Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-10 / 59. szám

4 ESZAK-Magyarország Megyei Körkép 1995» Március 10.« Péntek^ NOTESZ Álomban ZSIDAI PÉTER Éppen Fradi-meccsrő! érkeztem. Talán a troliközönség tette, talán a metróból go- molygó tömeg, a Népstadion megállónál élénk forgalomba vegyültem. Összekeve­redtünk, focibarátok és mások. Nem el­lenőrizhettem többé a helyzetet. Az új irá­nyok mindig is érdekeltek, folytattam hát utamat a sűrűség irányába. Ócska konfor­mizmus, semmi más (hívják tömeghatás­nak is). A Budapest Sportcsarnok bejára­tánál már érezhető a várakozás. Dekora­tív hölgyek és urak léptek át az ellenőrző sávon. Ódabenn már égnek a fények, va­lami készülődik. Belépő híján kitessékelnek. Nem baj, az az úr ott az ajtónál majd elmondja, mi fo­lyik itt. Zavartan beszél, nem is értem. Névjegyet ad (filozófiatanár), a felesége pedig ügyes mozdulattal az üvegajtók ha- sadékába csúsztatja ki eltépett meghívó­ját, a szelvénnyel együtt. Most már túl va­gyok a kordonon. Élénk remegés a csel­szövevénytől. Csupa csillogás, ragyogás idebenn. A feleséggel máris tegeződünk. Kérdem, mi van itt tulajdonképpen? Beszél, beszél: akarok-e háromszor annyi pénzt keresni mint eddig, akarok-e napsütést látni, ha behunyom a szemem, akarom-e az álma­imat megvalósítani, akarok-e a föld fölött lebegni? Dús-jószándék ez a nő, de ennyi jót egyszerre... Hirtelen szédülök a világ feltáratlan magasságaiba pislantva, alig néhány méterre az Istentől. Ez igen hamar jött. Aztán kicsúszik az emvéj neve is. Hal­lottam róla? Drága ismerősöm mégis visszatartja az információkat, nem vagyok beavatott. Csak annyit árul el, hogy ez a háromnapos szeminárium tízezerbe van, meg hogy a Network 21 a mindenható öt­letközpont, és hogy csodát kapok majd ma este, csak várjam. Maradjak velük, de na­gyon, haza se menjek, aludjak náluk, nem probléma. Érzem, le fog szállni hozzám az american dream. Benézek. USA-lobogós lufik a magasban, lenn pudingturmix-fényben bódul a szín­pad. Pezseg-nyüzsög a jól öltözött aréna, jönnek-mennek, mosolyognak. Mi az, mi van itt? Kik ezek? Honnan ez a túláradó életgyönyör, a fogjuk meg egymás kezét, az összetartozás, az örökkévaló boldog­ságpúder? Kik fakasztják az élet vizét it­ten? Miért ugrál egy lábon felfelé a lépcső­kön a negyvenes óvónő, és a filozófus fér­je hogyan kereskedi el a mosogatókivona­tot? Hová megy a világ, szegény Magyaror­szág? Ki vagyok én?Miért is élek, ha nem így élek? Merre tovább? Már a menekülés sem segít: a gondolat titkos féregfoga rág. Soha nem tudom már meg, mi követke­zett ott. Indult a vonatom Miskolcra. Drága fényképek Miskolc (ÉM) - Reggel hattól délután kettőig Kazincbarcika és Ózd térségében portyázik a traffipax majd Putnok és Miskolc környékén. Megyei körkép a piaci .§ árakról I K.barcika T J N O Zöldpaprika/kg 45/db 400 500 Paradicsom/kg 220 250 220 Uborka/kg 200 200 300 Burgonyä/kg 65 80 70 Sárgarépa/kg 50 65 70 Petrezselyem/kg 60 65 70 Karalábé/kg 70 80 80 Zeller/kg 90 100 80 Vöröshagyma/kg 50 50 50 Fokhagyma/kg 130 150 140 Gomba/kg 200 220 170 Karfiol/kg 200 180 170 Fejes káposzta/kg 65 80 70 Tojás/db 7 8 8 Szárazbab/kg 240 300 260 Dióbél/kg 360 400 650 S. káposzta/kg 85 90 90 Zöldhágyma/cs 30 30 — Saláta/db 45 50 36 Mák 360 400 350 Retek/cs 33 45 40 A táblázatban szereplő árak forintban érten­dők. Ahol az egyes termékek áraiban szóródás tapasztalható, ott a középárat jelöltük meg. Tavaly még elég volt a szenátorok szava Az önkormányzati bevételek növelésére most kevés az esély Miskolcon a Herman Gimnázium tornacsarnokának építéséhez is hitelt kellett kérnie a városnak Fotó: Fojtdn László Miskolc, Ózd, Tiszaújváros (ÉM - MSZ) - Az önkormányzatok egyre szigorúbb feltételekkel juthatnak hitelhez. Az önkormányzatok számára nem elegendő a feladataik ellátásához kapott támogatás. Saját bevételei­ket több településen kénytelenek hitellel kiegészíteni. Milyen feltéte­lek mellett kapnak kölcsönt a pénz­intézetektől? - erről kérdeztük a megye néhány városának pénzügyi szakembereit. Ózd nemcsak mondja magát sze­génynek, valóban az. Enyedi József, a pénzügyi osztály helyettes vezető­je szerint már tavaly alaposan meg­vizsgálta a két hitelező - az OTP Bank Rt. és Magyar Hitelbank Rt. - a város hitelképességét. A 321 mil­lió forintos kölcsönt kisebb beruhá­zások forráskiegészítésére kérte az ózdi önkormányzat. Meg is kapta, ám előtte eleget kellett tenni a ban­kok kérésének: a kölcsön értékével szemben 150 százaléknyi, forgalom- képes ingatlanfedezetet kellett biz­tosítania. Emiatt az ózdi vagyon­gazdálkodási rendeletet is módosí­tották, forgalomképtelen ingatlano­kat minősítettek át forgalomképes­sé a város szenátorai. Ráadásul a pénzintézetek csak akkor adták a hitelt, amikor az említett épületek­re már a földhivatalban bejegyezték a jelzálogot. Ezt a szigorú szakmai vizsgálatot nem sértőnek, inkább egy korrekt kapcsolat részének mi­nősíti a pénzügyi szakember. Az idén már csak 30 millió forin­tos célhitel felvétele szerepel az ózdi költségvetési tervezetben, ezt is be­ruházásra, a városi gázprogramhoz kívánják felvenni. Azért nem kér­nek több kölcsönt, mert akkor túl­zottan eladósodnának. A korábbi években is vettek fel hitelt, s most úgy tűnik, ezt a gyakorlatot nem célszerű tovább folytatni. Ráadásul Ózdon azzal is számolni kell, hogy ismét rászorulnak az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került önkor­mányzatoknak adható állami pénz­re, s aki ezt felveszi, a törvény értel­mében kizáija önmagát a különböző hitelekből. Tiszaújvároson ehhez képest is­tenes a helyzet - legalábbis ez de­rült ki Balázs Tamásné pénzügyi osztályvezető szavaiból. A költség- vetés ugyanis nemcsak nem forrás- hiányos: pozitív egyenleget mutat. Tavaly év végén az addig 6 ezrelé­kes iparűzési adót ugyanis 8 ezre­lékre növelték, ami 200 millió forint többletet jelent a városnak, az ösz- szes bevételnek pedig a 40 százalé­kát teszi ki. Tiszaújváros eddig ugyan hitel nélkül gazdálkodott, ám elképzel­hető, hogy előbb-utóbb kölcsönre szorul. Ez attól függ, mondta Ba- lázsné, hogy milyen lesz a város né­gyéves, elfogadás előtt álló várospo­litikai koncepciója.- Ha abban na­gyobb arányú fejlesztéseket hatá­roznak el a képviselők, akkor már kevés lesz a saját erő. Jelenleg Ti- szaújvárosban a költségvetésnek mindössze 4 százaléka jut fejlesz­tésre, kívánatos lenne ezt az ai'ányt 10 százalékra emelni - vélte az osz­tályvezető. Miskolc a két előbbi városhoz ké­pest középutasnak nevezhető. A megyeszékhely költségvetése már tavaly 1 milliárd 600 millió forint forráshiányt tartalmazott. Az év vé­géig 1 milliárd forint kölcsönt vet­tek fel, az idei év első hónapjában az áthúzódó feladatokra újabb 300 milliót. Juhász Géza, a pénzügyi osztály megbízott vezetője lapunk kérdésére válaszolva azt is elmond­ta: a hitelező nem kért ingatlanfe­dezetet, nem jegyeztetett be jelzálo­got, elég volt az, hogy a képviselő­testület kötelezettséget vállalt a kölcsön visszafizetésére. Az idén várhatóan 900 millió fo­rint hitelt kér Miskolc, a városháza pénzügyi szakemberei már tárgyal­tak eiTŐl kereskedelmi bankokkal — úgy tűnik, ismét lesz leitől kérni. A közgyűlés tagjai és a város vezetői is azt tartják jónak, ha az utolsó pil­lanatig várnak a hitelfelvétellel, szeretnék, ha 500 millió forint is elégnek bizonyulna. (A költségveté­si vitán meg is fogalmazták: a város minden többletbevétele a hitelfelvé­tel csökkentését kell szolgálja.) ígéretet tehát kapott a megyeszék­hely, lesz pénz is. Juhász Géza természetesnek ve­szi, hogy az idén keményebb feltéte­lek mellett kapnak kölcsönt mint tavaly, elvégre az önkormányzati szféra eladósodott, a bankok szeret­nék biztonságossá tenni a hitele­zést. Miskolcnak számos olyan in­gatlana van, ami jelzáloggal terhel­hető, olyan bevétele is, amelyre en­gedményt adhat a város - vagyis, amire ráteheti a bank a kezét, ha nem fizet az adós. Azt is látni kell, hogy sajnos, nőnek a kamatok, ta­valy 25, az idén már 30 százalék fö­löttiek, s ez is komoly teher - fejezte be a tájékoztatást a pénzügyi osztály megbízott vezetője. Új építési telkeket alakítanak ki Bükkábrány (ÉM - NJ) - Bár csökkent az építési kedv, új építési telkek kialakítását tervezik Bükk- ábrányban. A megye meghatározó fontosságú, európai számozású útvonal mentén lévő településeken általában mérsé­keltebben jelentkeznek azok a költ­ségvetési ellentmondások, amelyek másutt, a megye belsejében erőtelje­sebben mutatkoznak meg. A hármas főút forgalma ha csekély mértékben is, mégis érezhetően befolyásolja ez előző kategóriába sorolható közsé­gek kereskedelmi, szolgáltatói tevé­kenységének fejlődését. Ezekben a falvakban több figyelmet és pénzt fordítanak a közterületek parkosítá­sára, rendben tartására is. Ma kétségtelenül megfigyelhető, hogy például a Bükkaljáról, de niég Miskolcról is szívesen költöznek ki családok a hármas főút mentén meghúzódó falvakba. Már csak azért is, mert ezek bármelyikéből könnyebben elérhetők a közeli, tá­voli települések, munkahelyek, fi' gyeimet érdemlően jobb az ellátás. Valószínű ezeknek az adottságok­nak köszönheti Bükkábrány is> hogy az utóbbi években nem csök­kent a lakosság száma, sőt fogyat' kozóban vannak azok a telkek, amelyeket a korábbi időszakban alakítottak ki családi ház építők­nek. Jóllehet az építési kedv itt is csökkent, a korábbinak a töredéké­re esett vissza, ám ez a mutató is jobb az átlagosnál. Dudás Sándor polgármester szerint marad pénz az idén is az első lakás­hoz jutók támogatására, ami egyéb' ként nem nagy összeg, mindössze százezer forint, ami egy ezer négy' zetméteres telek helybeni megva- sárlásához lenne elegendő. A támo­gatást azonban csak azok igényel­hetik, akik az építési telket, mim elégséges anyagi alapot fel tudják mutatni. De ugyanígy hozzájuthat­tak a támogatáshoz azok is, akik la­kóházvásárlással, régi épület felújí­tásával próbálkoztak. A rendelkezésre álló építési telkek lassacskán így is elfogytak, ám az önkormányzat tulajdonában lévő, a tibolddaróci út mentén húzódó terű' letekből újabbakat alakíthatnak M Erre még akkor is szükség lesz, ha az építési kedv olyan mértékben csökken, mint az előző években. Lapszerkesztőket választottak Mezőkövesd (ÉM) - A város képví" selő-testülete személyi kérdésekről is döntött. Az önkormányzat mellel* működő kulturális, idegenforgalmi és sportbizottság elnökévé ismétel­ten Koncz Lajos önkormányzati képviselőt választották. Ugyancsak megválasztották a Mezőkövesdi Újság nyolcfős szerkesztőbizottsá­gát is. Tagjai: Szepesi Sándor, Tö­rök Ferenc, Jéger Károly, Szatmári Irén, Gemenci Tibor, K. Dudás Ma­ria, Cseh Károly és Hedrik Béla. Kutyakiképző kurzust indítanak Miskolc (ÉM) - A Magyar Ebte­nyésztők Országos Egyesületének Miskolci Szervezete április 1-jétoi indítja kutyakiképző tanfolyamát, amelynek időtartama - vizsgaszin- tig — négy hónap. Kellő jelentkező esetén munkavizsgára való felké­szítésre is lehetőséget teremtenek- A tanfolyamra - melynek helye a lyukó-völgyi kutyakiképző iskola " beíratható minden olyan egészséges eb (keverék is), amelyiknek van ei- vényes kötelező oltása. Részlete­sebb információval kedden és csü­törtökön délután 5 és 7 óra között személyesen (Miskolc, Bajcsy-Zs. u- 2.), vagy a 412-621-es telefonon szolgálnak az egyesületben. Miskolci roma- tanácskozás Miskolc (ÉM) - A Miskolci Függet­len Cigány Szervezet, az Ózd Régm Cigány Szövetség, a SajószentpéteO Független Cigány Szervezet és az Ózdi Romák Egyesült Szervezete tanácskozást tart március 12-én órakor Miskolcon, az Ady Endre Művelődési Házban. A résztvevők ez alkalommal tájékozódhatnak n megyei kisebbségi önkormányzati választás helyzetéről, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat választására pedig jelölteket dele­gálnak. HÍRHÁ iTÉR: A pártok hűségnyilatkozatairól Horváth Magdolna Budapest (ISB) - A parlament szokásos mindennapjait leg­utóbb Kapronczi Mihály egy­kori Hajdú-Bihar megyei kis­gazda pártelnök, parlamenti képviselő kavarta fel, akit pártja kizárt tagjai, valamint a frakciótagok sorából. A par­lamentbe listán bejutó kisgaz­da honatya azonban mandá­tumához ragaszkodva sem­misnek tekinti több mint egy évvel ezelőtt kelt aláírását, melyben állítólag más szank­ciók mellett azt is vállalta, hogy FKGP-ellenes cseleke­det elkövetése esetén az or­szágos elnökség jogosult le­mondó nyilatkozatát a T. Ház elé terjeszteni. A biankó lemondó nyilatkozat el­lenére az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi és mandá­tumvizsgáló bizottsága úgy dön­tött, hogy a volt kisgazda képvise­lő - ezután függetlenként - to­vábbra is parlamenti képviselő marad, hiszen Kapronczi egyér­telműen kijelentette: nem kíván lemondani mandátumáról. Márpedig többpárti demokrá­ciában a mandátum a választás­sal keletkezik, és egyedül a képvi­selő rendelkezik vele. Sem a párt, sem a választók nem hívhatják vissza a megválasztott honatyát. A kisgazdapártban még a válasz­tások előtt, a képviselőjelöltekkel aláíratott dokumentum más párt­beli képviselők, de jogászok sze­rint is csupán etikai kötelezettsé­get jelenthet, erkölcsi következ­ményeket tartalmazhat. Jogi kö­vetkezménye egy ilyen megálla­podásnak nem lehet. Az úri becsületszó, a „gentle­man agreement” a parlament kis­gazdákon kívüli pártjai szerint többet ér, mint egy néhány olda­lasjogi köntösbe bújtatott megál­lapodás, amelynek - legalábbis a mandátum sorsát illetően - jogi . következménye úgysem lehet. Ezt elismerve a keresztényde­mokraták, és a fiataldemokraták semmiféle megállapodást sem a jelöltekkel, sem pedig a már par­lamentbe jutott képviselőikkel nem írattak alá. A Keresztényde­mokrata Néppártban úgy gondol­ják, hogy ha valaki pártlistán be­jut a parlamentbe, majd az adott frakcióból kilép, erkölcstelen cse­lekedetét nem szükséges, de nem is lehet jogi következményekkel sújtani. A pusztán morális kér­désként kezelt lehetőségeket pe­dig nem tartották fontosnak írás­ba foglalni. A Fidesz a választások előtt ugyan foglalkozott valamiféle kö­telező nyilatkozattétel aláíratásá­val, ám ebből végül semmi sem lett. A fiatal demokraták - mint azt elmondták - belátták, hogy egy ilyen megállapodásnak sem­mi „teteje” nem lenne, hiszen a képviselői mandátum sorsára vo­natkozó kitételek jogilag érvénye- síthetetlenek. Az MDF-nél mindössze arról kellett nyilatkozniuk a parlamen­ti és az önkormányzati képvise­lőknek, hogy nem voltak tagjai semmiféle erőszakszervezetnek, nem voltak III/III-asok és karha- talmisták, és nem töltöttek be más pártban vezető funkciót. Egyéb kérdésre is kiterjedő meg­állapodásnak nem lett volna ér­telme - vélekednek az MDF-nél -, hiszen a parlamenti demokráci­ákban senkinek nincs joga visszahívni, avagy lemondatni a képviselőt. A szocialistáknál a képviselő- csoport tagjává váláshoz vala­mennyiüknek alá kellett írni egy politikai nyilatkozatot, melyben vállalták, hogy elfogadják a frak­ciószabályzatban foglaltakat. Vagyis, hogy a párt politikáját ér­vényre juttatják, és a kongresszus döntéseivel ellentétes nézeteket nem képviselnek. Arra az esetre, ha ezekkel a szabályokkal a képviselő szembe­szegülne, a frakciószabályzat mindössze erkölcsi jellegű szank­ciót helyez kilátásba. Mégpedig azt, hogy a megállapodást nyilvá­nosságra hozzák. Az MSZP-ben tisztában vannak azzal, hogy nincs joguk visszahívni képviselő­jüket, ám véleményük szerint a nyilvánosságra hozatallal a kép­viselő egyúttal meg is méretik. Mindenki számára tisztán látha­tó lesz az, hogy mit mondott, mit vállalt korábban, és végül hogyan cselekedett. Az SZDSZ-nél a képviselőjelöl­tek nyilatkozatban vállalták - csak a listán bejutott képviselők­re vonatkozik -, hogy amennyi­ben kilépnek a pártból vagy a frakcióból, avagy kizáiják őket, önként lemondanak mandátu­mukról is. Az úri becsületszóra alapozott nyilatkozat pusztán morális kötelezettséget ró vala-V mennyi listás szabaddemokrata képviselőre, jogi szankció nem fűzhető hozzá. A szabaddemokra­ták vélekedése szerint a politikai és az erkölcsi következmény ép­pen elegendő szankció. Azok közül ugyanis, akik az előző parlamenti ciklusban párt­frakciók között ide-oda üldögél­tek, csupán egyvalaki jutott be is­mét a parlamentbe, de neki is csak listán sikerült. A választók így „honorálják” a hűtlenséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom