett, a bérleti díjat tartották magasnak. Akkor azt mondta, hogy a másik legelőhöz át- járóutat. biztosít. Ez sem volt megfe­lelő. Eztán bedühödött, s azt mond­ta, ha nektek semmi nem jó, én fo­gom megvalósítani terveimet, felfej­lesztem a juhászatomat, s jottányi legelőt sem adok. Ekkor meg elkez­dett zűgolódni a nép, hogy jogtala­nul jutott Lakatos a legelőhöz. Az FM megyei hivatalból itt járt jo­gász, Gégény Béla próbálta elma­gyarázni a falunak, hogy egyezze­nek meg, mert ha nem, úgy valószí­nű, hogy új elosztás lesz. Minden eddig juttatott föld tulajdonjogát ugyanis felülbírálja majd az ügyész­ség, s könnyen lehet, hogy éppen azok, akik most a leghangosabbak a legelöügyben, de mert övék a jó mi­nőségű rét, elveszíthetik mindket­tőt. Én igazán azt sem tudom, hogy mit mondjak. Próbálom győzködni a feleket, de minden nap újabb és újabb sérelmek és indulatok törnek elő az emberekből. Fenyegetőzik itt már mindenki, hogy ezt meg azt fog csinálni a másikkal. Már az is el­hangzott, hogy júniusban, az aratás előtt égni fog a vécsei határ, mert egymásnak gyújtják fél a parasztok a lábon álló gabonáikat. Én meg csak próbálom csitítgatni az embe­reket, hogy igyekezzenek lehiggad­ni, mert senki nem tud igazán igaz­ságot osztani, ha ők egymás között nem képesek megegyezni — sóhajt egy nagyot Papp György, polgár- mester. - A hajlandóság azonban hiányzik az itteniekből. Hiába min­den érv, hiába minden. Én már fel­adtam. Sikeres kampány után Szerencs (ÉM - BAM) - Az Eridania Beghin- Say Nemzetközi Élelmiszeripari Csoport cu­koripari ágazata 1991 óta van jelen Magyaror­szágon. Mint Guy Dupire, a cég budapesti kép­viselője tegnapi sajtótájékoztatóján Szeren­csen elmondta; a Beghin-Say négy, a hatvani, a selypi, a szolnoki illetve a szerencsi cukor­gyárban szerzett többségi tulajdont. Az eltelt három és fél évet értékelve rámutatott arra, hogy bár társasága eddig veszteséges eszten­dőket zárt, mégsem bánta meg a magyar be­fektetéseket, mert itt mind a termeltetési hát­tér, mind pedig a végterméket felvevő értéke­sítési biztonság adott. A veszteség okaként el­sősorban a magyar cukorpiaci anomáliákat, il­letve az elmúlt évek aszályos időjárásait emlí­tette. A Hevesben, Szabolcsban és megyénkben összesen 12 ezer hektáron termeltető Szeren­csi Cukorgyár a tavalyi 106. kampánya során közel 100 millió forintos nyereséget ért el. Pál György vezérigazgató elmondta, hogy közel ilyen mértékűek, azok a beruházások, amelye­ket az elmúlt esztendőkben hajtottak végre, s amelynek köszönhetően a gyártástechnológia fejlődött. Jelentős hangsúlyt fektetnek a ter­meltetési háttér színvonalának emelésére. Míg korábban 60-65 partnerrel, tavaly 223- mal, az idén már 435-tel kötöttek termeltetési előszerződést. A termelési terület azonban nem nőtt mind a három megyében közel négyezer hektár. Az elmúlt aszályos évek arra késztették a gyár vezetését, hogy a korszerű termeltetéshez pénzzel is segítsék a gazdákat, így hektáronként akár 50 ezer forint előleget is kaphat az a termelő, aki a cukorgyárral partneri kapcsolatbari áll. A rendkívül kedve­ző, csupán 13 százalékos kamatozású előleg ugyanakkor nem vonatkozik például a vető­mag vásárlására, amelyhez kamatmentes hi­telt nyújtanak. A mostam becslések szerint - ha minden a tervek szerint alakul - közepes répatermés esetén is biztosított a szerencsi gyár kapacitá­sának kihasználása, az értékesítési biztonság, tehát a nyereség. Amennyiben jó termést ta­karítanának be a gazdaságokban, akkor a többletet is fel tudják dolgozni, és az 'már az exportot növelné. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) - A kis tételben folyó kereske­déstől eltekintve 247 üzletben összesen 203,785558 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értéktőzsde a tegnapi napon árfo­lyamértéken. A részvények forgalma (193 kötés) névértéken 104,47520 millió forintot, árfolyamér­téken számolva pedig 142,453285 millió forint. Kárpótlási jegy Tőzsde mmmmmmmmmmmmmm Index: március 9. 1203,14 +14,52 Hivatalos árfolyamok; Érvényben: 1995. március 9. Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 173,23 170,71 175,88 mm: : Belga és lux. frank“ 374,61 381.63 377,98 Dán körmi» 19.15 19 51 1« 45 í:: Pénznem Angol li)M ,, ^ 19,15 19,51 Finnmarka 24,71 „2547 25.18 Holland tinim* 08.55 6Ú81 09.08 ' ír fönt ««UK* 172,00 176,12 175.51 . .lapun ven" 117.59 119,79 119.65 Kuvaiti dinár 366,24 373,48 368.78 Néniéi márka 76.92 78,84 78,19 Norvég korona 17.25 17.57 17.57 Olasz líra** 65,04 66,44 66,08 Osztrák schilt. 10.93 11.13 11.11 PortúgMMcÜdr 73,75 75,15')'!'74.3? Spanvol peseta* 84,06 85.78 85.37- ....’.... iXStmWno in ' no cn»« S véd korona 15,01 ......... E CU (KP) 15,31 »1 142,03 144,75 15,25 143,27 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység ) Pénzintézetek irányadó kamatai futamidő ro is no as ai 3 hónap card. •t 12 hónap gazd. “ 3 hónap msz. 12 hónap mvz. _ 3 hónap t 12 hónap 1 even túli MNB alapúimat: 2BS.. P

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom