Észak-Magyarország, 1995. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-07 / 32. szám

A. SZELLEM VILAGA Az EszaK'Magyarország keddi melléklete • 1995. Február 7. Színlap Rómeók és Júliák Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemze­ti Színház következő Páholy-bérleti előadásán, február 18-án, szomba­ton este 7 órától Shakespeare Ro­meo és Júlia című tragédiáját lát­hatják. Az előadást követő partira olyan színészpárosokat hívtak meg, akik valamikor eljátszhatták a Sha­kespeare-mű főszerepét. Természe­tesen meghívták a legutóbbi mis­kolci párost, Igó Évát és Mihályi Győzőt. De a korábbi kettős már hi­ányos, Balogh Emese egykori part­nere, Latinovits Zoltán sajnos már nem lehet közöttünk. Operagála Szeged (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Színház által szervezett operakórusok országos találkozójának folytatásaként az idén, áprilisban a szegei színház ad otthont az operát játszó színházak se­regszemléjének. A Miskolci Nemzeti Színház Verdi Traviata című operájá­val vesz részt a találkozón. A szegedi előadáson Nádor Magda énekli Violet­ta szerepét. Színészpalánták Miskolc (ÉM) - A Pécsi Sándor Gu­ruló Színház tagfelvételt hirdet Mil­ne: Mici mackó című mesejátéká­nak, és G. Dénes György - Lionel Bart Oliver című musicaljének be­mutatásához. Jelentkezni lehet sze­mélyesen - hétfőn, szerdán, pénte­ken délután 3-tól este 6 óráig - a vasas Művelődési Központban (Miskolc, Andrássy út 36.), vagy te­lefonon a 322-534-es és a 331-443- as telefonszámon. Barcikai vendégek Kazincbarcika (ÉM) - Az Egressy Béni Művelődési Központ Pódium­bérleti előadássorozatának követ­kező vendége február 20-án, hétfőn este 7 órától Mikó István lesz. Az elő­adás címe: Svejk vagyok...!? Az alcíme: találkozás egy derék katonával sok ze­kével, sörrel - két részben. A barcikai művelődési házban ezt követően február 27-én, hétfőn este ' érától tartanak színházi előadást. A kecskeméti Katona József Szín­ház az Egy csók és más semmi című eperettel vendégszerepei a borsodi városban. Képzelt riport... Miskolc (ÉM) - A nyíregyházi kandala Dalszínház előadásában ery-Presser-Adamis: Képzelt ri- P°rt egy amerikai popfesztiválról cí- reu musicaljét február 21-én, ked- 1 B érától láthatják az érdek­lődők a Vasas Művelődési Központ­én. Az előadásra jegyek a művelő­di központban válthatók. Besti premierek Budapest (MTI) - Karel Capek A vópftes szerelem játéka című mú- t tűzte műsorára a Független jp'hpad Stúdió. A Ruszt József ren- bóf e farab) bemutatóját az elmúlt kedden tartották a VIII. ke­hi * Vörösmarty Művelődési Ház- hn7,, Méadás szereplői: Seder C ' j^Begedűs Miklós, Földi Tam Andrea és Parti Nóra? úiiKkVar0SÍ. 0Pevett Színház 1 iniifn p''e,m'erjén magyar music és fvrlt]°ít t36' A darabot Bacsó Pé jn„M.akk Károly írta Hunyady S láiár, yéröslámpás ház című női dnl ak (elhasználásával. A p föbh10 rendezéje Tasnádi Csaba Tóra rePeket felváltva játs nvánCSlC ÁMari’ ihetéleg M S n Agi’ Forgach Péter/Ser EnikőA^ásári Móni téri T Monika/Udvarias Anna. M crt Lehoczky Zsuzsa alakítja. knn0ormenílikabarénak a Mikre néns7Z"-padon volt a Premieije dezto LUkmuVeSZ maga írta és r Darin .bareját. A nevettetésl Péter!ür®i: Gelecsényi Sára, Bei József He Gr Tamas és Böröci Készül A bahesiszeráji szökőkút Beszélgetés Majoros István koreográfus-rendezővel Miskolc (ÉM - FG) - A Miskolci Nemzeti Színház balett-társula­ta a Diótörő és a Coppelia után az idén A bahesiszeráji szökő­kút című tánckölteményt mu­tatja be. A március 3-i bemutató még nagyon távol van, de a pró­bák már hetekkel ezelőtt meg­kezdődtek. • Nekem úgy tűnik, nagyon közel van már a bemutató napja - mond­ja Majoros István koreográfus, az előadás rendezője. — Bár úgy érzem, jó ütemben haladunk. Az első felvo­nás már elkészült. □ A műsorfüzetben műfaji megjelö­lésként nem balett, hanem táncköl­temény szerepel. Van jelentősége en­nek a különbségtételnek? • Hogyne. Ez az előadás közelebb áll a vershez, a költeményhez, sok­kal líraibb hangvételű, mint általá­ban a színpadi játékok. Tulajdon­képpen egy szerelmi négyszögről szól. Ezt mondjuk el a tánc, a balett kifejező eszközeivel. □ Puskin terjedelmes epikus költe­ményt írt az ismert krími mondából. Bár, maga a történet röviden el­mondható. A műsorfüzetben 3-4 mondattal intézi el az egészet. Ki le­het ezzel tölteni a két felvonást ? • Ha nagyon le akarjuk egyszerűsí­teni, akkor valóban elmondható a történet 3-4 mondattal is. A lengyel királylány, Mária szerelmét meg­gyilkolja a tatár Girej kán, a lányt zsákmányként a kán háremébe vi­szik. Az első feleség, Zarema észre­veszi, hogy a kán szerelmes Máriá­ba, és féltékenységében megöli a Majoros István a próbán Fotó: Strassburger Alexandra lányt. Ekkor Girej kán szökőkutat állíttat a lány emlékére, amely az idők végezetéig ontja könnyeit... Rö­viden ennyi. Viszont ennél azért bo­nyolultabbak az emberi viszonyok. Ezeket a érzelmeket: szerelmet, bá­natot, csalódást, féltékenységet meg kell élni, ezeket az elvont fogal­makat meg kell tölteni, be kell he­lyettesíteni konkrét eseményekkel. □ És meg kell ismerni ezt a távoli világot... • Természetesen. Mióta megszüle­tett a gondolat, hogy az idén ezt a balettet mutatjuk be, igyekeztem minden fellelhető irodalmat elol­vasni. És nem csak a tatárjárásról. Nagyon érdekes számomra a krími tatárok világa. Tulajdonképpen a kínai kultúrához hasonlít legin­kább. Bár, eddig - a hárem miatt - inkább törökös jelmezben táncolták ezt a darabot. De ha jobban belegon­dolunk, ezeknek a külsőségeknek nincs is jelentősége. Teljesen mind­egy, hogy milyen nemzethez tartoz­nak a szereplők, mikor játszódik a történet, hiszen ezek a konfliktusok nem köthetők sem helyhez, sem idő­höz. Azt is mondhatnánk, hogy ab­szolút örök, tehát ma is előforduló problémákról szól az előadás. □ Lehet, hogy mai ruhát öltenek a táncosok? • Nem, nem. Zeke Edit díszlet- és jelmeztervezővel arra törekedtünk, hogy megőrizzük a balett romanti- kusságát. Nem sok értelme lenne a mindenáron való aktualizálásnak. Sőt, inkább visszafelé megyünk az időben. A görög drámák kórusaihoz hasonlóan itt is lesznek olyan sze­replők, énekesek, akik mindent lát­nak, mindent tudnak, kívülállóként figyelik, követik az eseményeket. □ A harmadik bemutató előtt hogy érzi, hozzászokott a miskolci közön­ség a baletthez? • Nem tudom, hogy megszokta-e a közönség, de úgy érzem, nagyon szereti. Harmadik szezonban játsz- szuk a Diótörőt, és még mindig telt­házak vannak. A Coppelia-előadá- sokkal is nagy sikereink voltak. Ed­dig leginkább fiataloknak játszot­tunk, persze jöttek az idősebbek is. Most viszont bérletes előadásaink lesznek, estéről estére felnőtt kö­zönség előtt táncolunk. Ki kicsoda Shakespeare világában Gyarmati Béla Először Falstaffot keresem, (mit csi­náljak, szeretem ezt a hájas, hence­gő, iszákos lovagot, csaknem úgy, mint a zeneszerzők, akik tíz operá­ban örökítették meg), s hol talál­nám másutt, mint Sürgéné fogadó­jában, ahol most is együtt a díszes kompánia; elsősorban persze Bar- dolp, Pistol és Nym - Sir John léhű- tó csatlósai. A hangulat azonban már nem a régi, mert hiányzik a kedves Harry herceg. A jópajtásból, a csínytevőból király lett: V. Hen­rik. Bizalmas cimborája a nagybélű lovag pedig kegyvesztett... Hej Her- ry, Herrv... Keressük meg őt is - most min­den csak egy pillanat: ez a csodák éjszakája! (Irodalmi ismereteim an­nak köszönhetem, hogy rossz alvó vagyok - mondta Szerb Antal.) A ki­rály a négyzethálós geneológiai táb­lázat A/2-es mezőnyében tűnik föl. Mit mondjak, a királydrámák írása­kor maga Shakespeare is hasznát vette volna ennek a táblázatnak... Alapos tanulmányozása jelentősen bővíti történelmi, s drámatörténeti ismereteinket. Na, de mindent nem lehet az első éjszakán. (Lásd: Romeo and Juliet- Júlia: Mit kívánsz tőlem első éjsza­ka?) Shakespeare hölgyeit min­denesetre jobban kívánom, mint a geneológiai táblázatot. S ók jönnek is! Kata - a makrancos hölgy, Kleo­patra, Ophelia, Desdemona, és a Szent- ivánéji álom leány alakjai: Hippolita, Hermina, Helena... Isten tudja, Titáni­ára most nem vagyok kíváncsi. Hanem Puck-ot meglesem! Na, itt is van. Vagy én vagyok ott? Hát, ahogy tetszik. Amíg ó az­zal van elfoglalva, hogy Zuboly nya­kára szamárfejet varázsoljon, addig elmondom, hogy az angol népme­sékből ismert Robin pajtás Spenser- nél gonosz manó, Shakespeare-nél pedig az egyszerű embereket bosszantó, ártatlan tréfákat űző szellemlény. Hogy én milyen tájékozott va­gyok! Hát persze, mert előttem van Tótfalusi István - kitűnően szer­kesztett - kézikönyve, (Móra - 1994.) melyből egy szempillantás alatt megmondom: Ki kicsoda Sha­kespeare világában. És nemcsak a drámákban! A szerző az avoni bárd elbeszélő költeményeit, sót szonett­jeit is feldolgozta. Hogy mennyire tüzetesen, alapo­san? Nos, nem kevesebb, mint 27 (tehát valamennyi Shakespeare-i hírnök) szerepel a könyvben, és se szeri, se száma az „első”, „második”, „harmadik” hölgynek, katonának, kereskedőnek, főembernek, követ­nek, fuvarosnak etc. Ehhez persze az is elég, ha vala­ki kitartóan tud ülni. Meglehet, itt kezdődik a filosz, Tótfalusi István azonban nemcsak kitűnő filológus, hanem író, költő, angol művek for­dítója, s - mint ez a könyve is mu­tatja - remek dramaturg is. Mert Shakespeare hőseinek nemcsak ge­nealógiáját adja, hanem jellemüket, drámai funkciójukat is feltárja. A szerző - akinek tevékenysége szoro­san kötődik a Móra Kiadóhoz - a szélesebb körben ismert Operame­sék, az Irodalmi alakok lexikona, és a Ki kicsoda az antik mítoszokban című kötetei után eme Shakespea- re-univerzummal - nemzetközi re­lációkban is! - új és értékes művei járult hozzá a nagy drámaköltő ala­posabb és könnyedebb megismerte­téséhez. Sietek azonban megjegyezni, hogy a mégoly jó kézikönyvek sem pótolhatják az eredeti művek olva­sását! Vígszínházi Baal - csak felnőtteknek Az elmúlt héten szombaton tartot­ták a Vígszínházban Bertolt Brecht Baal című színművének bemutató előadását. A „csak felnőtteknek" szóló színmű szövegkönyvét Böhm György, Almási-Tóth András, Rácz Erzsébet és Eszenyi Enikő írta. A verseket Kurdi Imre, Eörsi István és Csorba Győző fordította. Az elő­adás rendezője Eszenyi Enikő. A szereplők: Alföldi Róbert, Anger Zsolt (f.h.), Barta Mária, Borbiczki Ferenc, Börcsök Enikő, Gregor Ber­nadett (f.h.), Halász G. Péter, Hor­váth Anikó, Hullán Zsuzsa, Kaszás Attila, Kálid Artúr, Pap Vera, Pápai Erika, Széles Tamás (f.h.), Szénái Kati, Vallai Péter és Viszt Attila. És hogy kicsoda Baal? Baal költő. Fel­fedezik. Karriejje egy szalonban kezdődik és aztán... Avers, a dal, a nők, az alkohol - felfal mindent és mindenkit. Csak az ég marad az övé. Fotó: Nagy Gábor (ISB) Romeo és Júlia — tragédia Miskolcon Fotók: Dobos Klára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom