Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-07 / 32. szám

8 Z Itt-Hon 1995. Február 7., Kedd /zempléni portré Rácz Béla Mád (ÉM - K,S) - Ha a mádi nyugdí­jas pedagógus életútját vizsgáljuk, ak­kor észre kell vennünk, hogy még ma is vannak polihisztorok. Legutóbb az abaújszántói református templom elektromos erősítő berendezését szerel­te fel, valamint az elektromos haran­gozást oldotta meg Szántón. Most a mádi katolikus templom toronyóráját javítja. Presbiter a mádi református egyházközségben, és ha szükséges, or­gonán kíséri a gyülekezeti éneklést. Fotózott, régebben rádiót és televí­ziót javított az ismerősöknek és bará­toknak. Hosszú ideig tanított a mádi általános iskolában éneket és fizikát, ugyanakkor fizikai oktatási eszközt is készített. Tanítványai közül többen vé­geztek zeneművészeti főiskolát és let­tek főhivatású zenészek színházi zene­karban. Az amatőr színjátszás hősko­rában a mádi színjátszócsoport ének­mestere volt, az operettek zenei szá­mait betanította, zenekart szervezett, zongorán kísért. Mostanában legtöbbnyire a számí­tógépe előtt ül, új programokkal fog­lalkozik, hiszen ma is, nyugdíjasként az általános iskolában számítástechni­kai csoportot vezet. Rácz Béla 1927-ben született Má­don. Iskolái egy részét Nyíregyházán végezte, ahol egy ideig internátusbán lakott, majd bejáró lett naponta Mád­ról Nyíregyházára. A négy év líceum után következett a tanítóképző. Tanul­mányainak folytatását éppúgyTriegtör- te a háboní, mint kortársaiét. Leven­teként fogságba esett, ahonnan sike­rült megszöknie. Hazatérve bekerült ugyan egy fogolycsoportba, de onnan is sikerült megmenekülnie. Miután be­fejezte tanulmányait, Megyaszóra ne­vezték ki az akkor alakuló nevelőott­honba, ám ott egy napot sem dolgoz­hatott, mert 1947-ben besorozták ka­tonának. Hazatérve Tiszalúcon kapott állást, majd másfél év után Mádra ke­rült. Egy idő után kiváló tanítókitün­tetést kapott. Rácz Béla nős, felesége ápolónő, fia Szerencsen érettségizett és most Mis­kolcon informatika szakra jár. Lehetőség a csúszkálásra a várkertben Az elmúlt hideg napoknak köszönhetően befagyott a szerencsi várkertben található kis tó vize. Kiváló lehetőséget teremtődött így az iskolásoknak egy kis csúszkálásra, szabad levegőn való mozgásra. Sajnos azóta már kiengedett a tó jege. Fotó: Mészáros István Alma és citrom - autósoknak Szerencs, Sátoraljaújhely (ÉM) - Országos akció kereté­ben mérik be a megengedettnél gyorsabban hajtó járművezető­ket. A rendőrség és a Providen­cia Biztosító Rt. országos köz­lekedésbiztonsági akciót rendez városainkban. Az Ausztriából átvett mód­szer lényege, hogy egy-egy te­lepülés forgalmas utcáján leál­lított mérőkocsi a szokásos mó­don beméri az előtte elhaladó járművek sebességét, s aki túl­lépi a határt, rendőrök és diá­kok állítják meg. Ezúttal elma­rad a büntetés, ehelyett az is­kolás diákok nyújtanak át egy citromot, egy általuk készített rajzzal együtt, mely figyelmez­teti a kocsi vezetőjét a szabály­talanságra. Aki a szabályoknak megfelelően közlekedett, almát kap ajándékba. A zempléni vá­rosok közül Szerencsen (febru­ár 7-én) és Sátoraljaújhelyen (február 9-én) találkozhatnak a gépkocsivezetők az almát illet­ve a citromot osztogató gyere­kekkel, az őket segítő rendőrök­kel. A hegyaljai városban a bo- lyais, míg Újhelyben a jókais általános iskolások készítették el a rajzokat. Reggeli és fülfogás Szokásos reggeli, családi miliő: a család tagjai reggelizéshez készülődnek. Mint legtöbbnyi­re az édesanyák, itt is így tör­ténik, nevezetesen: reggelizés közben a mama tanítja a kisfi­át a helyes étkezési szoká­sokra. Magyarázóan mondja kétéves gyermekének:- Fogd meg a fülét, és úgy igyál a kakaóból! A kisfiú ránézett édesanyjára a nagy kék szemeivel, majd megfogta a bal fülecskéjét, és egy jó nagyot harapott a kiflibe... Gyerekek honi rajzasztala Tél van, és fűteni kell Rajzolta: Hadas Tímea 5 éves, Tárcái, Fő úti óvoda Hegyközségekről szól a törvény Beleszólási jog a szőlő telepítésébe és kivágásába A törvény megnyugtatásul szolgálhat a szőlőtermelőknek Fotó: Priska Tibor (ÉM - K.L.) - A múlt év utol­só napjaiban hozott törvényt az Országgyűlés a hazai szőlőmű­velés előmozdítására. Ezzel a mezőgazdaság, ezen belül is a szőlőművelésre vonatkozóan korszakos lépést tett. Anélkül, hogy az egész is­mertetésére törekednénk, a tel­jesség igénye nélkül szeretnénk felhívni a figyelmet a törvény néhány generális rendelkezésé­re. Ilyen mindjárt az elején, hogy a törvény hatálya alá tar­tozó településeken szőlészeti és borászati árutermelő tevékeny­ség csak hegyközség tagjaként folytatható. A törvény hatálya kiterjed a borvidéki és borter­melőhelyi településekre. Ezek közül megyénket két terület is érinti. Az egyik a bükkaljai bor­vidék, amely húsz községet fog­lal magába Miskolctól Bogá­cson, Tibolddarócon át Mezőkö­vesdig, valamint a tokaj-he- gyaljai borvidéket, amelyhez Abaújszántótól Sátoraljaújhe­lyig 27 község tartozik. Ezeken a területeken, illet­ve községekben tehát a törvény erejénél fogva meg kell alakí­tani a hegyközségeket, ha an­nak közigazgatási területén legalább 50 hektárnyi áruter­melő szőlőültetvény van, legke­vesebb tíz termelő használatá­ban. A törvény részletesen ren­delkezik az alakuló közgyűlés előkészítéséről, az alapszabály­ról, a hegyközség szervezetéről. Külön kiemeli a hegybíró sze­repét és jelentőségét, hatáskö­rét. A tagsággal kapcsolatban is rendelkezik, mégpedig úgy, hogy tagja kell legyen a terme­lő, a felvásárló. A házikert-, szőlőtulajdonos is tag lehet, felvételét nem le­het megtagadni, ha a települé­sen lévő ültetvényének együt­tes területe az 1500 négyzetmé­tert nem haladja meg. A tag kö­telessége többek között az alap­szabályok megtartása, a terme­lésnek a hegyközségi rendtar­tás szerinti végzése, értékesí­tésnél pedig a termékhez szár­mazási bizonyítványt mellé­keljen. Jogosítványai közé tartozik a hegyközségnek, hogy a szőlő telepítésének és kivágásának engedélyezésében első fokon jár el. Véleményezi a borászati üzem létesítését. A részletes hegyközségi törvény megnyug­tatásul szolgálhat elsősorban a korábban zárt borvidéknek ne­vezett területek szőlőtermelői­nek, borfogalmazóinak. Az egyértelmű rendelkezésekből bízvást remélhetjük, hogy ele­jét veszik a borhamisításoknak. A helyiek kezébe teszik le a szőlőterületekkel kapcsolatos tennivalók intézését. A helyiek­re épülő országos szervezet pe­dig arra is lehetőséget ad, hogy országos szinten is érvényt sze­rezzenek a törvény betűinek. Bizottságok a városi önkormányzatoknál Közöljük Szerencs és Tokaj önkormányzati bizottságait. (5. oldal) A TARTALOMBÓL Zempléni diákok a vetélkedőn Idén is megrendezték a középiskolá­sok megyei helyesírási versenyét. Er­re a zempléni térség iskolásai is el­mentek. (2. oldal) Tisztségviselőket választottak A tavaly novemberben megalakult Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesz­tési Szövetség a napokban tartotta ta­nácsülését, melyen megválasztották a tisztségviselőket is. (2. oldal) Nagyüzem a téli erdőkben A kijelölt vágásterületeken motoros fű­részek zúgnak, tart az Északerdő Rt.- nél a téli fakitermelés. (3. oldal) Privatizálás előtt a gyógyszertárak A patikák vagyonátadásában me­gyénkben hetven település érdekelt, ennyiben működik ugyanis gyógy­szertár. (3. oldal) Tankönyvkiállítás a gimnáziumban Másodszor rendezték meg a tankönyv­kiállítást és -vásárt a pataki Árpád Ve­zér Gimnáziumban. A szakmai fóru­mon több szakember ismertette a meg- • rendelésekkel kapcsolatos tudni­valókat. (4. oldal) Lánykérési szokások a Bodrogközben Régi hagyományokat, szokásokat ele­venítünk fel, mikor közöljük a bodrog­közi lánykérési szokásokat. (5. oldal) Az Itt-Hon konyhája E heti számunkban a sziszói Dreher Sörbár Restaurant étlapján szereplő ínyencségekről választottunk ki ételeket. (5. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom