Észak-Magyarország, 1995. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1995-03-09 / 58. szám

4 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG Megyei Körkép 1995. Március 9., Csütörtök, Lnotesz Biankó Brackó István Ha Martini, akkor szeretem. Jéggel, cit­rommal, cukormázas pohárban. Petrarca nyelvén ez azt jelenti, hogy fehér. Vörös­ben a bor jó. De csak akkor, ha nem fes­tett. S ez a nőkre is vonatkozik. Meg a szí- neváltozó politikusokra. Ha csekkről van szó, akkor tudja a fene... Ha kitöltetlen: én írhatom be az összeget, s nekem fizetnek, s az álmoskönyv szerint is ez jó jel. Ha va­lamelyik hivatal, vagy szolgáltató küldi, késedelmességemre hivatkozva megjelöl­ve a tartozást és az esedékesség dátumát, akkor biztos, hogy a szalmazsákot, vagy a takarékkönyvet kell megfaggatni. Persze lehet kölcsönt, esetleg halasztást kérni. De ez a „pohár" már keserű. Alkalmi édesí­tőszerként szolgálhat az arcrándulás nél­küli tagadás, a pereskedés, esetleg a vég­kimeneteit kedvezően befolyásoló őszin­te és tényfeltáró beismerés. Szóval a biankó, akár fehér, akár üres, nem papírtigris. Többnyire veszélyes. Ide­ig, óráig lappang. Aztán feltámad. Támad. Mar és visszamar. Titkos akták hevenyé­szett kézírásai vallhatnak erről. Az adós, még ha jóhiszemű is - bár ez a történet szempontjából teljesen mindegy - fizet, vagy fizetnek neki. Hol arannyal, hol ólommal. Érdemek és érdekek szerint. A felek mennybe mennek, esetleg pokolra szállnak. A következmény kiszámíthatat­lan. A biankóság természetéből eredően... Itt van például ez a szerencsétlen Kapron- czi-ügy. Malőr? Kisgazda baki? Lyuk a kép­viselők, párttagok hovatartozásának jog­szűrőjén? Precedensértékű, első eset a de­mokratikusan megválasztott Ország- gyűlés és az illetékes vizsgálóbizottság munkájában? A történet kezdete és vége ismert. Febru­ár 27-én a parlament alelnöke bejelentet­te, hogy a képviselő lemond mandátumá­ról, az aláírásával hitelesítettdokumentum szerint. A honatya rögtön bejelentette, hogy ő bizony nem mond le. Két nappal később, az először hezitáló mentelmi bi­zottság úgy döntött, hogy Kapronczi Mi­hály maradhat a T. Házban. Mert: képvi­selőt lemondatni nem lehet, s mert az alá­írás hiteles ugyan, de ez valószínűleg ak­kor kanyarítódott egy biankó csekkre, ami­kor nyilatkozat nélküli elvi nyilatkozatot kellett tenni... Miért? Kiért? És mennyiért? így hát ebből a történetből is kiviláglik, hogy egy kitöltetlen, fedezet nélküli, de aláírt csekknek nemcsak értéke, hanem ára is van. S ezért bizony fizetni kell! Hősünket az affér miatt kizárták a Torgyán vezette pártból, így független képviselővé vált. Ez a vége a biankó történetnek, de nem ez a vég. Nem került rossz társaság­ba Kapronczi, hiszen Zwack Péter a tár­sa... Még néhány ilyen akció, s parlamen­ti frakciót alakíthatnak. Tenyészszemle Miskolc ('EM ) - A Magyar Ebtenyésztők Or­szágos Egyesületének Miskolci Szervezete áp­rilis 8-án, szombaton délelőtt 9 órától tenyész- szemlét rendez az V. és IX, fajtacsoport: spit- zek, ősi típusú kutyák, szánhúzók, társasági kutyák 12 hónapos kort betöltött egyedei ré­szére. A szemlét Miskolcon, a lyukó-völgyi ki­képző iskolában tartják, nevezni a helyszínen lehet. Az érdeklődő nézőközönséget fórum, tombola és büfé is várja. Ragaszkodnak a kórházi osztályokhoz Képtelenség lenne így takarékoskodni - állítják a szakemberek Rouming-in: éjjel-nappal együtt van a mama és a baba a Semmelweis Kór­házban Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - LGY) - A miskolci kórházak igazgatói nem látják ésszerűnek a kórházi ágyak számának csökkentését. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szerint országosan 15-20 ezerrel célszerű csökkenteni a kór­házi ágyak számát. Borsod-Abaúj- Zemplént az előzetes becslések sze­rint e takarékossági intézkedés ke­vésbé érintené, mindössze 200 ágy megszüntetését javasolják. Egyéb­ként itt, különösen Miskolcon a szü­lészeti, valamint a fiil-orr-gégészeti osztályok ágyszámát tartják a kel­leténél magasabbnak. A Semmel­weis és a Diósgyőri Kórház orvos­igazgatóit kérdeztük meg: raciona­lizálják-e az említett osztályokat. Molnár László, a Semmelweis Kórház orvos-igazgatója:- Az egészségbiztosítási pénztár által javasolt, ajánlott ágyszámokat visszaszoroztuk a lakosság lélek­számúval, és arra az eredményre ju­tottunk, hogy ebben a régióban nem fenyeget az a veszély, hogy osztályo­kat kelljen bezárni. Nálunk - a ro­ma lakosság magasabb aránya mi­att - sokkal nagyobb a születések száma, mint például Győrben, vagy más dunántúli nagyvárosban. Le­hetséges, hogy néhány ágyat meg­szüntetünk a fül-orr-gégészeten, belső átszervezések lehetségesek. Nőgyógyászatunkon például már felvetődött, hogy olcsóbb, úgyneve­zett krónikus ágyakat alakítunk ki, mivel a daganatos betegek hosz- szabb időt töltenek kórházban. Kór­házunk rekonstrukciója is esedé­kes, a városi önkormányzat benyúj­totta pályázatát célzott támogatás­ra. A korszerűsítés úgy zajlik, hogy a nagyobbakból kisebb kórtermek lesznek, több fürdőszobát létesíte­nek... Az ilyen átalakítás feltétlenül azzal jár, hogy ugyanabban a pavi­lonban kevesebb ágy fér el. Remé­nyeink szerint tehát ilyen és nem másjellegű ágyszámcsökkentés vár­ható nálunk - fogalmazott az orvos­igazgató, aki hozzáfűzte: örülnek annak, hogy az ősszel nem az orszá­gos, hanem a megyei egészségbizto­sítási pénztárral köthetik meg a szerződést. Ennek az az előnye, hogy a szakembereik itt élnek, jól ismerik a helyi viszonyokat, sajá­tosságokat. Lyócsa János, a Diósgyőri Kór­ház orvos-igazgatója szintén nem tart az ágyszámcsökkentéstől:- A tízezer lakosra jutó kórházi ágyakat tekintve Borsod-Abaúj- Zemplén megyében és Miskolcon nincs lényegesen több ágy, mint amennyit az egészségbiztosítási pénztár tervez. Amúgy is figyelem­be kell venni, hogy a nagyarányú munkanélküliség miatt felénk több a beteg, mint a tehetősebb régiók­ban. Szülészeti-nőgyógyászati osz­tályunkon a 69 ágy kihasználtsága 90 százalékos. Gondoljunk egyéb­ként arra, hogy néhány évvel ez­előtt hosszabb időre be kellett zárni a megyei kórház szülészetét, és a betegeket, szülő nőket nálunk és a Semmelweisben helyezték el. Mind­két kórházban a folyosókon is fe­küdtek az asszonyok. Jó, az ilyen esetek hála istennek ritkák, de gon­dolnunk kell rá. Fül-orr-gégésze- ttink 52 ágyának kihasználtsági fo­ka csak 64 százalékos ugyan, de itt van nálunk a nagyforgalmú balese­ti sebészet. Az odaérkező sérültek igen sok esetben a fül-orr-gégésze- ten kötnek ki. Ezt az osztály bezár­ni képtelenség. Hogy csökkenthe- tők-e itt az ágyszámok? Igen, csök­kenthetők, de nincs semmi értelme. Hiszen akkor is fizetni kell a fűtést, a vizet, az áramot, a bért. így nem lehet takarékoskodni. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár azt ter­vezi, hogy országosan 37 milliárd forinttal csökkenti a költségeket az egészségügyi intézmények raciona­lizálása során, és ezt az összeget a jól működő kórházak finanszírozá­sára fordítja. Azt remélem, hogy mi is arra a listára kerülünk és nem a másikra, ahol ágyakat, osztályokat szüntetnek meg. Jobbnak találtatott a hazai édesség Miskolc (ÉM) - A több mint 19 millió forint értékű édesség ke­vesebb mint tíz százaléka nem felelt meg az előírásoknak - de­rül ki a megyei fogyasztóvédel­mi felügyelőség jelentéséből. A megyei fogyasztóvédelmi felügye­lőség munkatársai januárban és februárban a hazai és import édes­ipari termékek forgalmazását vizs­gálta. Főként abból a szempontból, hogy a jogszabályoknak megfelelő­en - közérthetően és teljes körűen - jelölik-e ezeket a termékeket, s hogy rajtuk van-e a minőségmegőr­zés időpontja, és az időpontot be- tartják-e a forgalmazók? A 32 ellen­őrzés során a felügyelők a kis- és nagykereskedőknél egyaránt tájé­kozódtak. Tapasztalták, bővül a ha­zai termékválaszték. De figyeltek arra is, hogy a ter­mékeken megtalálható-e az Orszá­gos Élelmezés- és Táplálkozástudo­mányi Intézet (OÉTÍ) bevizsgálást tanúsító szakvélemény és annak száma. Ezen a téren jobbnak talál­ták a hazai termékeket - csupán 9,8 százalékuk volt kifogásolt, szemben az importtal, ahol 35,9 százalék. A magyar édességek közül is főként a kisiparosok gyártotta, vagy az 50 grammnál kisebb súlyú csokikra, rágógumikra, nyalókáknál igaz ez a megállapítás. Az import termékek 6,5 százalékát semmilyen, 29,4 szá­zalékát hiányos magyar nyelvű is­mertetővel látták el a forgalmazók. Lejárt minőségű terméket 12 üzlet­ben találtak az ellenőrök, mintegy 40 ezer forint értékben - ez utóbbi 60 százaléka már csak újabb minő- ségvizsgálás után forgalmazható, állapították meg. Összességében a vizsgált, több mint 19 millió forint értékű édesség 9,5 százaléka nem felelt meg a jogszabályi előírások­nak, a jelölés és a minőségmegőrzé­si idő betartását illetően. Ezért 28 esetben kezdeményeztek szabály­sértési eljárást, 26 kereskedőt pedig államigazgatási határozatban köte­leztek a hiányosságok pótlására. AZ OLVASÓ: a halálbüntetésről Horváth Zoltán (32), tetováló mester:- Véleményem szerint történelmileg bizonyí­tott, a gyilkosságtól - lett légyen a motiváció hir­telen indulat vagy akár kapzsiság - soha nem rettentette el igazán az embereket a halálbünte­téstől való félelem. Még akkoriban sem, amikor egy lovat nagyobb becs­ben tartottak, mint te­szem azt egy paraszt életét. Ennek megfelelő­en nem tartanám helyes döntésnek a halálbünte­tés visszaállítását. Meg­győződésem: az embe­riség suta próbálkozásai ezek egy igazságosnak vélt jogrendszer megha­tározására. Kiváltképp igaz ez akkor, ha egy ember élete a tét. Dávid Zoltánná (55), nyugdíjas:- Én szeretném, ha visszaállítanák a halál- büntetést. Mert aki hi­degvérrel meg bír ölni egy embert, az nem ér­demli meg az életet. Természetesen mérle­gelni kellene, hogy elő­re kitervelten gyilkolt-e valaki, vagy csak egy pofont adott, amitől olyan szerencsétlenül esett hanyatt az áldozat, hogy belehalt. Higgye el, én nem vagyok egy kegyetlen nő, de ha va­lamelyik hozzátartozó­mat megölnék, semmi­képp nem tudnék bele­nyugodni, hogy a gyil­kos tíz-tizenöt év múlva kiszabadul a börtönből, és vígan éli tovább az életét. Vízi János (33), állástalan: Felháborítana, ha visszaállítanák a halál- büntetést. Senki ember­fiának nincs joga egy másik élete fölött ítél­kezni, s ezáltal esetleg elvenni legnagyobb kin­csét, az életét. Ha mégis ezt teszi, ő maga is gyil­kossá válik. Igaz, nem­régiben elgondolkodta­tott a híradás, ami sze­rint New York Államban fontolgatják, hogy kirí­vóan aljas cselekedetek esetén villamosszékbe ültetik a bűnözőt, de vé­gül arra jutottam: az éle­tét semmiképpen nem vehetik el jogosan sen­kinek. Azzal viszont egyetértek, az életfogy­tiglani büntetés valóban életfogytig tartson. Kobza Balázsné (70), nyugdíjas:- Nagyon nem jól tették, hogy eltörölték a halál- büntetést: aki képes gyilkolni, igenis lakol- jon a lehető legsúlyo­sabban. Különösen nagy szükség lenne a kötél el­riasztó szerepére ma­napság, amikor annyi a bűncselekmény, hogy a magamfajta idős ember még a temetőbe se mer nyugodtan kimenni. Persze nem a bolti szar­kákat, kisstílű bűnöző­ket köttetném fel, ám ha valaki képes más ember életét szántszándékkal kioltani, akkor az nem érdemel irgalmat. Tudja mit: én a külföldről jött gyilkosokat sem enged­ném ki az országból, itt helyben végezném ki. Községházák hírei Kázsmárk, Léh, Rásonysáp- berencs (EM) - Az 1990. évi vá­lasztáskor „búcsút mondott” a Halmaj székhelyű községi kö­zös tanácsnak a három telepü­lés. Azóta önállóak, de a szom­szédságból, az egymásrautalt­ságból fakadóan természetesen együttműködnek. Közös körjegyzőjük Barotényi Györgyné elmondta: a három köz­ségben összesen 2200 fő él. Kázs- márkon 919, Léhen 515, Rásonyban 575 fő a lakosság száma. Mindhá­rom faluban 70 százalék körüli a munkanélküliek aránya, üzemek sem közel, sem távol sincsenek. Mindhárom községben egyre job­ban tapasztalható az elszegénye­dés, ami '95-ben csak fokozódik. Életveszélyes intézmények Kázsmárkon a közös fenntartású általános iskola hétéves tornaterme a födém meghibásodása miatt élet- veszélyessé vált, helyreállításához 2 millió forintra volna szükség. Léh községben az 50 férőhelyes óvoda épülete lett életveszélyes, ezen álla" pót megszüntetéséhez 3-3,5 millió forint kellene. Ha nem kapja meg 3 három település a remélt támogatá­sokat, akkor az intézményeknél cso­portösszevonásokra kényszerülnek, ideiglenes jelleggel akár az óvodá­kat is be kell zárni, minek következ­tében az ott dolgozók is feleslegessé válnak. Végkielégítést kell kifizet" ni, ami többe kerül, mint az intéz­mények jelenlegi formában való működtetése. Foglalkoztatási gondok Közhasznú munkára az elmúlt év­ben Kázsmárkon 25 főt alkalmaz­hattak, ebben az évben csak 7 főre kaptak lehetőséget. A másik két községben a korábbi 5-5-tel szem­ben csak 3-3-ra. Pedig nálunk a köz­hasznú munkavégzés jelentette az aluliskolázott rétegek számára az egyetlen foglalkoztatási lehetősé­get. Nagyon magas a jövedelempót* ló támogatásban részesülők száma is. Az elszegényedésen a népjóléti minisztérium segítségével szociális fóldprogrammal próbáltak enyhít®" ni. Három éve ingyenes használat­ba adtak házanként 100-200 négy" szögölnyi, burgonyával, babbal be­vetett területet. Kázsmárkon 1"> Léhen 2-4 anyakocát helyeztek ki, amiknek árát a szaporulattal vagy egy hízott sertéssel lehetett törlesz­teni. Kaptak 4,2 millió forint támo­gatást, amiből mezőgazdasági géPeJ két vettek. Az önkormányzatok kombájnt vásároltak a háztájiban gazdálkodók segítésére. Épült és gazdagodott is Az elmúlt négy év legnagyobb beru­házásaként mindhárom községben biztosítják az egészséges ivóvizet. Kázsmárkon sportöltözőt, hősi em­lékművet építettek, utakat újítot­tak fel. Az idősek klubjában korsze­rűsítették a konyhai gépeket. Kázs­márkon közös fenntartásban műkö­dik egy nyolc tantermes, tornater­mes általános iskola, kétcsoportos óvoda, négycsoportos napközi ott­hon. Gázcseretelepet építettek, ala­pítványi formában megoldották a szilárd és a folyékony hulladék szál­lítását, amivel munkahelyeket is lé­tesítettek. Léhen ugyancsak épült emlékmű, megvalósult a vizes beru­házás és felújították az óvodát. Itt van a mindhárom települést ellátó körzeti háziorvosi és a védőnői szol­gálat. Korszerűsítették a szolgálati lakásokat és postahivatalt alakítot­tak ki saját erőből. Létrehozták a falugondnoki szolgálatot. Rásony- ban tagiskolát működtetnek két ta­nulócsoporttal. Rásonysápberén­csen és Léhen 1992-től, a lakosság és az önkormányzat összefogásával kábeltévét üzemeltetnek. Ézek ke­resztül tájékoztatják a lakosságot a helyi történésekről is. Költségvetési gondok A három település mintegy 16 mil­lió forintos forráshiánnyal küzd. A léhi és a rásonyi önkormányzat mái 1994-ben kölcsön felvételére kény­szerült. Kázsmárk nem vett fel hi­telt, de tartozott a saját iskolájának- Most, 1995 elején csak abban re­ménykednek, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került te­lepülések között sorban állva ők is kapnak központi támogatást. Mert nehéz helyzetük nem felelőtlen gaz­dálkodásukból fakad, hanem abból, hogy a lentről leosztott feladatok­hoz rendre nem „mellékelték” a vég­rehajtáshoz szükséges pénzt - mondta a körjegyző asszony. , Halad- Ne türelmetlenkedjék, uram, a kapitalizmus építése az ön közreműködése nélkül is reme­kül halad! Rajz: Csehi János

Next

/
Oldalképek
Tartalom