Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-09 / 58. szám

SZABADIDŐ ír' Idegenvezető zzzz Az ÉszaigMagyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1995. Március 9. Anno Radvány Füzérradvány neve nyilván sokféle történelmi dokumentumban fellel­hető, hisz nem akármilyen telepü­lésről van szó. Jómagam minap az 1782-85 között készült országle­írásban olvastam a községről bő­vebb ismertetőt. Ez a leírás katonai felméréshez készült, következés­képp katonai, gazdasági, hadsere­gellátási adatokat tartalmaz első­sorban. A térképészeti munkát irá­nyító tisztek az ország területét nyugat-kelet irányban növekvő sor­számú függőleges oszlopokra íCo- lonne) és északról dél felé növekvő sorszámú vízszintes futó szakaszok­ra (Sectio) osztották fel. Radvány c beosztás szerint a Colonne 24. Sec­tio 10. szeletben található. A felmérés a következő adatokat vette figyelembe: 1. A községnek a szomszédos közsé­gektől való távolsága órákban: Villy 3/4, Mikóháza 1 1/2, Pálháza 1/2, Vágás 1 óra. 2. Szilárd épületek: a kastély, a templom és a sorház szilárd 3. Vizek minősége: az itt keresztül folyó patak jelentéktelen 4. Erdők: nagy tölgy- és bükkerdők vegyesen 5. Rétek, mocsarak: száraz 6. Utak minősége: az utak többnyi­re kijártak és rosszak 7. Környező hegyek: erdővel benőtt hegy lábánál fekszik Lám Fényes Elek 1851-ben másféle adatokat tartott fontosnak össze- gyújtetni: »Radvány, magyar falu, Abaúj vár­megyében. Utolsó posta Sátoralja­újhelyhez 2 mérfóldnyire; 193 ró­mai, 54 görögkatólikus, 227 refor­mátus, 11 zsidó lakos. Katholikus és református szentegyház. Sweiczi tehenészet. Határa hegyes, völgyes, de elég termékeny. Erdeje bőven. Földesura gróf Károlyi István, s feje egy uradalomnak.” Eduárd, a védőszent Úgy tartják Angliában, hogy az Úr 1050. esztendejében történt az aláb­bi eset. Anglia királya Edvárd (Edu­árd) szentmisére indult a Westmins­tert Szent Péter templomba. A leg­szebb lovát kantároztatta fel, mert mint mondotta: - Az Úrhoz a leg­szebb lovon illik menni. Útközben egy kéregető koldussal találkozott, akire az egyik udvaronc ráförmedt: - Te is jobban tennéd, ha a templomba jönnél, mint hogy itt méregetsz. - Mennék én uram - vá­laszolt a koldus -, de nem tudok. Ezt hallva, látva a király leugrott lováról, odament a koldushoz és öl­be kapta. - Ne félj - mondta neki -, fe is Isten gyermeke vagy. Kapasz­kodj jól a nyakamba! A jelenlévők ámulatára a király a koldust bevitte a templomba. ~ Na, látod - mondta neki moso­lyogva - ilyen előkelő lovad még so­hasem volt. így most már te is részt ^ehetsz a szentmisén. Eduárd gyermekkorát, ifjúságát Norrnandiában töltötte. Harminc evet élt idegenben, s csak 1042-ben érhetett vissza hazájába, amikor Uagy Kenut dán király fiainak Syors elhalálozása és a dán biroda- °m összeomlása miatt a dán sere­sek kitakarodtak Angliából. Akkor rttték haza a főurak, és Winchester­ben királlyá koronázták. 3° király volt, szent életű. 1066. ja- üuár 5-én halt meg. A nép mindjárt Mentként tisztelte. Csanád Béla eSyháztörténész szerint sírjánál sok osoda történt. ,Amikor halála után ob évvel a sírját felnyitották, holt- Áí^t teljes épségben találták.” ■*61-ben III. Sándor pápa avatta szentté. Szent Eduárd királyban az Edék is . “szentjüket tisztelhetik. Nyil­ván ezért lett Szent Eduard a fiizér- adványi római katolikus templom edoszentje, hisz a Károlyi család­ban volt Ede. Károlyi Ede' 1879. no- ember 28-án hunyt el, s mindenek- °tt azért, érdemel említést, mert, a astely falán is olvasható egy már- ^"ytáblába vésve, hogy 186Ö-1877 ozott ő építette át a kastélyt a mai „ ..^hÚra. Ede gróf elképzelé- for Gl Miklós öntötte végleges Nem térkép e táj: Füzérradvány Hajdan kastélyszállóként szerepelt, ma üresen áll. Remélhetően már nem sokáig. Fotók: Fojrán László Úgy tapasztalom, az építészek ro- konlelkek a borászokkal. Mindkét szakma képviselői a tiszta formá­kat, ízeket szeretik. A borászok nemigen kedvelik az 5-6 fajtából há­zasított „vegyes fehéreket”, az építé­szek pedig mintha a sokféle stílusje­gyet magán viselő építményekkel volnának így. Előrebocsátom, bortermelőként én szeretem a vegyes fehéret. Szere­tem, mert érdekes, különleges az az „íz-zamatvilág”, amivel ilyen borok kóstolása közben megismerkedhet az ember. S ugyanígy vagyok a ve­gyes stílusú épületekkel is! Követ­kezésképp én a füzérradványi Káro­lyi-kastélyt szépnek, harmonizált- nak találom. Mi több, engem egy­szerűen lenyűgöz! Nyilván ez a táji környezet is teszi, hisz nem is tudok hirtelen ehhez hasonló környezetű műemléképületet a megyében. (Az edelényi kastély esetében éppen a lekopárosodott környezet taszít). A néhány éve üresen álló épület­nek (utolsó funkciója szanatórium volt) úgy tűnik, talán-talán rende­ződik végre a helyzete. Műemlékes szakemberektől hallottam, hogy a Károlyi-család leszármazottja, a Londonban élő László kívánja bérbe venni a magyar államtól 99 évre, s hajdani funkcióját (kastélyszálló) kívánja visszaállítani. E helyen a régi okmányok sze­rint már a 17. században állt egy udvarház. Egy 1622-es okirat ugyanis „Radványi udvarházaként említi. Állítólag Füzér vára pótlása­ra épült, földesúri lakhelyül. Mint azt Joó Tibor, megyénk műemlékeinek kitűnő ismerője leír­ja: 1700. május 14-én már romos, négyszögű kastélyként írják össze, rögzítve azt, hogy a korábban soká­ig tető nélkül álló építményt né­hány évvel azelőtt újonnan fedték. A kastélyt 24 jobbágytelekkel együtt 1702. január 23-án kapta meg Karolyi Sándor. 1827-ben már L alaprajzú, emeletes kastélyról tu­dósít az összeírás. Ezt követően még többféle átépítés, bővítés kö­vetkezett, többek között a Károlyi Ede kívánsága szerint kialakított, máig jellemző romantikus-eklekti­kus stílus. S ezen átalakítások nyo­mán alakult ki az F alaprajzú épü­let, amelyik az ország egyik legna­gyobb kastélya. A híres vadász Károlyi István (barátjával, Széchenyi Zsigmonddal sokat vadászott külföldön is), hogy a vadászattal és a Foton létesített állatkertjével járó költségeit ellen­súlyozza, Onezay jószágigazgató ja­vaslatára a jórészt kihasználatla­nul álló füzérradványi kastélyt 1936-37 között luxusszállodává alakította át. Bevezették a villanyt, hideg-meleg vízzel látták el, strand létesült, tenisz-, golf-, ródli-, sípá­lyákat alakítottak ki. Lehetőség nyílt horgászásra, csónakazásra, lo­vaglásra, hintózásra. Mindez több millió pengőbe ke­rült, de hatalmas propagandával si­került hamar népszerűvé tenni. A ma is Füzérradvány on élő Fischer János bátyám, aki 1935-től volt al­kalmazásban a Károlyiaknál, el­mondta, hogy 2 mérnök irányításá­val 150-160 munkás végezte az át­alakítást. Külföldről 1 millió pengő hitelt vettek fel, nagyon sok építési anyag pedig a Károlyi-birtokról ke­rült ki. 1938-ban indult a kastély- szálló, s a hiteleket 1940 végére már vissza is fizették. Mint azt Fischer János elmond­ta: virágzott itt minden, a Hegyköz minden faluja hordta ide áruját, te­jet, tojást, vágóállatot. Nagyon sok híres ember megfordult itt, Horthy Miklóstól kezdve az angol olajkirá­lyig. A kastélyban 124 szoba volt, s például a híres színészek is szeret­tek idejárni. Több filmet is forgat­tak itt, például Tolnay Klárival és Jávor Pállal a Tóparti látomást (a közelmúltban mutatta be újra a Magyar Televízió) Karády Katalin- nal a Kísértést. Ebben a filmben énekelte Karády a híres, Mindig az a perc a legszebb perc... című slágert. Azt viszont már az Eszak-Ma- gyarország természeti értékei könyvben olvastam, hogy a radvá­nyi Kastélyszálló igen jelentős - na­pi 6-120 pengős - ellátási költségeit csak a magas jövedelműek tudták megfizetni. Mindenesetre nem le­hettek kevesen, mert Tusnád- és Szent Anna-fürdővel együtt emle­gették, s nagyon közkedvelt, látoga­tott volt, olyannyira az, hogy újabb 3 szálloda, valamint repülőtér épí­tését tervezték. Persze, a háború e terveket, ke­resztülhúzta. Igaz, utána 1948-ig még szállodaként üzemelhetett a kastély, de akkor már államosítot­ták, s a legutóbbi időkig szanatóri­umként üzemelt. Most üres a kastély és parkja, várakozásteli a csend. Füzérrad­vány népe nagyon várja, hogy visszatérjen ide a régi, pezsgő élet. Hisz abból a falu is profitálna nem keveset. Apropo... az előbb említett repü­lőtértervekről jut eszembe, hogy ez bizony, ma is aktuális lenne. Ha itt bárki is pezsgő idegenforgalmat, vállalkozást akar, a „világvégéről” közelebb kell a világhoz vinni-hozni Füzérradványi. Hogy még egy dol­got említsek, vonatkozik ez a tele­fonra is! Mert én azt hiszem, Káro­lyi gróf megőszülne, ha ma Rad- ványból Londonba kellene telefo­nálnia. „Arborétum” a kastély körül Hazánk egyik legnagyobb és leg­szebb kastélyparkja található Fü- zérradványon. A mintegy 140 hek­táros parkot 1975-ben nyilvánította természetvédelmi területté az Or­szágos Természetvédelmi Hivatal. A park főbejáratához tájképi értékű védett erdei- és feketefenyő-fasor vezet. Maga a park viszonylag cse­kély tengerszint feletti magasság­ban - 170-240 méter -, enyhe, lá­gyan ívelő dombokon fekszik. A Kárpátok közelsége a hegyvidéki montán klímát alakította ki, s nagy szerepe volt abban, hogy itt exóta fajok is otthonra leltek. A hajdani őshonos erdőállomány gyertyános-kocsánytalan tölgyes volt. Eleinte részleges erdőirtással tisztásokat, vadlegelőket alakítot­tak ki. Egy 1827-es okmány, még mint vadaskertet említi. A tudatos parképítés a kastély mai végleges formájának kialakítása után kezdő­dött. Egészen 1906-ig egy német kertész, név szerint Paradeiser ve­zette a parkosítási munkálatokat. Működése idején sok hazai és kül­földi fás és lágyszárú növény talált itt otthonra. Paradeiser után Zinke Ferenc, aki Bécsben szerzett táj- és gyü­mölcskertészeti oklevelet, vezette a parképítési munkákat. Az akkori birtokos, Károlyi László természet- szerető ember volt, s nagy hang­súlyt fektetett az újjávarázsolt kas­tély környékének kialakítására. Ügyelt arra, hogy a kastély közpon­ti szerepe a parképítés során meg­maradjon. A tisztásokat, a szabad területeket úgy alakította ki, hogy azok sugárszerúen nyíltak a kas­télytól. A park ékessége volt a két tó, amelyből a kisebbiket később fürdő­medencévé alakították át. 1945 után - anyagi lehetőségek híján - alig nyílt lehetőség a park- fenntartásra. Az idegen környezet­ből kiszakított exóták fokozatosan háttérbe szorultak, s újra elural- kodták az őshonos fa- és cserjefajok. Ennek ellenére a nagyméretű, idős fák dacolnak az idővel. Platánok, vérbükkök, harsak, vadgesztenye­fák, tulipánfák, páfrányfenyők ma is ékei, díszei a parknak. A füzérradványi park nemzeti kincs, a jelenleginél - a faluban hal­lottuk, hogy napjainkban nem rit­kák a fakivágások - sokkal nagyobb védelemre szorul! Tetemrehlvás A legendát mindenki szeretné kisajátítani. Ez alól a radványiak sem kivételek. S állítják: az a bizonyos eset itt esett meg. Itt. a radványi sötét, erdőben, ahol is halva, találták Bárczy Be­nőt. Egy hajdani televíziós műveltségi vetélke­dő óta az egész ország ismeri az „esetet”, ponto­sabban Arany János híres balladáját a Tetem- rehivást. Kétségtelen, hogy a magyar nyelv legna­gyobb mesterének müvébe bekerülni nem sem­mi, sőt ez egyféle rangot jelent. Már pedig ha abban ott szerepel Radvány neve, ki merne vi­tatkozni velünk, hogy az nem Füzérradvány - állítják. Hisz erdő van itt, talán több is mint kellene, és sötétnek is elég sötét,, pláne alkonyai­tól, egyszóval alkalmas hely arra, hogy a, Benő gyerekkel az történjék, ami megtörtént. Sőt még a kastély is nyomós érv, hisz a nagyszalontai mester is írja abban a bizonyos balladában, hogy a tetemet a kastélyba vitték. Itt pedig van kastély, nem is akármilyen! S ott van mindjárt a „sötét erdő” közvetlen közelében! Nem érde­mes a dolgon vitatkozni - hallom - Bárczy Be­nő, Kund Abigél - a miénk, mármint a füzér- radványiaké. Az esetet mesélem, Hőgye Istvánnak, a sáto­raljaújhelyi levéltár tudós vezetőjének. Ő jót kacag a dolgon, s egyértelműen cáfolja a legen­dát. Több érvet is elmond, többek között: hogy a történelmi Magyarország területén kilenc Rad­vány település volt. Való igaz, csak elő kell ven­nünk Fényes Elek 1851-ben szerkesztett geog­ráfiai, szótárát és abban olvashatunk Abaúj- ban nemcsak a mai, Füzérradványról, hanem a magyar-tótfalu, Uj-Radványról, de volt, van ilyen település Győr, Komárom, Sáros, Zemp­lén, Zólyom és Bihar megyében is. A Zólyom megyei Radványban például három kastély is állott, s a Bihar megyei Radványban is volt. ilyen épület, és erdő is volt. S mivel ez Geszt mellett található hol Arany János is megfor­dult, nem kizárt, hogy a jeles poéta ott hallotta a ballada alapjául, szolgáló történetet. Talán. Ez a „talán” az ügyben akár végszó is lehet­ne, ugyanis ez nem. zárja ki egyértelműen, hogy Füzérradvány „sötét erdejében” nem történhe­tett meg ez az „irodalmi, eset”. Éljen hát ez a legenda is! A legendáknak egyébként is jellemzője a helytől, időtől függet­len szárnyalás. En már azon sem lepődnék meg, ha az említett kilenc Radvány nevű tele­pülés mindegyikén ápolnák Bárczy Benő és Kund Abigél em lékét. Egyébként minap hallottam egy mosolyt keltő történetet Móré Jóska bátyámtól, aki nyugdíjas miskolci testnevelő tanár, ám ezút­tal nem ebbéli minősége miatt hivatkozom rá, hanem azért, mert jó ismerője a radványi. kas­télynak. Nos, Jóska bátyám mesélte a követke­ző történetet: Radványba jött a híres színésznő Tőkés Anna. A művésznő napközben kik öcsi kö­zött a parkba az egyik jómódú vendéghölggyel. Kocsikázás közben, a sűrű erdő fái, között el­merengett. Tőkés Anna. - Vajon, itt, ölték meg Bárczy Benőt? - tette fel a kérdést ott az erdő rejt,ekén szinte önmagának. Az öreg naecsága ezt hallva megdöbbenve nézett rá, majd erélyesen tiltakozott.- Én már a szezon elejétől itt nyaralok, de itt semmiféle gyilkosság nem történt. Falukép templomtoronnyal Az oldalt irta és összeállította Hajdú Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom