Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-16 / 40. szám

10 SZABADIDŐ HDFI 1995« Február 16., Csütörtök Andrew Lloyd Webber terjeszkedik London (MTI) - Saját musicaljeinek építtet saját színházat két európai nagyvárosban Sir Andrew Lloyd Webber, a világhírű brit zene­szerző, akinek nevéhez egyebek mellett a Jé­zus Krisztus Szupersztár, a Starlight Express, az Operaház fantomja, vagy a Sunset Boule­vard zajos sikerei fűződnek. Webbemek sikerült rávennie Frankfurt és Bázel hatóságait, valamint üzleti köreit, hogy összesen 40 millió font sterlinggel finanszíroz­zák a két új létesítményt, amelyben majd kizá­rólag az ő műveit játsszák. Mindkét helyszí­nen a brit színházmágnás jegyzi majd produ­cerként saját szerzeményei előadásait, válla­lata toborozza és alkalmazza a színészeket és a személyzetet, és természetesen a jegypénz­tárakat is a Webber-cég üzemelteti. A német és a svájci - egyenként 1600 sze­mélyes — színházakat kifejezetten a Sunset Boulevard és az Operaház fantomja színpadi igényeihez szabják, de a brit vállalattal kötött megállapodás alapján a következő három showt is Lloyd Webber viheti színre. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy a frankfurti és a bá­zeli létesítményekben akár évtizedekig Web- ber-musicaleket láthat a közönség. A Frankfurt mellett épülő, 25 millió fontba kerülő színház anyagi hátterét egy szállodai konzorcium adja; az épülethez csatlakozik majd egy új hotel is. A bázeli Webber-színház- hoz szükséges 15 millió font sterlinget a város, illetve kisebb részben a helyi vásárrendező bi­zottság teremti elő. „Európa jajszava” Belgrád (MTI) - A szerb ostromgyűrűben lé­vő Szarajevóban az elmúlt héten bemutatták Nigel Osborne „Európa jajszava” (Europe’s La­ment) című operáját, amelyet a brit szerző négy nap alatt komponált meg a boszniai fővá­ros vezetőinek felkérésére. Az operában Európa - egy félig roncs hajó kormányhídjánál álló öregedő szépségkirálynő - reménytelenül hánykolódik az óceánon, és egyedül Bosznia, a hajón utazó potyautas tud­ja, hogy mi történik a valóságban. A mű nem „happy enddel” végződik: a tehetetlen Európa végül zátonyra futtatja a hajót, azaz a világot. A szarajevói nemzeti színházban tartott elő­adáson a boszniai harcok ellenére még mindig működő szarajevói filharmonikus zenekar ját­szotta Osbome operáját, és 150 szarajevói gyermek - a hajón utazó egerek - alkották a kórust. Osbome már egy évvel ezelőtt is operával állított emléket a boszniai főváros szenvedése­inek: a dühből és felháborodásból írt „Szara­jevóban” a zeneszerző elmarasztalta a nyugati kormányokat, amelyek szinte semmit sem tet­tek a város megmentéséért. Az operabemutatóról beszámoló BBC World televízióállomás idézte az egyik szaraje­vói polgárt, aki több mint fél évszázaddal ez­előtt megjárta a náci haláltáborokat is. Az idős férfi elmondta: „Szarajevóban azért nehezebb az élet, mert a náci koncentrációs táborban legalább arra megvolt a reményünk, hogy előbb vagy utóbb megérkeznek az amerikaiak, és felszabadítanak bennünket. Szarajevóban azonban egyelőre semmi esélyük sincs a fel- szabadulásra.” Rolling Stones-morzsák Buenos Aires, Johannesburg (MTI) - Min­den nap más fajta show lesz - így harangozták be a Rolling Stones együttes öt Buenos Aires-i fellépését a legendás rockbanda megérkezését követően az argentin fővárosban. A repülőtér­ről a Hotel Atrium Hyattig a rajongók mintegy 200 autóból álló konvoja kísérte őket. A szálló körül kora délután óta lelkesen várakozott hí­veik többezres tömege, és lelkes ünneplései üdvözölte a megérkező sztárokat. Richards, Wood és Watts egy bordó mikrobuszból szállt ki, míg Jagger egy fekete Mercedes-Benzen érkezett. Jagger lelkesen köszöntötte a rajongókat, majd a többiek nyomán eltűnt a hotelben. Az együttes szerelését szállító, néhány perccel később érkező mikrobusz hátsó lökhárítójára néhány fanatikus rajongónak sikerült felka­paszkodnia, ám ügyességüket a biztonsági emberek nem méltányolták, és gyorsan le­szedték őket. * Winnie Mandela dél-afrikai művészeti, kultu­rális, tudományos és technológiai miniszter „rasszizmust” vetett a Rolling Stones rock­együttes szemére. A miniszter asszony nehez­ményezi, hogy a Stones nem szerződtetett fe­kete bőrű reklámmenedzsert két dél-afrikai koncertjére. Hazel Feldman koncertmenedzser szerint a február 24-én és 25-én Johannesburgban tervezett koncertek rendezésére a legfelké­szültebb szakembereket válogatták ki, köztük mintegy kétszázötven dél-afrikait alkal­maztak, akiknek a zöme fekete ború - hangoz­tatta a menedzsernő, aki úgy vélte, hogy Winnie Mandela szemrehányásai éket vernek fekete, illetve fehér ború dél-afrikai vállalko­zók közé. Rockarchívum: az Edda Művek Fotó: ÉM-repró Az Edda együttes története 1973 körül kezdődhetett. (Akkoriban még voltak egyetemi zenekarok Miskolcon, a Nehézipari Műszaki Egyetemen.) Kedvtelésből zenéltek a tanulás mellett. A legendás élet­forma-műhelyben, a Boci-bárban léptek fel minden héten. A Boci-bár a Rockwell klub előtere volt, jelen­leg tekepálya és játékterem. Műso­ruk a rock klasszikusaiból és rhythm and blues muzsikából állt. Beatlest, Creamet, Hendrixet ját­szottak. Később az egyetemen kívül is népszerűvé váltak, szívesen hív­ták őket iskolai bálokra, úgyneve­zett ötórai teákra. A vidéki zeneka­rok közül elsőként szereztek ORI- vizsgát, annak ellenére, hogy ko­moly szándékaik nem voltak a zene­karral kapcsolatban. Az első Edda együttes felállása a következő volt: Beély Katalin basszusgitár, ének, Halász József dob, Ferenczi Zoltán szólógitár, Fancsik Zoltán billentyűs hangsze­rek, Fodor Attila ének. Az énekes helyére nemsokára Pataky Attila érkezett. Az egyetemi zenekar tag­jai úgy gondolták, hogy a diploma megszerzése után abbahagyják a muzsikálást. Az alapító tagok ez­után átengedték a zenekart a to­vábblépés lehetőségeit kereső Pa­taky Attilának. Slamovits István gi­táros személyében egy kitartó társ­ra lelt. Slamovits a Luw és a Kőtörő nevű undergrand zenekarokban gi­tározott. Később a Grogs nevű együttessel kipróbálta a fűvóshang szereket is. Ekkor érdeklődése a jazz-rock felé fordult. Legvégül a Wanderers nevű fővárosi csapatban próbált szerencsét. Pataky Attila Miskolc legjobb zenészeit próbálta egybehívni. 1977 végén a miskolci szupergroup így festett: Pataky At­tila ének, Slamovits István szólógi­tár, Csapó György dob, Barta Alfonz billentyűs hangszerek, Róna György basszusgitár. Csapó koráb­ban a Reflex együttesben dobolt, Barta Alfonz megjárta a Paxit és a Flamingó zenekarokat is. Műsoruk gerincét a saját számo­kon kívül a Led Zeppelin és a Deep Purple számok alkották. 1978 janu­árjában mutatkozik be az új Edda a nagyközönség előtt. Később már Róna György sem tudta össze­egyeztetni az egyetemi tanulmá­nyait az aktív zenéléssel, helyére Zselencz László érkezik a Favorit együttesből. Az első komolyabb le­hetőségük az volt, hogy az Omega előtt játszhattak Abaújdevecseren. Szeptember 12-én rögzítik első rá­diófelvételüket a miskolci rádió stú­diójában. Otthonra lelnek Kazinc­barcikán az Egressy Művelődési Központban. Még anyagi támoga­tást is sikerül szerezniük. Legvégül Zselencz László Béla utcai házának melléképületében ütnek tanyát. Eb­ben a fészerben születnek a későbbi slágerek is. 1979 elején a Kati es a Kerek Pe­rec nevű popzenekarral turnéznak együtt. Az első fővárosi fellépésüket március 29-én a Közgáz klub Rock­reflektor című műsorában tartot­ták. Fellépett még rajtuk kívül a Rolls és az East együttes is. Az est fő attrakciója a régi Tűzkerék volt Radics Bélával, Som Lajossal és Vá- radi „Vadölő” Lászlóval. A sikeres bemutatkozás után hosszú turnéra indultak, mely az év végéig tartott. Jelentősebb koncertjeik: május 6-án a Budai Ifiparkban „Miskolc bemu­tatkozik” nap keretében, és május 20-án az FMH-ban a Y Moto Rock­kal együtt léptek fel. Komoly lépésre szánta el magát a zenekar. Önálló koncertet adnak a Budai Ifiparkban június 3-án. A baj csak annyi volt, hogy ugyanezen a napon játszott az akkor még sztárzenekar Piramis a Kisstadion­ban. A maroknyi közönség előtt for­ró hangulatú koncertet tartottak. Úgy tűnt, sikerült az áttörés, be­szédtéma lett ez a vidéki zenekar. A Piramis előzenekaraként turnéz­nak tovább. Elkészült az első tv-fel- vételük, igaz, hogy nem stúdiókö­rülmények között, hanem a ceglédi építőtáborban. Az első külföldi koncertállomás Berlin, ahol Zalatnay Saroltával kö­zösen lépnek fel. A jelentős áttörés a Budai Ifiparkban következett be, amikor az újjáalakult P. Mobil együttes bemutatkozó koncertjén az Edda lett az előzenekar. A P. Mo­bil rajongótábora hamar a szívébe fogadta a miskolci csapatot. Szep­tember 22-én önálló koncertet ad­A Slamó és Pataky fémjelezte csapat Slamovits a miskolci búcsúkon- certen Fotó: EM-archív nak a Budai Iíiparkban. Ez alka­lommal rögzítik az első kislemezü­ket is, mely a karácsonyi lemezpiac sikerdarabja lett. Ezzel a kislemez­zel az Edda országosan is ismertté vált. 1979-ben az „Ev meglepetese díjat vehetik át a Pop-Meccs gálán. 1980 januárjában nagylemez­szerződést kapnak. A koncerteken érlelődött nótákat készre begyako­rolták, így nem csoda, hogy elsőre, rekord idő alatt végeztek a stúdió- munkálatokkal. , A márciusi turné alkalmával ko­paszra borotváltatják a fejüket, és overallban lépnek fel az FMH-ban. A sisak, a gázálarc és az álcahalo színpadi kellékekké szelídülnek az addig „eszköztelen” zenekar életé­ben. Még meg sem jelent az első nagylemezük, de máris egy új mű­soron dolgoznak. Felkérés érkezik a filmgyárból is, a Ballagás című film- hez kell zenét írniuk, melyet Almá- si Tamás rendezett. 1980. május 27-én az Edda kon­certezik a Budai Ifiparkban, amikor megtörténik a baj. A feljáratot sze­gélyező kőkorlát három méter ma- gasról leomlik, öten megsérülnek. A történtek után bezáiják a Budapest fogalommá vált, legszebb fekvésű szórakozóhelyét. Sokan rendezői mulasztásra, felelőtlenségre gon­doltak, pedig egyszerűen csak rossz állapotban volt a kőkorlát. Idokoz- ben megjelenik az első nagy lerne- zük, melynek fogadtatása csak egy korszakot meghatározó együttesé­hez hasonlítható. A korong rövid időn belül arany-, majd platmale- mez lesz. A szovjet kulturális atta­sénak megtetszik az Edda műsora, és koncertturnét ígér. Előtte még egy bulgáriai turné Zalatnay Sa­roltával. , A nagylemez megjelenése után az ország legnépszerűbb zenekará­vá váltak, rajongótáboruk minden­hová elkísérte őket. Az Edda együt­test is utolérte az a levélözön, amelyben a fiatalok az egyéni prob­lémáikra kerestek gyógyírt. A leve­leket többnyire Zselencz „Zsoci László válaszolta meg. A Ballagás című film felvételei­nek ideje alatt Barta Alfonzot be­hívják katonának. A forgatásra ki­engedik ugyan, de minden lépeset két kiskatona vigyázza. A második nagylemez anyagát mar billentyűs hangszerek nélkül írják meg, de a stúdiómunkálatok idejére ismét ki­engedik. 1980 karácsonyán az Ura­nia moziban bemutatják a Ballagás című filmet. Az egyébként nem túl jelentős alkotás az Edda együttes 'jelenlétének köszönhette pillanat­nyi sikerét. Az év végi szavazáson elnyerik az Év együttese, az Év nagylemeze és az Év énekese díjakat. A lemez- felvételek után az ígért szovjetunió­beli koncertek következtek, melyre különleges engedéllyel Barta Alfonz is velük tarthatott a sorkatonai szolgálata alatt. Idehaza viszont már nem csatlakozhat a zenekar­hoz. Mivel nem kívántak új tagot felvenni, ezért teljesen áthangsze­relték a dalokat két gitárra és egy dobra. A gyakorlatilag trióban tör­ténő muzsikálás abszolút profi ze­nészeket kívánt. Egy másik trióval, a Skorpióval turnéztak tovább. A Kisstadion-beli koncertjüket telt­ház fogadta. Ezt a fellépésüket egy lengyelországi turné követte. Haza­érkezve a Kertészeti Egyetem aulá­jában veszik fel az első televíziós koncertjüket. Az év végére készült el az angol nyelvű kislemezük, me­lyet Magyarországon nem hoztak forgalomba, kizárólag a cannes-i Midem-re szánták. 1982 januáijában Csapó György dobos és Zselencz László basszus- gitáros bejelentik, hogy egészség- ügyi okok miatt nem tudnak tovább az együttessel tartani. Zselencz he­lyére a korábbi Edda-tag Róna György érkezik, Csapó Györgyöt Fortuna László váltja fel a dobok­nál. Zselencz az ínhüvelygyulladá­sából kikezelve magát újra csatla­kozik a zenekarhoz. Szeptember elején a Csanyik-völgyben rende­zett rockfesztivál házigazdái lesz­nek. Decemberben Kegye János, Kincses György és Gömöri Zsolt fú­vósokkal indítják a Platina-turnéju­kat, ugyanis időközben átvehették a platinalemezüket is. Az Edda te­hát már egy sztárzenekar volt, ami­kor a harmadik nagylemez előké­születeinek nekiláttak. A koncer­tekről már jól ismert dalok szövegét elfogadásra küldték a Hanglemez- gyártó Vállalatnak. A lemez gerin­cét alkotó hat számot azonban nem engedélyezték. Olyan sikerszámo­kat nem engedélyeztek, mint az „Engedjetek saját utamon” című dal. Nagy törést jelentett ez a zene­kar életében. A válság tartósnak bi­zonyult. Ezért ’83 őszén egy szuper- koncerttel búcsúzott el a miskolci közönségtől az Edda Művek, mely­ről lemezfelvétel is készült.^ A soha el nem apadó hitű Pataky Attila azonban ismét újjáélesztette zenekarát, de már Slamovits nél­kül. Készítettek még egy közös al­bumot, de ezek után már mind a ketten a saját útjukat járták. Sla­movits István a NO nevű zenekará­val folytatta zenei pályafutását. A kezdeti nehézségek után sikerült magára találnia. A Pataky Attila vezette Edda Művek a mai napig or­szágos népszerűségnek örvend a fi­atalabb korosztály körében. Sorra készítik a jól bevált recept szerint az albumokat, de a koncertek siker­számait még mindig a közösen írott dalok alkotják. A sors különös finto­ra, hogy pont Miskolcon fogadja őket hűvösen a közönség. Az Edda sikerének az egyik tit­ka, hogy éppen jó időben érkeztek. Dalszövegeik közérthetőek, de nem botrányszagúak, így nagylemezhez is juthattak. A vidékről torténo fel- jutási nehézségeik, az intézmények­kel folytatott szélmalomharcaik a fiatalok mindennapos küzdelmeit is szimbolizálta. Nem utolsósorban ki­tűnő zenészek voltak. Slamovits Ist­ván páratlan tehetségű gitáros, szerző, Pataky Attila pedig egy ösz­tönös, jó előadó, karizmatikus egyé­niség, akinek a színpadi jelenlete minden külsőség nélkül is garantál­ta a sikert. Hangzásában a Led Zep­pelin és a Deep Purple zenei öröksé­géből épültek fel a dalok, de a szóve- gi világuk már teljesen közép-eui ó- pai volt. A „Fáradt villamosok, kőhi- dak” pedig jellegzetesen miskolci képek voltak. Dzsesszkoncertek a Petőfi Csarnokban Budapest (MTI) - Több világhírű dzsesszegyüttes lép fel tavasszal az idén 10 éves fennállását ünneplő Petőfi Csarnokban. Toni Lakatos négytagú csoportját március 7-én láthatja a közönség. A brazil szár­mazású Egberto Gismonti az euro- dzsessz irányzatának kialakításá­ban nagy szerepet játszott. A kiváló gitáros és zongorista zeneszerző csapatával mutatkozik be március 19-én. Teije Rypdal a norvég népze­ne és az eredeti rock elemeit ötvöző zeneszerző és gitárművész, a kom- pozíciós komolyzenének is mestere. Zenekarával április 2-án lép fel a Petőfi Csarnokban. Georg F. Händel Ünnepi Játékok Karlsruhe (MTI) - Georg Fried­rich Händel angol nyelven felcsen­dülő Messiás című oratóriumával kezdődnek pénteken Karlsruhéban a 11. Händel Ünnepi Játékok. A március elsejéig tartó rendezvény­sorozat műsorán operaelőadások, koncertek szerepelnek. A rendezvé­nyek színhelye a Badeni Állami Színház, amely csaknem két évtize­de rendszeresen műsorra tűzi Hän­del (1658-1759) kompozícióit. A rendezvényekkel párhuzamosan ülésezik a nemzetközi Händel-aka- démia. A színvonalas program fény­pontjai egyikének ígérkezik a szom­baton este olasz nyelven bemuta­tásra kerülő Händel-opera, az Ezio. Az operát Georges Delnőn rendezte, vezényel Roy Goodman. Ugyancsak ő vezényli a német Handel-szólisták ünnepi hangversenyét, amelynek műsorán Purcell-, Vivaldi-, Corelli- és Hándel-művek szerepelnek. Glenn Miller utolsó felvételei London (MTI) - Több mint 50 év után első alkalommal jelentetik meg Glenn Miller utolsó felvételeit. A húsz zeneszámot két héttel az­előtt rögzítették, hogy Miller repü­lőgépe 1944 decemberében eltűnt8 La Manche-csatorna felett. A felvé­telek Londonban készültek az Ab­bey Road-i stúdióban, amely 20 év­vel később szerzett nemzetközi hír­nevet magának, miután a Beatles is itt rögzítette dalait. A Glenn Miller-felvételek szerzői jo­gának védelme megszűnt, így féleV" század után piacra kerülnek a híres karnagy és zeneszerző utolsó mü­vei, amelyek közül négyet Dinah Shore énekel. Barokk bál a győri barokk palotában Győr (MTI) - Barokk bált rendez­nek február 18-án Győrött a Zichy- palotában. A 300 évvel ezelőtti bo­londos farsangi hangulatot, az egy­kori színpompát felidéző esemény­nek a belváros egyik legszebb ba­rokk műemlék épülete ad otthont, ezúttal harmadik alkalommal. A báli esten ceremóniamester hűd8 táncra a korhű öltözékben megjele­nő bálozókat, a Zeneművészeti Főis­kola együttese barokk zenét szol­gáltat, a barokk táncok lépéseit táncmester vezeti elő. A Lehel Alapítvány díjazottjai Budapest (MTI) - A Lehel György Alapítvány idei díjait Bikfalvi Ádám oboaművész, Selényi Ferenc brácsaművész, valamint Hidi Péter, Török Gusztáv és Zombori Erzsébet hegedűművészek kapták. Az okle­veleket és a pénzdíjat a minap ad­ták át a Magyar Rádióban. Art Taylor dzsesszdobos halála New York (MTI) - Hatvanöt éves korában elhunyt Art Taylor dzsesszdobos, akinek neve egyaránt jól csengett a műfaj klasszikusai és megújítói között. A New York-i szü­letésű Taylor olyan hírességek tár­saságában lépett színpadra vagy készített felvételt, mint Thelenious Monk, John Coltrane, Bud Powell, Miles Davis, Charlie Parker, Sonny Rollins és Jimmy Smith. Amellett hogy aktív zenész volt, Taylor nevé­hez fűződik a Notes and Tones cí­mű, híres zenészekkel készült inter­júkötet is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom